Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-15 / 14. szám
2000. Január 15., szombat - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR ■ v IÍ Új Dunántúu Napló - 5. oldal Internet: nincs feltörhetetlen rendszer A szakértők a hackertámadások további szaporodását várják Az elmúlt napok eseményei - többek között az egyik legnagyobb hazai inertnetszolgáltató és az érdi önkormányzat honlapjának feltörése - ismét ráirányították a figyelmet a számítógépes betörők - hackerek - tevékenységére. A szakemberek egyetértenek abban: feltörhetetlen rendszerek nincsenek, ügyes hackerek azonban annál többen. Ez jelent meg az Elender feltört weblapján BARANYAI KÖRKÉP A számítógépes bűnözés nagyot változott az elmúlt években. A hőskor kihívása - tudniillik az internet és így az ott található információ szabadsága és szabaddá tétele - teljesen megváltozott: a hackerek manapság leginkább pénzre és pénzzé tehető információkra utaznak. Bár hazánkban még nem terjedt el, Crackerek és hackerek egyre gyakoribb, hogy a vezető számítástechnikai cégek a „rablóból lesz a legjobb pandúr” elv alapján egykori hackereket alkalmaznak a legújabb védelmi rendszerek tesztelésére és fejlesztésére. A szakemberek ugyan nem tudnak olyan baranyai esetet említeni, ahol számítógépes betörő hatolt volna be a rendszerbe, és ott komoly károkat okozott volna, ám a hálózat fejlődésével egy időben sokan valószínűsítik, hogy hasonló támadásokra a közeljövőben mindenképp számítani kell. - Az informatikai robbanás minden bizonynyal a számítógépes betörők figyelmét is fel fogja kelteni, a hasonló támadásokra tehát valószínűleg egyre többször kerül majd sor - mondta el a Dunántúli Naplónak Zalán Tibor, a pécsi önkormányzat informatikai vezetője. Egyébiránt megtudtuk, a Városháza rendszere kettős: a belső, adatokat tartalmazó szervert csak a belső hálózaton lehet elérni. A hasonló megoldások szolgálnak arra, hogy a külső látogatók csak a rendszergazdák által amúgy is publikusnak szánt információkhoz juthassanak hozzá. Zalán Tibor az úgynevezett tűzfalvédelem ellenére nem zárja ki, hogy a bárki számára elérhető oldalak módosíthatók, ennek ellenére úgy gondolja, - mivel lényeges információt és komoly védelmet az ilyen honlapok nem tartalmaznak, így feltörésük is könnyű - a hack- ereknek egy hasonló lap módosítása nem kihívás.- A fontos információkat tartalmazó hálózatok leggyakrabban fizikailag is védettek - mondta el Perczel Gábor, az egyik legnagyobb baranyai szolgáltató cég rendszer- gazdája. A számítógépes betörők leggyakrabban a legális csatornákat használják a behatolásra, éppen ezért a lehető legkisebbre kell szűkíteni a csatlakozási pontokat. A behatoláshoz egyébként számos ismeret - így a helyi hálózat sajátosságai, gyenge pontjai - szükséges. A rendszergazda hangsúlyozta, hogy mindig az adott szituáció, az adott helyzet ismeretében kell kidolgozni a rendszer védelmét. Hasonlóképpen vélekedik Görföl Zoltán, az egyik legnagyobb baranyai internetszolgáltató cég vezetője is. Mint elmondta, a védelmi rendszer kialakításakor elsődleges a védelmi politika kidolgozása, s annak függvényében lehet megalkotni a konkrét rendszert. Hozzátette, hogy a jó védelem - melynek az alapokat adó tűzfalak és egyéb belső védelmi rendszerek a részei - olyan, hogy azon egy jól képzett, átlagos hacker már ne tudjon áthatolni. Nem ritka az, hogy a szolgáltató maga is „hacker-módszerekkel” próbálja feltörni a saját rendszerét: Görföl Zoltán elmondta, hasonlóképpen ellenőrzik például ügyfeleik jelszavas védelmét, amely ha feltörhetőnek bizonyul, azonnal értesítik a felhasználót. A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyéni felhasználók sincsenek biztonságban: léteznek olyan speciális vírusok, melyek a gépre kerülve a hálózaton keresztül adatokat szolgáltatnak rólunk és gépünkről. Ezzel gyakorlatilag „kulcsot adunk ” a hacker kezébe, hogy hozzáférjen adatainkhoz. ____________________________T.a A cracker a zzal „foglalkozik”, hogy jogtiszta szoftvereket tör fel, mások számára is elérhetővé tesz azzal, hogy kiiktatja a programok beépített másolásvédelmét. A hacker a klasszikus értelemben vett „számítógépes betörő”: ő az, aki a rendszerek védelmén átjutva adatokra, értékes információkra vadászik. Hacker-módszerekkel indulnak a banki átutalási rendszerek befolyásolására és a számlák megfe- jésére is. Kis türelemmel és némi angoltudással - no meg internet-hozzáféréssel - bárki elsajátíthatja az említett „szakmák” alapvető fortélyait, a világhálón tudniillik számos helyen találhatók cracker és hacker „tanfolyamok”. A biztonsági szakemberek szerint a komolyabb rendszerekhez nem ritkán kimagasló, egyetemi szintű ismeretekre van szükség. Hírcsatorna A BERKESDI ÖNKORMÁNYZATTÓL A PÉCSI PÜSPÖKSÉG mintegy hárommillió forintot kér, mert az egyház felújíttatta az épületeket és az utat veszélyeztető megroggyant támfalat a plébániánál. A község vezetősége ennyi pénzt azonban nem tud fizetni. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a regionális vízmű is nyújtson anyagi támogatást, mert az egyik meghibásodott gerincvezetékéből kiömlő víz okozta a veszélyes talajmozgást. (cs). KISHERENDRE, KISKASSÁRA, KISTÓTFALUBA ÉS VOKÁNYBA megérkezett a vezetékes gáz. Az önkormányzatok elsősorban abban bíznak, hogy nő az ingatlanok értéke, és több bevándorló telepedik le. Az ünnepélyes gázlánggyújtás január 19- én lesz. (cs) KISMONOGRÁFIA KÉSZÜL MAGYARBÓLY históriájáról az önkormányzat megbízásából. A hatvan szöveges és harminc képes oldalt tartalmazó kiadvány várhatóan a tavasszal jelenik meg. A megyei levéltár munkatársai még Bécsből is szereztek eddig ismeretlen adatokat, (cs) KIÉGETT KÉT ISTÁLLÓ PÉCSÚJHEGYEN. Pénteken hajnalban a Palahegyi úton két istállóépület gyulladt ki, miután tüzet fogtak a kéménynek támasztott bútorlapok. Az állatokat a gondozók tómentették, az égő födémszerkezetet a tűzoltók eloltották. Az anyagi kár az előzetes becslések szerint több százezer forint. imbi Műemlék épületek: fogy az idő A papír forog, a vakolat pereg A sürgősséggel felújítandó épületek sorsa is napirendre került a város kulturális bizottságának tegnapi ülésén. A műemléki épületek tanúsága szerint, amíg a papírok forognak, a vakolat ismét peregni kezd. PÉCS Átkerül az ügynökség is? PÉCS Pécsi tévések dokumentumfilmje Egyetlen televíziós stáb lehetett jelen a doni hős exhumálásánál és újratemetésénél: a pécsi. A megtagadás és elhallgatás évtizedei után 1999. október 29-én Voronyezs közelében, Rudkino faluban sor került egy ismeretlen doni hős földi maradványainak exhumálására és hazaszállítására. Az ünnepélyes újra temetésre október 31-én a Pákozd melletti Mészeg-hegyen került sor, ahol ezzel létrejött a II. világháború magyar hőseinek és áldozatainak a nemzed kegyhelye. Egyetlen televíziós stáb lehetett jelen az exhumálás, a haza- szállítás és az újratemetés minden mozzanatánál - a Pécsi Körzeti Stúdió stábja. A történelmi eseményről készült dokumentumfilmet január 17-én 17.30 órakor sugározza a Magyar Televízió az MTV 2-es csatornán. A szerkesztő Békés Sándor, az operatőr Szondi Imre, a ren- dező Bucsky Csilla._________■ Igazából senki nem fogadta kitörő lelkesedéssel a dr. Kunszt Márta elnökletével összeülő bizottságban, hogy a felújítások sürgősségi sorrendjére tett javaslatot is véleményezniük kell, amikor ez főként az építészekre és a költségvetésre tartozik. A Garadnayné Donáth Ágnesnek (képünkön), a beruházási osztály csoportvezetőjének előterjesztésében tárgyalt műemléki épületek rendkívüli eszmei értéket képviselnek, így ebben a kérdésben a számos bizottság közül - természetesen - a kulturálisnak is állást kell foglalnia. Azonban az öt éve rendbe hozott Vasváry-ház elhúzódó rekonstrukciója is példázza, hogy mire a papírok a különböző testületeken, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal OmvH) engedélyeztetési procedúráján, a hatósági véleményeken átvergődnek, az új vakolat is régi lesz, és peregni kezd a házakról. Gyakorlatilag ősz lesz, vagy tél, mire a munkák megkezdődhetnek. Az elsőként felújítandó épületek „csomagjában” a Király utca 59. számú ház szerepel, amelynek a lépcsőházában a freskó már szépülőben, de a homlokzatát be kellene gyógyítani. A másik a Tettye utca 1. számú ház mindenestül, amely ideiglenesen van megtámogatva már régóta. Az OmvH a régi funkció szerint itt egy fogadót szeretne látni. Sürgős és teljes rekonstrukcióra szorulna a Munkácsy utca 30. számú ház is. A második csomagba a Király utca 11., a Széchenyi tér 17. és 18. számú épület, valamint az említett Vasváry- ház kerülne. Nevezetes épületünk eleve olyan problémákkal küzd, amelyek még akkori építésének szakmai hiányosságaiból adódnak. Újbóli felújítását három éve egyszer már megkezdték, de a munka pénzhiány miatt félbe maradt. A bádogozással és a födémjével vannak gondok, falai vizesednek. Valamennyit még ebben az ünnepi esztendőben fel kellene újítani. Kérdés, mennyire futja a költségvetésből az előzetesen közel hetvenmilliósra becsült munkákra. ____________________ B. R. El képzelhető, hogy a Dél- dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a közeljövőben Pécsről Kaposvárra kerül át, ami újabb fejezete lenne a két megyeszékhely között a régióközponti címért folyó vetélkedésnek. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) munka- szervezetének teendőit a jelenleg Pécsett működő Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. látja el. Ez a szervezet koordinálja a régióban az Európai Unió több milliárdos Phare-se- gélyprogramját. A DDRFT-ben a közelmúltban lezajlott változásokból - a tanács székhelye Szekszárdra, a munkaszervezet Pécsről Kaposvárra került, az elnök a Tolna Megyei Önkormányzat fideszes vezetője lett - többen arra következtetnek, hogy az ügynökséget is elveszítheti a baranyai megyeszékhely. A munkaszervezet és a kht. eddig egyek voltak, így nem lenne meglepő, ha előbbit követné az utóbbi. Kékes Ferenc, a DDRFT december elején leváltott elnöke, a Baranya Megyei Önkormányzat szocialista párti vezetője lapunknak elmondta, nyilvánosan még nem utalt arra az „ellenlobbi”, hogy a kht.-t áthelyezné, ám egy ilyen lépést nem lehet kizárni. Toller László, Pécs polgármestere a Dunántúli Naplónak nyilatkozva úgy fogalmazott, a tóalakult helyzetben olyan, nem pillanatnyi politikai érdekekhez kötődő megoldást kell találni, amely az egész régió számára hasznos. Szita Károly, a kaposvári ön- kormányzat első embere kérdésünkre sokat sejtetően azt válaszolta: a társközpontúság elvéből kiindulva azt tartaná elfogadhatónak, ha az ügynökségnek a jövőben Kaposváron kívül a másik két dél-dunántúli megyeszékhelyen is lenne egy-egy irodája. NIMMERFROH F. A löszfalak árnyékában A megyében tavaly csaknem harminc településnek jutott a pincéket és ingatlanokat is veszélyeztető felszíni földmozgások okozta károk megelőzésére létrehozott alapból. Most a löszfalak téli álmot alszanak, a veszély tavasszal jelentkezhet. Az önkormányzatok egy részének a pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtése is gondot okoz. BARANYAI KÖRKÉP A falakat évezredekkel ezelőtt építették a természet őselemei. A fecskék kedvenc fészkelőhelyei azonban gondot is okozhatnak, ha valamilyen erő, vagy nagy mennyiségű csapadék hatására elmozdulnak nyugalmi helyzetükből.- A felszínmozgás jelensége a dombsági területeken, a Duna mentén, sőt síkvidéken is előfordulhat - tájékoztatott Kraft János, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalától. - A nyugalom az olvadás kezdetéig eltarthat. Tavaly ősszel volt egy országos felmérés az ügyben. Hivatalunk Baranya, Tolna és Somogy megyében hatszázöt- venhárom adatlapot juttatott el az önkormányzatoknak, közülük kettőszáznegyven- négy küldte vissza. Érdekes, hogy akadt olyan település, ahol tudtuk, hogy volt felszíni mozgás, mégsem küldték vissza az adatlapot - jegyezte meg Kraft János. - A felmérésből egyébként kiderül, hogy a probléma azokon a településeken is jelentkezett, amiket ' potenciálisan veszélyeztetettnek tartottunk. Az önkormányzatok pályázatait a Belügyminisztérium partfalveszély-elhárítási tárcaközi bizottsága bírálja el, tavaly összesen százhatvanhárommillió-hatszázezer forintot kapott közel harminc baranyai település a pincerendszer- és partfalveszély-elhárításra. Az érintett települések sorában Duna- szekcsőn'az elmúlt év végén a Petőfi utcában épült egy támfal tizenhétmillió forint költséggel, de további beruházásokra is szükség lenne. - Százmilliónál is több pénz kellene a többi kritikus pont megerősítéséhez - mondta Hegedűs György polgármester. Dr. Balázs János, Mecseknádasd és Óbánya jegyzője szerint az előbbi falu szeretne pályázatot beadni idén, ugyanis négy-öt ingatlanon is jelentkezett a probléma. A beruházás önrésze negyven százalék, ami ebben az esetben két-hárommillió forintot jelent, aminek az előteremtése nehéz. Óbányán négy éve a temetőt veszélyeztette a löszfal, akkor megállították, de a falu egy másik részén is szükség lenne a védekezésre. A település tízmilliós költségvetéséből végképp nehéz kigazdálkodni a saját erő összegét. Hidason tavaly az önrésszel együtt tízmilliót fordítottak a veszély enyhítésére, idén ismét ennyire lenne szükség. Úgy tudjuk, ebben az évben a pályázatot március helyett csak májusban írják ki, s kedvezőbben alakulhat az önrész aránya is. ____________________________MÁTÉ BALÁZS Dunaszekcsön gyakran megindul a löszfal Fotó: Tóth L.
