Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-24 / 352. szám
Baranya Kultúrájával A Kulturált Ezredfordulóért - Baranyában 1999. december 24., péntek 6 Dtinántúli Napló Oldalszerkesztő: Megyehírek Megyei közéleti percek. Ezzel a címmel sugároz minden hétfőn este 19-20 óra között egyórás magazint a Publikum Rádió a 101.2 MHz-es hullámhosszon. A megyei önkormányzat műsorában közéleti szereplők válaszolnak kérdésekre, vállalkoznak beszélgetésekre a főbb baranyai aktualitásokhoz kötődően. Ülések, napirendek. Elkészült az összegzés a megyei közgyűlés ez évi munkájáról. Egyebek mellett a testület 1999-ben 11 ülést tartott, s ezeken összesen 250 napirendi pontot tárgyalt meg. Időközi választások. A főjegyzői iroda kimutatása szerint idén Baranyában tíz időközi választás volt különböző okokból. A következő évre már most kitűztek újabb hármat. Millennium. A Pécs-Bara- nyai Millenniumi Emlékbizottság december 30-án, délelőtt 11 órakor mutatja be kiadványát, a Millennium Baranyában és Pécsett című kötetet, az önkormányzat székházában. Ebben 860 eddig felvállalt rendezvényről adnak tájékoztatást. Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült Háttérbe szorították a partnerség elvét Teljesen váratlanul érték a Regionális Területfejlesztési Tanács (RÍTT ) legutóbbi, Szekszárdon tartott ülésén résztvevő baranyaiakat a jobbára kormányzati nyomásra bevezetett változások. Ezek lényege az elnöki és egyéb tisztségviselői rotáció megváltoztatása, a határozatlan időre szóló elnöki megbízás, illetve a tanács székhelyének Kaposvárra helyezése. Korábban az RTFT-ben helyet kaptak a zalai, somogyi, tolnai és baranyai közgyűlési elnökök, a megyei jogú városok polgármesterei, a kamarák és kistérségek képviselői. Módosították azonban a közelmúltban a területfejlesztési törvényt. Ez átalakította a regionális tanácsokat is.- Nem kaptak helyet a testületben a kamarák, és igen jelentős mértékben csökkent a kistérségek képviselete - hallottuk dr Kékes Ferenctől (első kis képünkön), Baranya Megye Közgyűlésének elnökétől. - Az új felállásban az RTFT húsz tagból áll. Kilencet az ön- kormányzati oldal ad, a másik tizenegyből egy Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke - lényegében a gazdasági minisztériumot képviseli tíz pedig különböző tárcák minisztereit. Vagyis jól látható a kormányzati túlsúly. Csak egy olyan kérdés maradt, amelyhez teljes konszenzus kell: a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. Minden más döntés esetében elegendő a szótöbbség. Az új helyzet rögtön megváltoztatta a korábban jól működő rendszert. A regionális tanács elnökeit mindig egy évre választották - racionális megfontolásokból márciustól márciusig -, más-más megyék éléről, a rotációs elv alapján. (Korábban Zala is tagja volt a tanácsnak.) Kékes Ferenc megbízása 2000. márciusig szólt.- A rotációs elv révén évről évre „helyzetbe kerültek” a megyék. Másrészt alkalmazásának az is lényege volt, megszilárdította a bizalmat, igényelte a másik érdekeire való figyelést is. Ez szenvedett most csorbát azzal, hogy a belügyminiszter képviselője ügyrendi javaslatára a rotációs elv mellőzésével határozatlan időre a Tolna megyei elnököt választották az RTFT élére. Történt egy másik nehezen érthető lépés is. A regionális tanács munkaszervezetének központjaként Kaposvárt jelölték meg. Ebben azt tartom veszélyesnek, hogy - bár Szita Károly polgármester úr ezt egyelőre kizárta a munkaszervezetet áttelepítik Pécsről, egy sikeres, 12 fős csapatot, egyik legnagyobb értékünket, az eddigi sikereink garanciáját. Ha ezt az emberi erőforrást megbontják, nagy kár éri a régiót. Sajnos, az ígéret ellenére én ezt nem tudom kizárni. A kérdés ezek után nyilvánvaló: hogyan tovább?- Viszonylag egyszerű a válasz, morális és jogi oldalról egyaránt, azzal együtt, hogy kultúránktól, minden eddigi munkánkat meghatározó értéktől idegen ez a módszer és forma, amit Szekszárdon tapasztaltunk. Mégis azt kell mondjam, nem tehetek és tehetünk mást, mint Baranya megyének, az itt élőknek az érdekeit képviselnünk kell és ezt is fogjuk csinálni. Más alternatíva nincs. Az is valószínű, hogy a kormányzati döntéseknek megfelelően megjelennek majd kormányzati pénzek, ezek elosztásáról dönteni kell ezen a fórumon. Az a kérdés is felvetődik, hogy racionális, vagy politikai indokok állnak-e a változtatások mögött?- Igyekszem az elfogultságot elhessegetni magamtól, de kifejezetten politikai töltetet látok a döntések mögött. Fideszes megyei elnök lett a tanács élére választva és egyértelműen fideszes irányítású város kapta meg a tanács munkaszervezete - de A tervek között az ipari parkok hálózatának fejlesztése is szerepelne nem a régió! - központjának szerepét. Ez egy többéves, nemtelen és értelmetlen csatározás eredménye. Márpedig nem arra kellene törekednünk, hogyan tudjuk a másikat - megyét, várost - legyűrni. ígéretesebb eredményeket hozhat az együttműködés, a partnerség alapján. Ezek a lépések nem ezt szolgálták. Remélem, a jövőben másképp lesz. Végül a legfontosabb: az EU- pénzek megszerzésében az új „felállás” következtében hátrányt szenvedhet-e Baranya?- Számítunk természetesen ezekre a pénzekre. Maradnak regionális fejlesztési prioritásaink. A közlekedési infrastruktúra, a gazdasági szerkezet átalakítása, az ipari parkok hálózatának fejlesztése, a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének elősegítése, az EU-csat- lakozásra való felkészülés. Ezek érdekében a megye már eddig is sokat tett. Szerintem a polgárok ezekre szavaztak, s nem különböző pártpolitikai akaratok megerősödésére.- Kétségtelenül előnytelenül érinti Baranyát a változás - kommentálta a szekszárdi döntéseket dr. Hargitai János (második kis képünkön), országgyűlési képviselő -, mert gyengültek pozíciói. Több megyében történt hasonló kezdeményezés, de eddig - főleg ami az elnökválasztást illeti - nem jutottak el. Az előzmények között persze lehetne keresni a magyarázatot az új törvényben, de azt gondolom, hibáztunk mi is, baranyai tagok. Ennek is köszönhető az abszolút kormányzati dominancia, hogy a kistérségek és velük a helyi érdekek háttérbe szorultak. Egy új intézmény- rendszer kialakításakor én egyébként nem tartom feleslegesnek a kormány erősebb befolyását. Talán ha kicsit visszafogottabb a szekszárdi ülést megelőző megyei politikai vita, ha okosabban alkalmazkodunk ahhoz a ki nem mondott lehetőséghez, hogy egy kormányhoz közelebb álló kistérségi képviselőt könnyebben delegálhattunk volna a tanácsba, akkor rajta keresztül a baranyai érdekek egészét is hatékonyabban képviseltethettük volna.- Az kétségtelen, hogy a váltás hirtelen jött. Gyakorlatilag Tolna és Somogy összefogott Baranyával szemben. Azt azonban nem gondolom, hogy például az EU-támogatási csatornákból most Baranya szükségszerűen vesztes lesz. Részese a régiónak, az EU a régiókat támogatja, s a forráselosztásnál ott vannak a megye tanácstagjai is. Én inkább azt tartom fontosnak, hogy a regionális tanács munkaszervezete maradjon Pécsett, kisebb a jelentősége, hogy éppen ki a testület elnöke. De akár az egyik, akár a másik esetében, a szekszárdi döntés nem végleges, nem lesz mindig így. Nekünk arra kell figyelnünk, úgy kell politizálnunk, hogy Baranyát nem szabad engednünk lenullázni. A jobb ellátásért Számos eredmény után az ön- kormányzat további fejlesztéseket tervez a szociális szféra területén is. Több éve tart már a gyermek- védelem területén a reform. Ennek során - összegezte Porös Béla alelnök - többek között befejeződött az önkormányzat tulajdonában álló kastélyok kiváltása, a nevelő- otthonban élő gyerekek lakóházakba költözhettek. Most a feladat a nevelőszülői hálózat erősítése, kiterjesztése. Átalakítás előtt áll a me- csekjánosi csecsemőotthon, a napokban ennek a nagy vállalkozásnak elkészült a szakmai programja. A múlt évben adták át az új pécsi drogközpontot. A szenvedélybetegek ellátása Baranyában is egyre nagyobb feladatot jelent. Ennek érdekében működik a Drogellenes Bizottság, a testület ülésein sok nagyon jól hasznosítható ötlet született. Sikerült előre lépni a kisebbségekhez kötődő tennivalók terén is. Dél-Dunántúlon közel 100 ezer roma él, ez önmagában jelzi a feladat jelentőségét. Kialakult az az elképzelés, hogy fejlődés csak regionális szintű megoldásokkal lehetséges. Éppen a roma szervezetek egységes javaslatára ezért kerültek be a Regionális Területfejlesztési Programba az érintettektől érkezett javaslatok. Ami pedig az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait illeti, 2000-ben Baranya bemutatkozik Steyermarkban. Minta készül az Több mint másfél éve működik a megyei önkormányzat által is alapított Orfűi Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. A cél változatlan: ökológiai mintaterület kialakítása. Feladat természetesen a fenntartható fejlődés biztosítása és a fejlesztési célkitűzések anyagi bázisának megteremtése. Ez év szeptemberében született az a döntés, amelynek révén elháru- lóban van az akadály az elől, hogy a kht. rendelkezzen a működési árbevételhez szükséges vagyontárgyak tulajdon-, illetve használati jogával. Megfelelő alapok birtokában a társaság kettős feladatot lát el: vagyonkezelői tevékenységet, illetve térségfejlesztést. A területen meghatározóak a tavak. A csak a tórendszer közvetlen környékére kiterjedő fejlesztési program azonban nem képes hosszú távon is fenntartható eredményre. Részben ezért van szükség komplex elképzelésekre, másrészt azért, mert ilyenek alapján nyílik lehetőség a különböző EU-alapokhoz pályázatokat benyújtani. Vagyis a további előrelépés feltétele a megfelelő források biztositása. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a kht. legyen az ökológiai mintaterületté válás folyamatának gesztora. Ezt az összefogott figyelmet az is indokolja, hogy a megye turizmusfejlesztési programja szerint két körzet kínál különösen jó lehetőséget az idegenforgalom növelésére: a Pécs-Orfű idegenforgalmi fogadókörzet, amely Baranya turizmusának közel 50 százalékát adja. Xetfemes karácsonyi ünnepedet és boldog új esztendőt kívánunf^íBaranya megye minden CabgsánabJ A (Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala A szebb környezetért Amikor a megyei önkormányzat immár hagyományosan minden évben pályázatokat hirdet a települések szebbé tétele érdekében, visszacseng a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom is. Részben ösztönző, másrészt példákat felmutató ereje révén.- A pályázatok által megszületett eredményeknek az ad különös jelentőséget - sorolja az előnyök közé Bokor Béla (kis képünkön), a közgyűlés alel- nöke -, hogy bár egy-egy alkalommal igazán komoly összegeket nem lehet nyerni, ennek ispieretében is megmozgatja a települések vezetőit, lakosait, az építészettel, az épített környezettel foglalkozó szakembereket. Az „Év lakóháza”, az „Építészeti Kultúráért”, a „Kulturált települési környezetért” pályázatok, végül a „Kincses, virágos Baranyáért” környezetszépítő verseny piramisként épülnek fel egymásra. Mind szélesebb környezetet érintenek, egyre nagyobb területen tehetik a települések fejlődéséhez szükséges minőségi jegyeket a környezet szerves részévé.- Óriási ennek a jelentősége. A községekbe, városokba idegenként érkezők kerítéseket, buszmegállókat, temetőket látnak, s Vonnak le ezekből nem csak a településre, de az ott élőkre is nézve következtetéseket. A négy pályázat jól szolgálja a célt, tudniillik azt, hogy jobbá teszi a lakóhelyen az életet, gazdagabbá és szebbé a környezetet. Felélesztik az ezek iránti igényt. Mindegyik pályázat iránt nagy volt az érdeklődés. Az Év lakóháza idén Villányban épült meg, a Dombai János utcában, Szeifer Attila tervei alapján. Szempontja volt az A virágos Baranyáért verseny egyik győztese Bicsérd lett értékelésnek „az épület visszafogottan elegáns külső megjelenése, kapcsolatai a kerttel.” Az Építészeti Kultúráért pályázaton négy munka részesült dicséretben. A siklósi autóbusz-pályaudvar (tervezője Weiler Árpád), a komlói Csillesor üzletház (Rádoczy László), a mecseknádasdi panzió (Gungl Antal), és a hoboli cipőkészítő kisüzem (Kokas Ignác).- Aki teheti - javasolja Bokor Béla -, menjen el Su- monyba. Valóban elismerésre méltó, amit ez a piciny falu csinált a teljes település fejlesztése érdekében, összehangolt munka révén. Idén Sumony kapta az elismerést a kulturált települési környezetért.- A Kincses, virágos Baranyáért versenyt 1999-ben hirdettük meg először. Egy kör- nyezetszépítési mozgalom kibontakoztatása a cél, amelyet a helyi önkormányzatok szerveznek az ott működő intézményekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel együttműködve, a lakosság bevonásával. Közel 30 település vállalkozott a megmérettetésre, de ennél sokkal több helyen volt érzékelhető a verseny hatása. A két fődíjas Harkány és Bicsérd lett. Jövőre az idei 2 millió helyett 2,5 millió forintot irányoztak elő a verseny díjazására. A területen meghatározóak a tavak FOTÓ: MÜLLER A. orfííi völgyben Mészáros Attila
