Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-04 / 3. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 2000. január 4., kedd Hírcsatorna Az önálló Szlovákia létrejöttének hetedik évfordulóján tíz kiemelkedő közéleti személyt részesített magas állami kitüntetésben hétfőn Rudolf Schuster szlovák államfő. A kitüntetettek között van a 83 éves Turczel Lajos po'zsonyi magyar irodalom- történész, nyugalmazott egyetemi tanár, a szlovákiai magyar irodalom nesztora. Posztumusz elismerésben részesült Alexander Dubcek, a prágai tavasz legendás alakja és Milan Simecka, a rendszerváltás előtti évtizedek vezető szlovák másképp gondolkodója is. Megszállva tartja a PKS lengyel buszvállalat több száz alkalmazottja hétfő reggel óta a nyugat-lengyelországi Gorzów Wielkopolski vajdasági székvárosban a vállalat székházát. A sztrájkolok azt követelik, hogy helyezzék vissza hivatalába a vállalat eddigi vezetőjét, akinek szerződését a lubuski vajda nem hosszabbította meg. Aknavetőkkel lőtték pakisztáni források szerint hétfőn indiai oldalról a Pakisztánhoz tartozó Kasmírt. A támadásban legkevesebb három ember életét vesztette és heten megsérültek. Néhány órával korábban nagy erejű robbanás rázta meg az indiai Kasmír városának egyik zöldségpiacát. A szrinagari rendőrség szerint taposóakna okozta a robbanást. A támadást, amelyben tizenöten vesztették életüket, még egyetlen szervezet sem vállalta magára. Nyolcvannyolc halálos áldozatot szedett a Franciaországon egy héttel ezelőtt végigsöpört szélvihar - közölték az újabb adatot, röviddel azután, hogy Orléans- ban egy fiatal párt holtan találtak a lány lakásában. Egy héttel a pusztító szélvihar után még mindig több mint 440 ezer háztartás szenved az áramszolgáltatás hiányától. Montenegróban még az idén kivonják a forgalomból a jugoszláv dinárt - közölte Bozsidar Gazivoda, a podgoricai pénzügyi tanács elnöke. A kisebbik jugoszláv köztársaság kormánya tavaly novemberben kettős valuta- rendszert vezetett be: a jugoszláv dinárral párhuzamosan a német márkát is hivatalos fizetőeszközzé tette. A keresztények és muzulmánok közötti összecsapásokban 25 kopt vesztette életét, és tízen eltűntek Felső-Egyiptomban - közölte az al-baljanai püspök. A biztonsági erők szilveszterkor lezárták az el-Kuseh településről kivezető utakat, közvetlenül azután, hogy értesültek az első, sebesülésekkel járó összecsapásokról. A faluban számos házat és járművet felgyújtottak. Szerdán döntenek a választásról Putyint népszerűsége csúcsán jelölte utódjának Jelcin Az orosz felsőház szerdai rendkívüli ülésén dönt az elnökválasztások kurásáról - közölte hétfőn a föderációs tanács sajtószolgálata. Az orosz elnökválasztásokat eredetileg júniusra tervezték. Vlagyimir Putyin épp akkor váltja fel Borisz Jelcint, amikor a gazdaság még betegeskedik, de már jobb állapotban van, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Putyinnak, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt főnökének el kell döntenie: ki- használja-e a kínálkozó lehetőséget, hogy megtegye, amit Borisz Jelcin sosem tett meg: megtalálni a politikailag elfogadható módszereket Oroszország felvirágoztatásához. Az orosz fegyveres erők csecsenföldi általános támadásuk során stratégiailag fontos magaslatokat foglaltak el a főváros, Groznij közelében. A hadsereg további jelentései szerint a kaukázusi köztársaság jobbára lázadók által ellenőrzött hegyeiben orosz harci repülőgépek megsemmisítették a muzulmán felkelők több védelA Moszkovszkije Novosztyi kérdése: „Megvan?” mi állását. Más jelentések szerint azonban az orosz különleges egységeket és az oroszbarát csecsen milicistákat előrenyomulásuk közben az ellenség többször visszavetette, és az orosz katonák veszteségei sokkal magasabbak, mint a hadvezetés által megadottak. Lövöldözés volt a bejrúti orosz nagykövetség épületének közelében. A támadásban egy rendőr és egy fegyveres támadó életét vesztette, több járókelő pedig megsérült. A tettes állítólag egy palesztin volt, aki Groznijért akart bosszút állni. Pontosan délben jelentette be lemondását Jelcin. Mindössze három órával később szólalt meg a telefon a központi televízió elnökének asztalán: Putyin Csecsenfóldre látogat a katonákhoz, és moszkvai idő szerint reggel hatkor nyilatkozni szeretne; legyen egy forgatóstáb a helyszínen. A körzetből azonban - biztonsági okokból - már korábban kivonták a közvetítőkocsikat, műholdas kapcsolatra alkalmas berendezés pedig se közel, se távol. Légi szállításra sincs mód, maradt tehát az országút. Csakhogy az érvényes parancs szerint sötétedés után felszólítás nélkül lőnek a katonák mindenre, ami mozog. Délután négykor pedig már sötét van. Égtek a telefonok a vezérkar, a tévészékház és a kormányhivatalok között, de senki nem tudta garantálni, hogy ha egy közvetítőkocsi elindul, épségben meg is fog érkezni. Az újságírókat, a technikai személyzetet sem lehetett kötelezni a veszélyes útra, maradt hát az önkéntes jelentkezés. Este hatkor két irányból két kocsi indult el: ha netán baj érné valamelyiket, a másiknak legyen esélye megérkezni. A kormánygép is felszállt, de a nagy köd miatt jó néhány száz kilométerrel távolabb tudott csak landolni. Az ügyvezető államfő és miniszterelnök, valamint a kíséretében lévő hivatalos személyek sem tehettek mást, kénytelenek voltak kocsiba ülni, és erős katonai fedezettel elindultak a csapatokhoz. A két tévés közvetítőkocsi eközben egész éjszaka valósággal „lopakodott" a sötétben, nehogy a katonák vagy a lázadók észrevegyék őket. Reggel fél hatkor érkeztek meg. Hatkor elkészült az interjú. Az egyenes adásban nem volt fennakadás. A néző rosszallóan csóválta a fejét: lám a propagandagépezet megint működött, s jó előre megszervezték az ügyvezető elnök „belépőjét"... (sp) Újabb forduló a közel-keleti béketárgyalásokon Muzulmán merénylet Izraelben Washingtonba érkezett hétfőn Ehud Barak izraeli kormányfő és Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter, hogy folytassák a decemberben megkezdett békétárgyalásokat. Barak és a kíséretében lévő Dávid Lévi külügyminiszter az Andrews légitámaszponton nem tett nyilatkozatot. Ezzel szemben As-Saraa egyik munkatársa a kilátásokról azt mondta: „Ha Barak ugyanolyan komolyságot tanúsít, mint az első fordulóban, akkor lesz haladás.” Magukat zsidó szélsőségesnek nevező ismeretlenek meggyalázták Izz el-Din al-Kasszam muzulmán nacionalista sírját Izraelben, a Haifához közeli Neser településen - adta hírül hétfőn az izraeli rádió. A tettesek horogkereszteket mázoltak a sírra, majd értesitették a rádió szerkesztőségét, és elmondták, hogy a Baruch Goldstein Barátai elnevezésű mozgalom tagjai. Állításuk szerint szervezetük több iszlám szent hely ellen készül még hasonló akcióra. Izz el- Din al-Kasszam a palesztinai brit fennhatóság elleni küzdelem kiemelkedő alakja volt. Az ő nevét vette fel a Hamász szélsőséges mozgalom katonai szárnya, amely a kilencvenes években több öngyilkos robbantásos merényletet hajtott végre válaszul Baruch Goldstein tömeggyilkosságára. Az elvakult zsidó telepes 1994. február 25-én huszonkilenc arabot mészárolt le egy hebroni mecsetben. A felbőszült tömeg meglincselte, sírja a szélsőséges zsidók valóságos zarándokhelyévé vált. Síremlékét az izraeli legfelsőbb bíróság utasítására a múlt héten bontotta le a hadsereg. Moamer el-Kadhafi líbiai vezető kijelentette, hogy „Izraelnek nincs jövője arab környezetben”, ezért a zsidók jobban tennék, ha az Egyesült Államokhoz tartozó „Alaszkában alapítanának államot”. „Palesztina a zsidók temetője lesz” - mondta Kadhafi. A líbiai vezető magyarázattal is szolgált, miszerint az „identitása megőrzésére törekvő zsidó nép számára Alaszka azért lenne előnyös, mert távol esik a vallási jellegű háborúk helyszíneitől”. Szavazás Horvátországban Horvátországban hétfőn megtartották az általános parlamenti választásokat. Egy nappal korábban a külföldön élő horvát állampolgárok adhatták le szavazataikat: a hivatalos adatok szerint mintegy 350 ezer menekült volt jogosult voksolni az ország nagykövetségein, így például a boszniai Banja Lukában is. Hétfőn választott a kevéssel karácsony előtt elhunyt horvát elnök, Franjo Tudj man családja: Ankica Tudj man, a volt elnök özvegye (balra), lánya, Nevenka (középen) és unokája Sinisa (balra). Vizsgálat Kohl ellen Több milliárdos büntetés várhat a CDU-ra A bonni ügyészség hétfőn vizsgálatot indított Helmut Kohl exkan- cellár, korábbi CDU-elnök ellen, akit a pártja terhére elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. A Német Kereszténydemokrata Unió jelenlegi tiszteletbeli elnöke egy decemberi tévéinterjúban beismerte, hogy 1993 és 1998 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben olyan személyektől, akik nevük titokban tartását kérték. A pénzeket Kohl nem könyveltette el a CDU pénzügyi igazgatóságával, hanem bizalmasai útján titkos számlákra fizette be, és ezzel megsértette a pártok finanszírozását szabályzó törvényt. Az eltitkolt adományok miatt a CDU kénytelen volt helyesbíteni az 1998. évi pénzügyi beszámolóját. A Bundestagnak benyújtott új változatban a párt illetékesei elismerték, hogy 2,4 millió márka adomány eredetét nem tudták földeríteni. Az ügy nyomán tetemes bírság vár a konzervatív uniópártra. A nevezett törvény értelmében ugyanis a nem szabályos adományokat elfogadó pártnak az így átvett összeget, valamint a kétszeresét kitevő büntetést kell befizetnie a Bundestag pénztárába. Mint a CDU kincstárnoka, Matthias Wissmann közölte, a CDU máris 7,3 millió márkás tartalékot különített el a várható bírság céljára. Egyben sietett leszögezni, hogy a tartalékképzés sem jogi, sem politikai értelemben nem jelenti a szóban forgó kötelezettségek elismerését. A CDU-n belül egyöntetű az a vélemény, hogy a bonni ügyészség vizsgálata nem fog vádemeléshez vezetni Kohl ellen. A legjobb elnökök Amerikában megszavaztatták az olvasókat a lapok: kit tartanak a kilencszázas évek legemlékezetesebb elnökének. A legtöbb szavazatot a meggyilkolt Kennedy kapta, s csak kevéssel maradt le Roosevelt, akinek a nevét az Újvilág gazdasági fölvirágoztatásával és a második világháborús győzelemmel kapcsolják össze. A harmadik helyen Reagan végzett, aki a nyolcvanas években állt az Egyesült Államok élén. Az ő érdeme, hogy a Szovjetunióra kényszerített fegyverkezési versennyel sikerült alaposan meggyengíteni a bolsevik rendszert. Mire letelt második elnöki ciklusa, már megkezdődött a szovjet világbirodalom fölbomlása. A most 89 éves Reagan teljesen visszavonult: az Alz- heimer-kór miatt szellemi képességei lecsökkentek. Amikor a balszerencsés Carter elnök után megválasztották, sokan kételkedtek benne, hogy a megnyerő, de közismerten szerény képességű színészből elfogadható politikus lehet. Ám ő erre rácáfolt: képes volt arra, hogy maga mögé állítsa az embereket. Ugyanakkor visszaadta az amerikaiaknak a vietnami háború miatt megingott önbizalmát, s a tehetőseket szolgáló adó- és szociális reformjaival segített megalapozni a háború óta leghosszabb gazdasági fellendülést. Mindezek alapján indokolt, ha Reagant a legjobbak között emlegetik. FEB „A körgyűrűn belül maradó vita” A The New York Times hétfői száma teijedelmes írásban foglalkozott a magyar királyi koronával időszerűen összefüggő kérdésekkel - az ezeréves magyar államiság megünneplésével, a koronának a parlamentbe történt átszállításával, a kormánypártok és az ellenzék felfogásbeli különbségeivel. A lap ismertetése szerint a kormány azt állítja, hogy a korona előtti tiszteletadás nem több, mint a millenniumi ünnepségsorozat része - amely ünnepségsorozatra idén 140 millió dollárt szánnak, és a pénzből új szobrokat emelnek, valamint filmeket, színpadi zeneműveket és konferenciákat finanszíroznak. Az ellenzék állítása szerint ellenben a koronaátszállítás ceremóniája a jobboldaliság azon köpenyéhez tartozik, amelybe a kormány azért burkolózik, hogy lehetőleg megfélemlítse az ellenzéket. A The New York Times által megszólaltatott Hankiss Elemér úgy véli: mindez „a budapesti körgyűrűn belül maradó” vita. Hankiss utalt arra, hogy a Nagy- Magyarországról álmodozók csak a lakosság két százalékát teszik ki. A múlt szombati koronaátszállítási ceremónián - olvasható a cikkben - egyesek az Árpád-ház zászlaját lengették, mások Nagy-Magyarország térképét tartalmazó lobogót emeltek magasba. A The New York Times idézte Magyar Bálintot, aki szerint a kormányzat a koronának a parlamentbe történt átszállításával a magyar történelem e becses darabját napi politikai célok szolgálatába állította. "Ha azt gondolják, hogy (a korona) nem múzeumba való, akkor nem értik a 20. századi magyar történelmet" - vélekedett az SZDSZ elnöke. Pokol Béla, a kisgazdák vezető alkotmányjogásza azt mondta a The New York Times-nak, hogy a kormánykoalíció túlhangsúlyozás nélkül akarja megadni a szentkoronának a méltó tiszteletet. Pokol - így a New York-i lap - az SZDSZ mellett bírálja a médiát is, amiért az szerinte kiegyensúlyozatlan módon a liberális, baloldali, szocialista köröknek kedvez. A szívek hercege. Vilmos, a brit trónörökös, aki édesanyjához, Dianához hasonlóan rendkívüli népszerűségnek örvend az alattvalók között, Cardifíban üdvözölte a köszöntésére összeverődött tömeget. Az újévi jókívánságokat tréfával fűszerezte, mondván: még kissé másnapos... fotó: feb/reuters * ♦ l I r
