Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-24 / 352. szám

1999. december 24., péntek Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 A sebesség divat, a jogosítvány nem Idén mindössze kétszázhetvenkilencen tették le a segédmotoros-vizs­gát Baranya megyében, de nyilvánvaló, hogy ennél sokkal többen haj­tanak robogót, kismotort az utakon. Igaz ugyan, hogy ezek a jármű­vek „B” kategóriás jogosítvánnyal is vezethetők, de szép számmal vannak olyanok, főként gyermekkorúak, akik papír nélkül ülnek fel a legmodernebb, nagy teljesítményű vasparipákra. PECS-BUDAPEST Az Országos Baleset-megelőzé­si Bizottság 2000-ben a droggal kapcsolatos súlyos közlekedési problémák mellett a jelzések szerint nagy hangsúlyt fektet a segédmotor-kerékpárok haszná­lata körüli rendezetlen viszo­nyokra is. Évek óta húzódó gon­doknak szeretnének a végére járni.- Egyre nyomasztóbb a hely­zet. Az egykori dongó-motorok ideje lejárt, az sm-kerékpár ma nem azonos azzal, ami húsz év­vel ezelőtt volt - mondta Keres László ezredes, az ORFK fő­igazgató-helyettese. - Ezek a gé­pek sebességben, károkozásban, veszélyeztetettségben elérik a középkategóriájú motorokat. Hozzá tartozik, hogy a segéd­motorkerékpár-vezetői engedély a jelenlegi formájában nem tölti be a funkcióját. A probléma sok esetben az, hogy a szülők nem finanszírozzák meg a vizsga költségeit, mert arra gondolnak, hogy néhány éven belül úgyis le­teszi a B kategóriájú vizsgát a gyerek, aki ennek ellenére sza­badon vezeti a segédmotort. Baranya megyében 1992-ben csaknem ezerötszázan tették le a segédmotoros vizsgát. Aztán amikor 1993-ban szigorították a feltételeket, és a rövid, zárt pá­lyás rutinvizsga mellett bevezet­ték a városi vezetést is, ami ter­mészetesen megnövelte a költsé­geket, hirtelen százötvenre csök­kent a jelentkezők száma. Mára úgy háromszázra sikerült feltor­nászni a vizsgázók létszámát. A megyében körülbelül tíz in­tézet foglalkozik segédmotoro­Birkák legelnek az ivókút körül TENGERI Nem fogyaszthatják kisgyer­mekek a település ivóvizét, mert nitráttartalma időnként meghaladja az egészségügyi határértéket. Új kútra nincs pénze az önkormányzatnak.- Rossz helyre telepítették a kutat, évek óta birkák legel­nek körülötte - közölte dr. Zsolt Tamás, Baksa jegyzője. - Egy új vízbázis építése több millió forintba kerülne, a tele­pülés ezt nem tudja finanszí­rozni. Ha a nitráttartalom to­vább emelkedik, az ellátást laj­tos kocsikkal kell megoldani. Dr. Vermes Éva, a megyei ÁNTSZ csoportvezetője el­mondta, hogy a megengedett értéknél néhány milligrammal magasabb nitráttartalmú ivó­víz csak a csecsemőkre és a Vá­randós kismamákra veszélyes. A lakosság összetételének fel­mérése során kiderült, hogy veszélyeztetett réteg jelenleg nem él a településen. - Az Eu­rópai Unió több országában a megengedett nitráttartalom 10 milligrammal több, mint ha­zánkban. Ezt az értéket való­színűleg mi is átvesszük a kö­zeljövőben - közölte. - Szak­embereink folyamatosan vizs­gálják a vizet, közvetlen ve­szély egyelőre nincs. A kút se­kély mélysége miatt azonban további szennyeződés várható, ezért a helyzet hosszú távon tarthatatlan. W. K. sok vizsgáztatásával - tájékoz­tatta a Dunántúli Naplót Jeges János (képünkön) a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője. - Ezt a jogosít­ványt tizennégy éves kortól le­het megszerezni, és ötven köb- centiméter alatti járművekre szól. Tizenhat évesen juthatnak hozzá az Al-es engedélyhez, amivel már kétszázötven köbcentiméte­res motorokat is lehet vezet­ni. A B kategó­riás jogosít­vány a segéd­motor-kerékpárra is jó - mond­ta az osztályvezető. Egy sm-vizsga ára mindent összeadva húszezer forint is le­het, ami komoly összeg ugyan, de ha a ma kapható - sokszor több százezer forintos - robo­gókhoz viszonyítjuk, akkor megfizethető annak, aki jármű­vet vesz magának, vagy a gyer­mekének.- Ezekkel az új motorokkal a negyven kilométeres megenge­dett maximális sebességhez ké­pest könnyen elérhető akár száz- százalékos túllépés is - hangsú­lyozta dr. Antal Zoltán igazság­ügyi szakértő. - A kilométerek azért fontosak, mert baleset ese­tén a becsapódási energia a se­besség négyzetével nő. Sajnos di­vat, hogy a segédmotorokon ket­ten ülnek a megengedett egy he­lyett. Mivel lábtartó nincs felsze­relve a járműre, a láb szabadon lóg, és az utas inog az ülésen, ami nagyon balesetveszélyes. Miután ezek a járművek egy­általán nincsenek nyilvántartva, rendszám híján a rendőrség csak akkor tud intézkedj, ellen­őrizni, ha sikerül megállítani a motorost. A jogosítvány nélkül robogózók többsége gyermek­korú, így szabálysértési eljárást nem indíthatnak ellenük. Ilyen­kor a szülő kap írásbeli figyel­meztetést (persze, ha a gyerek a saját adatait diktálja be), és bi­zonyos esetekben a rendőrség megvizsgálja az ő felelősségüket is. Ilyenkor nyer értelmet a szá­raz fogalom: „járművezetés til­tott átengedése”.- A gyermekkorúak mellett a legtöbb probléma az idősekkel van, hiszen sokan már nincse­nek abban a fizikai állapotban, hogy biztonságosan vezessék a járművet, mégis felülnek rá - is­mertette a rendőrség tapasztala­tát Gál Jenő, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztályának fő­előadója. - A városokban azért általában betartják a szabályo­kat a segédmotorosok, de vidé­ken, ahol nincs folyamatos rendőri jelenlét, már több a sza­bálytalanság. Szerencsére a bu­kósisak - ami kötelező - hasz­nálata hamar elterjedt, és meg­közelíti a kilencvenöt százalé­kot. Ha egy balesetnek segéd- motoros is részese, akkor az esetek nyolcvan százalékában ő az okozó. Tavaly november vé­géig harminchat, idén már negy­venegy ilyen eset fordult elő. Sajnos évente kettő-öt halálos tragédia is történik. A tervek szerint a jövőben va­lamilyen formában beépítik az általános iskolai tantervbe a se­gédmotoros KRESZ-vizsga anyagát, melynek elsajátítása után lehetőség lesz a jogosít­vány megszerzésére is. S. G. P rek Röviden A pécsi Bokor utcában és környékén szinte valamennyi utcai élő fenyőfát feldíszítették a lakók. Legkevesebb félszáz fa kapott elektromos kivilágítást is. Nem egy porta van, ahol a lakásbeli és a kinti karácsonyfa egyszerre produkálja egyazon fényj átékait. (cs) Védett lett a mezei és az üregi nyúl Baranyában, ugyan­is rendkívüli módon megcsappant a létszámuk. Az állomány gyé­rülését elsősorban egy korábban pusztító, mellesleg az emberre is veszélyes súlyos betegség okozta. Várhatóan három-négy évig tilos vadászni rájuk. (cs) Pontosítás. A november 5-én „Egyre több a csődbűntett” cím­mel közölt anyagunkban pontatlanul fogalmaztunk akkor, ami­kor azt írtuk egy sellyei vállalkozóról, hogy sikkasztott. Valójá­ban csak a sikkasztás gyanúja merült fel, ugyanis az ügy az írás megjelenésének időpontjában csak nyomozati szakaszban volt, bírósági ítélet még nem született. Várjuk véleményét! Szavazzon! • • On szerint mikor van az ezredforduló? Ezúttal arra vagyunk kíván­csiak, hogy Önök szerint mi­kor kezdődik a harmadik év­ezred: 2000. vagy 2001. janu­ár elsején? Kevés aktuálisabb vitatéma akad manapság, lassacskán ki­sebbfajta szekértáborok alakul­tak ki abban az ügyben, hogy mikor is kezdődik el a harma­dik évezred. Az egyik oldal azt mondja, hogy már most január­ban, azaz 2000-ben, míg az el­lentábor szerint az új millenni­um csak 2001-ben veszi kezde­tét. Mi most az Önök vélemé­nyére vagyunk kíváncsiak ­még akkor is, ha sokak szerint ez nem vitatéma -, és azt kér­dezzük, hogy Önök szerint mi­kor lépünk át a harmadik évez­redbe? Folyamatosan várjuk szavazataikat internetcímün­kön (www.dunantulinaplo.hu), de természetesen telefonon is voksolhatnak, december 28-án, délután 2 és este 7 óra között. (A telefonszámokat később kö­zöljük). Az interneten egészen december 30-ig lehet szavazni, olvasóink véleményét pedig (és ez biztos) az év utolsó napján, december 31-én közöljük a Du­nántúli Naplóban. L. D. Emelkednek jövőre a térítési díjak Szigetváron várhatóan jövőre 25 százalékkal emelkedik a bentlaká­sos intézmények térítési díja, többe kerül a szociális étkeztetés és a házi gondozás is. Ez azonban még mindig alatta marad a megye töb­bi városában tapasztalható emeléseknek. BARANYAI KORKÉP A legtöbb baranyai városban jövőre kénytelenek emelni egy­részt a bentlakásos intézmé­nyek, másrészt az egyéb szociá­lis jellegű tevékenységek, pél­dául a szociális étkeztetés, a házi gondozás, vagy a napköz­beni ellátás díjait. Az áremelé­sek, mint lenni szokott, az inf­lációra, az energia-, illetve a nyersanyag-normatíva drágulá­sára vezethetők vissza, amik­hez nem ritkán az önkormány­zatok alulfinanszírozása is hoz­zátartozik.- Szigetváron valószínűleg 25 százalékos emelést szavaz meg a képviselő-testület a jövő év elején, de ez függ az esetleges áremelésektől is - mondta dr. Aracsi József jegyző. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a bentlakásos intézmények téríté­si dijai jövőre 25 pzer forintra nőnének. Természetesen a díj­emelés bizonyos esetekben függ a nyugdíj mértékétől, ezért a szociális étkeztetés, a házi gon­dozás vagy az átmeneti szállás esetében nem lehet egységárat mondani. Törvény rendelkezik arról, hogy az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem halad­hatja meg az igénybevevő rend­szeres havi jövedelmének 25 százalékát.- Például egy 35 ezer forintos havi jövedelem esetében a térí­tési díjak 100 százalékosak len­nének, a házi gondozás órán­ként 200 forintba, a szociális ét­keztetés naponta 260 forintba, az átmeneti szállás naponta 300 forintba kerülne - tájékoztatott a jegyző. A Szigetváron tervezett eme­lések még mindig nagyrészt alulmaradnak a megye többi vá­rosaihoz képest, igaz van, ahol csak jövőre döntenek a díjnöve­lésről. Mohácson például az idősek otthonában 26.200 fo­rint a havi tarifa, a napközbeni ellátásért pedig 300 forintot kell fizetni a rászorulóknak. Komló esetében jelenleg 25 ezer forint a havi norma, de jövőre kétszeri díjemelés is várható - tudtuk meg az önkormányzat illetéke­sétől. K. G. Javasolt új térítési díjak 32.000 Ft feletti havi jövedelemnél 1999-ben és 2000-ben 19991)811 2000-ben 234 Ft/ ebéd 90% 212 Ft/ebéd 180 Fi/ora 144 Ft/óra 270 Ft/ nap Térítési Szociális Házi Átmeneti dijak százaléka étkeztetés gondozás szállás | Grafika: Bernie ^ Csuhéfonók Nagypaliban - Régi hagyományt elevenítenek fel a Pécsvárad környékén lévő fal­vak lakói. Az asszonyok a csuhéfonás alapjaival ismerkednek ezekben a napokban. A tanfolyam végén, amelyet a Sárközből érkezett iparművész, Say Istvánná vezet, az elkészült munkákból kiál­lítást is terveznek. fotó: laufer László Törvénysértő önkormányzatok Több mint hatvan baranyai településen nem megoldott a gyermekjólé­ti szolgálat ügye. A megyék többségében ilyen problémák nincsenek. A vonatkozó törvény értelmében 1997. november elseje óta az önkor­mányzatok kötelező feladatai közé tartozik az ellátás biztosítása. A hiányosságért az érintett települések jegyzője vonható felelősségre. BARANYAI KORKÉP- Mulasztásos törvényértést követ el évek óta a baranyai te­lepülések mintegy húsz száza­léka - nyilatkozta lapunknak Gáspár Károly, a szakminiszté­rium család- és gyermekvédel­mi főosztályának vezetője. - A megyei gyámhivatal felszólít­hatja az önkormányzatokat a hiányosság pótlására, illetve a jegyzőt - akinek feladata, hogy sürgesse a rendeletalkotást - felelősségre vonhatja. Más szankciók nem léteznek. A szolgáltatás biztosítása jelentő­sebb kiadásokkal nem jár, hi­szen nem kell minden helyha­tóságnak intézményt működ­tetnie. Az esetek többségében társulásban oldják meg a fel­adatot. Az ellátásra az állami normatíva egy része is elegen­dő - ami a tervek szerint jövő­re a jelenlegi 965 helyett 1030 forintra emelkedik -, ezért ért­hetetlen a települések mulasz­tása. Baranyában 49 gyermekjólé­ti szolgálat mintegy 240 telepü­lésen látja el a kötelező felada­tot. Több mint hatvan helyen azonban nincsenek gondozók. Pörös Béla, a megyei közgyű­lés alelnöke elmondta, hogy a hiányosságnak rendkívül hátrá­nyos következményei lehetnek. A mulasztás következtében a megelőzés, ami mindennek az alapja, egyáltalán nem biztosí­tott. - További problémát je­lent, hogy több településen a fel­adatot az amúgy is túlterhelt vé­dőnőkre bízták - közölte az al- elnök. - Nem biztos, hogy ők a legalkalmasabbak erre a tevé­kenységre. Előfordulhat, hogy szakemberek hiányában, meg­alapozatlan döntés során kerül valaki állami gondozásba. Egy állami gondozott ellátása egy­millió forintba kerül évente, ar­ról nem is beszélve hogy az el­sődleges cél a gyermek család-1 ban tartása kellene hogy legyen - nyilatkozta lapunknak a köz­gyűlés alelnöke. W. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom