Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-04 / 3. szám
8 Dlinántúli Napló Kisebbségek Baranyában 2000. január 4., kedd Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsatorna A Pécsi Horvát Színházban január 12-én Moliere Képzelt beteg című művét mutatják be. 13-án Szvetlána Junakovic kiállítása nyílik, január 20-án pedig Színházi egyveleg címmel kerül sor vetélkedőre. Valamennyi rendezvény 18 órakor kezdődik. Magyarországi német népdalok. 22 magyarországi német népdal jelenik meg a jövő héten dr. Várnai Ferenc 3-4 szólamú feldolgozásában leány-, asszonykórusok és vegyes karok számára a Magyar- országi Németek Országos Önkormányzata és a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának kiadásában. Az utolsó ilyen jellegű munka 1988-ban készült. Kuriózuma a görcsönydobokai Ave Maria. Balatoni Mátyás Ave Mariája különdíjat nyert Moszkvában. Egy másik Ave Mariáját Altöttingen- ben (Bajorország) fogadta szívébe a több ezer zarándok. A pécsi Székesegyház nyugalmazott főkántora most az Üdvözlégy német szövegére írt kórusművet, amelynek ősbemutatója húsvét vasárnapján a pécsi Belvárosi templom német miséjén lesz a mohácsi Singende Quelle előadásában. A rádió közvetíti. Lenau-díj. Évek óta Lenau- díjjal ismeri el a Lenau Egyesület elsősorban a kultúrában és oktatásban nyújtott kimagasló teljesítményt. Az idei díjat a Villányi Asszonykórusnak ítélték oda, amit december 16-án adtak át a Lenau- házban a legkisebb „énekesek”, a Dugonics Utcai Óvoda gyermekeinek hangulatos karácsonyi műsorától kísérve. Hazai dallamok a tévében. Hetedszer tartották meg november 21-én Pécsett, a Heimatmelodie című rendezvényt, az országos ének-, zene- és táncfesztiválok legjobbjainak bemutatóját. Az MTV német nemzetiségi adása, a Bildschirm két teljes műsorát ennek szenteli. Az elsőt december 28-án sugározták, a másodikat január 5-én láthatjuk. JHflUNCU Szobasarokból sváb tájház A községmúlt-kutatók és a lokálpatrióták egy adakozó helybeli jóvoltából olyan portához jutottak, ahol a hajdani német nemzetiségi életet érzékeltető tájházat rendezhetnek be. Nem könnyű fába vágták a fejszéjüket a hagyományápolók, hisz a németség többségét a világháborút követően kitelepítették. GÖDRE A jelenlegi szobasarkot a művelődési házban Gelencsér Gábor iskolaigazgató közreműködésével hozták létre a helytörténelmi értékeket gyűjtő fiatalok. A pár négyzetméternyi területen máris több mint száz népművészeti alkotás található. Köztük felfedezhetjük a lakószoba-belső tárgyi emlékeit. Érdekesek a kimondottan helyi vonatkozású különlegességek, így például a díszes falvédő ágypapír vagy a krahedli. Az utóbbi az egykori szörpös- üveg neve. Utolsó terméke egy hajdan helyben működött üdítőgyártó kisüzemnek. A régiek nem készítettek széket, sámlit, hokedlit, mindezeket vándor mesterek alkották, akik nagyon jól értettek a kuko- ricacsuhé (levél) megfonásá- hoz, vagyis az ülőalkalmatosság puha betétjének a megformázásákat, a mészbetétes kerámiatöredékeket, a rabkarikákat, a kőfaragásokat, köztük egy nagy rózsát. Az ún. Patkó-házban, mely most az önkormányzaté lett az adakozó utódok gesztusának köszönhetően, tájházat rendezitek be. Az udvart is úgy újítják fel, hogy a régi paraszti gazdasági porta hangulatát idézze. Csuti J. hoz is. A ritkaságokhoz a falukutatók többek között a Kóhner család jóvoltából jutottak. Mellesleg legkevesebb félszáz ősi família adományozott, hogy teljes és hiteles legyen a gyűjtés. Emellett helyet kapott még Csáki István amatőr archeológus régészeti anyagának egy része is. A kutató elsősorban az őskor és az Árpád-kor tárgyi bizonyítékait őrzi, melyeket a szántásokból és a vízmosásokból mentett meg. Utalnak a régi középkori várra, valamint a hódoltsági közigazgatási központra is. Az érdeklődők megcsodálhatják a pattintott kőesz- A fiataloknak igen tanulságos, mert bepillantást köz-maradványo- enged a nagyszülők, dédszülők életébe fotó:t. l. A puskától a békéig „Ki viszi a puskát?” címmel jelent meg egy írás lapunk 1999. december 15-i számában dr. Kosztics Istvánnak, a CKÖ Baranya Megyei Szövetsége elnökének tollából. Az alábbiakban közöljük Orsós Ferenc (kis képünkön) válaszát. A cigány szervezetek helyett felveszem a jelképes „kesztyűt”, tisztelt Elnök Úr! Nem ismered a beások hagyományait, a „glabá-t”, vagy a lovári cigányok „krisz” törvényeit, nem ártana ezeket is megismerned, jogi ismereteidhez nagyon jól jöhetne. Mindezek tudatában biztos nem neveznéd a cigány vezetőket analfabétának, ugyanis gyorsan ki lennél re- kesztve a közösségből. Cigány politikusként rájöhetnél arra, hogy amit írtál, az nem más, mint néped blamálása. Szeretnélek emlékeztetni, hogy „a választásokon a szavazó cigányemberek 10%-a vett részt” (saját állításod). Kérdem én, akkor téged ki választott? Ha esetleg elfelejtetted volna, annak a politikai pártnak a segítségével kerültél pozícióba, amely ráadásként több millió forinttal is támogatott. A jogi ismereteidet még azzal szeretném kiegészíteni, hogy az egyesületi törvény a tagok minimális létszámát határozza meg, és legitimitását csak a ügyészségnek van joga megkérdőjelezni. Nem tudom, miért kell irigykedni arra, aki dolgozni akar a cigányságért? Miért kell figyelmeztetni a nyilvánosságot? Tán nem voltak ott a választásokon? Miért kell éltetniük téged? Nem gondolod, hogy elég az egoizmusodból? Emlékszem arra, hogy hány pozíciót happoltál el, és nem is biztos, hogy demokratikus körülmények között. Most is a CKÖ pécsi elnöke, a CKÖ Baranya Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke, a CKK Egyesület elnöke, a Lorenzo Közalapítvány elnöke, az Erdős Kamill Cigány Múzeum vezetője vagy, és még ki tudja hány helyen van pozíciód. Felhívom a figyelmedet, neked nem a cigány néppel kell hadakoznod, hanem dolgoznod kell értük, hiszen ezért pénzt kapsz, és a választóidnak felelősséggel tartozol. Tisztelned kell népedet, ha hozzánk akarsz tartozni! Nem egy bürokratikus, cigányoktól elzárt intézményt kellene vezetni, abból a cigányoknak egy is elég. A cigány nép csak pár éve él a magyar törvény által megszabott demokráciájában, de te már bírálod őket. A cigány egyesületek, így a Te egyesületed is csak a saját tagságát képviselheti, de programjaik segíthetik az egész nép felemelkedését. Végezetül a következőket szeretném neked mondani: A cigánynak a legnagyobb tragédiája, hogy akkor is felül akar kerülni, ha saját népét kell eladnia. Ezt a mentalitást minden politikai korszak kihasználja. Sajnos a cigányokkal kapcsolatos politika a jelenlegi helyzetben is a megosztáson alapul. Az irányítóknak érdekük, hogy a felkészült személyek egymással csatározzanak, és érdekük az is, hogy olyan személyek kerüljenek pozíciókba, akik sakkban tarthatók, vagy nem tárgyalóképesek, vagy csak karrieristák. Az új év szerintem még nehezebb lesz a cigányok számára, mint az elmúlt esztendő, mert katasztrofális a helyzetünk. Fogjunk össze, mert helyettünk a problémát nem fogja megoldani senki! Ehhez kívánok én nagyon jó munkát és megértést. ín ánu nou, hä vä gye Dráguldom nurok sä szánátátyé, fälä sä bukuríé, Iá tatá bájásilor, sä lu tatá lume cáré! (Az új évben adjon az Isten szerencsét, örömet, egészséget boldogságot az egész cigány népnek és az egész világnak!) Ande inke bute bershende te résén o Nyevo Bersh, zorasa baxtyasa, sastyimasa, majlashe modosa sár akanak, pacha vonja te del o Del, tumare shavorenche kethane, tumare nipponca kethane! (Sok évben érjétek el az új évet erővel, szerencsével, egészséggel, jobb móddal, mint most, békét, jókedvet adjon nektek az Isten, gyerekeitekkel együtt, népeitekkel együtt!) Orsós Ferenc Ópusztaszeren is jártak a tagok Közeleg az orosz újév A Pécsi Magyar-Orosz Társaság tagjai január 14-én tartják az orosz újévet. Akkor ösz- szegzik az elmúlt év eseményeit is, hiszen megünnepelték többek között Puskin születésének 200. évfordulóját kiállítással, színi előadással, zongoraesttel. Sikeres volt a decemberi orosz gitárest, felejthetetlennek bizonyult ópusztaszeri kirándulásuk. Az idén szeretnék újra egy orosz festő kiállítását megszervezni, a gyerekeknek meghívni egy bábszínházát és egy orosz harmonika-zenekart. Millenniumi gála a Kongresszusi Palotában Budapesten, a Kongresszusi Palotában rendezik meg a magyarországi németek millenniumi gálaműsorát január 8-án, szombaton délután 4 órakor. A vendégeket a palotabo- zsoki Schütz zenekar fogadja. Csak Baranyából 220-an vesznek részt a programon, amelyen az idén három személyiségnek adják át életművükért a magyarországi németek legnagyobb elismerését, a Tisztelet Aranytűjét - közülük ketten baranyaiak. Az ünnepi köszöntőt Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és dr. Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Jogok országgyűlési biztosa mondja. A műsorban fellép az országos táncfesztivál különdíjasa: a Véméndi Német Nemzetiségi Tánccsoport a Lakodalmassal, egy bólyi testvérpár: Gráf Veronika (fuvola) és Gráf Ádám (trombita), zongorán kisér Medgyesi Ildikó, és a sombereki Duna Fúvósegyüttes. A föld másik felére utaznak A babarciak Ausztráliában Ausztráliában vendégszerepei a babarci Német Nemzetiségi Táncegyüttes és a lippói Karavanka zenekar. Január 10-én indulnak Bécsből Dél-Ausztráliába, Adelaide-ba. Vendéglátójuk a Donauschwäbischer Verein, vagyis a Dunai Németek Egyesülete. Január 15-16-án föllépnek a Schützenfesten, a lövészek ünnepén. Ez az ottani németek legrangosabb rendezvénye. Kétszer adnak 4-4 órás programot. 21-én Sydneyben a St. Rafael Egyesület vendégei lesznek, 22-én a concordia ünnepségén lépnek fel, 23-án ők énekelnek a misén, és délután ők adják a kulturális programot. Haza 25-én indulnak és 26-án érkeznek Bécsbe. Huszonketten utaznak a déli féltekére, 17 táncos és az 5 tagú zenekar. A fő szám, amit előadnak, a babarci lakodalmas. Az együttes vezetője Treitz Éva. Jubiláló csalogányok - az alapító is hazajött Jubileumi műsort adtak a Villányi Csalogányok (Wielan- der Nachtigallen) december 19-én zsúfolt nézőtér előtt a villányi művelődési házban, megalakulások 10. évfordulóját ünnepelve. A jubileumra hazajött Németországból az alapító, Kurcz Anikó, és a község Villányért emlékplakettel köszönte meg dr. Kurcz Árpád többéves kórusvezetői munkáját. Amit Villányban néhány év alatt elértek, az több mint dicséretes. A jubileumi műsorban fellépett a gyermek-fúvószenekar, két tánccsoportjuk, harmonika-zenekaruk, az ifjúsági énekkar, a nyugdíjasok énekkara és természetesen a Villányi Asszonykórus. Vendégeik voltak a mohácsi tánccsoport és a siklósi általános iskola táncosai. Köszöntötte őket jelenlegi karnagyuk, Ahmann György, Sternlein harmonika-zenekara és a babarci fúvószenekar. A szemérmes kisebbség Hivatalos közösségben nehezen nyilvánulnak meg a többségében székelyek lakta település lakói. Néphagyományaikról még a legkedvesebb folklórkutatóknak is keservesen vallanak az Erdélyből az őshazába áttoloncolt magyarok. HIDAS Örvendetes, hogy önképző kis csoportok alakulnak a községben, ahol még most is csaknem 1600 székely származású ember él. Olyan lakók, akik hűek maradtak új falujukhoz, és nem kéltek további vándorútra. Érthető, hogy a néprajzi hagyományok erősek, köztük is különösen a kézművesség. Emellett szépen működik a főként fiatalokat verbuváló tánccsoport, valamint a nemrég szerveződött, és időseket is soraiba fogadó énekkar. Alig egy évtizede még jó hírnévnek örvendett a szövő és fonók csoportja, azonban az idős alapítói elhaltak, és az ősi tudás nem öröklődött át. Az eszközök még felfedezhetők, de már csak díszei a tájháznak: nincs, aki dolgozzon velük. A kézi- munkázás viszont reneszánszát éli. E kézművességnek nemcsak asszonyok és lányok, de fiúk és férfiak is hódolnak. Megható és meglepő, hogy a tizenévesek magabiztosan eligazodnak a bukovinai Andrásfalva, Istensegíts és Madéfalva elhalástól megmentett motívumai és díszítései között. Szakmai fejlődésüket nemcsak a helyi idősek, de a pécsi istenkúti díszítőművészeti szakkör tagjai is támogatják. Mellesleg a pécsiek fekedi német stílusban dolgoznak. A mintegy harminc hidasi kézimunkázó nemrég hosszú idő után ismét önálló kiállításon szerepelt a község bányatelepi kultúrházában. Nagy sikerrel. A bemutatóra egy faágyat vetettek meg korabeli ágyneműkből, de hozzájuk például a szőttest és a hímzett lepedőt már maguk készítették. A lelkes és önzetlen tagokat tömöritő amatőr csoportok sokat köszönhetnek áldozatkész patronálóiknak, így többek között Vörös Dezső- nének, Vajda Péternének és Videcz Ferencnének, akinek helytörténelmi témájú könyve nemrég jelent meg az önkormányzat támogatásával Csuti J. Szerb karácsony - A Baranyában élő ortodox keresztény vallásúak a naptárreform miatt vízkeresztkor, január 6-án ünnepük a karácsonyt. fotó: lmjfer l i
