Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-04 / 332. szám
6 Dlinántúli Napló Iskolák A Jövőnek 1999. december 4., szombat Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Ismét szóróban. A pécsi Apáczai Nevelési Központ II. Számú Általános Iskolájában ingyenes képességfejlesztő tanfolyamot indítanak 6-7 éves gyerekek számára. Az első foglalkozás december 14-én 16 órakor lesz Horváth Istvánná tanárnő vezetésével, (m) Nyílt nap a Janusban. A pécsi Janus Pannonius Gimnázium december 10-én 8 óra 10-től óralátogatással egybekötött nyílt napot szervez a hatosztályos gimnázium iránt érdeklődő hatodikosok számára. (m) Románnak lenni a magyarok között Tavaly egy elsős gimnazista kislány nyerte a Kazinczy Szép magyar kiejtés és beszéd versenyt, egy prózával. Több felsőbb éves induló közül lett az első, annak ellenére, hogy az anyanyelve román. Malei Monica Adriana (képünkön) 1983-ban született Nagybányán, Erdélyben. Sem ő, sem a szülei nem beszéltek magyarul, amikor 1989-ben átjöttek Magyarországba. Öt és fél éves volt akkor, az iskoláit már itt kezdte el, és itt tanult meg magyarul is. 12 éves kora óta számos magyar irodalmi első díjat tudhat a magáénak.- A beilleszkedéssel mindig is gondok voltak és vannak még ma is néha, mert sokan még mindig éreztetik - és nemcsak a velem egykorúak, hogy nem vagyok magyar - mondta Monica. Talán éppen emiatt volt, hogy a tanulás jelentette számára a menekülést a mindennapokból, és a bizonyítási vágy lényegesen erősebb benne a mássága miatt, mert nem fogadják be úgy, mint azt, aki ide született. Már akkor kitűnt a többiek közül kitűnő eredményeivel. Számos tanulmányi versenyen igen jól szerepelt. A bólyi iskolában diákújságot szerkesztett, valamint a helyi televízióban vezetett műsorokat - mindezt 13 évesen. Most másodikos a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban. Tavaly a magyar utónevek eredetéről írott tanulmányával megnyerte a Leőwey-díjat, amellyel a tehetséges diákjait tünteti ki az iskola. Évente egy-két tantárgyból írják ki a pályázatokat, és a legjobban sikerült munkákat ismerik el a kitüntetéssel. Szintén tavaly pedig első helyezést ért el a Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd versenyen. A gimnázium mellett dolgozik az egyik pécsi rádióban, a Radio School című műsort vezeti, ahol közismert emberekkel beszélget. Elmondta, nem érti miért nem fogadják be az osztálytársai, csak azért mert nem itt született. - Tudom, hogy mindig is lesznek ilyen megkülönböztetések, már eleve a nevem miatt is, mivel érződik, hogy nem magyar.- Én román vagyok, és úgy gondolom, attól, hogy valaki elkerül egy másik országba, és ott egy másik nyelvet megtanul, még nem lesz más, fel kell vállalnia önmagát - mondta Monica. A román-magyar ellentét gyökereit a történelemben kell keresni, mert Erdély valaha Magyarország egy igen gazdag területe volt. A problémát igazából a politika szította és nagyította fel, ami az átlagemberekben is lecsapódott természetesen. Eleinte megbántam, hogy ide jöttünk, de ma már másként gondolkodom, és továbbra is itt szeretnék élni. Kapitány Gergely Hív a természet címmel látható válogatás Denke Ágnes fotóiból a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában. Az intézmény volt tanulójának tárlata december végéig látogatható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Az életre való nevelés az iskola feladata Harminc éve a Kodolányi utcai Általános Iskolájában kezdődött a dr. Gáspár László nevéhez fűződő iskolakísérlet, az alternatív pedagógiai program megvalósítása.- A tavaly elhunyt Gáspár László még 1963-ban publikálta a „Pedagógiai problémák egy tanyai iskolában” című könyvét, amiben már lényegében megálmodta a Szentlőrincen általa életre keltett kísérleti iskolát - emlékezik dr. Kocsis József (képünkön), aki a Gáspár- féle alternatív pedagógiai programot megvalósító Kodolányi úti iskola vezetését 1981-ben vette át a mesterétől, és nyugdíjba vonulásával, 1997. július l-jével lényegében lezárult a kísérleti iskolai időszak. - Komplex intézményrendszert csináltak az iskolánkból, ráadásul az akkor belépő fejkvótarendszer amúgy is végképp tönkretette az egyre hatékonyabb programunkat.- Mennyiben más a gáspári modell?- Egészen más alapokra helyezte a tanítást és tanulást. Az oktatási és képzési folyamat szerves részévé tette az értékteremtő munkát, a közösségi, közéleti és a szabadidős tevékenységet. Csak egy példa: a mi nyolcadikosainknak a tanrend a heti 30-32 óra helyett csak 24 órából állt, és más, könnyebben elsajátítható tananyagot foglalt magában. A gyerekek összefüggéseiben és egymáshoz szervesen kapcsolva sajátították el a tudnivalókat. A mi gyerekeink általában többet tudtak, mint a hagyományos iskolák diákjai. Ráadásul nem biflázva, hanem a közös tanórai foglalkozások után a tanárok által ajánlott könyvekből jutottak el az ismeretekhez. Az általános iskolaira épült a második évtizedben az egységes és differenciált középiskolai program.- A szentlőrinci kísérletnek van másutt folytatása?- Az októberi iskolakonferencia - amit az 1988-ban Kecskeméten alakította Kemény Gábor Iskolaszövetség szervezett - nem arról szólt, hogy volt egyszer egy iskola, hanem arról, hogy van egy életerős, gyerekközpontú pedagógiai irányzat. Az iskola- szövetség azokat tömöríti, akik az iskola és az élet kapcsolatára, az oktatás és az értékteremtő munka összekapcsolására, az önkormányzó iskolaközösség kialakítására törekszenek. A Gáspár László tagozat célja a szellemi hagyaték feltárása és a gáspári pedagógia terjesztése. Ezt szolgálja az általam szerkesztett, negyedévente megjelenő Ember- nevelés című folyóiratunk és annak kiskönyvtára is. A NAT-ba is bekerült a szentlőrinci példa. A teljes rendszert Kaposvár vette át, ahol az általánosra már ráépítették a középiskolát is, főleg a művészeti nevelésben sok programelemet vettek át más iskolák. Az iskolai képzés teljes vertikumát átfogó gáspári alternatív pedagógiai program az óvodáktól a tanárképzésig ma már mindenütt helyet követel magának. B. M. L. Évkönyv a Széchenyiről Díszes kiállítású évkönyv jelent meg a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskoláról. Noha kilenc év múlva lesz másfél száz esztendős a nagyhírű iskola, volt mit írniuk a krónikásoknak az 1998/99-es tanévről is. Az események sorában az első világháborúban hősi halált áldozataik emléktáblájának tavalyi, december 4-i avatása méltán kívánkozik az élre. Más szempontból jelentős a solingeni Theodor Heuss Städtische Realschuléval való tízéves, a nyelvismeretben is gyümölcsöző kapcsolatuk. Nagy teret kapnak az utazások - Olaszország, Szlovénia, Erdély -, de küldöttük eljutott a cserkészek chilei világtalálkozójára is. A kiadvány felsorolja az iskola kiváló tanulóit, alkotó pályázatait, és teljes listáját adja az osztályokban tanulóknak, sőt tantárgyi eredményeiknek is. B. R.
