Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-13 / 12. szám
2000. Január 13., csütörtök - Új Dunántúli Napló HÁTTÉR - RIPORT Petőfi némán tartott sírja Helyette nekünk kell beszélnünk, nekünk kell megidézni a történelmet, keresni azokat a forrásokat, amelyek meg tudják szólaltatni, fel tudják oldani a sír némaságát. Ilyenkor beszél az emlékezet, beszélnek a tárgyi emlékek, beszél a lelkiismeret. De elsősorban nekünk kell szót értően beszélnünk egymással. Ez a legnehezebb, mert lelkialkatunknál fogva érdekeink szerint azt sem tudjuk elhinni, amit látunk. (Pl. az MTA Irodalomtudományi Intézete a mellékelt kis képről megállapítja, hogy azt a természet alakította ki, és nem emberi kéz.) Ez nem véletlen, mert a felkavart történelemben hasznosíthatjuk politikai és emberi érdekeinket a magunk javára. Nem sikerült a szóértés a monarchiában, nem sikerült a két háború fegyveres árnyékában, és nem sikerült az elmúlt fél évszázad alatt. Kérdés, hogy talán most egy reformálódó szellemben sikerülhet-e? Mindig tele vagyok szorongással, ha a harmincéves Petőfi-kutatási munkám mellé leülök. Töprengenem kell, szabad-e megbolygatni újból és újból egy mítoszt. Nem jobb-e meghagyni a közvéleményt - bizonyítékok ellenére - abban a tudatban, hogy Petőfi mindenhol ott van, és nem csak a szelleme él, hanem a segesvári csata után évtizedeken át felbukkan a világ különböző tájain (Amerikában, Angliában, Szibériában stb.), a képzelet álruhájában járja a városokat, falvakat, tanyákat mint Mátyás király. Talán némi oldást jelent bennem a kö- . telesség, melyet az igaz tanúk iránt érzek (Lengyel doktor és Haller gróf), akik számunkra hitelesen adnak adatokat. Most helyettük és mindazok helyett, akik életeket szenteltek a rejtély megoldására, szerény kutatási eredményeimmel melléjük állok. Az általuk feltárt kutatási eredményeket összevetni kívánom saját kutató munkám eredményeivel, szeretnék szintézist teremteni és az eredményeket az elé a társadalom elé tárni, amely örökre szívébe zárta Petőfit, és boldog megnyugvást jelentene számára egy hivatalosan elismert sírhalom, amely alatt több száz magyar hősi halott egyikeként pihen Petőfi Sándor is. Aki nyugalmának megtalálásával üzenne mindazoknak másfél évszázad múltán, akik megmaradtak magyarnak, A felszínre került madár lába akik szeretik ezt a rögös földet minden nyomorúságával, bánatával, örömével együtt. Tudom, hogy vannak ilyenek, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Szent Korona iránt napjainkban táplált szeretet és tisztelet. Szeretném kutatási eredményeimet - talán utolsóként - mindazok számára közreadni, akik még tudják, hogy mi a hagyománytisztelet és a haza szeretete. Elődeim egyértelműen bizonyították, hogy Petőfi a segesvári • (Fejéregyházai) csatatéren civil ruhában, őrnagyként hősi halált halt. Bizonyítja ezt Heydte báró, osztrák őrnagy, akit kormánya a halottak eltemettetésével bízott meg. Jelentésében megírja, hogy a csatatéren a temetések során egy kistermetű, sárgásbőrű, vékony testalkatú, fekete szakállas, karakteres arcú civilt talált lándzsával átszúrva, körülötte sok katonai irat és kitüntetés, amely egyértelműen bizonyította, hogy Bem közvetlen közelében szolgált. (Bem levelezője és tolmácsa volt.) Fogoly magyar tisztek Heydte számára egyértelműen azonosították Petőfit. Bem este 11 órakor, a csata után is várta Petőfi visszatérését, de ő nem jött. Bem sírva mondotta: „Én vagyok a költő haláláért a felelős, mert túl közel engedtem a csatához...” Később a fogságból megszökik egy Bauer nevezetű tiszt, aki elmondja Bemnek, hogy Petőfi nem volt a foglyok között. Szendrey Júlia, Petőfi felesége a csata után felkeresi Lengyel doktort, aki utoljára látta a költőt, és Heydte bárót, aki a temetés résztvevője volt, és az általuk adott bizonyítékok alapján nyilatkozatot tesz, mely szerint férje az „...erdélyi csatában elesett.” Az egyház későbbi püspöki jóváhagyással kiadja a halotti levelet, amely alapján Júlia új házasságot köthet. 1922-1923 Petőfi-év volt. Az Erdélyi Irodalmi Társaság nagy ünnepséget rendezett Fejéregyházán, tízezer ember részvételével a csatatéren. Ott volt a székelyek népe, Kolozsvár ősi hajdúsága, a hét falu csángói, ott voltak Petőfi halotti porainál. A szászokat Josep Bakon dr. képviselte, aki erre az alkalomra ódát írt a csatáról, Petőfiről és azt a sírnál elmondotta. A Magyar Tudományos Akadémiát Szabolcska Mihály, a Kisfaludy Társaságot és a Petőfi Társaságot Benedek Elek képviselte. Ott volt a japán kormány megbízásából Toyama Kozichi dr. japán tudós, és beszédet mondott. De ünnepelt Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más európai nép is. A leírtak bizonyítottnak hiszik, hogy Petőfi Fejéregyházán halt meg és lett eltemetve. Dienes András kutatásai során kijelenti, hogy ....fájdalom, több mint valószínű, ho gy a felejthetetlen költő itt találta korai sírját”. Nyilvánvaló, aki meghal, el kell temetni. Ha valahol temetnek, a sírt megjelölik, mindhárom tömegsírt is jelöléssel látják el, Petőfi sírját kőből faragott turulmadárral, a másik kettőt kereszttel. Itt lép a képbe Barde Maumann Vilmos segesvári tanító, aki 1972-ben 94 évesen nekem elmondotta, hogy Petőfi a kőmadaras sírban nyugszik. A kőmadarat egyszerű falusi kőművesek faragták mint a szabadság madarát a lánglelkű szabadságharcosok sírja megjelöléséül. Ezen adat birtokában többször jártam Fejéregyházán, és megtaláltam a kőmadár darabjait, amelyeket a több mint egy évszázad a földbe zárva megőrzött számunkra. Ez a kőmadár 50 évvel később lekerült a sírról, és helyébe egy obeliszket épített két olasz mester, tetején turulmadárral. A nehéz kődarabokat az építés során a sír két oldalára gurították, amelyet az idő betemetett. A mellékelt képeken egyértelműen látható, hogy emberi kéz alkotta, és nyilván egy célt szolgált, Petőfi sírjának jelölését. 1999. július 30-én a Határok nélkül adásában elmondották, hogy a székelyek mai napig a kőmadaras sírhoz járnak imádkozni. Tehát a székelyek néphagyománya megőrizte a kőmadaras sírt. A székelyeknek, csángóknak van kegyeleti helye, a magyaroknak nincs, mert nem is akarják. A Petőfi-kutatás nem volt aktuális a monarchiában és az elmúlt rendszerben. Ma talán aktuális? Ez a kérdés szomorú, mert a kutatásban is, amely nemzetérdek, belekeverednek az egyéni irigy érdekek. Hagyomány, hogy minden kutatási eredmény, legyen az gyógyszer, atom vagy bármi más, magyar részéről csak külföldön kerülhet a tudomány, a gyógyítás szolgálatába. Magánjellegű kutatásomnak egyetlen célja volt: olyan adatok közzététele, amelyek a mítosz megbontása nélkül visszaadták volna a magyar népnek halhatatlan fiát, Petőfit. Én tisztelettel megtettem a magamét, amit a magyar és tanári lelkiismeretem elvárt tőlem és a kishitűeket távol tartom magamtól. (Szerzőnk a Kodolányi János Főiskola docense, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Idegenforgalmi Munkabizottságának elnöke.) _____ OR. TAKÁCS JÓZSEF A fejéregyházai obeliszken elhelyezett bronztábla Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — DUNAI IMRE Gólyamese A XX. század utolsó negyedében az egyik kortünet erejű információ az volt, hogy a környezetvédők tiltakoztak valahol valami ellen. Az emberek már nem is kapják fel a fejüket, ha ilyesmiről hallanak. így voltam azzal a tiltakozással is, amely a környezetvédelmi minisztert célozta meg amiatt, hogy a természetvédelmi keretéből 50 millió forintot adott a szintén kisgazda territórium földművelésügyi tárca gödi sporttelepe fejlesztésére és a Fradi-pálya melletti liget - mint speciális zöld élőhely? - bokrosítására. Mivel a tojáshéj már lekopott rólam, jó néhány „földim”, „urambátyám”, „sporttársam’’, „elvtársam”, „párthívem’’ címkéjű kivételezett fejlesztést láttam már. Néhányszor tízmilliós huncutságon nem tudok kiakadni. Egyébként is a „minisztérium pályázik más minisztérium céltámogatására” megoldást a költségvetési technika megújításaként emlegetik majd egykor. Azért már összevontam a szemöldökömet, hogy az említett summa a természetvédelmi fejlesztés összesen 186 millió forintos keretéből hasíttatott ki. Jóhiszeműen mégis azt feltételeztem, talán nem kellett fontosabbra. Aztán kiderült, a Madárvédő Egyesületnek arra nem jutott ebből az alapból, hogy a halálos áramütéssel veszélyeztetettgólyák fészkét magasabbra helyezzék a villany- oszlopokon. Pedig a gólya nemcsak védett, hanem nemzeti madarunknak is számít. Természetesen csak a turul után. Ez a szűkmarkúság elszomorított kissé. Ám a minisztérium egyik államtitkár-helyettese - akit mellesleg nem is olyan nagyon régen hozhatott a gólya - átfordította a kedélyemet. Bölcs mosollyal azzal kommentálta a méltatlankodásokat, hogy mindig azok tiltakoznak, akik nem nyertek a pályázaton. Bizony, magamtól is rájöhettem volna arra, hogy ezek a jómadarak elfogultak, maguk felé hajlik a szárnyuk, ha éppen nem repülnek. A természetvédelem primátusa pedig - ha más érdek úgy kívánja - csak gólyamese még a szakminisztériumban is. MÉHES KÁROLY __________________________ Id őnk járása Most, hogy többé kevésbé bele kell törődnünk, idén se lesz világvége, el kell töprengenünk azon, vajon az idő, ami mindig jár (véljük mi), miféle időjárást hoz fölibénk ebben a gyanús 2000. esztendőben. Egész éves előrejelzések készülnek, amik annyiból tűnnek konkrétabbnak a horoszkópnál, hogy sejthető, talán ezúttal sem havazik majd július 19- én, mondjuk. A január állítólag enyhe lesz, mindez hóval, havas esővel fűszerezve. Láttunk már ilyet. Ezzel szemben a február, amely ezúttal 29 napos, széllel kecsegtet, ami felettébb kellemetlen tud lenni 0 fok körül. Csapadék kevés. Na, jön a tavasz: március. Eső, havas eső, borongás. Néha a nap is kisüt! Ebből látszik, hogy néha a meteorológus is kisüt valamit. Viszont az április nem csak bo* lond lesz, hanem kegyetlen, mert marasztalja a téli hideget. Migrénveszély, fejfájás. Agyhártyagyulladásról nincs előrejelzés. Végre május. A szerelmesek jól fűtött kégliről gondoskodjanak, mert továbbra is hideg lesz (ennyit a globális felmelegedésről, a fentiek fényében). Bezzeg eső, ami aranyat érne, kevés lesz. Június, július: ellenkező előjelű szívatás. Tomboló hőség, aszály, nem hogy belvíz, de feltöredező magyar ugar. Mindegy, áremeléshez indoknak ez se rossz. Augusztustól ismét hideg, szél és ború. Próbálkozzunk Krk-szigetével. Aminek az iskolások örülni fognak, szeptemberben érkezik meg a nyár, a csapadék kevéssé teszi tiszteletét. Október: Úszta, hideg (vagy tiszta hideg?), csapadék csak nyomokban - írja jósunk. De ha valaminek nyoma van, ott előtte csapadék szokott lenni! Novemberben, decemberben, mint várható volt: tél lesz 2000- ben is. A nap erőtlenül süt. Hó is esik. Állítólag kellemesen hideg lesz. Vagyis kellemesen be lehet fűteni -és fűt majd a gázszámla is. Összességében annyi a történet, hogy ki kell húzni valahogy. 2001-ben, ami hamarosan itt van, bizonyára csak jobb következhet! hetedik oldal HOLNAP Riport A Mérnök Úr elégedett. Azt mondja, megtalálta a saját útját. Két sarokpont van az életében: a lánya és az ital. Ha úgy tartja kedve, szabadon kószál a Mecseken. A Mérnök Úr egyike a három értelmiségi pécsi hajléktalannak. Portré Dr. Kercza Imre, a Somogyi Hírlap főszerkesztője tudja, ma a világ nem értékeli a hűséget. O azonban 1963 óta dolgozik ennél az újságnál. Soha egyetlen írását sem tette el. Olvasóitól várja a visszaigazolást, és ezt meg is kapta. Portré Zene minden mennyiségben Lassan megszokja a hazai és a nemzetközi zeneszerető közönség, hogy az egyik legjobb magyar fuvolista karmesterként is rendszeresen fellép. Mert ugyan nem szokatlan jelenség ez a zene világában, de azért mindig egy kis gyanakvással fogadják.- Volt valamiféle családi hagyománya a zenélésnek?- Négyen voltunk fiútestvérek, én a legkisebb közülük. Mindenki zenélt a családban, édesanyám templomi kórusban énekelt. Én zongoráztam, hegedültem a zeneiskolában, és szokatlanul fiatalon kezdtem el fuvo- lázni.-És a karmesterség?- Már a győri konzervatóriumban saját zenekart alakítottam, vezényeltem is. Aztán jöttek a nemzetközi versenyek sikerei, a fuvolázást nem lehetett abbahagyni. A Zeneakadémián pedig nem tudtam a karmesterképzést is felvenni párhuzamosan, mert akkor már hozzá adottságom. Aztán később megkaptam a kaposvári zenekart, amely nagyon alkalmasnak bizonyult arra, hogy kipróbáljam magam. Nagy szerencse, hogy ezzel párhuzamosan kineveztek Kobayashi asszisztensének, amely hat kemény évet jelentett. Én tanítottam be a zenekarnak a műveket úgy, hogy aztán az előállásom volt a Rádiózenekarnál.-De aztán mégiscsak megtanulta Bécsben.- Először egy kéthetes kurzusra iratkoztam be Kari Österre- icherhez, kíváncsi voltam, van-e Drahos Béla fuvolaművész 1955-ben született Kaposváron. 1978-ban végzett a Zeneakadémián. 1990-ben Bécsben Kari Österreicher tanítványa a karmesterképzőn. Számtalan verseny győztese. 1992-ben megalakítja az Esterházy Szimfonikus Zenekart. Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas. Egy lánya van. adáson mint első fuvolás is helyt álltam az ÁHZ-ban, néha ilyenkor még a víz is kivert.- Vannak példaképei?- Gyerekkoromban igazán nagy hatással Bernstein és Karajan voltak rám. Ma például Ashkenazy, aki ugyanolyan kiváló hangszerjátékos, mint karmester.- Milyen tervei vannak erre az évre?- A Naxos lemeztársasággal dolgozom, az elmúlt évben készítettem el az Esterházy Zenekarral Beethoven kilenc szimfóniáját, amely az év lemeze díjat nyerte el. Augusztusig kötöttem szerződést a székesfehérvári zenekarral egy sor koncertre, de dolgozom a Budapesti Vonósokkal is, s hát Bach-év van, a jövő héten játszom el két koncerten Budapesten Bach összes fuvolaszonátáját.-És a pécsi zenekar?- Nagyon jó együttes, jó kapcsolat fűz hozzájuk, idén három koncertet játszom velük. CSERI LÁSZLÓ (
