Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-22 / 350. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 22., szerda WAP-oldalak magyarul Ebben az évben a Westel 900 számos újdonságot vezetett be. Többek között a Magyar- országon egyedülálló, a SÍM toolkiten alapuló, úgyneve­zett Menüász szolgáltatást. Az Internet Call Center ki­építése pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a Westel 900 honlapjáról bárki kapcsolat­ba lépjen a Call Centerrel, amelynek segítségével külön­féle szolgáltatást vehet igény­be. A telefontársaság az idén ősszel a GSM-szolgáltatók közül elsőként mutatott be magyar nyelvű WAP-szolgál- tatást. Ez a mobilkommuni­káció és az internet-technoló­giák összekapcsolásának leg­újabb eredménye. Alapját a ma már sokak által ismert, és az interneten használt www- rendszer jelenti. Bevezetésé­vel bővül a mobilkészülékek felhasználása, telefonon érté­kes internetes információhoz lehet hozzájutni. Hogy az internethez és a WAP-hoz a hozzáférést könnyebbé te­gyék, a Westel 900 minden előfizetője január elsejétől ha­vi- és belépési dij nélkül adat- és faxhívást kezdeményezhet. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 404,94 Cseh korona 7,05 Euró 254,18 Német márka 129,96 Osztrák schilling 18,47 Lengyel zloty 60,75 Svájci frank 158,87 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 251,94 * ' A tavalyinál több búzát vetettek ősszel Termény nem maradt a földeken Az idén több mint 20 százalékkal nagyobb területen vetettek búzát a gazdaságok, de a vetésterület még így sem érte el a tavalyelőtti szin­tet. A megyében befejeződött a betakarítás, legnagyobb termésátla­got a kukorica produkálta, az elmúlt évtized alatt egyetlen esztendő­ben sem termett ekkora mennyiségű tengeri a dél-dunántúli földeken. évi átlagnál. Emiatt aztán a fel- vásárlási ár sem volt kedvező, legalábbis a termelők elégedet­lenek voltak a termésükért ka­pott összeggel. Az idei búza minőségére a malmok nem panaszkodnak fotó: m. a. BARANYAI KÖRKÉP Nem lehet panasz a baranyai gazdaságokra, ugyanis még a tél beállta előtt elvégezték az őszi mezőgazdasági munkákat, beta­karították a még földeken lévő termést, többek között a kukori­cát és a cukorrépát. Mindez örömhír, hiszen tavaly ilyenkor még jócskán lehetett látni Pécs határában töretlen kukoricatáb­lát. Igaz, akkoriban az esős na­pok miatt a földekre heteken ke­resztül nem lehetett rámenni. Az idén viszont az őszi mező- gazdasági munkák elvégzésé­hez kedvező volt az időjárás: még a november végi havazás és fagy előtt sikerült a földben lévő cukorrépát felszedni, s a kukori­cát betakarítani. Cukorrépát a megyében dolgozó gazdaságok 2500 hektáron termeltek, 110 ezer tonnát szedtek ki a földek­ből. Ennek nagy részét a Kapos­vári Cukorgyárban dolgozták fel. A termelők nem voltak elé­gedettek a cukoregyenértékben meghatározott átvételi árral. A monopolhelyzetben lévő, a Ka­posvári Cukorgyárat is tulajdon­ló Magyar Cukor Rt. viszont azért nem tudott többet fizetni, mert az előző évről áthúzódó túltermelési válság eredményez­te termékfelesleggel sem tudott mit kezdeni, bel- és külföldön tömve voltak a raktárak kristály- cukorral. Az átvételi árat növelő nagymértékű cukoráremelést már csak emiatt sem lehetett megvalósítani. Kukoricából viszont az utób­bi tíz év legnagyobb termését takarították be a gazdaságok. Már augusztusban látni lehete­tett, ha a törés idején az időjá­rás is kegyes lesz a termelők­höz, a baranyai földeken hektá­ronként 60-70 mázsa szemes terményt takaríthatnak be. A megyei összesítés még ennél is jobb eredményt mutatott: a 87.600 hektáron 625.000 tonna kukorica termett, a termésátlag pedig 72 mázsa/ha. Ez pedig annyit jelent, hogy voltak olyan gazdaságok, amelyek 100 má­zsa fölötti terméssel büszkél­kedhetnek. Szóját 17.600 hek­tárról takarítottak be, 44 ezer* tonna termett, ez is több a sok­Az őszi talajelőkészítéssel, ve­téssel is időben végeztek a gaz­daságok. Búza 48 ezer hektáron került a földekbe. Ez a tavalyi­nál 20 százalékkal nagyobb ve­tésterületet jelent, viszont még ez sem éri el a tavalyelőtti szin­tet. Nem is baj, hiszen az FVM szerint is csökkenteni kell a bú­zatermelést, hiszen a belföldi felhasználáson felüli mennyisé­get még a keleti piacokon is igen nehéz megfelelő áron elad­ni. A rozs vetésterülete nem vál­tozott (600 ha), mint ahogy a gazdaságok a tavalyihoz hason­ló nagyságú területen termelnek triticalét (3000 ha), őszi árpát (11.500 ha) és repcét (9000 ha). B. G. Megszűnik a borvám Jövő év januáijától várhatóan vámmentesen „utazhatnak” az Európai Unióba a hazai, illetve- az Unióból Magyarországra- az import borok. Szakértők szerint a vámok eltörlése kedve­ző hatással lehet a magyar bor­kivitelre, a megszűnő vámok mértékéig ugyanis az exportő­rök növelhetik árbevételüket. Az Európai Unió és Magyaror­szág 2001. január elsejével köl­csönösen eltörli az import vá­mokat azokra a borokra és pezsgőkre, amelyek korábban vámkedvezményt élveztek. In­formációink szerint Magyaror­szág 2000-ben az ez évi meny- nyiséghez képest 5 százalékkal több, 349.290 ezer hektoliteres vámmentes bor- és pezsgőkvó­tát kap az Európai Uniótól. Ha­zánk ugyanakkor az ideinél 4 százalékkal nagyobb mennyisé­gű, 122.700 hektoliter ital vám­mentes behozatalát biztosítja. Az idén 30 százalékos vám- kedvezményt kaptak az unió tagországaiból érkező borok, míg az oda induló szállítmá­nyok hatvanszázalékos kedvez­ményt élveztek. Szakértők sze­rint a vám eltörlése kedvező ha­tással lehet a kivitelre. A vám- fnentességgel jövőre olcsóbbak lesznek a magyar borok, ami li­terenként 7-8 forintos áremelés­re ad lehetőséget az exportőrök­nek. A mintegy 350 ezer hekto­literes magyar kvótát alapul vé­ve ez 250-500 millió forintos ár­bevétel-növekedést eredmé­nyezhet. Számolni kell ugyan­akkor azzal is, hogy az eddigi­nél több importbor érkezik majd az országba az EU-ból. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselője nem tart a borimport meglódulásá­tól, mivel várhatóan a vám el­törlése után sem lesz számotte­vő fizetőképes kereslet a 2-7 ezer forintos uniós borokra. Mellesleg az importőrök - a vi­szonylag magas vámok miatt - az elmúlt években is csak töre­dékét használták ki a kedvez­ményes kvótáknak. Szakértők szerint az sem okozna számot­tevő importnövekedést, ha jö­vőre a teljes, 122 ezer hektolite­res vámmentes kvótát kimeríte­né az unió. A belföldi 3,5 milli­ós fogyasztáshoz viszonyítva ez elenyésző mennyiség, legfel­jebb a választékot bővítené. U. G. A vámmentességgel külföldön olcsóbbak lesznek a magyar borok Mindig lesznek gazdasági kamarák! A piacgazdaságban a polgári demokráciák alapvető intézményei Miért volt szükség a kamarai törvény módosítására, mi lesz a következ­ménye, hogyan alakul a gazdasági kamarák jövője? - többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Síkfői Tamással (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) titkárával.- Síkfői úr! A PBKIK vezetése ho­gyan ítéli meg, milyen okok, moti­vációk vezetlek a kamarákról szóló törvény módosításához?- A köztestületi kamara mint­egy százötven éves múltra tekint vissza, amelyben 1940 és 1990 kö­zött volt egy interregrum, amikor egy rövid szakasz kivételével nem működtek. A rendszerváltást kö­vetően a hazai tradícióknak és az európai uniós normáknak megfe­lelően elkezdődött a köztestületi kamara visszaállítását célzó tör­vény elkészítése, amit 1994-ben el­lenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Ez a törvény, bár rendelkezett kisebb hibákkal, lé­nyegében egy működőképes ka­marai modellt vázolt fel, amely minden tekintetben megfelelt az uniós normáknak. A probléma ak­kor kezdődött, amikor az 1995. évi költségvetési törvényben a Horn-kormány számos keretfelté­telt átszabott: például az 1949-ben államosított kamarai vagyont nem adták vissza, a kormány tulajdon­képpen nem biztosította a feltéte­leket az érintettek önigazgatása ré­vén ellátó gazdasági önkormány­zatok működéséhez, előrehozat­ták a tagdíjfizetést, ráadásul a tag- díjfizetés adóból való levonható­ságát is eltörölték. így a nulláról indult a hazai gazdasági önkor­mányzati rendszer, nyugodtan ki­jelenthetem, teljesen magára ha­gyatva és politikai ellenszéllel. En­nek ellenére 1994-ben a vállalko­zások megválasztották a gazdasá­gi kamarákat, nagy lelkesedéssel szervezték a gazdasági önkor­mányzatot, 1996-ra kiépítették az alapvető infrastruktúrát. De még ebben a zsenge kamarai helyzet­ben erőteljes politikai támadás történt! Tulajdonképpen felülvizs­gálatot folytatott le a kormányzat, amely azért ért véget pozitív ered­ménnyel, mert egyrészt a szocia­lista párton belül jelentős szám­ban voltak olyanok, akik elkötele­zettek a demokratikus intézmény- rendszerek mellett, másrészt az al­kotmánybíróság pozitív döntést hozott, éppen az európai minták nyomán. Ez azt jelenthette, hogy 1997-től megkezdődhetett a köz­feladatok gyorsított ütemű ápolá­sa. Ez a fajta indulás és a folyama­tos politikai lebegtetés nyilvánva­lóan számos problémához veze­tett. Voltak erősebb és gyengébb kamarák, ez az arány ma sem vál­tozott, hiszen fele-fele arány­ban vannak fel­adataikat jól, il­letve kevésbé jól végző kamarák. Mivel a kamara, mint gazdasági önkormányzat szintén a képvi­seleti demokrácia elvére épül, hogy miért nem hívták vissza azo­kat a képviselőket, vállalkozókat, akik a gyengébb kamarákat vezet­ték - ez kizárólag a helyi gazda­ság, a helyi vállalkozások ügye. Meg kellett volna tenniük!- Ez szakmai hibára vezethető vissza?- Úgy érzem, hogy nem, sokkal inkább a demokratikus kultúra hiányára. A magyar történelem­ben nagyon rövid ideig voltak va­lós demokratikus viszonyok, eb­ből következik, hogy nem értjük, mit jelent az, hogy a demokráciát gyakorolni kell! Ezért alakulhatott ki, hogyha valami rosszul műkö­dik, akkor azt hagyjuk, illetve a másik véglet, hogy eltöröljük.- A gyengébb kamarák érvelhet­nek azzal is, hogy a nulláról indul­tak, az államtól semmilyen segítsé­get nem kaptak.- Valóban, mert ahogy a magyar kamarák újraindultak, az valóban európai unikum, látszott, hogy a politikusoknak nincs a szívük csücskében. De ezek a kamarák sem azt tették, hogy panaszkod­tak, hanem végezték dolgukat jól- rosszul. Abban azonban a politiká­nak is óriási felelőssége van, hogy ez a helyzet kialakulhatott, hiszen a politika volt, amely a törvénye­ket megalkotta, a kisvállalkozókat fizetésre kötelezte. A kamarákkal kapcsolatban előírta a törvény, hogy az állami feladatok átadása­kor az így megtakarított pénzek egy részét át kell adni a kamarák­nak, hogy ebből finanszírozzák közfeladataikat. Ez 1994 óta soha nem történt meg, ebben a kérdés­ben mindegyik kormány megszeg­te a törvényt. Ugyanakkor voltak olyan időszakok, ma is ennek va­gyunk tanúi, hogy éppen a saját törvényszegéseiből kiindulva a ka­marákra mutogat a kormány. Ezek az elemek, s a rosszabbul működő kamarák ellentmondásos viszo­nyai napjainkban a hatalom érv­rendszerévé váltak, sürgették a be­avatkozást, hogy etatista eszkö­zökhöz nyúljanak. Az Orbán-kor- mány választási ígéretében szere­pelt a gazdasági kamarák erősíté­se, s hogy további közfeladatokat kapnak. A hatalomra kerülés után azonban ez az ígéret óriási fordula­tot vett, s nem egészen két év alatt eljutottak egy általuk sem vállalt törvénytervezethez, ami tulajdon­képpen az 1944-es vészkorszak szabályozásának felel meg. Óriási volt a felháborodás, aminek követ­kezménye az lett, hogy egy szelí- debb változatot dolgoztak ki - igaz, a korábbinak szinte minden mondata szerepel benne. Megfo­galmazásában nagyon hasonlít az egykoron volt Elnöki Tanács ka­marával kapcsolatos jogszabályai­hoz. Egyértelmű a szándék, ellehe­tetleníteni ezt a szervezetet.- A törvény módosításának mi lesz a következménye?- A közvetlen következmény, hogy nehéz helyzetbe kerül a vi­dék gazdasága. Hiszen a kamarák­nál voltak azok a szolgáltatások, amit semmilyen más szervezet nem tudott nyújtani. Nagy gond lesz, hogy ezek a szolgáltatások, amelyek decentralizáltak, s a váro­si ügyfélszolgálatokon keresztül könnyen elérhetők voltak, a fővá­rosba, illetve a megyeszékhelyekre települnek vissza. Problémát okoz az is, hogy a nyugat-európai min­tára a kamarákhoz került közigaz­gatási feladatokat át akarja venni a kormány, de nem tudja hová te­gye. Az is tény, hogy átmenetileg nem lesz érdemi moderátora a gazdaságnak, nem lesz kritikája a döntéseknek, a kormány szabad kezet kap, s hogy a feketegazdaság elleni harcban a kamarának sem­milyen érdemi szerepe nem lesz. A PBKIK-nak saját forrásaira ala­pozva Baranyában 551 millió fo­rintot sikerült szereznie - külföldi és hazai pályázatok révén - a me­gye vállalkozói részére: nem kétsé­ges, a mostani változás bizonyta­lanságot rejt magában, mint ahogy az is, ilyenre egyelőre nem is lesz módja. El kell mondanom azt is, hogy problémát okoz a kis­vállalkozói hitelgaranciák kérdése is.- Nem hallgatható el, hogy a vál­lalkozók egy része - akik politikai kurzusoktól függetlenül dolgoznak - nem volt elégedett a kamara mű­ködésével, a kötelező tagdíjfizetés­sel, a kapott szolgáltatással.- A közvélemény-kutatások en­nek ellentmondanak, de kétségte­len, hogy akadnak olyan vállalko­zók, akik nem elégedettek. Mi a kezdetektől azt valljuk, hogy tagja­ink keressék a kamarát, éljenek jo­gaikkal, s ha problémájuk van, kér­jék annak megoldását. Szeretném elmondani, hogy a vállalkozók kö­zül sokan nincsenek tisztában az­zal, hogy a helyi adók kérdésében, vagy a központi adók területén mi­lyen vívmányokat sikerült elérni. Az valóban igaz, hogy a kamara nem kiabál, a kamara intézkedik, végzi a dolgát. Nem várható el, hogy mindenki értse, mit jelentett a PBKIK közreműködése a Moh­ácsi Vállalkozói Övezet - 54 tele­pülésen kapnak beruházási adó- kedvezményt a vállalkozók - létre­jöttében, vagy azt, hogy Pécs Ke­reskedelmi Koncepcióját kierősza­koljuk a várostól, azért, hogy a kis­kereskedők érdekében valamilyen módon moderálja a multinacioná­lis kereskedelmi láncokat... Elis­merem, a kamarai eredmények jó része látens a tagok számára, ho­lott közvetetten érzik a hasznot.- A kamarai tagdíjat meddig kell kötelező jelleggel fizetni?- Mindenekelőtt szeretném megköszönni a vállalkozásoknak, hogy az amúgy is jó tagdíjfizetési fegyelem 1999-ben rendkívüli volt. A törvény szerint 2000. október 31-ig kell kötelező tagdíjat fizetni.- Ön szerint milyen lesz a kama­ra jövője?- Azok a vállalkozások, ame­PECS-BAR ANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA lyek eddig minden ellentételezés nélkül dolgoztak a kamarában, to­vábbra is folytatják a munkát. Szá­molni kell azzal, hogy egy demok­ratikus fordulatig ez egyre nehe­zebb lesz, hiszen a kamarák ellehe­tetlenítése folytatódik. Ettől függet­lenül úgy érzem, a cégek, a vállal­kozások minden ilyen nehéz politi­kai korszakban, amikor a hatalom rátelepszik a gazdaságra, megtalál­ták a túlélés kereteit. Most sem lesz ez másképpen! Meggyőződé­sem, hogy hosszú távon olyan lesz a magyar kamarai rendszer, mint Németországban, Olaszországban vagy Ausztriában. A kérdés csak az, hogy mikor jutunk el Közép- Európában arra a szintre, hogy ezt megértse a mindenkori hatalom. Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom