Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-19 / 18. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI VITAFÓRUM Új Dunántúli Napló - 2000. Január 19., szerda A millenniumi év ünnepén Az együvé tartozás érzését erősítette az év nyitánya Készültem rá. Lelkiekben is, de a Szent Koronáról eddig megszer­zett ismereteim kiegészítésével is. Valami azt súgta nekem, hogy nagy ünnep lesz, és nagy ünnepre az ember felkészül, hogy a gondo­latokkal, érzésekkel való találko­zás ne csak igaz, de teljes is le­gyen. A készülődés szükséges és nélkülözhetetlen rituálé, de az események mindig a megtörtén­tük pillanatában, a helyszínen megmutatkozó titkaik révén mu­tatják meg erejüket és az eddig is bennünk bujkáló fegyelmezetlen érzések igaz élménnyé rendeződ­nek össze. Immár soha nem felejt­hető, mindent meghatározó él­ménnyé, élményünkké. Ez év első napján, 2000. január 1-jén nem mást, mint a millenniumi év nyi­tányát ünnepelte Magyarország. Az országgyűlés üléstermében je­lenlévők, és a Kossuth téren több tízezren összegyűltek akárhon­nan érkeztek is, az ország összes településének követei voltak, egy­szersmind szemtanúk. Szemtanúi annak a felemelő ünnepnek, amelynek ceremóniái és spontán megnyilvánulásai hitet, határo­zottságot és felelősségteljességet sugároztak. A téren és a koronát szállító konvoj útvonala mentén össze­gyűlt több tízezres sokaság méltó­ságteljes megnyilvánulásai megfe­lelő választ adtak azoknak, akik kizárták magukat az ünnepből, sőt azt is meg kívánták akadályoz­ni, hogy az ország polgárai a leg­fontosabb dologban megtapasz­talhassák az együvé tartozást. A Szent Korona megérkeztekor a tér hidegében, az összegyűltek tapsaiban, a gyerekek érdeklődő figyelmében, a díszszázad szép­ségében és a háttérben megszó­laló énekekben tapinthatóvá vált, hogy az ország Magyaror­szággá lényegült. A miniszterelnök úr ország- gyűlés előtt elmondott beszéde, és a Ház előtti események össze­forrtak egymással. A téren, egy ki­tüntetett pillanatban vált érezhe­tővé, hogy a Szent Koronát az Or­szággyűlésben való elhelyezése olyan élő szimbólummá tette, amely az ország polgárai részére a kétezer éves erkölcsi fundamen­tum mellett egy ezeréves múltat összefogó lelki fundamentumot nyújthat. Épít­kezni pedig csak e kettőre alapozva lehet, máskülönben csak tévelygés­ből beszélhe­tünk. Fontos, hogy minél több isko­la és más közösség szervezzen lá­togatást az Országházba, ahol a kupolácsamokban méltó módon elhelyezett Szent Korona megte­kintése, egyedülálló történetének és jelentőségének megismerése meghatározó élményt nyújthat mindannyiunknak. KÖRÖMI ATTILA FIDESZ-MAQYAR POLGÁRI PÁRT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Egy évtized után Üzenet... Kozma Ferenc kommentárjá­ban írja: „... jó híre van az idő­sebbek emlékeiben” Németh Miklósnak. Valóban. Ő volt az, aki beindította az országban a privatizációt. Hogyan is él ez az emlékezeteinkben? Először is végy egy jól-rosz- szul prosperáló céget. Zülleszd le maximálisan. Add el (értsd: privatizáld) a legalacsonyabb napi áron. Természetesen csak a legjobb elvtársaidnak, mert a mezítlábas, nincstelenekből ad­digra egy-két milliócskára már mégis csak futotta. Az új tulaj pedig a még ott dolgozókat „nem rentábilis a cég!” felkiáltással hamar szét­kergetve, az ingó és ingatlan va­gyont több tíz-, vagy több száz­szoros haszonnal továbbadja. Mindezt a legnagyobb csend­ben persze, hogy csak mára de­rüljön ki eddigi sejtésünk, hogy lettek és élnek e honban multi­milliárdos mátégáborok, nagy- imrék, szekeresimrék. Arra a zseniális húzásra is csak a legszenilisebbek és a kis­gyermekek nem emlékeznek, amikor ugyancsak Németh Miklós országlása idején vitte ki „turistáink” zöme a szalma­zsákban kuporgatott vagyo- nocskáját - a sógorok bevallása szerint is majd tízmilliárd (!) dollárt -, ami az akkori konver­tibilis valutaadósságunk majd­nem felét tette ki, s hoztak be rajta Gorenjét, autóroncsot, és még ki tudja mi mindenfélét. A hírnek persze, mint mindennek, van jó oldala is. Úgy látszik, tíz év után ismét érdemes az országot lezüllesz- teni. Csak azt nem tudjuk: akarjuk-e. FKGP PÉCS BELVÁROSI ALAPSZERVEZET Az MDF nem adja fel Az elkövetkező hónapban tartja 15. országos gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. A Bara­nya megyei szervezetek is készülnek a párt jö­vőjét, törekvéseit meghatározni hivatott ren­dezvényre. Természetesen a jövőkép felvázolá­sához a múlt kiértékelése, az objektív számve­tés nélkülözhetetlen. Baranyában az elsők között még 1987-ben alakult meg az úgynevezett Pécs-baranyai Szer­vezet, amely egy év alatt tucatszám hozta létre tagszervezeteit megyénk városaiban és kistele­pülésein. Rendszerváltoztató pártként, aho­gyan országosan, úgy itt helyben is, meg kel­lett tapasztalnunk ennek minden ódiumát. Egy morálisan és gazdaságilag mélypontjára jutott ország felemelése itt a megyében is elkerülhe­tetlen népszerűtlen intézkedésekkel járt. Az MDF és koalíciós partnerei által létrehozott kormánynak működésének már a legelső nap­jától a pártállami talajból sarjadt utódpárt és a magát radikálisan liberálisnak való ellenzék övön aluli ütéseivel kellett számolnia. Antall József halálával megszűnt az a belső kohézió, amely egybetartotta az egykoron mozgalom­ként szerveződő párton belüli, a radikális jobb­oldaltól a nemzeti liberalizmus eszményeit kö­vető széles érzelmi és politikai spektrumon ál­ló tagságot. A MIEP-től a Kisgazdapárton át a KDNP-ig elmondható, hogy gyakorlatilag egykori tagja­inkból verbuválódtak. Ennek tükrében azt is eredménynek kell elkönyvelnünk, hogy meg­maradtunk és létezünk. Ugyanakkor az elmúlt évtized meghatározó politikai tényezője tud­tunk maradni mind a megyei, mind a helyi önkormányzati közéletben. Újra kell építkezünk, ha meg akar­juk őrizni az Antall-i örökséget, a ke­resztény konzervatív nemzeti értéke­ket. Ez hitünk szerint nem csak a mi, hanem az egész ország érdeke. Biza­kodásra adhat okot, hogy pártunk élén ismét egy olyan karizmatikus szemé­lyiség áll, aki nemcsak a belső békére, hanem az MDF társadalmüag pozitív megítélésre is garancia. Egyetértünk azzal a gondolattal, hogy a ke­resztény konzervatív gondolatkör mentén hala­dó pártokat, csoportokat összefogva tudunk csak hatékony és érthető jövőképet felmutatni polgárainknak. A megújult MDF-nek és a feb­ruári országos gyűlésnek is kettős üzenete van. Az egyik a hazahívó szóé, azoknak, akik a bel­ső torzsalkodások, a morális süllyedés hatására hagyták el bárkánkat. A másik a közélet, többi szervezet szereplőjéhez szól. Mindenkivel korrekt és tisztessé­ges politikai kapcsolatokra törek­szünk, és pártszínezet nélkül hajlandóak vagyunk együttmű­ködni olyan kérdésekben, amely az ország, esetünkben Baranya megye gazdasági felemelkedését és az itt élők érdekeit szolgálja. Kezet nyújtunk mindenkinek mindarra, ami jó! Azt a gazdasági programot képviseljük, melynek középpontjában megtar­tó hagyományaink, kultúránk és jövőnk záloga az oktatás, egészségügy és végül, de nem utol­sósorban a gyermekek, a családok állnak. Az MDF a szűkebb pártérdekeket másodlagosnak tekinti az egyetemes nemzeti érdekek és a nemzeti erő tartós kormányzati szerepvállalása mögött. Ezért helyteleníti az esetenként felbuk­kanó pozícióharcokat, és együttműködő társait is mérsékletre inti. A velünk rokonszenvező pártok továbbra is számíthatnak mind a Megyei Közgyűlésben, mind a helyi önkormányzatok szintjén tevőle­ges és kiszámítható együttműködésünkre, po­litikai ellenfeleink pedig tisztességes és konst­ruktív magatartásunkra. Önálló arccal A Magyar Demokrata Fórum nem nagypártok csatlósa­ként, hanem önálló arcát megtartó, erkölcsileg és gaz­daságilag megalapozott program mentén szerveződő pártként kíván a következő választásokon a választópol­gárok elé állni. Ehhez rendelkezünk itt Baranyában is hiteles és tenni akaró emberekkel és a realitások tala­ján nyugvó gazdasági és politikai programmal. XV. országos gyűlésünkön mi, az MDF Bara­nya megyei tagjai ezt kívánjuk képviselni. HABJÁNECZ TIBOR, AZ MDF BARANYA MEGYEI ELNÖKE Továbbtanulás Az elmúlt tíz évben alkalmazott oktatáspolitikai megfontolások következtében tökéletesen érvé­nyesül a hajdani Horthy-korszak mintájára megvalósuló iskolázta­tási kontraszelekció. A kultúrá­hoz, a tudáshoz jutás ugyanis anyagi és társadalmi helyzet függ­vénye lett. Aki hová születik - ott marad. Ma egy gyerek sorsa akkor végér­vényesen eldől, amikor hatéves korában az első osztályba lép. Társadalmilag igazságtalan, mo­rálisan pedig elfogadhatatlan, hogy peremre szorult egy társa­dalmi csoport, melynek szinte semmi esélye sincs arra, hogy a következő nemzedékeit közép­vagy felsőfokú végzettséghez jut­tassa. Ez nem csupán azért lehe­tett így, mert az iskolarendszer igazságtalanul válogat az előnyö­sebb helyzetűek javára, hanem mert a lecsúszott családok szá­mottevő hányadában az elvisel­hetetlen mindennapi megélheté­si gondok nem teszik lehetővé, hogy hosszú távú perspektívá­ban gondolkodjanak. A tűrhetet­len életviszonyok, a pénzhiány, és a máról holnapra élés kény­szere alakította rövid távra össz­pontosuló mentalitás együttesen idézték elő, hogy a többség szá­mára még a szalónaszerzés lehe­tősége is jámbor óhaj marad. Reménykeltő volt a Fidesz- MPP korifeusainak választási ígérete anno, a felsőoktatási in­tézmények 2100 forintot kóstáló tandíjának eltörléséről. Sokak fi­gyelmét azonban elkerülte, hogy a párt oktatáspolitikai szakembe­rei e téren milyen óvatosan fogal­maztak: az első diplomához ju­tás tandíjmentességéről beszél­tek csupán. Az első diploma in­- kérdőjelekkel gyenes meg­szerzésének le­hetőségét - az összes egyete­mi és főiskolai hallgató szá­mára - hivata­losan soha nem ígérték meg. S persze arról sem szóltak, mi lesz azok­kal, akik tandíj helyett költségté­rítést fizetnek a tanulásért (pl. szemeszterenként 70 ezret) első diploma esetében is. Sőt van, ahol 85 ezer, 140 ezer, olyan is, ahol 534 ezer forintba kerül min­den féléves képzés. Mivel tanulá­si költségeiket egyetlen fillérrel sem támogatja az állam, az intéz­ményes ismeretszerzés összes anyagi terhét maguknak kell vi­selniük. Ezen felül van még a kollégiumi, albérleti díj, a tan­könyvek, tanfelszerelések ára, utazási költség, melyek további 20-30 ezer forint összeget tesz­nek ki havonta. A költségtérítéses képzésben való részvétel ugyanúgy érinti a szegények mint a gazdagok gyer­mekeit, s egyikük sem számíthat állami támogatásra. Nekik sokba kerül majd a diploma. Nem úgy mint azoknak, akik megszavaz­ták a továbbtanulás lehetőségé­nek forintosítását. Azok, akiknek csöndes óráik­ban illenének elgondolkozniuk, hogy az ő tandíj- és költségtérí­tés-mentes, ösztöndíjas iskoláz­tatásuk anyagi fedezetét éppen azok teremtették elő két kezük munkájával, akik leszármazóival most sarcot fizettetnek azért, hogy a tudás fájára felkapasz­kodhassanak. DR. SÜDI BERTALAN A tárgyilagosság kedvéért A Dunántúli Napló január 5-én megjelent számában, a politikai vitafórum oldalon megjelent Erb József „A magyar családokért” cí­mű opusza. A tárgyilagosság ked­véért és tényekre alapozva az alábbi megjegyzéseket fontosnak tartanám közölni. 1. Erb József által felsorolt, ál­tala 1999. január 1-jétől létező családtámogatási formák (melye­ket ő a polgári kormány vívmá­nyaiként kíván aposztrofálni) há­la Istennek, a Fidesz megalakulá­sa előtt is már léteztek. Nevezetesen- A korábban is létező családi pótlék (1990. évi XXV. tv, de ko­rábban is volt).- Megbontása családi pótlékra és iskoláztatási támogatásra nem jelent új ellátási formát, sőt szű­kebb körben lehet igénybe venni mint korábban, hisz nem jogo­sultak rá az élettársak, és bonyo­lultabb lett a szabályozása.- A gyest és a gyetet nem a pol­gári kormányzat találta ki. A gyes nagyon régi (10) 1982. MT r.), a gyetet pedig az 1993. évi III. tv. hozta be még az MDF-kormány alatt, a mai feltételeknél kedve­zőbben.- Anyasági támogatás 1996. óta létezik (MSZP-s kormány).- Munkaviszonyban álló szü­lők ellátásai 1968 óta szinte válto­zatlan feltételekkel, 1992. július 1. óta pedig ugyanilyen feltéte­lekkel létezik.- Adókedvezmények (családi kedvezmény) a legnagyobb blöff, amit valaha kitalált valaki. Pró­bálja meg 30.000 Ft-os bruttó fi­zetésnél érvényesíteni. Ha sike­rült, mesélje el nekem is.- Gyed. Ez az egy igaz. De ezt csak visszaállította a kormány, s minek, hisz ez egy rossz és drága döntés volt, míg a haszna a jogo­sult oldalon elenyésző. Erb József írja: „ A családtámogatási rendszer szabályozása a korábbinál egy­szerűbb, áttekinthetőbb, a jogal­kalmazók számára is könnyeb­ben használható.” Mint jogalkal­mazó, ezt határozottan cáfolnom kell. Bonyolultabb, áttekinthetet­lenebb és nehezebben használ­ható, mint korábban. „... ilyen széleskörű és meg­alapozott családtámogatási rend­szere még nem volt hazánknak.” Azt hiszem, nem kell önmaga­mat megismételnem, az előző pontokban jogszabályi alátá­masztással igazoltam, hogy mindez nem igaz. DR. HEDERICS ISTVÁN A humor szabadságáért Az SZDSZ - Új generáció felszó­lítja a kormányt, hogy ne gyako­roljon nyomást se a közszolgála­ti, se a kereskedelmi médiákra. A Heti Hetes ellen indított támadá­sok után, most a Rádiókabarét akarják „kiegyensúlyozni”. Az SZDSZ - Új generáció szerint azért, mert a Fidesz túl korán vé­nült meg, még nem kellene a hu­mort betiltani. Az SZDSZ - Új ge­neráció „Tiltott humor” címmel politikai viccoldalt indít az SZDSZ honlapon, ahová azokat a poénokat várja, amelyeket a Fi­desz már nem tűr el. A Fidesz nemcsak a humor-ér­zékét veszítette el, hanem a türel­mét is. Először a Heti Hetes ellen indított támadást, most a Rádió­kabarét akarja „kiegyensúlyoz­ni”. A politikai humor természete azonban olyan, hogy csak akkor igazán jó, ha azokat figurázza ki, akiknek hatalmuk van. Még az udvari bolond is a királyon csúfo- lódott. Kormánypárti humor nincs, a kiegyensúlyozott kabaré abszurdum. Azok, akik a humort nem vise­lik el, ne legyenek politikusok. A kormány legfeljebb azzal befo­lyásolhatja a kabaréműsorokat, hogy témát szolgáltat nekik. Ha ki akar maradni a kabarékból, ak­kor inkább politizálásának stílu­sán kell változtatnia. A mostani kormány egy hét alatt annyit tesz a politikai humor felvirágzásáért, mint más kormányok egy ciklus alatt. Erről viszont nem a kabaré­szerkesztők tehetnek. A kabarét még a rendszervál­tás előtt is megtűrték. Ma ki­egyensúlyozni, azaz cenzúrázni akarják. Az SZDSZ - Új generáció felszólítja a kormányt, hogy ne gyakoroljon nyomást a médiákra, hanem viselje el nagyvonalúan a kritikát. ■ SS DUNAFERR Épületgépészeti Áruház Pécs, Közraktár u. 7. H-P: 7.30-16.00, Szó.: 8.00-11.00 Tel./fax: 72/332-184 DUNAFERR ICO/ LAPRADIÁTOROK B I V /O még 10 napig! Gázkazánok, szivattyúk, szelepek, csövek. Szerelők és viszonteladók áruháza! TELI VÁSÁR ELEGANCIA FÉRFIAKNAK 9 Rákóczi út 39/D. Tel.: 212-749 _____________________________ r A JÁNLATUNK: - zakók- pantallók- autóskabátok- pulóverek Amíg a készlet tart! Nyitva tartás: H-P. 9.30-17.30 Szó. 9-13 TEKINTSE MEG AJÁNLATUNKAT! JÓ VÁSÁRLÁST! i * 4 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom