Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-25 / 24. szám

4. oldal - Űj Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Január 25., kedd Hírcsatorna „VÁLTOZÓ KOR” NŐK ÉLETMÓD­KLUBJA PÉCSETT. A Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya a pécsi Dischka Győző utcai tantermé­ben minden hét utolsó szerdá­ján felvilágosító, tanácsadó elő­adásokat tart a változó korban lévő nőknek. Az első előadás 26- án 18 órakor lesz. Dr. Bódis Jó­zsef egyetemi magántanár osz­tályvezető főorvos megnyitóját követően a változás kora a szü­lész-nőgyógyász szemével tart előadást dr. Répásy István ad­junktus szülész-nőgyógyász szakorvos, (gy) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHŐFOKOK a Dunán és a Dráván: Mohács 327 cm, apadó, 1,4 fok, Őrtilos -117 cm, apadó, 1,0 fok, Barcs -54 cm, áradó, 1,6 fok, Dráva- szabolcs 37 cm, apadó, 1,1 fok. Lottónyeremények 3. HÉT Ötös lottó Nyerőszámok: 7, 27, 40,49, 78 Joker: 286154 Ötös nem volt Négyes 715.493 Ft Hármas 7.174 Ft Kettes 451 Ft Joker: nem volt Hatos lottó Nyerőszámok: 6, 10, 17, 18, 44, 45 Pótszám: 42 Hatos nem volt 5+1 nem volt Ötös 146.647 Ft Négyes 2.864 Ft Hármas 534 Ft Átalakulás előtt a kórházak Elképzelhető, hogy a pécsi egyetem lesz a Honvéd Kórház fenntartója A honvédség nem üzemeltetné tovább a pé­csi Honvéd Kórházat, az intézmény sorsa egyelőre bizonytalan. A szakemberek sze­rint a kórház a megye egészségügyi ellátá­sában rendkívül fontos szerepet tölt be, megszüntetésére biztos hogy nem kerül sor. Elképzelhető, hogy a megyeszékhelyen mű­ködő kórházak a jövőben jelentősen átala­kulnak, a tervek szerint a különböző intéz­ményekben működő, hasonló profilú osztá­lyokat egy helyre költöztetik. Pécs-Budapest- A haderőreformnak köszönhető létszámleépí­tés miatt a kórházaink számát is csökkenteni kívánjuk - nyilatkozta lapunknak Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője.- A pécsi kórház további sorsa az egészségügyi minisztérium döntésétől függ, a tárgyalások folyamatban vannak. Dr. Aracsi László a Honvéd Kórház igazgató főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy az intéz­mény - amely kiemelt szerepet tölt be a megye és a régió egészségügyi ellátásában - megszün­A további működés indokolt tetését semmi nem indokolja. A kórház jövőjé­vel kapcsolatban hivatalos döntés egyelőre nem született, amennyiben a honvédelmi és az egészségügyi minisztérium meghozza a végle­ges határozatot elképzelhető, hogy a Pécsi Tu­dományegyetem vállalja a további irányítást. A traumatológiai centrum a közelmúltban kezdte meg működését az intézményben, a ter­vek szerint a Sürgősségi ellátás központja is a Honvéd Kórházban kap helyet. Elképzelhető, hogy bizonyos osztályok más helyre kerülnek, a profilváltás azonban minden Pécsett működő kórházat érint. Az illetékesek szerint a szerve­zeti változtatásokkal kapcsolatos konkrét ter­vek még ebben az évben elkészülnek. Dr. Bellyei Árpád (képünkön) professzor, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Központjának megbízott vezetője közölte, hogy gazdasági és szakmai okok egyaránt in­dokolják a különböző profilok áthelyezését. - A Baranya Megyei Önkormányzat, a pécsi egyetem és a honvédelmi minisztérium tavaly májusban született megállapodá­sa értelmében az intézmények gazdaságosabb működtetését kö­zös fejlesztésekkel és a tevé­kenységek koncentrációjával kí­vánjuk megvalósítani - mondta a professzor. - Egyes osztályok mindhárom kórházban működ­nek - mint például sebészet, bel­gyógyászat -, ugyanakkor van­nak olyanok, amelyek egyes in­tézményekből hiányoznak. Az elképzelések szerint a hasonló profilú szakmákat egy helyre költöztetnénk, így az ellátás színvonala tovább emelkedhet, ezenkí­vül a fejlesztések is nagyobb ütemben haladhatnának. Ezek a változtatások nem járnak együtt drasztikus létszám­leépítésekkel, az egészségügyi dolgozóknak nem kell elbocsátásoktól tartaniuk. Az elképzelések már körvo­nalazódtak, és amennyiben a Honvéd Kórház fenntartójával kapcsolatban a hivatalos minisztériumi döntés meg­születik, a konkrét tervek kidolgozása is elkezdődhet. Dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyű­lés elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a fenntartók közötti végleges megállapo­dások még ebben az évben napvilágot látnak, cél egy hosszú távú, gazdaságos működtetési koncepció kidolgozása. A Honvéd Kórház jövő­jével kapcsolatban hozzátette, hogy az intéz­mény működtetése egyértelműen indokolt és szükséges, a megye egészségügyi ellátásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a kórház. WALD KATA A pécsi Honvéd Kórházban 260 beteget tudnak elhe­lyezni, az ágyak többnyire maximálisan kihasználtak. Az intézményben található a régió égési sérüléseket ellátó központja, a speciális beavatkozásokat csak itt tudják elvégezni. A régióban ez az egyetlen kórház, amely tömeges sürgősségi ellátásra is berendezke­dett, ezenkívül a traumatológiai centrum is itt kapott helyet. Az orvosok kiváló minőségű munkáját bizonyít­ja, hogy - ha továbbra is hasonlóan jó eredményeket tudnak felmutatni - szeptemberben a megyében első­ként, nemzetközileg elismert minősítést kap a kórház. Fonotékák: lesz kölcsönzés? Baranyai körkép Remélhetőleg előrelépés születik azon a csütörtöki megbeszélésen, amelyen a fő téma a könyvtárak fonotékáiból való kölcsön­zés lehetősége lesz. Jelen­leg ugyanis nagyon sok könyvtár szünetelteti ezt a szolgáltatást. Joggal háborognak azok, akik a korábbi gyakorlattól eltérően nem tudnak semmilyen hanghor­dozót kölcsönözni a könyvtárak­ban. A szerzői jogról szóló tör­vény vonatkozó rendelkezése ugyanis a könyvtárakat s így a kultúrából, illetve a kultúráért élőket sújtja. A jogszabály értel­mében ugyanis a könyvtárak - amennyiben úgy döntenek, hogy működtetik ezt a szolgáltatást - a kölcsönzésért nem kérhetnek pénzt. Korábban nagyon sok he­lyen (így Pécsett például a Me­gyei Könyvtárban) külön köl­csönzési díj ellenében vihették haza a középiskolai és egyetemi oktatók, illetve hallgatók a külön­böző hanghordozókat. A törvény szeptember elsejei hatályba lépé­sével ez a lehetőség megszűnt. Kalányos Katalin, a Csorba Győző Megyei Könyvtár igazga­tója a Dunántúli Naplónak el­mondta, kénytelenek voltak be­szüntetni a kölcsönzést. A szol­gáltatásért azért nem kérhetnek pénzt, mert a szerzői jogdíjakat a gyártó már eleve belekalkulálja a hanghordozó árába. Ingyen azonban nem csak azért nem ad­hatják a CD-ket és a kazettákat, mert egyszerűen féltik őket, de azért sem, mert a kölcsönzésből korábban befolyt bevételt nem tudják honnan pótolni, így ha a hanghordozó megsérül vagy el­vész, nincs fedezet arra, hogy újat vegyenek. Természetesen a kölcsönzött anyag másolása épp­úgy tilos, mint korábban volt - te­szi hozzá az igazgatónő -, ezért is érthetetlen, hogy a Magyar Hanglemezgyártók Országos Szövetsége (MAHASZ) miért erre a veszélyre hivatkozik akkor, amikor a jelenlegi szabályozás mellett érvel. Jelenleg, ha valaki egy CD-t vagy egy kazettát szeretne meg­hallgatni, csak helyben teheti meg, ami például egyetemi hall­gatók esetében nem a legjobb módja a kutatásnak és a tanulás­nak. Másoltatni egyáltalán nem lehet, még részleteket sem. Ha ezeket a könyvtárba járók mind kénytelenek lennének megvenni, az akár havi több tízezer forint pluszkiadást is jelentene szá­mukra. Nem csoda, hogy a Magyar Könyvtári és Informatikai Szö­vetség igyekszik kiutat találni a helyzetből. E hét csütörtökén a budapesti Szabó Ervin Könyvtár­ban ülnek tárgyalóasztalhoz a szövetség, a MAHASZ és a Nem­zeti Kulturális Örökség Miniszté­rium könyvtári osztályának kép­viselői. Kalányos Katalin elmondta, a megbeszéléstől azt várják, hogy módosulhat a kölcsönzés rendje, és mégis kérhetnek érte a jövő­ben térítési díjat. Ha az álláspon­tok mégsem közelednek, akkor sem fogják sújtani azokat, akik a kultúrából és a kultúráért élnek. - Valahogy meg fogjuk találni a módját, hogy ismét lehessen köl­csönözni, mert a jelenlegi hely­zet senkinek sem jó - tette hozzá az igazgatónő. L.P. Együtt a katasztrófa ellen Kocsifeltörők garázdálkodnak Már egy golyóstollért is benyomják az autó ablakát Sorozatban törték fel, illetve rongálták meg a gépkocsikat a hét végén Pécsett, a város különböző pontjain. Az esetek között feltűnően gyakori az az elkövetési mód, hogy egy­szerűen betörik a magára hagyott kocsi egyik ablakát. A rendőrség a bűncselekmények egy része mögött azonos el­követői kört sejt. Pécs - Rendőrség Oldalakat töltenek meg a hétvége pécsi rendőrségi krónikájában a gépkocsi-feltörésekkel kapcsola­tos rövid, néhány soros jelenté­sek. Úgy tűnik, hogy egy csoport vagy egy magányos bűnöző ko­moly gyűjtőmunkába kezdett, és nem válogat a módszerek között. Sokszor a legprimitívebb megol­dással is beéri, vagyis egyszerű­en betöri a gépjárművek ablakát, hogy az utas­térben hagyott értéktárgyak­hoz jusson.- A teljes­ség igénye nélkül csak néhány esetet sorolnék fel - ismertette a Dunántúli Napló kérésére az el­múlt napokban történt autófeltö­réseket Kertész Gábor főhadnagy (képünkön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtórefe­rense. - Pénteken az Uitz utcá­ban egy Suzukit törtek fel, a zsákmány egy hatezerforintos párna volt. Ugyanaznap a Király utcában egy Audi hátsó ablakát verték ki, és műszaki cikket, ruhaneműt vittek el tizenötezer forint érték­ben. A további helyszínek: Kerényi Károly utca, Alkotmány utca, Nagyárpádi vasúti felüljáró, Majtényi út. Vasárnap a püspöki palota udvarán is feltörtek egy személygépkocsit. Az ellopott tár­gyak értéke sok esetben meg sem közelítette a rongálással okozott kár mértékét.- A legfontosabb, hogy egy pil­lanatra se hagyjuk az út mellett a járműveinket úgy, hogy szem­mel láthatóan értékek vannak az utastérben, mert a könnyű zsák­mány igen vonzó lehet - hangsú­lyozta Kovács Jenő, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályának vezetője. - Aki nem teheti meg, hogy ga­rázsban parkol, az szereltessen a kocsijába riasztóberendezést, és ne legyen rest használni azt. So­kat segítene az is, ha az emberek jobban figyelnének egymás érté­keire, és gyanús helyzetekben rögtön értesítenék a rendőrséget. A több tucatnyi ügyben meg­kezdődtek a nyomozások. SCHNEIDER G. Sásd-Hegyhát A tavalyi felhőszakadások után számos hegyháti ön- kormányzat hiába pályá­zott támogatásért. Most úgy döntöttek a sásdiak kezde­ményezésére, hogy társu­lást szerveznek az áradá­sok, a betörések, a rongálá­sok, valamint a belvízveszé­lyek kivédésére. Az akciót a Baranyai Hegyhát Te­rületfejlesztési Önkormányzati Társulás készítette elő, melynek elnök asszonya Kovács Sándomé (képünkön). Az önkormányzati vagyon károsodása esetén ezen­túl az adminisztrációs ügyeket egy kiskunhalasi bróker cég inté­zi, amivel nagy terhet vesznek le a testületek válláról. Ez a pénz­ügyi csoport jár utána a helyreál­lítási tőkének. Eddig több mint húsz község lépett be a szövetke­zésbe. Héhn M János, Bikái polgármestere fi:A kérdésünkre ■ fi elmondta, \ |fi hogy ők az ön­fi kormányzat 0. X fennállása alatt- most először- több mint százmilliós vagyonra, kötöttek biztosítást. így fogalmazott: Azt az ígéretet kaptuk, ha bezúznak egy ablakot például az óvodában vagy tönkreteszik a buszmegál­lót, netán kárt okoznak a betörők az iskolában, szinte napokon be­lül hozzájutunk az újjáépítéshez szükséges pénzhez. A Hegy! ton több mint egy­milliárdos nkormányzati va­gyonra vigyáznak most az új tár­sulás keretei között. A szövetke­zés önkéntes. Mágocs és Egyhá- zaskozár nem kérte felvételét. CSUTI J. Félszáz műkedvelő PÉCS Tegnap félszáz amatőr kép­zőművészeti alkotásból nyílt tárlat a Baranya Megyei Kul­turális és Idegenforgalmi Központ székházában. Az ősszel meghirdetett pályázat­ra hatvan alkotó kétszáz munkát küldött, mondja Váradi Judit, a megyei központ kulturális mene­dzsere, a tárlat szervezője. A Ma­gyar Művelődési Intézet irányítá­sával négyévenként megrende­zett esemény már a tizenhetedik, amely most millenniumi válogató is, hiszen az ősszel sorra kerülő Országos Képző- és Iparművésze­ti Tárlatnak is bevezetője. A kiál­lítás a jó értelemben vett dilettáns - azaz műkedvelő - alkotómunka és az amatőr mozgalom létjogát is példázza. Különösen a festők, grafikusok bizonyultak termé­kenynek és aktívnak, a szobrá- szatot viszont csak négyen képvi­selték. Ennek ellenére a hét Budapest­re delegált művész közt két plasz­tikával foglalkozó alkotó is van, Gitta János Villányból, Hajdú Gyula Siklósról, és a műfaji válto­zatosság jele, hogy a pécsi Szabó Józsefné foltvarrásaival és az ugyancsak pécsi Hidasi Ágnes tűzzománc-sorozatával képvisel­heti Baranyát. Régi ismerősünk, a mohácsi Kedves István a téli Du­nát álmodta akvarellbe, de meg­nyerték a zsűri tetszését Kovács János krétarajzai és Maul Nelli temperafestményei is. Mindket­ten pécsiek. A József Attila utca 10. sz. alatt február 23-ig látogatható tárlatot Soltra Elemér festőművész, nyu­galmazott főiskolai tanár nyitotta meg. Ízelítő a bemutatóról: Maul Nelli olajfestménye, Horváth László betleheme és Szabó Jánosné foltvarrása fotó: laufer l. A Mecsek szélkereke Kővágószőlös József László nyugdíjas a Zsongorkő aljában lévő Makra­dűlőben elkészítette a dél-me­cseki lankák első szélkerekét, amely most már 2-3 hétre ele­gendő áramot termel. A gazda tévét néz és egyenletes világítást kap. a hétvégi háza valamennyi helyisége. Tőle tudjuk: ha heten­te néhány órát fújna a legkeve­sebb harminc kilométeres szél, akkor hosszú időre tárolhatna elektromos energiát. Követői is akadtak, méghozzá a hosszú- hetényi Kerékharaszt-dűlőben, ahol három telektulajdonos ugyanígy akar villanyhoz jutni. Nekik sem éri meg távvezetéket építeni még kalákában sem. Az egykilométeres dróthálózat ki­alakításához legkevesebb há­rommillió forintot kellene össze­adnia a kilenc családnak. CS. J. 4 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom