Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-22 / 350. szám

1999. december 22., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dtinántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Mi kiásván Zoltán Gazdahírek Új karfiolfajták. Több ha­zai nemesítő cég is foglalko­zik olyan új karfiolfajták elő­állításával, amelyek nemcsak a hozam, hanem ellenállóság és áruminőség tekintetében is megfelelnek a termesztők el­várásainak. Az utóbbi idő­szak legfrissebb igényének köszönhető a fuzáriumos sár- gulásnak ellenálló fajták meg­jelenése a mag- és palántapia­con. Az Országos Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet nyolc ilyen fajtát is regisztrációba vett az utóbbi időben. (k) Borminősítés.' Az ország borvidékei közül az Egri Bor­vidék Hegyközségi Tanácsa vezette be elsőként az eredet­védett borok érzékszervi mi­nősítését. A szakemberek ha­vonta 10-10 bormintát vizs­gálnak, ezek zamat-, illat- és látványpróbáját végzik el. A borminősítés teljesen elfogu­latlan, a 40 tagú bíráló testü­letből alkalmanként sorsolás útján választják ki a 9 zsűri­tagot. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesüle­te minden kedden és csütör­tökön délelőtt szaktanács- adást tart Pécsett, a Nagy La­jos király u. 9. sz. alatt, az Ag­rárkamara székházában, (k) Rakjunk rendet. A kertész­kedő embernek most jut egy kis ideje arra, hogy körülnéz­ve a szerszámoskamrában rendbe hozza a nyáron és ősszel használt eszközeit. Kü­lönösen a nyelek szorulnak rá az évenkénti karbantartásra, mert megrepedeznek, eltör­nek. A kerti gépeket alaposan le kell tisztogatni, műszaki probléma esetén szakember­hez kell vinni. (k) Cukrot a virágnak. A leg­több virágot bimbós állapot­ban szedik le, hogy vágott vi­rágként is hosszabb életű le­gyen. A jó állapotban lesze­dett virág szárában és levelei­ben elegendő cukor- és kemé­nyítőtartalék halmozódott fel, ami szinte biztosan fedezi a bimbónyitáshoz szükséges energiát. Ha a vágott virág vi­zéhez kis mennyiségű cukrot adagolunk, növekszik annak tartóssága, virágai szebbek, tartósabbak lesznek. (k) Fokozott védekezés a kertben, gyümölcsösben Növénybetegségek és kártevők 2000-ben A tél beköszöntével a kiskertekben a munkák szünetelnek. Ez az idő­szak a legalkalmasabb arra, hogy áttekintsük a felmerült növényvé­delmi, termesztési problémákat, az előfordult növénypusztulás, ter­méskiesés okait és a 2000. évre terveket készítsünk a telepítésekhez, ültetésekhez, a zöldségfélék vetéséhez. Az 1999-es év - az előző évek­hez hasonlóan - „meglepetése­ket” okozott. A csonthéjasoknál „váltás” történt a moníliás be­tegségeknél, míg 1998-ban ez a kórokozó jelentős terméskiesést okozott a kajszifáknál, addig az idén a cseresznye- és meggyfák­nál jelentkezett. Ennek legfőbb oka a virágzás alatti hűvös, csa­padékos időjárás, illetve a késve végzett növényvédelmi munkák. Emellett a csonthéjasoknál fák pusztulását okozó cilindrospóri- umos betegség is jelentős káro­kat okozott. Kétezerben a várható csapadé­kos időjárás miatt fel kell készül­nünk a rügyfakadás és fehérbim- bós állapotban végzendő rezes permetezések-1 re. Az almater- mésűeknél (al-1 ma, körte, nas­polya, birs, va­lamint az alma- termésűekhez tartozó dísz­cserjéknél tűztövis, ma­dárbirs stb. - és díszfáknál) az idén is károkat okozott a baktéri­um okozta tűzelhalás. Továbbá az időjárási viszonyok kedveztek a varasodás (gombabetegség) jár­ványszerű terjedésének, vala­mint a moníliá« Melegségnek. A tárolás alatti termésfoltosságok, rothadások okai között első he­lyen a kalcium hiánya szerepel. Jövőre is fontos szerepet kap a növényvédelem a kiskertekben fotó: w. t. A metélőhagyma Társnevei: snidling, snittling, pá­zsithagyma. Kedvelt fűszernövényünk, amit ma már a családi házak há­ziasszonyai elter- jedten nevelnek egész évben folya­matosan, de cse­répben, tejfölöspo­hárban a bérházak lakásainak világos ablaka előtt is könnyen nevelhe­tő. A folyamatos nevelés eredmé­nye, hogy mindig rendelkezésre áll ez a pikáns ízű, té­len is frissen sze­dett, olcsó, vitaminban gazdag fűszer. Folyamatos nevelése azért szükséges, mert a metélő­hagymát kizárólag nyersen, fris­sen, apróra vágva használjuk, Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából A karácsonyi fenyőfát a leg­többen már be­szerezték, a fa feldiszítése van még hátra. A ker- tészkedők sokféle, dísznek kiváló­an alkalmas tárgyat találhatnak közvetlen környezetükben is. Ere­deti szépségében vagy ezüstözve szép dísze a karácsonyfának a fe­nyőfák toboza, ezek nagyon vál­tozatosak és tartósak, éveken ke­resztül használhatók. Az aranyo­zott dió, mogyoró, mandula, to­vábbá az apró piros és sárga al­mák is természetes diszei lehet­nek a karácsonyfának.Az ünnepi étkezéshez valószínűleg szükség lesz tormagyökérre. Ez a növény a kert félreeső sarkában különö­sebb gondozás nélkül is terem gyökereket, ezek azonban rövi­dek, vastagok, göcsörtösek szok­tak lenni. A szép tormagyökér bakhát alatt terem. Érdemes lesz tehát tavasszal az idősebb tövek kibontása útján dugványokat szedni és azokat bakhátra ültetni. A borfejtés időpontját illetően eltérőek a szakértői vélemények. Van, aki azt állítja, hogy a bor annál ízesebb, zamatosabb lesz, „minél tovább szívja az anyát”, vagyis minél hosszabb ideig áll a seprőn. Ennek azonban az a veszélye, hogy a seprőben levő, könnyen bomló szennyező anyagok és fe­hérjék belekerülnek a borba, és annak megbetegedését, romlását idézik elő. Mások ezért azt mondják, hogy a bort le kell fej­teni a seprőről, mihelyt az utóer­jedés tökéletesen befejeződött. December közepére minden egészséges szőlőből készített, szakszerűen erjesztett újbor ki­forrt, tehát itt a végső időpont a bor első fejtésére. A felületes szemlélő úgy látja, hogy a kertben minden növény téli álmát alussza, pedig ha alapo­sabban megnézzük az orgona, vagy a mogyoróbokor rügyeit, ak­kor azt tapasztaljuk, hogy a rü­gyek duzzadnak, tehát a nedvke­ringés - ha lassan is, de - megin­dult. A krókuszok, a nárciszok és a tulipánok is kidugták már a földből leveleik csúcsát. Van az­után néhány növény, amely ilyen­kor már virágpompáját mutogat­ja. Ilyen az erika, a varázsmogyo­ró és a valódi jázmin. A fák alatt kinyílt már a fekete hunyor kris­tályfehér virága is. Meszes talajokon is jelentkezhet ez az élettani betegség. Kiváltó okként a csapadékos időjárás, vízzel telített talaj, valamint az egyoldalú kálium-, foszfortrágyá­zás okolható. Szőlőültetvényeinkben megje­lent a csapadékos időjárást ked­velő (peronoszpóra, szürke- és fakórothadás) gombabetegsé­gek mellett egy kevésbé ismert vírusbetegség, a fitoplazma. Er­ről a betegségről korábban már részletesen írtunk a rovatunk­ban. Védekezni e betegség ellen gyakorlatilag csak a vírusmen­tes szaporítóanyaggal történő telepítéssel, a fertőzött tőkék el­távolításával lehet. A bokrétafáknál (vadgeszte­nye) jelentős esztétikai károkat okoz évről évre a vadgesztenye- levélaknázó. Ellene a rajzástól kezdődő folyamatos védekezés­sel, vagy e kártevő számára nem kedvező piros (rózsaszín) virágú bokrétafa ültetésével le­het. A zöldségtermesztésnél a „hagyományos” meztelen csi­gák mellett jelentős károkat okozhat az előző héten ismerte­tett ún. „spanyol” meztelen csi­ga, mely 1999-ben Somogy, Za­la megye után már egyes terüle­teken Baranyában is kárositott, továbbá felszaporodására, terje­désére kell számítanunk 2000- ben. A hagyományossá vált téli rendezvénysorozatok 2000-ben is folytatódnak. A rendezvények időpontjáról Kistermelők olda­lunkon tájékoztatni fogjuk olva­sóinkat. Ezeken az összejövete­leken a résztvevők megismer­kedhetnek az újabb termesztés­technológiákkal, növényvédel­mi eljárásokkal. Czigány Csaba A Biblia gyümölcsei A szentjánoskenyér A Biblia több helyen is említi, legismertebb a tékozló fiú ese­te, aki éhségét a disznóknak szánt szentjánoskenyérfa ter­méséből próbálja csillapítani. Kopt hagyomány szól arról, hogy Keresztelő Szent János pusztai magányosságában ette a szentjánoskenyérfa termé­sét, innen eredeztethető az el­nevezés. Valaha az egész Földközi-ten­ger partvidékén honos volt, valamint a Közel-Keleten, ma termesztése főleg Görögor­szágban, Cipruson és Szicíliá­ban folyik. Görögül kerateia a neve, arabul - akik nagyon kedvelték - karub. Utóbbi névből szár­maztatható a Karát, ugyan­is a szentjá­noskenyérfa termésének a magja volt eredetileg a drágakő mér­tékegysége (a régi karát 0,205 g volt, az új karát 0,2 g tömeget jelent), ma már az aranyötvözetek tisztaságát jel­zi akként, hogy a karátszám azt jelenti, hogy a 24 gram­mos ötvözetből hány gramm a színarany súlyarány. A szentjánoskenyérfa tudo­mányos neve: Ceratonia sili- qua, közelebbi rokonfajai a hazánkban díszfaként ismert észak-amerikai lepényfa (Gleditschia) és a balkáni jú- dásfa. Szubtrópusi örökzöld fa (vagy nagyobb cserje), levelei összetettek, sötétzöld színűek, kemény tapintásúak, viaszos fényük van. Kétlaki növény, egyedei vagy csak hím, vagy csak nővirágot hoznak. Ter­mése (lásd képünkön) barna, viaszos fényű hüvely, vagy egyenesek, vagy görbültek, bennük hat-tíz fényes, barna színű mag, melyek kemények. Szaporítása magvetéssel történhet, a magok jó csírázó képességűek. Ládába vagy cserépbe tőzeges komposztot tegyünk - boltban kapható vi­rágföld is jó -, erre 2-3 cm vastagságban homokot terí­tünk és ebbe vessük el a mago­kat 1-1,5 cm mélyre. A ládát vagy cserepet takarjuk le üveg­lappal, 20-22 Celsius-fokon két-három hét alatt megjelen­nek a csíranö- vénykék, amelye­ket kicsit meg­erősödve ültes­sük át, majd fo­kozatosan edz- dzük a szabad le­vegőhöz. A mag­ról kelt növény sokára terem, vállalkozó kedvű kertészkedő oltsa át a közis­mert hasítékoltással, szép ter­mést adó fáról szedett oltó­gallyal. Tartása: eleinte egyre na­gyobb cserépben, majd na­gyobb ládában történjék, évenként átültetve, rendszere­sen öntözve. Talajra nem igé­nyes, a meszes talajt kedveli. Nyáron a szabadban (kert, te­rasz, ablakpárkány) tartsuk, télen szobában, belső térben, hetente, kéthetente öntözve. Gondos kezeléssel termést is fog hozni, ha van nő- és hímvi­rágú egyedük is. Buzássy Lajos sohasem főzzük bele az ételbe. Felhasználása annyira széles körű, hogy fel sem sorolom, in­kább azt említem meg, hogy di­étás ételekben is al­kalmazható. Termesztése álta­lában úgy történik, hogy márciusban cserépbe, ládába vetjük a magokat, majd májusban kiül­tetjük a szabadba. Jó, ha az első évben nem vágjuk, hagy­J juk erősödni. Ősszel cserépbe, ládába ül­tetjük a kívánt mennyiségben, és a lakás, a ház világos helyén tart­juk. Ha vágjuk, akkor viszony­lag elég mélyen vágjuk, így jól utánnövekszik a kis növényünk. Buzássy L. i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom