Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-03 / 2. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 2000. január 3., hétfő Hírcsatorna Ibafai pipakönyv. Többen kezdeményezték, hogy a hí­res fapipák históriájáról je­lenjen meg újabb könyv. A tudományos kutatás és a kö­tetmegírás Horváth J. Gyula pécsi egyháztörténész tiszte lett. (cs) Letelepedő művészek. Orfű önkormányzata két, külföldről hazánkba vándo­rolt képzőművész letelepe­dését segítette a faluban. Itt él Kazinczy Gábor temesvá­ri és Takács Ferenc vajdasá­gi magyar származású alko­tó, akik állandó galéria létre­hozásán fáradoznak. (cs) Tanácsadóközpont á présházban. Villányban egy 250 éves lakó- és prés­házban az önkormányzat se­gítségével tanácsadó köz­pontot alakít ki a helyi hegy­község. A majdani, úgyneve­zett hegybírói iroda épülete másfél éve üresen áll. A fel­újítás során megőrzik a népi építészet jegyeit, a tomácos verandát. (cs) Vízállások a Dunán és a Dráván: Mohács 414 cm, áradó, 1,2, Őrtilos -104 cm, apadó, 1,0, Barcs -28 cm, apadó, 2,0, Drávaszabolcs 97 cm, apadó, 1,3 fok. „Elcsitult a szív, amely értünk dobogott, elpihen a kéz, amely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok. ” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága, szeretett felesé­gem, édesanyánk, nagyma­mánk, anyósom, testvérünk, menyem HORVÁTH BÉLÁNÉ Temesvári Ildikó végtelen türelemmel viselt, súlyos betegségben, 58 éves korában elhunyt. Temetése január 5-én 14.00 órakor lesz a baksai temetőben. Előtte gyászmise. A gyászoló család Szabályozott temetések Az Országgyűlés az elmúlt év áprilisában fogadta el a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényt. A végrehajtásról szóló kormányrende­let októberben lépett hatályba. Mindez indokolttá tette egy új önkor­mányzati rendelet megalkotását is, amelynek tárgyalására és jóváha­gyására decemberben került sor. PÉCS A temető korábban is meglehe­tősen szabályozott volt, s an­nak ellenére, hogy nem volt kö­telező, mégis volt temetősza­bályzat, mondja Zalay Buda (kis képünkön) a pécsi önkor­mányzat városfejlesztési főosz­tályának helyettes vezetője. De az októbertől életbelépő új tör­vény szellemében egy lényege­sen precízebb, átgondoltabb anyagot hoztak létre, s új elem­ként megalkották a 2005-ig ér­vényes kegyeleti közszolgálta­tási szerződést az önkormány­zat és a Temetkezési Vállalat között. Ebben a fenntartást, az üzemeltetést, a tulajdonosi kö­rülményeket, a kegyeleti szol­gáltatás részleteit egyaránt tag­lalják. Új elem a temetőszabályzat­ban, hogy pontosan meghatá­rozták a temetés feltételeit, s megváltoztatták a díjakat is, amelyek mostantól differenciál­tak. De úgy - hangsúlyozza Zalay Buda -, hogy az úgyneve­zett szociális parcella díjtételei nem emelkedtek, viszont arány­lag magasabb értékű díjnövelés­re került sor a köztemető kápol­na körüli lejáratánál lévő ko- lumbárium fülkék visszavásárlá­sa, értékesítése esetében. Fontos, mondja a főosztály­vezető-helyettes, hogy a temetőt előkészítsék az „ISO-sításra”, vagyis a nemzetközi szabvány­családhoz való csatlakozásra, amelyhez jó alapot jelent az új temetőrendelet. Hiszen ma már feltétlenül elvárható, hogy a szolgáltatás egésze a megrende­léskor meghatározott minőséget nyújtsa. Mindezt indokolja az a rengeteg ano­mália, amely országosan is jelentkezett, részben a rend­szerváltás idő­szakában meg­szaporodott te­metkezési vál­lalkozók révén. Pécsett két magántemetkezési vállalkozás működik, de itt konszolidálódott a helyzet, és tisztességes verseny alakult ki - mondja Zalay úr. Ugyanakkor az önkormányzatnak fokozott a felelőssége ebben a kérdésben, miután kötelező szolgáltatásról van szó. A temető költségvetése há­rom részre tagolódik: fenntar­tásra, üzemeltetésre és fejlesz­tésre. A fenntartás szigorúan önkormányzati kötelezettség, maga az üzemeltetés minimális eredményt hoz a sírhelybevétel­ből, gyakorlatilag tehát nullszal­dós, a fejlesztés pedig, amely parcellabővítést és mindenféle technikai korszerűsitést jelent, szintén önkormányzati feladat. A pécsi köztemető jelenlegi te­rülete 2015-ig elegendőnek bizo­nyul, de van további bővítési le­hetőségük is; idén egyébként a fejlesztés kérdése is napirendre kerül. Reménypuszta közelében egy külföldi és magyar vegyes tulaj­donban lévő cég beindította a hamvasztóját, mondja Zalay Buda, s egyelőre szakaszosan működteti, mert nincs kitöltve a kapacitása. A cég tárgyalásokat folytat az önkormányzattal ar­ról, hogy a területén szeretne egy kis temetőt kialakítani. Az umatemetőn kívül a hamvak el- szórásának a lehetőségét is ké­rik, amelyet rengeteg szakható­sági előírás szabályoz. Be kell szerezni többek között hidroge­ológiai és földtani vizsgálatokat is. A város nem kíván akadályo­kat gördíteni a vállalkozás elé, de a saját érdekeit meg szeretné óvni. Hosszú távon valószínűnek látszik, hogy a köztemetőben csökkennek majd a korszerűnek mondott temetkezések a konku­rencia miatt, de komolyabb ve­szélye nincs annak, hogy töme­gesen az új helyen temetkezné­nek az emberek - mert ahhoz többek között a tömegközleke­dést is fejleszteni kellene. Cseri László Összehasonlító táblázat néhány sírhelydíjról H 1999. 02. 23-tól 2000. 01. 01-től Sírbolthely dija (60 évre) közponi temetőben:- 3 személyes 31.600 34.000- 6 személyes 35.400 38.000- 9 személyes 37.900 41.000- V jelű parcella 6 szem. 60.000 60.000 peremterületi temetőkben:- 3 személyes 4400 4800- 6 személyes 5300 5800- 9 személyes 5800 6300 Sírhelyek díja (25 évre) központi temetőben: betűjeles parcellák- átmenti sorban 19.200 21.100- minden más helyen 16.800 18.500 Urnafülke használati díjak szokványos kivitelű fülke esetén peremtemetőkben- tárolási díj 10 évre első alk. 2200 2500- újraváltási díj 10 évre 4800 5300 Pécsi köztemető kápolna körüli fülkéi re- tárolási díj 10 évre első alk. _ 11.000 •C- újraváltás 1998. jan.1-je után 4800 5300 lejárt fülkéknél 0)- újraváltás 1997. dec. 31-e előtt 4800 11.000 •re lejárt fülkéknél l Nem szokványos kivitelű fülke (piramis) ü- tárolási díj 10 évre első alk. 5000 5500 t o- újraváltási díj 10 évre 6300 7000 Iroda - segítő szándékkal A megyei önkormányzat, a munkaügyi központ és céltámogatások se­gítségével olyan iroda állt fel a napokban, amely a megváltozott mun­kaképességű embereknek szeretne álláslehetőséget biztosítani, illetve megoldani a távmunkában való foglalkoztatásukat. BARANYAI KÖRKÉP A pécsi Gábor utca 1. alatt mű­ködő 72 négyzetméteres, négy helyiséges irodában egyelőre a Dédásztól tavaly kapott - álta­luk kiselejtezett, ám még műkö­dő - számítógépek tornyosul­nak. Ezek a gépek is arra vár­nak, amire az emberek, akik majd dolgozni fognak rajtuk: hosszú előkészületek után le­gyen végre élő az a munkaköz­vetítő iroda, amelyet a munka­ügyi központ már 1998-ban szorgalmazott és támogatott, és Phare-pályázaton is 4,2 millió forintot nyertek az infrastruktú­ra előteremtéséhez. A „Szabó Tamás Emlékére” Mozgássérültek Támogatását Célzó Alapítvány elnöke, Gás­pár Attila biza­kodó, tervek­kel teli, ugyan­akkor kicsit re­zignált is.- Rengeteg, nagyrészt kö­zépfokú vég­zettségű mun­kavállalónk lenne, akik elsősorban adatrög­zítésben, szerkesztésben, minta- vételezésben, közvélemény-ku­tatásban tudnának a különböző cégek segítségére lenni. De van közgazdánk, nyelvtanárunk, család- és munkaügyi jogá­szunk, pszichológusunk, akik sajnos olyan fizikai állapotba ju­tottak, hogy nem tudnak ott­honról elmozdulni, mégis aktí­vak, tettre készek lennének. Kisida István informatikus (képünkön), aki az alapítvány munkáját segíti, elmondta, hogy 1998-ban sikerült 20 főt elhe­lyezniük. Négy embert a Pécs- Baranyáért Kht. foglalkoztat, a többiek az Agoránál bedolgo­zók.- A jövő azonban meglátá­sunk szerint a távmunkában, il­letőleg a távoktatásban rejlik. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a munkaadók idegenkednek az úgymond „beteg” emberek al­kalmazásától, holott legtöbbük esetében a betegség egy rég ál­landósult állapot. A távmunká­nak épp az a lényege, hogy egy adott időn belül, otthon dolgoz­va mindenki úgy osztja be a napjait, ahogy számára az a leg­inkább megfelelő. Az iroda már működik, de természetesen fenn is kell tarta­nia magát. Mivel kiemelten köz­hasznú szervezetről van szó, az ide irányuló támogatás értéké­nek 150%-a leírható. M. K. A Hunok völgye PÉCS-BUDAPEST A millenniumi esztendő zenei ősbemutatói sorában a Pécsi Szimfonikus Zenekar tolmá­csolásában hangzik el először Balassa Sándor Hunok völgye című műve január 21-én a Ze­neakadémián. Balassa Sándor a Pécsi Szim­fonikus Zenekar háziszerzője. A mostani közös ősbemutatót a Magyar Millennium Emlék- bizottság Kormánybiztosi Hi­vatala támogatja. A koncert országosan kiemelt program.- December végi jelzés sze­rint a Magyar Rádió egyenes adásban közvetíti a koncertet, amelyen az ősbemutató mel­lett elhangzik egy másik Balassa mű is, a Magyar koro­názási zene, amit november­ben szintén mi mutattunk be Pécsett. Ezt a művét a január 20-i pécsi koncertünkön újra eljátsszuk - újságolja Szkladá- nyi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója.- A szoros kapcsolat beleját­szott abba, hogy a pécsi zene­kar kapta meg a bemutatás le­hetőségét?-Pályázatot írtam a kor­mánybiztosi hivatalnak, hogy szeretnénk a Balassa művet bemutatni, amelynek készü­léséről tudtunk. így alakult, hogy kitüntető helyen és idő­pontban, a millenniumi év Magyar Kultúra Napja közelé­ben és alkalmából tarthatjuk az ősbemutatót a Zeneakadé­mián.- A mű címe Liszt Hunok csatájára emlékeztet.- Véletlen. Svájcban van egy Hunok völgye elnevezésű táj, amelyhez legenda kötő­dik. Balassa Sándor művének ez volt az ihletője, erről kapta a cimét. D. I. A hajtások elől a panelba menekülnek Vadles és lakásfeltörés A város peremén javában tartanak a hajtóvadászatok, melyek során nemcsak az állatok menekülnek rejtekükből. Az otthontalanok is - lehetnek vagy húszán - elhagyják tanyáikat, míg a gyógynövény- és mohaszedők új gyűjtőútra kényszerülnek. Csoda, hogy eddig nem történt lőfegyver okozta személyi sérülés. PÉCS Gondos Gyula, az Országos Vadászkamara Baranya megyei területi szervezetének titkára elmondta, hogy ezen az őszön tucatszor értek tetten illegális fakitermelőket, akiket átadtak a rendőröknek. Nemegyszer kell azonban szópárbajt vívni főként a Berek zsombékjaiban meghúzódó csőlakókkal, mert ők a vadászat idejére nem akarnak másutt keresni pihe­nőhelyet. Jó páran a felszólítás után is visszamerészkednek ab­ban a reményben, hogy mara­dék vadhúsra lelnek. Másokat a kalandvágy vonz, hogy meg­lessék az apróvadak leterítését. Mindenszentekkor kezdő­dött a Pécsi-medencében, majd kis szünet után folytató­dott, és jelenleg is zajlik a va­dászati szezon. A síkságon a fácánt és rókát, a Mecsek, igy a kultúrpark erdeiben pedig vaddisznót kapnak puskavég­re. Korábban elégnek bizo­nyult, ha a hajtást megelőző egy-két napban egyszer átbön­gészték a terepet, aminek a nagysága 100-150 hektár. Most viszont épp a hajléktala­nokra, a gyűjtögetőkre, vala­mint a kirándulókra tekintettel 4-5-ször is bejárják a vadász­helyet. Feltűnően alakítják ki a lőál- lásokat, hogy azok messziről is láthatóak legyenek. A hajtást megelőzően sűrűn szólaltatják meg a kürtöket, hogy óvatos­ságra figyelmeztessék a nád­ban és az ingoványbán esetleg bolyongókat. Életvédelmi és biztonsági okból még az alig használt gyalogösvények és tu­ristautak mentén is őröket állí­tanak ki, miközben a hajtok kétszer-háromszor átfésülik a csalitost, mielőtt tüzelésbe fog­nának a vadászok. Csönge Ká­roly, az Árpádtetői erdészet fő­vadásza szerint elővigyázatos­nak kell lenniük, ezért minden esetben jó előre a rendőröket is értesítik. Molnár Lászlótól, a Pécsi Közbiztonsági Egyesület járőr- szolgálati vezetőjétől arról ér­tesültünk, hogy a vadászatok után nem egy, vadonban lakó tér be a városba, és igyekszik feltörni a lezárt önkormányzati üres lakásokat. Csuti J. Jutalmazott rendőrök - Az év végi - év eleji ünnepnapokon szol­gálatot teljesítő rendőröket ajándékozott meg dr. Emyes Mihály és dr. Cserép Attila, Baranya illetve Pécs főkapitánya. Késmárki Pál főtörzs­őrmester (balról) és Szűcs Krisztián őrmester ajándékcsomagjában természetesen egy-egy üveg pezsgő is helyet kapott, fotó: laufer László \ t rcra,-- '_____ _____—------_____________• izm Pécsett még 2015-ig van hely a köztemetőben illusztráció: müller a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom