Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-27 / 353. szám

1999. december 27., hétfő Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Püspökkari körlevél A házasság felbonthatatlanságát vallják A házasságok és a családok vé- delmezésére, erősítésére szólít fel a Magyar Katolikus Püspöki Kar abban a körlevelében, ame­lyet karácsony alkalmából tett közzé A boldogabb családokért! címmel. A csaknem hetvenoldalas pász­torlevél rövidített változatát de­cember 26-án hirdették ki a ka­tolikus templomokban. A püs­pöki kar ebben kiemeli, hogy a keresztény tanítás a házasságot kezdettől fogva felbonthatatlan­nak, a család alapjának tartotta, a családot pedig főként a gyer­meknevelés intézményének te­kintette. A körlevél szembetűnő jelen­ségnek nevezi, hogy a többgene­rációs nagycsaládot mára felvál­totta a szülőkre és a gyermekek­re korlátozódó kis család. Az okok között olvasható a „kétke­resős családmodell” általánossá válása, az értékvesztés, a mun­kanélküliség, az individualiz­mus, valamint a nők szerepének és a házasságról alkotott szem­léletnek az átalakulása. „A házasodási kedv mérséklő­dése és a válások számának nö­vekedése a házasság intézményé­nek gyengülését jelzi” - fogal­maz a püspöki kar. Kinyilvánítja azt is, hogy az egyház a házasság egységét és felbonthatatlanságát vallja, és nem tud egyetérteni a csak polgári házassággal, a csak élettársi együttéléssel és a próba­házasság gyakorlatával. A Kar kétségtelennek nevezi, hogy ezek a kötődések is bizonyulhatnak szilárdnak. Megjegyzi ugyanak­kor, hogy az élettársi kapcsola­tok termékenysége alacsonyabb, mint a házasságoké. A püspöki kar a tennivalók között említi az egyház oldalá­ról a családpasztorizáció fontos­ságát, és reményét fejezi ki, hogy újra családbaráttá válik a magyar társadalom. Megítélése szerint ez utóbbinak nem csu­pán gazdasági és jogi feltételei vannak, hanem a változáshoz a közgondolkodásnak is át kell alakulnia. A körlevél kiemeli az egyház mellett az állam, a társa­dalmi szervezetek, a média és az iskola felelősségét is. Több pénz jut a tehetséges gyerekekre Kiegészítő támogatások A jövő évi költségvetésben bizto­sítva vannak az oktatás számára azok a feltételek, amelyek az idén megkezdett munka folytatásához szükségesek, egyben lehetőség nyílik számos új program elindí­tására is - jelentette ki a hét vé­gén az oktatási tárca jövő évi ter­veiről szólva Pokorni Zoltán. A miniszter a továbbiakban el­mondta: a szaktárca jövőre 200 millió forintot szeretne költeni a tehetséggondozás elinditására, illetve megvalósítására. A támo­gatásra azok az intézmények pá­lyázhatnak majd, amelyek leg­alább heti öt órában képesség­gondozó szakköröket, korrepetá­lást szerveznek, és az azokon részt vevő gyermekek kétharma­da hátrányos helyzetű. Megyén­ként egy-egy oktatási intézmény­ben úgynevezett tehetségápoló osztályokat szeretnének indítani, ahová a települési képviselő-tes­tületek ajánlása alapján venné­nek fel tehetséges tanulókat. Azok az iskolák, amelyek ilyen osztályok indítását vállalják, ki­egészítő támogatást kapnak. A kollégiumi ellátottság javításá­ra Nemzeti Kollégium Alapítvány létrehozását tervezi az oktatási tár­ca. Erre a célra 192 millió forint áll majd rendelkezésre. Jövőre a je­lenlegi 1 milliárdról 3 milliárdra növelnék a kisfalvak óvodáinak, ál­talános iskoláinak nyújtott kiegé­szítő támogatás összegét. Pokorni bejelentette: az elkö­vetkező években nem lesznek pe­dagógus-elbocsátások. Bár a gye­rekek száma csökken, az ellátan­dó feladatok bővülni fognak. A felsőoktatás támogatásáról szól­va kifejtette: jövőre 9,2 százalék­kal, 110 milliárdról 120,9 milli­árdra emelkedik a felsőfokú ok­tatási intézményeknek juttatan­dó állami pénzek összege. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a oktatási tárca vezetőjé­től, hogy a diákhitel-konstrukci- ót először kísérleti jelleggel ve­zesse be a költségtérítéses hallga­tók körében. Kucsera Tamás Ger­gely, a HÖOK elnöke szerint 2001-től az állami finanszírozású hallgatók körében is lehetőség nyilna a rendszer bevezetésére. Az egy hónapra felvehető össze­get 25-30 ezer forintban látnák célszerűnek meghatározni. A szervezet számítása alapján ugyanis az átlagos kiadásokat te­kintve már több mint két évvel ezelőtt is 23-27 ezer forintra volt szüksége egy-egy egyetemistának vagy főiskolásnak megélhetése biztosításához. Ez az összeg ma 26-32 ezer forint körüli. Ehhez képest - mutatott rá a HÖOK vezetője - az Oktatási Miniszté­rium által javasolt havi 21-28 ezer forintos hitel nagyon kevés­nek tűnik. Indokoltnak tartja a HÖOK a minisztérium azon elképzelését, hogy a diákhitel-konstrukció fel­menő rendszerű legyen, azaz el­sőként az elsőéveseknél kerüljön bevezetésre. Tartós egészségügyi zárlat A kalocsai katonai kiképzőközpontban csütörtökön elrendelt egészségügyi zárlat még legalább 5-10 napig fennmarad - közölte Hetei Péter, a szárazföldi vezérkar egészségügyi főnöke vasárnap. Hetei Péter elmondta: a mint­egy kétezer sorkatonát, tisztet, tiszthelyettest és polgári alkal­mazottat érintő karantén felol­dásáról a honvédség járvány­ügyi vezetője és az országos tiszti főorvos dönt majd. Addig a laktanyában tartózkodó kato­nákat tilos meglátogatni, ám csomagot kaphatnak a roko­noktól, családtagoktól. Decem­ber 25-én mintegy 200 ajándék- csomag érkezett a laktanyában lévők számára. Az ott tartózko­dók telefonon tarthatják a kap­csolatot a külvilággal, ám a négy bejövő, illetve a három ki­menő vonal igen zsúfolt - hangsúlyozta Hetei Péter. Az egészségügyi főnök az öt, gennyes agyhártyagyulla­dásban megbetegedett sorka­tona állapotáról elmondta: a László Kórházban kezelt két beteg közül az egyik állapota még súlyos, de stabil, a másik már gyógyult, de még a kór­házban tartózkodik. Kiskun­halason ápolják a 23-án be­szállított beteget, állapota jó. Két katonát pedig már haza­engedtek az orvosok. A Magyar Honvédség az 1999. december 10-én jelentke­ző első agyhártyagyulladásos megbetegedés óta mindent el­követ, hogy a felső légúti huru- tos betegségek halmozódása kapcsán jelentkező agyhártya­gyulladásos szövődményeket megelőzze és megakadályozza - jelentette be szombaton a Honvédelmi Minisztérium saj­tófőosztálya. Az elvégzett szű­rővizsgálatok, a megelőző anti­biotikumos kezelés és a szigo­rított közegészségügyi rendsza­bályok ellenére ismét - lappan- gási idő utáni - megbetegedé­seket észleltek, amelynek kö­vetkeztében a Magyar Honvéd­ség főepidemiológusának ja­vaslatára a kalocsai kiképző- központban újabb járványügyi megszigorító rendszabályokat, és a sorállományra vonatkozó­an laktanya-elhagyási zárlatot rendeltek el. Az érintett kato­nák az elrendelt szigorító rend­szabályokat és a zárlatot meg­értéssel fogadták. A képzés a legjobb fegyver A munkanélküliség ellen az egyik leghatékonyabb eszköz a képzés - legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ vizsgálatai azt mutatják: az átképzett munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit az is befolyásolja, hogy milyen oktatásban vettek részt. Az államilag támogatott progra­moknak két formája létezik: az egyik az úgynevezett ajánlott képzés. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli-központ által meg­hirdetett szakképzésen vesz részt a jelentkező. A másik, az úgyne­vezett elfogadott képzés, amely­nek keretében a leendő tanuló választ magának iskolát, szak­mát, s ezt a munkaügyi szervezet elfogadja, és - részben - fizeti a képzési költségeket, amit esetleg a hallgató maga is kiegészít. Az utóbbi módot választóknak már 51,5 százaléka tudott munkát ta­lálni, míg az ajánlott változatban felkészülteknek csak 46,8 száza­léka. A szakemberek szerint ez a különbség egyre nő. Az ok? Akik maguk választanak iskolát, azok­nak jelentős hányada konzultál leendő munkáltatójával, s az ál­tala megfogalmazott igényeknek megfelelően dönt a képzéséről. Az elhelyezkedési arányok egyik formában sem tűnnek túl magasnak. Árnyalja a képet, hogy a képzésben részt vevők között rengeteg a pályakezdő, akiknek jelentős része úgy érzi, ezzel nőnek az esélyei a felsőok­tatási intézményekbe való beju­tásra. A másik ok az, hogy a munkaügyi központok elsősor­ban az alacsony iskolá- zottságúakat, a tartósan munka- nélkülieket próbálják rávenni a tanulásra, hiszen ők a legrászo­rultabbak a piacképes végzettség megszerzésére. Az ő esetükben megmutatkozó, az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatási kedv azonban rontja a statisztikát - állítják a szakemberek. Az mindenesetre kedvező ten­denciát mutat, hogy a képzésben részt vett munkanélkülieknek mintegy 83 százaléka tudott a sa­ját szakmájában, vagy végzettsé­géhez közel álló munkakörben elhelyezkedni. Ez az arányszám egy év alatt 3 százalékos emelke­dést mutat. Sz. E. Integrálni kell a romákat Ötven éven belül változások történnek a lakosság összetételében Amennyiben a jelenlegi tendenciák érvényesülnek továbbra is, a magyar lakosság összetétele 50 éven belül alapvetően megválto­zik - derül ki a KSH legutóbbi előrejelzéséből. A kormányzat szerint már most meg kell próbálni befolyásolni e folyamatokat, amelyekről Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel beszélgettünk.- Ha a hazai népességalaku­lás mostani sajátosságai hosz- szú távon érvényesülnek, ak­kor Magyarországon a de­mográfiai helyzetnek három sajátossága lesz egy emberöl­tő múlva - magyarázza Harrach Péter. - Az egyik: a népesség jelentős mértékű csökkenése, az erre vonatko­zó számítások szerint 7,5-8 milliós nemzetté zsugorod­nánk. A második jellegzetes­ség az időskorúak arányának emelkedése. Ezzel párhuza­mosan leszűkül a keresőképes korúak aránya, ami a nyugdí­jasok társadalmi „eltartását” is súlyosan veszélyeztetheti. A harmadik jellemzője az et­nikai összetétel alapvető vál­tozása, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a roma la­kosság megháromszorozód­na. Ez a lehetőség már most szükségessé teszi, hogy a ro­makérdéssel komolyan foglal­kozzon a kormányzat.- Milyen eszközökkel lehet fel­lépni e problémákkal szemben ?- A családok helyzetének ja­vítása lenne a legfontosabb. Ezt a munkát már megkezd­tük, hiszen számos juttatást, támogatást kapnak, kaphat­nak a családok. A romakér­dést nem szociális problémá­nak tartom, sokkal inkább fog­lalkoztatási és oktatásügyi megoldásokat kíván. A kor­mány az integrációban látja a megoldást, nem pedig az elszi­getelésben, elszigetelődésben. Ehhez természetesen megfele­lő lehetőségeket kell biztosíta­ni, s ezek között a leglényege­sebb a foglalkoztatási helyzet javítása lenne. Szalóky Eszter Hajléktalanok karácsonya A karácsonyi ünnepek alatt a ka­ritatív szerveztek naponta több ezer adag meleg ételt osztottak szét a rászorulóknak, és ugyan­ennyi otthontalannak nyújtottak átmeneti szállást. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára vasárnap elmondta: Budapesten napi 2000-2200 hajléktalan részé­re készítettek meleg ételt, amelyet három ideiglenes konyhán, illetve négy nappali helyszínen osztottak szét. Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Nagykanizsán és Zalaegerszegen további mint­egy 1000 otthontalan számára tudtak szállást és élelmet biztosí­tani. A főtitkár szerint a Magyar Vöröskereszt a hajléktalan-ellátás céljaira éves szinten mintegy 200 millió forintot fordít. * Fesztivál Győrött. Jövő év febru­árjában kezdődik és 2001. augusz­tus 20-án zárul a Kultúrával a Nyugat kapujában elnevezésű fesztivál, amelynek kezdeménye­zője Győr-Moson-Sopron megye. A rendezvényen az ország külön­böző vidékein működő csoportok, együttesek és a különféle művésze­ti ágakban jeleskedő szólisták mu­tatkoznak majd be - jelentette be vasárnap Medgyasszay László a megyei önkormányzat alelnöke. Jótékony fagy. Az elmúlt napok­ban az ország területén csekély mennyiségű csapadék hullott. A hőmérséklet nappal fagypont kö­rül, éjszaka fagypont alatt volt. En­nek következtében a talaj felső ré­tege lefagyott. A belvízzel borított területek nagysága nem változott. A középtávú előrejelzések szerint a lehűlés tovább folytatódik, ami a kritikus alföldi területeken folyó belvízvédekezésben átmeneti eny­hülést hoz. Gondot jelent azon­ban, hogy egy későbbi felmelege­déssel érkező, néhány milliméte­res csapadék hatására az Alföld déli részén jelentősen megnöve­kedhet a belvízzel elöntött terüle­tek nagysága. Hitelgarancia a vidéknek. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriuma jóváhagy­ta az alapítvány jövő évi üzletsza­bályzatát, amelyben nincsenek alapvető változások 1999-hez ké­pest. Kivételt képeznek a fiatal ag­rárvállalkozók, mert január 1-jétől e vállalkozói rétegnek az alapít­vány nagyobb mértékben biztosit hitelgaranciát. 20 millió forint hi­telig maximum 80 százalék, 12 és 30 millió forint között pedig maxi­mum 60 százalék mértékben. Venezuelában mentenek. A miskolci speciális mentők vasár­nap a venezuelai katasztrófa helyszínén, a helybeli magyarok kérésére, olyan területet vizsgál­tak át, ahol többségükben ma­gyar származású venezuelai ál­lampolgárok éltek. A népszerűségi versenyben csekély változásokat hozott az elmúlt hónap, a pártok erőviszonyai mind országosan, mind Nyugat-Magyarországon változatlanok, a két nagy párt közül pillanatnyi­lag az MSZP helyzete a jobb - így foglalhatók össze a Szonda Ipsos által végzett közvélemény­kutatások legfrissebb, Dunántúlra vonatkozó eredményei. A nyugati országrészben az MSZP 28 száza­lékon, a Fidesz 18 százalékon áll. Országosan ez az arány 28-20. Az FGKP a Dunántúlon 6, az SZDSZ és a MIÉP 3-3, az MDF 1 száza­lékot kapna. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, azon a jogosultak majdnem kéthar­mada részt venne. Ebből a biztos szavazói körből országosan az MSZP 46 százalékot, a Fidesz 32 százalékot kapna, a Dunántúlon 47, illetve 31 százalék lenne az eredmény. A Kisgazdapárt valószínűleg bejutna a parlamentbe, eredménye országosan 8, a Dunántúlon 10 százalék, az SZDSZ helyzete már kritikus lenne, hiszen jelen­leg országosan a szavazatok 6 százalékát, ezen belül nyugaton csak 4 százalékát kapná. Az MDF és a MIÉP országosan 3-3 százalékkal, a A pártok megítélése a nyugati országrészben decemberben Változatlan erőviszonyok Dunántúlon 2, illetve 5 százalék körüli ered­ménnyel végezne. Az ellenszenvlistát a MIÉP vezeti országosan 20, a nyugati országrészben 21 százalékkal, bár ez 5 százalékkal kevesebb, mint a múlt hónapban. A Fideszt pillanatnyilag országosan a választókorú népesség 16 százaléka (a Dunántúlon 12 százalé­ka) találja ellenszenves pártnak. Az MSZP-re semmiképpen sem szavazna országosan 9, a nyu­gati megyékben 8 százalék. A múlt havinál 4 százalékkal kevesebben feltételezik most a Fidesz győzelmét, 5, illetve a Dunántúlon 4 százalékkal többen tippeltek az MSZP-re, amelyet jelenleg már a választók közel fele egy most zajló választás győztesének vél. Csupán minden hatodik megkérdezett válaszol­ta, hogy szerinte most is a Fidesz győzne. FEB A kérdezés ideje: 1999. december 2-12. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat- magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 301 fő. A minta és az alap­sokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom