Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-03 / 2. szám
8 Dtinántúli Napló Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Vitaminok Szinte az unalomig sulykolják belénk egészségfelvilágosító írások, rádió-és tv- műsorok, orvosi tanácsadások: egészségünk megvédése érdekében a szervezetünknek vitaminokra van szüksége! De mik is azok a sokat emlegetett vitaminok? A vitaminok környező világunk legkülönlegesebb molekulái, kiemelkedő szerepet töltenek be az emberi életben oly módon, hogy anyagcsere folyamataink működtetése által aktiválják a szervezet belső erőforrásait, a testi-lelki egyensúlyt, jó egészséget biztosítva számunkra. A modern orvostudomány legújabb felfedezései mind-mind azt a tényt támasztják alá, hogy a rossz közérzet, a fáradékonyság, az ellenálló képesség csökkenése és a betegségek egy részének hátterében gyakorta áll vitaminhiány. Testsejtjeink állandóan vitaminokra éheznek, nem elégszenek meg azzal, hogy hébe-hóba hozzájussanak vitaminadagjukhoz, hanem mindennap, sőt minden percben igényt tartanak az utánpótlásra. Testünk, ez az érzékeny műszer pedig ki- sebb-nagyobb kellemetlen tünetekkel jelzi a fellépő vitaminhiányt. Szervezetünk számára tehát folyamatosan biztosítani kell ezeket az egészséges életet jelentő molekulákat. Biológiai szempontból a legjobb a természetes vitaminforrás, vagyis a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek fogyasztása, hiszen ezek az élelmiszerek a vitaminokon kívül a szervezet számára ugyancsak nélkülözhetetlen nyomelemeket és rostanyagokat is tartalmaznak. Azonban a mai étkezési szokások miatt a napi vitaminszükségletet nem tudjuk fedezni csak az ételeinkből, ajánlatos emellett időnként vitaminkészítményeket is fogyasztani. Az orvosok azonban figyelmeztetnek, ezzel is óvatosan kell bánni, mert vannak vitaminok, amelyeknek a túladagolása ugyanúgy betegséget okozhat, mint a hiánya. Egészség - Életmód NATO-pályázatot nyert a pécsi klinika A páciens vesebetegségéről a legjobb szakemberekkel lehet konzultálni A POTE II. sz. Belklinika és Nephrológiai Centrum három másik európai várossal együtt (Bari, Wroclaw, Skopje), közös NATO-pályáza- ton jelentős pénzösszeget nyert arra a célra, hogy létrehozzák a vesebetegségek európai konzultációs rendszerét. Az „Euronephronet” nevű nemzetközi program január 1-jével indul. Arról, hogy mi is ez az európai konzultációs rendszer és mi a jelentősége a betegellátásban, dr. Nagy Judit professzornőt (kis képünkön), a POTE II. sz. Belklinika és Nephrológiai Centrum igazgatóját, mint a pályázat és program egyik kezde- ményezőjét kérdeztük.- Többször éreztük már hiányát egy olyan konzultációs rendszernek, ahol az egyes vesebetegségeket a legjobb szakemberekkel lehet megbeszélni és tanácsot lehet kérni a legjobb kezelési módszereket illetően. Szinte minden egyes nemzetközi kongresszuson fölmerült ez az igény - mondta a professzornő. - Az egyik ilyen kongresszuson ott volt ,egy macedón kolléga, aki elpanaszolta, milyen hátrányos helyzetben vannak, ritkán tudnak részt venni nemzetközi kongresszusokon, nehezen tudnak hozzájutni külföldi szaktekintélyek segítségéhez, ugyanakkor a koszovói háború miatti menekültek közül még sokan ott élnek, akiknek az orvosi ellátása nagy gond. Ekkor és ott vetődött fel, a NATO ilyen célokra elkülönített pénzkeretéből való pályázat gondolata. A pályázatot az olasz, a lengyel és a macedóniai kollégákkal együtt készítettük el és megnyertük. Az első lépésként az érintett városokból - Wroclaw, Skopje és a pécsi II. sz. Belklinikáról - két- két kolléga januárban Bariba (Olaszország) utazik több hetes megbeszélésre, hogy közösen próbálják meg a leendő hálózatot megszervezni, adatbázisát megteremteni.- Ez sokat jelent majd a gyakorlatban orvosnak, betegnek egyaránt. A hálózat végső kiépülésével lehetőség lesz akár mindennap kontaktust teremteni más európai nephrológiai (nephrológia = a vesebetegségekkel foglalkozó tudomány) központokkal és konzultálni az egyes betegségekről. Többféle vesebetegség és rendkívül sok előfordulási formája létezik. Mindenhol van olyan szakember, aki valamelyikről többet tud, nagyobb a tapasztalata, mint egy másutt dolgozó kollégának, vagyis minden betegségnek megvannak szakmán belül a specialistái. A konzultációs hálózat kiépülésével lehetősége lesz bármelyik európai orvosnak - ha tagja lesz a hálózatnak -, hogy a nála fekvő beteg kórképét, röntgenleleteit, szövetmintáit bármikor megbeszélhesse az adott vesebetegség legjobb európai szakembereivel. A kommunikációs lánc kiépülésével például, ha egy pécsi beteg veséjéből vett szövetmintát itt a mikroszkóp alá teszünk, azt azonnal látják valamennyi európai központban, segítséget kapunk - vagy mi adunk - a kórisme felállításában és meg tudjuk beszélni amely kezelési mód a legeredményesebb az adott betegség esetében úgy, mintha egymás mellett ülnénk. A professzomő csak érintőlegesen említette, de a pécsi II. sz. Belklinika és Nephrológiai Központ jó hírnévnek örvend Euró- pa-szerte sőt az amerikai neph- rológusok körében is. A klinikán komplexen foglalkoznak a vese, a magas vérnyomás és a cukorbetegségekkel. E három betegség ugyanis összefügg, egyik a másiknak szövődménye, következménye lehet. A cukorbetegnek magas a vérnyomása, emiatt is,, és az alapbetegsége miatt is egy idő múlva tönkremegy a veséje. Ha a vese nem működik jól,"az illetőnek magas lesz a vérnyomása. A magas vérnyomás pedig ugyancsak károsítja a vesét. A betegek gyógyítása tehát sokkal hatékonyabb, ha a három szakterület orvosai együtt dolgoznak, állandóan konzultálnak egymással és segítik egymás munkáját. A vesebetegségek között van egy, ami nem több szerv érin- tettségű, ez az ún. IgA nephropátia. (Az lg, a szervezet védőanyagának, az immunglobulinnak a rövidítése, több típusa van, amit betűkkel - pl. „A" - jelölnek). Dr. Nagy Judit e betegségnek elismert szakértője. Először rövidebb ideig Izraelben, két évig pedig Amerika legkorszerűbb nephrológiai központjában volt alkalma kutatni ezt a sajnos nagyon gyakori és különös kórt. Azért különös, mert csak az utóbbi években jöttek rá, hogy valószínű veleszületett genetikai defektus is hozzájárul a kialakulásához. Ezeknek a betegeknek rossz a nyálkahártya védekező rendszerük, rossz IgA védekező anyagot termelnek, nem tudnak a vírusok, baktériumok ellen hatékonyan védekezni, gyulladások alakulnak ki. Ugyanakkor a szervezet, megkapván a „vészjelet”, elkezdi nagy mennyiségben ezt az IgA-t termelni, amely a keringéssel a vesébe kerülve károsítja azt. A betegség azért veszélyes, mert nincsenek fájdalmas tünetei, a vese lassan, de fokozatosan tönkremegy. Sokszor csak véletlenszerűen, egy-egy szűrő- vizsgálat során derül ki. Figyelmeztető jel lehet, ha valakinek piros, vagy barnás a vizelete. Mivel a betegnek a saját szervezete a bűnös a betegség kialakulásában, és a szervezetet nem lehet lecserélni, jelenleg az egyetlen védekezési mód, hogy amennyire lehet a vesét kell védeni. Ennek egyik eszköze a diéta. A vesebetegségben szenvedőknek kevés fehérjét szabad fogyasztani, a nátriumsó (konyhasó) szinte tilos, és ami fontos: naponta legalább 2-2,5 liter folyadékot kell fogyasztani! Érdekesség: mivel ez a vesebetegség igen gyakori, többször előfordult, hogy veseátültetéseknél ilyen vesét kaptak az orvosok transzplantációra. Érdekes módon azt tapasztalták, hogy ha az IgA nephropátia korai stádiumban van, az átültetett vese tökéletesen regenerálódik az új szervezetben, „kigyógyul a betegségéből”. Valószínű azért, mert az illetőnek nincs a donor szervezetéhez hasonló IgA-termelő genetikai defektusa. A betegség feltérképezését is korszerű berendezések biztosítják a klinikán fotó: müller a. 2000. január 3., hétfő Megfelelő diétával karban lehet tartani a betegséget fotó: müller a. Miniszteri Dicséret Betegeket segítő szervezet A diabétesz - cukorbetegség - azon betegségek körébe tartozik, amelyből kigyógyulni nem lehet, de rendszeres gyógyszerezéssel és diétával (!) kordában lehet tartani. Mivel az, hogy a beteg mit ehet és mit nem, rendkívül fontos, ezért nagy jelentősége van azoknak az önkéntes szerveződéseknek, kluboknak, ahol a betegek segítik egymást, az étkezésekkel, életvitellel kapcsolatban tanácsot adnak egymásnak. Az ország egyik legelső és legjobban működő ilyen önkéntes szervezete, az immáron közhasznú szervezetként hivatalosan bejegyzett Pécs- Baranya Megyei Diabétesz Szövetség. A Szövetség kezdeményezésére indult Baranyában az „Orvos Szócsöve” elnevezésű program, amely a vidéki kistelepülések orvosi rendelőiben teszi lehetővé, hogy a betegek videofilmen ismerjék meg a betegségüket, s tanácsot kapjanak az életmódjukat illetően. Az elmúlt évben megszervezték az önkéntes sorstársi tanácsadó szolgálatot és két olyan „mozgó-stábot”, akik 19 kistelepülést jártak végig, 379 főleg idős lakos vérnyomását, vércukorszintjét mérték meg és ebből 78 főt ajánlottak a szakorvosok figyelmébe. Az elmúlt év végén sorstársi tanácsadói tanfolyamot rendeztek, amelyre kárpátaljai diabétesz klubokból is hívtak résztvevőket. Az elmúlt évi munkásságukért az egészség- ügyi miniszter Dicsérő Oklevelét vehették át. Osztrogén helyett protein Új módszer a csontritkulás leküzdésére Világszerte 200 millió ember szenved csontritkulásban. A betegek elsősorban a változás éveiben lévő nők. Az emberi csontváz egyfajta folyamatos építkezés helyszíne. Míg az osteoclastoknak nevezett sejtek a csontok kemény anyagát megkísérlik leépiteni, addig az osteoblastok a csontszövet új- raképzésével igyekeznek ezt kiegyenlíteni. Az életkor előrehaladtával az osteoblastok háttérbe szorulnak, a csontok gyengülnek és törékennyé válnak. Eddig a csontritkulást főleg hormonokkal, elsősorban ösztrogénnel kezelték, de ennek á gyógymódnak vannak káros mellékhatásai is. Most az új terápia, amelyet elsőként Kaliforniában próbáltak ki, hormon helyett egy osteoprotegerinnek nevezett proteint használ. Ez az anyag - röviden OPG - a csontokat leépítő osteoclastok fejlődését tartja ellenőrzés alatt. Az első klinikai tesztek során a kutatók összesen 40, a változás éveiben lévő nőt kezeltek OPG injekciókkal. A vizsgált időszakon belül a proteint kapott csoport tagjainál a csontritkulás 80 százalékkal csökkent. Ez az új kezelési módszer azonban még nem eléggé kiérlelt. Először is a proteint csak injekció formájában tudják beadni a hasfal bőre alá, azonkívül az OPG- injekció hatása csak maximum négy hétig tart, akkor meg kell ismételni. Ezért a forgalomba hozatala előtt még számos kísérletre van szükség. Az első őssejt-transzplantáció Pécsett Pécsett a POTE I. sz. Belklinika Hematológiai Osztályán október óta működik az első vidéki csontvelő transzplantációs központ, ahol most végrehajtották az első, úgynevezett autológ perifériás őssejt-transzplantációt. Képünkön az első pécsi őssejt-transzplantált beteg dr. Dávid Marianna adjunktussal, az őssejt-transzplantációs részleg vezetőjével. A 45 éves nőbeteget hazautazása előtti napon látogathattuk meg, amikor már jók érezte magát. A Balaton melletti kis faluból származó nő elmondta, évek óta egyfolytában fájdalmai voltak a gerincében, a lábaiban és nagyon fáradékony volt. Mivel panaszai hasonlítottak a reumás betegség tüneteihez, ezzel kezelték évekig. Az elmúlt évben került a kaposvári kórházba, ahol megállapították: myeloma multiplex nevű betegségben szenved. Ez a csontvelő plazmasejtjeiből kiinduló rosszindulatú vérképzőrendszeri betegség. Az őssejt-transzplantációra Pécsett, december 13-án került sor. A Hematológiai Munkacsoport vezetőjével, dr. Losonczy Hajna professzornővel (kis képünkön), az első vidéki csontvelő transzplantációs központ létrejöttének előzményéről beszélgettünk, valamint arról, mit is jelent az autológ perifériás őssejt-transzplantáció? Elmondta, 1997 év végén a Transzfuziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium Pécsett tartotta kihelyezett ülését, ekkor döntött arról, hogy Pécsett legyen az első vidéki csontvelő-transzplantációs központ. Még abban az évben 20 millió forintot kaptak a Népjóléti Minisztériumtól, ebből tudták megépíteni a speciális steril kórtermeket és kiszolgáló helyiségeket. A mostani Egészségügyi Minisztériumtól kapott 40 millióból és a magánemberek által létrehozott Remény Alapítvány több, mint négymilliójából tudták megvenni a szükséges berendezéseket ahhoz, hogy őssejt-transzplantációt tudjanak végezni. A csontvelőtranszplantáció alatt tulajdonképpen őssejt-transzplantációt kell érteni. A csontvelőben lévő őssejtek képesek új vérsejteket képezni. Az autológ azt jelenti, hogy a beteg az előzőleg levett saját őssejtjeit kapja vissza, a sejteket pusztító gyógyszeres kezelés után. Amikor perifériás őssejtekről beszélnek, azt jelenti, hogy a vérből nyerik ki. Normális esetben kevés őssejt kering a vérben, ezért a beteg olyan kezelésen esik át, amellyel a csontvelőből kikerülnek az őssejtek a vérbe. A vérből a sejtszeparátor segítségével vonják ki, majd egy számítógéppel vezérelt hűtő- berendezéssel mínusz 150 fokra lehűtik, ezután átkerül a speciális tárolóba, ahol szinte végtelen ideig, mínusz 195 fokon tudják tárolni az őssejteket. A beteg nagy dózisú, az egészséges vérképző sejteket is pusztító gyógyszeres kezelés után kapja vissza.
