Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-01 / 329. szám

Ingatlanpiac Dlinántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: A házépítés legújabb fortélyai Miért vásárolnak a németek any- nyi ingatlant hazánkban? Ha jobban körülnézünk a világban, kiderül, hogy korántsem Ma­gyarország a fő célpontja a né­met polgároknak, a Balaton-par- ti és a dunántúli, ezen belül is a baranyai telkek, házak igen cse­kély hányadot tesznek ki az álta­luk megvásárolt ingatlanokból. Gáspár Jenőtől, a Baranya me­gyei Közigazgatási Hivatal ható­sági főosztályvezetőjétől meg­tudtuk, hogy a külföldiek közül a németek vezetik a vásárlási rangsort, ők veszik régiónkban az ingatlanok kétharmadát. 1997 volt a csúcsév 308 birtok megvásárlásával, azóta évente 200 porta kerül a tulajdonukba, idén szeptemberig 147 „bir­tokot” vásároltak. Az igazi invázió nem mife­lénk, hanem a Baleári- szigeteken zajlik: éves átlagban 3-4 millió német polgár tölti ott a szabadságát, s több mint 70 ezren már kisebb- nagyobb in­gatlanok tulajdonosaként teszik a lábukat Mallorca, Menorca, Ibiza vagy Formentera földjére. A tartományi takarékpénztá­rak szövetségének kimutatásá­ból kitűnik, hogy a német csalá­dok egytizede (3,6 millió ház­tartás) gondol külföldi ingatlan vásárlására; 1,1 millió család pedig komolyan tervezi, hogy házat vagy nyaralót vesz külföl­dön, köztük nem kevesen Ma­gyarországot célozzák meg, s a Balaton-parttól messzebb is el­merészkednek, ha kies helyen vízparti ingatlant találnak. 1993 óta mintegy 600 ezer német családnak vált valóra a napos déli tájon álló házról szőtt álma. Az álom megvaló­sítása összesen 33 milliárd márkába került, azaz egy-egy ingatlan átlagos ára 125 ezer márka volt. A takarékpénztá­rak arra számítanak, hogy a németek idén mintegy 6 milli­árd márkáért vásárolnak la­kást, telket, házat külföldön. Ha az érdeklődők rövid távon csakugyan meg tudják valósíta­ni vételi elképzeléseiket, úgy 2001-ben már 800 ezer német család fog külföldi ingatlannal rendelkezni. A megkérdezettek egyharma- da legfeljebb 100 ezer márkát kész áldozni erre - ebbe az ösz- szegbe a magyar kínálat még jócskán belefér. 40 százalékuk 100-200 ezer márka közötti vé­telárban gondolkodik, 25 száza­lékuk pedig 200-400 ezer közöt- tiben. Alig 5 százalék viszont 400 ezer márkánál több pénzt is hajlandó lenne kiadni álmának megvalósításáért. A „célországok” között to­ronymagasan vezet Spanyolor­szág: a németek 31,2 százaléka valamelyik spanyol szigeten, 18,7 százaléka pedig a spanyol szárazföldön venne házat. A második helyen (23 százalék­kal) Olaszország, majd a har­madikon (16,9) Franciaország következik. A tényszerű adatok szerint a németek számára von­zó napos országok között Ma­gyarország a 9. helyen áll: a ter- vezgetők 1,3 százaléka szeretne nálunk ingatlant vásárolni. Ma már a ßrdöszoba szerves tartozéka a méretes sarokkád fotó: m. a. A szerkezetkész állapot eléré­se gyakorlatilag mindenkinek ugyanannyiba kerül - persze a beépített nyílászárók áraiban igen nagy a szórás - a lényegi el­térések ezután következnek. A burkolatok, a szaniter áruk, a konyhaberendezések az igények és a pénztárca tűrőképessége alapján kerülnek kiválasztásra. A tapasztalatok szerint ma már a szagelszívó a konyha szerves tartozéka, miként a fürdőszo­báé a méretes sarokkád, s a mo­sógép nem ide kerül, hanem kü­lön szárító, mosó- és vasalóhe­lyiséget alakítanak ki, többnyire a szuterén szinten. nem célszerű a kalákás besegí­téssel számolni, mert a kőműves jobban szeret a saját segédmun­kásaival dolgozni, s a munka- szervezésben sok gondot jelent az egyeztetés, de a pénzügyi el­számolás is vitatott az ilyen ese­tekben. Lényeges elem az is, hogy az építkezés műszaki ellen­őrének (az ő munkadíja egy 100 négyzetméteres ház felhúzásánál kb. 80-100 ezer forint) ne a kivi­telező javasoljon szakembert. Az építőanyagokat - számol­va a 10 százalékos várható ár­emelkedéssel - előre is meg le­het vásárolni, de a cementet, a mészhidrátot nem célszerű be­tárolni, mert tönkremegy. Más­részt ehhez őrzött hely kell, és az építkezéskor senki nem akar újra átpakolni, vagy kerülgetni a nyílászárókat. A faanyagot mindemellett érdemes előre megvenni, mert addig is szárad­nak az elemek. Ugyanakkor lé­teznek olyan kereskedők, ahol fél évig is raktáron tartják az idén befizetett árut. Ingatlanok német kézen Mészáros B. Endre Egy évtized alatt ötszörösére nőttek az építőanyagárak, ma már 10- 12 millió forintnál kevesebbért nem lehet felépíteni egy 100 nm-es csa­ládi házat (az összeg telekár nélkül értendő!). Ingatlanadattár Elkészült a magyarországi In­gatlanadattár, amely az illetékhi­vatalok utcákra lebontott ingat­lanértékeit, árait tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal feldolgozásában. Ez az első átfogó, az ország egész területére kiterjedő ingat­lan-adatbázis, amelynek egyet­len szépséghibája, hogy az 1997-es információk alapján jött létre. Igaz, az 1998-as adatok még nincsenek feldolgozható szin­ten, a következő kiadvány, amely már az egy évvel későbbi árakat tartalmazza, 2000 tava­szára várható. Minden település minden ut­cájának ármozgása nyomon kö­vethető a kötet alapján, ahol legalább három épületet eladtak az adott évben. A kiadvány az il­letékhivatalnál bejegyzett adás­vételi szerződések számaival dolgozik, így az értékek kismér­tékben eltérhetnek a valós piaci áraktól. Az árakról, a tendenciákról, s az építkezéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról kérdez­tük az iparkamara egyik meste­rét, Vörös Györgyöt (kis képün­kön), aki elméletben és gyakor­latban egyaránt otthonos a ház­építések terén. Megtudtuk, hogy német és osztrák kézbe került a 90-es évek során a hazai építőanyag­piac, s az árak évről évre 8-10 százalékkal növekednek. Míg 1991-ben a cement mázsája 400 forint volt, addig most 2000 fo­rintot kell érte fizetni. De a kis­méretű téglától a gerendákig mindenre igaz a négy-ötszörös áremelkedés az elmúlt 10 év alatt. Mindemellett a kedvezően alakuló lakásépítési támogatá­sok miatt lázas készülődés ta­pasztalható az építőipari pia­con. Elöljáróban érdemes meg­jegyezni: ma egy 100-120 négy­zésre áll. Ez most az átla­gos méret, s egy szintben gondolkodik a többség, igaz magastetővel, meghagyva a le­hetőséget, hogy a felső részt ké­sőbb beépíthessék. 7-7 és fél millióval kell kalku­lálni a szerkezetkész állapot ese­tén - állnak a főfalak, kész a te­tőzet, bent vannak a válaszfalak, a nyílászárók és az alapvezeté­kek, de nincsenek meg a burkolá­sok, a vakolás, a belsőszerelvé­nyek. A munkadíj egyébként a kulcsrakész árat tekintve mint­egy 4 millió forintra (30 száza­lék) tehető. Napjainkban már zetméteres ház kulcsrakész el­készítése 10-12 millió forintba kerül, ha már a telek rendelke­. ja i're ‘ >e ko sző nt lie tett... Pannon GSM előfizetés mindössze bruttó 6000 forintért, 2000 darab* bruttó 20 forintos SMS-sel! A Pannon GSM előfizetés most csak bruttó 600(1 forintba kerül, és ezért 2000-ben 2000 darab SMS-t küldhet, bruttó 20 forintos áron! Sőt. ugyanezzel a lehetőséggel bruttó 2000 Ft befizetése mellett meglévő előfizetőink is élhetnek, ha mobiltelefonjukról megrendelik a 173-as telefonszámon. > \2ixx)dbkwtiezm-mi-ssms200«.pnuar 1. _ . . .. . - . , s december 31. kó/oit használhat» ftl. Az árak az áfát tartalmazzák. Pannon tíSM nonstop usy> felszolgálni: 06 20 020 0200. vvwvv.pannoniism.hu PANNON QSM Az élvonal. Megléuő előfizetőinknek 2000 darab* bruttó 20 forintos SMS, mindössze bruttó 2000 forintért! Hír-Téglák Hazai építkezési kedv. Magyarországon egy éven belül a lakosság 5 százaléka tervezi ház, 7 százaléka pe­dig lakás vásárlását, vagy épí­tését. A bécsi központú fel­mérés érdekessége, hogy Kö- zép-Európában az ukránok, a lengyelek, a bolgárok és a csehek tudnak a legkevésbé pénzt megtakarítani bevéte­leikből, míg Szlovákia, Ro­mánia és Magyarország a spórolós nemzetek közé tar­tozik. Az építőipar teljesítmé­nye. A Központi Statiszti­kai Hivatal legfrissebb ada­tai szerint az első kilenc hó­napban az építőipar teljesít­ménye 6,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi hason­ló időszakéhoz képest (ta­valy ilyenkor 16,1 százalék volt a növekedés). Az építő­ipari ágazatban az észak­magyarországi vállalkozá­sok termelése nőtt a legna­gyobb mértékben. A nem­zetgazdasági beruházások volumene az elmúlt idő­szakban 10,2 százalékkal nőtt, ezen belül a lakásépí­téseket is magában foglaló ingatlanügyletek aránya 18 százalék volt. Ingatlanfejlesztési nívódí­jak. A F1ABCI, az Ingatlan- szakértők Nemzetközi szer­vezete elbírálta a II. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatra beérkezett mun­kákat. Első díjat nyert a Bu­dapesten található Közép­európai Egyetem épület- együttese, második lett a fő­városi Rendőrségi Igazgatási Központ, míg a harmadik az I. számú Vásárcsarnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom