Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-24 / 23. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Január 24., hétfő Hírek Röviden RENDŐRBALESET. Vasárnap éjjel 1 órakor baleset történt Somberekén: a megyei kapitányság ügyeletének tájékoztatása sze­rint egy rendőr szolgálati fegyverével, szolgálaton kívül véletlenül lábon lőtte magát, és súlyosan megsérült. (b) MAGYARTELEKEN FELÚJÍTOTTA a bekötőutat az önkormányzat hét­száz méter hosszúságban, megszüntették a kátyúkat. A kivitelezés­re csaknem egymillió forintot költött a község. (cs) AUSZTRIAI ÉS NÉMETORSZÁGI KAPCSOLATOKAT ALAKÍT KI a nem rég alakult villányi csillagászati szakkör, mely most már harminc tagot számlál. Sanóczky József szakkörvezető elmondta, hogy na­gyon jól együttműködnek egyebek között a pécsi Astra Csillagásza­ti Egyesülettel is. (cs) GÖDRÉN AZ UTCAI KÖZVILÁGÍTÁS korszerűsítésére készül az ön- kormányzat a lakosság kérésére. Abban bíznak, hogy a jó utcai ki­világítás esetén nemcsak a forgalombiztonság nő, de csökken az éj­szakai tolvajlások és betörések száma is. ______________________________________________________!«1 Új szerepben a volt hegyi iskola PÉCSVÁRAD Elkezdődtek a felújítási munkálatok a sokáig hasz­nálaton kívül álló hegyi is­kolában, az épület hamaro­san Samu Géza szobrász- művész alkotásainak ad majd helyet. Majdnem tíz évig nem volt állan­dó helye Samu Géza szobrász munkáinak. Amint arról lapunk már beszámolt, Pécsvárad több­ször is késznek mutatkozott mél­tó bemutatótermet adni a kiállí­tásnak, s ezt a tervet a művész özvegye is pártfogolta, hiszen az alkotó kötődött a Zengő vidéké­hez. Az elképzelések szerint a hosszú ideje üresen álló hegyi is­kolában kapott volna helyet a vá­rosi kiállítóterem, azonban ez az épület a katolikus egyház tulaj­donában áll. A közelmúltban si­került megegyezni a püspökség­gel, a település húszéves haszná­latba kapta a helyiségeket. A mú­zeum kialakítását korábban a millenniumi emlékbizottság is tá­mogatásáról biztosította. Zsáli János polgármestertől megtudtuk, a napokban megkez­dődtek a munkálatok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy való­ban méltó, állandó helyen lehes­sen megtekinteni a szobrokat. A rekonstrukció várhatóan nyár kö­zepén fejeződik be, így az ezred­forduló ünnepségsorozatához kapcsolódóan nyithatják meg a város új bemutatótermét. NYAKA SZ. Meglepő számlák lehetnek A gázóra-leolvasókon kívül szinte minden dolgozóját mozgósította a hét végén a DDGÁZ. A cég emberei azokat a fogyasztási helyeket ellenőrizték szombaton és vasárnap, ahonnan az elmúlt pár hónapban legalább egy alkalommal nem jelez­tek fogyasztást. Az ellenőrzéssel a cég már az új, évenkénti leolvasási módra ala­puló számlázást készítette elő. Baranyai körkép Közel 1500 baranyai fogyasztóhoz próbáltak bejutni a hét végén a DDGÁZ dolgozói. Fur­csa módon ezúttal nem a gázóra-leolvasókra hárult a munka, a cég ugyanis a célfeladat mellett ezzel a megoldással saját alkalmazot­tait is ellenőrizni kívánta. A munkában szinte az összes mozgatható ember részt vett, így üzemviteli alkalmazottak, vagy a gázmérési terület dolgozói. Baranyában csaknem ötven embernek kell majd az ellenőrzés miatt túl­órapénzt fizetni. A DDGÁZ februártól áll át az új számlázási rendszerre, amelynek lényege, hogy a követ­kező hónaptól azok a fogyasztók, akik ezt a Nincs kamatos kamat Az elmúlt napokban postázta a cég az előző év késedelmes befizetéseiről szóló úgynevezett kamatlevelét. Lapunknak többen jelezték, hogy a megadott határidőn túl kapták meg a számlát, így az adott napig eleve lehetetlen volt befizetni a csekket. A cég a kamatra nem számít föl újabb kamatot, a számla tehát minden további nélkül rendezhető. Azt azonban a DDGÁZ sen­kinek sem ajánlja, hogy a szemétbe dobja a csekket, mivel ez is a gázszolgáltatási díj része, felszólító levél is jár a nem fizetés esetén. Külö­nösen nagy tartozásnál pedig éppúgy kikap­csolhatják a fogyasztót, mintha a rendes gáz­számlát nem fizette volna be. megoldást választották, az elmúlt év átlagfo­gyasztásának tizenketted részét fogják fizetni havonta, és a cég mindössze egy alkalommal olvassa le az óraállást. A különbözetből adódó elszámolás is ez­után következik majd. Amint azt lapunknak Koncz László, a DDGÁZ gázgazdasági igazgatóhelyettese (ké­pünkön) elmondta, a mostani ellenőrzés so­rán azokat a helyeket járták végig, ahonnan az elmúlt néhány hónapban akár csak egyet­len alkalommal is nulla fogyasztást jeleztek (azaz két egymást követő hónapban a cégnél ugyanazt az óraállást regisztrálták). Mivel az új számlázási rend miatt pontosan kell tudni a tavalyi év adatait, valamennyi ilyen helyen megjelentek. A DDGÁZ Baranyán kívül Tolna és Fejér megyében mintegy 240.000 fogyasztónak szolgáltat, a teljes területen összesen megkö­zelítőleg tízezer „nullás” hely akadt. Ennek a helyzetnek több magyarázata le­het. Előfordulhatott az, hogy a leolva­só nem tudott bejutni a lakásba, lehet, hogy éppen (átépítés vagy külföldi tartózkodás miatt) nem lakott ingat­lanról van szó, de az is elképzelhető, hogy maga a fogyasztó közölt (telefo­non, vagy a szokásos „cetlis” mód­szerrel) az előző hónapival megegye­ző óraállást. A hétvégi tapasztalatok Koncz László szerint (aki maga is részt vett a munkában) meglepően pozitívak. Az eseteknek közel a felében az derült ki, hogy az ingatlan valóban nem lakott, tehát onnan nem is jöhetett fogyasz­tást jelző óraállás. A problémás laká­sok döntő többségébe be tudtak jutni a cég emberei, és csupán néhány eset volt, ahol szabálytalan vételezést (ma­gyarán gázlopást) állapítottak meg. A DDGÁZ persze nem véletlenül időzítette az ellenőrzést a hét végére, ekkor ugyanis jó­val valószínűbb, hogy valakit otthon találnak. Azokhoz, akikhez most bejutottak, az ellen­őrzés után érkezik majd egy számla, amely tényleges fogyasztást mutatja, így a „nullás” mérőórák tulajdonosainak most lehet, hogy többhavi számlát kell egy összegben rendez­niük. Ha ezeknek a fogyasztóknak nem is, a cégnek föltétlenül megérte a „turné”: az ezen számlákból befolyó pénz ugyanis még a tava­lyi év bevételi mérlegét erősíti majd. Az új számlázási rend is okozhat néhány embernek kellemetlen meglepetést. Ha valaki például folyama­tosan kisebb fogyasztást közölt a céggel, az igen­csak meglepődhet, ha a már valóban a leolvasás alapján készült végszámlá­ját kézhez kapja. Ráadásul a végszámlák februártól fo­lyamatosan készülnek, egy éven keresztül minden hónapra nagyjából az összes fo­gyasztó tizenketted része esik. Ami például azt jelenti, hogy akinél májusban lesz órale­olvasás, az az utolsó (januári) és a májusi le­olvasás közti különbözet alapján kap vég­számlát. A jövőben azonban ezek a számlák éves időszak alapján készülnek majd. Ez persze akár kevesebb, akár több is lehet, mint amit az illető összesen ténylegesen fogyasztott, optimális esetben azonban éppen megegye­zik azzal. A DDGÁZ a leolvasásnál már semmit nem bíz a véletlenre. Ha az első alkalommal vala­ki nincs otthon, a leolvasó meghagyja, mikor megy legközelebb. Ha ekkor sem talál ott­hon senkit, a feladat az ellenőrzési osztályra hárul, ők azonban csak egyszer kísérletez­nek, ezután már felszólító levél érkezik. Ha ez is eredménytelen, a cég kikapcsolja a fo­gyasztót. Akik nem végszámlát kapnak egy adott hó­napban, a részszámlát kézbesítik. Ha az azon szereplő összeget valaki túl nagynak vagy túl alacsonynak találja, bármikor kérheti a módo­sítást - vagy személyesen az ügyfélszolgálat­nál, vagy hivatalos levélben. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk özv. KRÁM GYULÁNÉ 82 éves korában elhunyt. Temetése január 25-én 14 órakor lesz a diósviszlói re­formátus temetőben. A gyászoló család Rejtett szenzáció a Jakab-hegyen Bevehetetlen sziklasírok - Némelyik hétezer éves is lehet Pécs, Jakab-hegy A régészetileg szigorúan védett pécsi Jakab-hegyen barlangkutatók közre­működésével nemrég három sziklasírt fedezett fel Egres Béla, a Janus Pan­nonius Múzeum külsős munkatársa. Hazánkban jelenleg csak itt tudunk föld alatti, kőzetben kivésett temetkezési helyről. cseppet sem emlékeztet vízelnyelő doli­nára. A régész állításait Rónaki László barlangász is megerősítette. A jelenkor embere egyik halotti kis te remben (görög tájon tro- mosznak nevezik ezt) sem járt, maga a felfede­ző sem, ugyanis a bejára­tot körülbelül négyszer négy méteres, feltehető­en négyzet alakú fehéres kőlap fedi. A látható mé­ret alapján egynek a sú­lya legkevesebb fél tonna. A súlyadat jócskán becsült, ugyanis a lapok szegé­lyeit kőomlások fedik. Annyi biztos, hogy mindegyiket faragták, és jól kive­hetők a vésések nyomai. Jelzet azonban A pontos helyszínt illetően csak annyit árult el az elismert amatőr archeológus, hogy a kelták által épített váron kívül helyezkednek el a nyughelyek. Az egyikhez vályúra emlékeztető faragott vágat vezet, a másikhoz szintén mester­ségesen kialakított, felszín alatti folyo­són át kúszhatunk le. Nem csekély idő­be telik a lejutás, hiszen Egres Bélának is napokig tartott, amíg elért egy-egy helyszínt a 2-3 méteres mélységben. Lent legalább ötszáz méteren át sora­koznak a szíklasírok, melyeket ember formálta járatok kötnek össze. Egynek a helyét az erődítményen belül is sejtik. Ennek a teteje beszakadt, és a nyílása egyiken sincs. Szokatláh'áz'is, Hogy nem a Nyugat-Mecsekben oly gyakori vörös kőzetből formázták meg őket. A köznépi kelták halomsíros temető­je mellett sorakoznak a sírkamrák. Való­színű, hogy fejedelmek és magas rangú vezérek földi maradványait helyezték el a kőüregekben, feltehetően fakoporsó­ban, vagy hamvasztásuk után urnában. Az elhunyt előkelőségek ilyen jellegű eltemetésé­ről számos görögországi és írországi adat, és az ezeket feldolgozó szá­mos, tekintélyes nemzet­közi publikáció vall. A pannóniai római hódítást is megért vaskori nép nagy valószínűséggel a görög halottkul­tusz szokásait követte. így elképzelhe­tő, hogy egyik sziklagödör sincs kifest­ve, a holttestet, illetve a hamvvedret pe­dig a sziklafal oldalában kiépített fül­kékben helyezték el - roppant gazdag melléklettel. Szinte biztosra vehető, hogy vala­mennyi hely megmunkált nemesfém­anyagot, főként ezüstöt és aranyat is rejt. Ezért is örülnek annak a régészek, hogy kőzetsuvadások és -omlások torla­szolják el a lejáratokat, az oda vezető gyalogutakat és folyosókat. így az illegá­lisan ásók, a fémdetektoros műkincs­tolvajok sose tudnak a csontvázakig el­hatolni. Számukra tehát - remélhetőleg - bevehetetlenek maradnak a holtak tit­kos járatokkal is álcázott nyughelyei, melyek közül némelyik tán hétezer esz­tendős is lehet. Egres Béla ugyanis nn zárja ki, hogy az úgynevezett megaht-korban, vagyis az időszámításunk kezdete előtti ötödik évezredben is már temetkeztek ide az akkori népek, illetve népcsoportok. Új híd készült el a gyalogosoknak Pécsett, a Kovácstelepről a Béke parkba vezető sétaúton. Mint arról la­punkban is többször beszámoltunk, a parkot eredeti helyéről délebbre költöztették, és a közelmúltban új, fából faragott játszóteret, díszes kapukat és kerítést építettek, valamint a míves tahidat állították fel, amelyek Szatyor Győző munkáját dicsérik.___________________________________fotói laufen László Sikeres múzeumi akció Beváltotta a reményeket a Janus Pannonius Múzeum azon kezdeményezése, hogy az elmúlt szombaton ingyen volt láto­gatható az összes pécsi és a mohácsi múzeumi gyűjtemény. Pécs - Mohács Ahogy a költségek növekedése, úgy a belépődíj árának emelése sem kerülhette el a Janus Panno­nius Múzeumot. Ráadásul - mi­ként mindenütt az országban - a korábbi heti egy belépődíjmen­tes múzeumlátogatási nap is megszűnt. Ám ami a közgyűjte­mények fenntartásához áreme­lésként alig elég, az tetemes költ­ség a kultúra iránt vonzódó láto­gatók számára. A Janus Panno­nius Múzeum igazgatósága erre tekintettel elhatározta, hogy évente néhány jeles alkalomhoz, évfordulóhoz kapcsolódva még­iscsak lehetővé teszi egy-egy napra a pécsi, baranyai bemuta­tóhelyek ingyenes látogatását. Az első ilyen alkalom szomba­ton volt, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A lehetőséget nem is hagyták kihasználatlanul a pécsiek, illetve a turisták. A mohácsi múzeum is csatlakozott az akcióhoz, ám csak hét látogatója volt. Ezt a hi­deg időjárásnak és annak tulajdo­nítják a múzeum dolgozói, hogy a mohácsiak már jól ismerik az állandó kiállítást, turista pedig nemigen jár ilyenkor arrafelé. A pécsi múzeumokban vi­szont látogatottsági rekordok dőltek meg: általában ötször-hat- szor annyian voltak kíváncsiak a kiállításokra, mint más téli hétvé­gi napokon. Néhány példa: A Csontváry Múzeumban 304, a Zsolnay Múzeumban 258, a Vasarely Múzeumban 216 látoga­tót jegyeztek fel. A régészeti kiál­lításon több, mint 130-an voltak. A Múzeum Galériában Várkonyi György tartott tárlatvezetést a Tompa Kálmán gyűjteményéből készült válogatásnál. A művé­szettörténész kellemes élmény­ként emlékszik vissza a jó han­gulatú programra, feltehetően a 128 regisztrált látogató is így le­het ezzel. Hogy az ingyenesség mit jelent, azt a többi pécsi gyűj­teményhez képest a belépő­jegyért egyébként is feleannyit kérő Modern Magyar Képtár pél­dája mutatja: szombaton több, mint 150-en keresték fel, a „pénz­díjas” vasárnapon viszont tíznél alig többen. A következő ingyenes múze­umlátogatás március 2-án lesz, a Múzeumok tavasza című európai rendezvénysorozat alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom