Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-28 / 354. szám

2 Dlmántúli Napló Világtükör 1999. december 28., kedd Hírcsatorna Kilép Ehud Barak miniszterel­nök kormánykoalíciójából a Sasz ortodox párt. A Sasz kiválásával a kormány kisebbségbe kerülne a knesszetben. Barak 24 órás hala­dékot adott a pártnak, hogy gon­dolja át még egyszer szándékát, ugyanis a kormánypártok 68 kép­viselői mandátuma közül 17-tel a Sasz rendelkezik. Baraknak 61 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy ratifikálni tudja a Szíriával vagy a palesztinokkal kötendő békeszerződést. A szerb fennhatóság koszovói visszaállításáról nyilatkozott a ju­goszláv főügyész, a szerb belügy­miniszter és a pristinai jugoszláv hadtest parancsnoka a Beta hír- ügynökségnek. Vuka-sin Jokanovics, jugoszláv főügyész azt állította, hogy a NATO és az ENSZ védnöksége alatt működő ideiglenes koszovói közigazgatás eltűri a törvénytelenség és a kábí­tószer-kereskedelem virágzását. Emil Constantinescu köztársa­sági elnök vasárnap fogadta a ro­mániai látogatáson tartózkodó I. Mihályt és feleségét, Ana király­nét. Az egykori román uralkodó örömének adott hangot, hogy Romániában tölthette a karácso­nyi ünnepeket. Euró érméken és bankjegyeken tesztelhetik automatáikat a jövő héttől a gyártók a hollandiai Utrechtben. Az egyetemi város­ban január 4-től működik az euró-próbaközpont, ahol a ciga­rettaautomaták és más, hasonló berendezések előállítói kipróbál­hatják a gépeiket. A Vajdaság nem létezhet Szerbia nélkül és fordítva. A la­kosság nem támogatja azokat, akik a Vajdaságot elszakítanák az anyaországtól - mondta Bosko Perosevics tartományi kormányfő. A politikus szerint a NATO-csapások idején bebizo­nyosodott a tartomány lakossá­gának és nemzeti kisebbségének egysége. Legalább húsz halálos áldozata van a kelet-indonéziai Ambon vá­rosában a keresztény-muzulmán összecsapásoknak. Ambon szi­get azonos nevű városában nyi­lakkal és házi készítésű bombák­kal támadtak egymásra a muzul­mánok és a keresztények. Alfonso Portillo, a jobboldali Guatemalái Republikánus Front jelöltje nyerte meg a guatemalai elnökválasztás második forduló­ját. A 48 esztendős Portillót el­lenfelei kaméleonnak nevezik po­litikai pálfordulásai miatt. Az egykor marxista tanokat valló egyetemi professzor négy évvel ezelőtt csatlakozott Efrain Rios Montt volt katonai diktátor jobb­oldali pártjához. Az oroszok egyre szorosabbra vonják a gyűrűt fotó: feb/reuters A csecsen fővárost ostromló orosz szövetségi erők hétfőre virradó­ra folytatták Groznij szétrombolását tüzérségi lövegeikkel. Az orosz csapatok egész éjszaka lőtték a várost, a gránáttűz reggel még fokozódott is - jelentette az Interfax tudósítója a helyszínről. Groznijban becslések szerint 40 ezer polgári lakos tartóz­kodik. A városlakók idejük jó részét föld alatti menedékhe­lyeken töltik. Az ostromló erők három napja indítottak átfogó támadást Groznij el­len. A városvédő csecsen fegyveresek ellenállása nem tört meg, ellenkezőleg, az orosz csapatok helyenként egyre erősödő ellenállásba üt­köznek: egyes negyedekben az átcsoportosítást végrehaj­tott lázadók különösen erő­sen védekeznek. A Sztaropromoszlovszkij ipari kerületet valóságos erő­dítménnyé alakították át a csecsének. A Moszkva-barát félkatonai alakulatok - mint­egy 800 fő - állítólag mélyen a városba hatoltak abból a célból, hogy felügyeletük alá vonják a legfontosabb ellen­őrző pontokat. A moszkvai hadvezetés a véráldozatok le­hető legkisebbre csökkentése érdekében, az 1994-96. évi háború tapasztalatai alapján lemondott a város elleni gyors, átfogó támadásról. Ehelyett „apránként” akarják megszerezni Groznijt, amely­nek bevétele az előző csecsen háborúban több ezer orosz katona életébe került. A mozdoki orosz parancs­nokságon közölték: a nap fo­lyamán a légierő harci gépei és helikopterei is folytatják tá­madásaikat a város ellen és a hegyvidéki lázadóközpontok ellen. A Reuters adatai sze­rint 1500 és 5000 között van a csecsen védők száma. Moszkva mindeközben to­vábbra is visszautasítja a nyu­gati bírálatokat, amelyek sze­rint a fölényben levő orosz erők indokolatlan mértékű pusztítást végeznek Csecsen- földön. Az orosz vezetés sze­rint ilyen támadásra van szük­ség az ellenség megsemmisí­téséhez. Egyszerre jelenik meg New Yorkban, Géniben és Bécsben ENSZ-bélyeg a hálaadás évére Az ENSZ gazdasági és szociá­lis bizottsága 1997-ben javasol­ta a világszervezet közgyűlé­sének, hogy a 2000. esztendőt nyilvánítsa a hálaadás nemzet­közi évének. A közgyűlés a ja­vaslatot 1997. november 20-án egyhangúlag el is fogadta. A bi­zottság elképzelése szerint így kívánja a nemzetközösség kife­jezni háláját a világ kultúrájá­nak sokszínűségéért és külön­bözőségéért, amely a fejlődést, a népek javát szolgálja, és gaz­daggá, teljessé teszi az életet. A hálaadás nemzetközi évé­nek mottójául az ENSZ egy korábbi főtitkára, Dag Hammarskjöld szavait válasz­tották: „Mindenért, amit eddig kaptunk - köszönetét mon­dunk. Mindenre, ami vár ránk - igent mondunk”. Az ENSZ-központoknak ott­hont adó három városban - New Yorkban, Genfben és Bécsben - ebből az alkalomból 2000. január 1-jén azonos ábrá- jú, de különböző nyelvű (an­gol, francia, illetve német), fel­iratú és eltérő címletű bélyeget bocsátanak ki. Az amerikai ki­adás 33 centes, a svájci 90 cen- time-os, míg az osztrák 7 schil­linges, illetve 0,51 eurós lesz. A bélyeget az amerikai Roríe Katz tervezte, és Franciaor­szágban nyomtatták ki 550, 450, illetve 510 ezer példány­ban. A gyűjtők örömére termé­szetesen mindhárom városban első napi bélyegzővel is ellát­ják. Kár, hogy ezért oda kell utazni... (gy.) A cél a légi kalózok kifárasztása Százötvenöt élet a tét Szerencsére a géprablók által megszabott második ultimátum is anélkül járt le, hogy megkezd­ték volna az afganisztáni Kandaharba eltérített indiai re­pülő 155 utasának meggyilko­lását. Az 52 esztendeje tartó kasmíri konfliktus megoldását (a tarto­mány önállóságának helyreállí­tását), és az Indiában bebörtön­zött iszlám vallási vezető, Maulana Maszud Asar szaba­don engedését követelő túszej- tők ugyanis azt helyezték kilá­tásba: ha a megadott határidőig nem tesznek eleget kívánságaik­nak, sorra lelövik foglyaikat, majd magukkal is végeznek. Bár az indiai hatóságok kijelentet­ték: terroristákkal nem tárgyal­nak, a tálibok vezette afgán kor­mány külügyminisztere, Abdul Vakil Muttavakil szerint egy dip­lomata mégis fölvette a kapcso­latot a gépeltérítőkkel. Ezenközben India Oroszor­szág és Irán segítségét kérte,, hogy a gépeltérítés vértelenül érhessen véget. A súlyosan föl-. fegyverzett három kasmíri, vala­mint egy-egy afgán és nepáli lé­gi kalóz kifárasztására töreked­nek. Újdelhi ugyanakkor segély- csomagok küldését helyezte ki­látásba, és megkezdődött az al­kudozás egy pótalkatrész cseré­jéről is, mivel az Airbus A300- as korábban megsérült, így kép­telen a fölszállásra. FEB Bővül az „atomklub” Az év emberét Kínában Csi Farennek hívják. Annak a sze­mélyzet nélküli űrhajónak a ter­vezőjéről van szó, akinek modell­je nemrég pontosan a tervek sze­rint megkerülte a Földet, és za­vartalanul leszállt a Góbi-siva­tagban. A sikeres kísérlet újabb jele an­nak, hogy Kína katonailag is felzárkózik. A szakértők sze­rint Peking - műholdjai és egyéb korszerű eszközei révén - öt év múlva képes lesz atom­fegyvert hordozó rakétákat cél­ba juttatni. Ezért Amerikában most ki akarják építeni azt a rakétael­hárító rendszert, amelyet még Reagan elnök ígért meg az orosz fenyegetéssel szemben. Washingtonban azonban nemcsak Kínától, hanem a ter­rorista-rendszerűnek titulált or­szágoktól is tartanak, nem is egészen alaptalanul. Feltétele­zik, hogy Észak-Korea éppúgy rendelkezik már atomfegyverek­kel és célba juttatásukra alkal­mas rakétákkal, mint Irán. Phenjanból nem érnék ugyan el Washingtont - de Hawaiit vagy Alaszkát már igen. Iránból vi­szont egy Izrael elleni atomtá­madás legalább olyan hatásos lenne, mint ha New Yorkot bombáznák. A mostanra kialakult ameri­kai katonai fölény nemcsak Kí­nát, hanem az oroszokat is cse­lekvésre indította. Miután Wa­shington nem tartja már tiszte­letben a szerződést a rakétael­hárító rendszerek korlátozásá­ról, Moszkva egy helyett máris három atomrobbanófejjel szere­li fel Topol típusú interkonti­nentális rakétáit. FEB Einstein az évszázad embere­.X8 Az amerikai Time magazin Al­bert Einsteint választotta az év­század emberének. A lap sze­rint Einstein „zseni, humanis­ta, politikai menekült, az ato­mok és az univerzum titkainak megfejtője." A kivételes agyat jelképező lo­bogó ősz frizura, pipa, szórako­zottság, kiszámíthatatlan tekin­tet: ez az Einstein stílus, amely egyet jelent a zsenialitással. A Time így indokolja válasz­tását: „az évszázad legnagyobb gondolkodója: emigráns, aki a szabadságba menekül; mint po­litikai idealista, ő testesíti meg legjobban mindazt, amit a tör­ténészek fontosnak fognak tar­tani a huszadik századdal kap­csolatban.” Idén egy korábbi szavazáson 100 vezető fizikus választotta Einsteint minden idők legna­gyobb fizikusának. Stephen Hawking így fogalmaz: „A világ sokkal többet változott ebben a században, mint bármikor a történelem folyamán. Ez a technológiai fejlődésnek kö­szönhető, melyet a természet- tudomány fejlődése tett lehető­vé. Egyetlen tudós sem képvise­li ezt a fejlődést jobban, mint Albert Einstein.” A dobogósok Einstein mö­gött: Franklin Delano Roosevelt, és Mahatma Gandhi. Előbbi, mint a szabadság fasizmus és kommunizmus feletti győzel­mét jelképező személy, utóbbi, mint a jogaiért küzdő ember jelképe. ítéletidő Nyugat ^Európában Milliós károkat és 15 ember halálát okozta vasárnap a Német­ország déli részén végigsöprő orkán, amely meteorológusok sze­rint a XX. század legpusztítóbb erejű, gyilkos szélvihara volt Európának ebben a térségében. Bár az előrejelzésekben szere­pelt a Lothar névre keresztelt, alacsony légnyomású légköri képződmény, ekkora sebességű és erejű szélviharra nem számí­tott senki. Baden-Württemberg tartományban a széllökések se­bessége meghaladta az óránkén­ti 210 kilométert. A vihar hatal­mas fákat döntött ki, és számos épület tetejét leszakította. Stutt­gartban az orkán felborított egy 30 méter magas darut, amely rá­zuhant egy társasházra. A Feke­te-erdőben a vágányra esett fák miatt kisiklott egy gyorsvonat. A szerelvény több kocsija is leug­rott a sínekről, az utasok közül azonban senki nem sérült meg. Ausztriában is súlyos károkat okozott a vasárnapi orkán. Az al­só-ausztriai St. Pöltenben evaku­álni kellett egy mozi nézőit, mert attól tartottak, hogy beomlik a tető. Vorarlbergben egy sífelvonó székeiből kellett 17 felnőttet és egy gyereket kimenteni kalandos körülmények között. Számos he­lyen voltak áramkimaradások, mivel a viharos szél sok villany- oszlopot kidöntött. A kremsi au- tóútra több fa és villanyoszlop is rádőlt, az út hosszabb időn át járhatatlan volt. Bécsben egy benzinkút tetejét vitte le az or­kán, és hétfő reggel még mindig igen heves széllökések voltak az osztrák fővárosban. Harmincegy halott, két el­tűnt személy, legalább húsz sú­lyos sebesült - ez volt az em­beráldozatok ideiglenes mérle­ge hétfő reggel a Franciaország északi felén immár második éj­jel végigsöpört szélviharnak, amely néhol az óránkénti 200 kilométeres sebességet is elér­te. Jacques Chirac köztársasági elnök és Lionel Jospin kor­mányfő együttérzéséről biztosí­totta a szélvihar által sújtott la­kosságot, a halottak hozzátar­tozóit. A természeti csapás egy má­sik katasztrófa következménye­it is súlyosbitja: az atlanti par­tok felé sodorja a rendkívüli erejű szél a „fekete dagályt”, azt az olajszennyeződést, amely az elsüllyedt máltai ha­jó, az Erika gyomrából ömlött a tengerbe. Katonák és önkéntesek takarítják a francia tengerpartot fotó: feb/reuters A végsőkig védik Groznijt A csecsének nem mondanak le fővárosukról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom