Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-22 / 350. szám

1999. december 22., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Döntött az Alkotmánybíróság Nem sért alaptörvényt a nyugdíjtörvény Marad a kisebb nyugdíj. Az Al­kotmánybíróság 8:3 arányban elutasította azokat az indítvá­nyokat, amelyek vitatták az idei nyugdíjemelés kiszámításá­nak módját és mértékét. Há­rom alkotmánybíró - Czúcz Ot­tó, Kiss László és Bihari Mi­hály - szerint a kifogásolt tör­vénymódosítás alkotmánysértő, ezért azokat meg kellett volna semmisíteni. Az év eleje óta több indítvány is érkezett az Alkotmánybíró­sághoz a nyugdíjemelések ügyében. Az idén a kormány módosította az előző ciklus­ban elfogadott nyugdíjtör­vényt, amelyet több szervezet is alaptörvény-ellenesnek vélt. Az MSZP, az SZDSZ, az MSZOSZ, a Nyugdíjasok Or­szágos Képviselete, valamint a Magyar Nyugdíjasok Egyesüle­teinek Országos Szövetsége a szerzett jogok, a biztosítási elv sérelmére és a nyugdíjasok egy részének hátrányos megkülön­böztetésére hivatkozott az al­kotmánybírókhoz intézett be­adványaikban. Senki sem szerzett jogosult­ságot meghatározott mértékű nyugdíjemelésre, ezért a nyug­díjtörvény módosítása nem sért szerzett jogokat, a szociá­lis szempontok érvényesülése érdekében tett változtatás mi­att nem sérült a biztosítási elv sem - tartalmazza az Alkot­mánybíróság ez évi utolsó dön­tése. A grémium nem ért egyet azzal, hogy a nyugdíjemelés differenciálása - a kisebb nyugdíjjal rendelkezők na­gyobb, a magasabb nyugellá­tással bírók kevesebb emelést kaptak - hátrányos megkülön­böztetésként lenne értelmez­hető. A testület döntése szerint a differenciálás az alkotmány­ban szabályozott pozitív diszk­rimináció az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők érdekében. Ezen túlmenően pedig az egyetlen alkalommal végrehaj­tott differenciált nyugdíjeme­lés nem eredményezheti a rendszer biztosítási és szociá­lis elemei közti arányok meg­bontását. Horváth Magdolna A jövő szeptembertől kötelező lesz Hamarosan az iskolákban a kerettantervi tájékoztatók Az iskolák még ezen a héten megkapják azt a tájékoztatót, amelyet az oktatási tárca az in­tézmények kerettantervi kon­cepciójára beérkezett válaszai alapján állított össze, és amely tartalmazza az új szabályozási formával kapcsolatos korrek­ciókat is. A tárca a kerettantervekkel kapcsolatos koncepcióját szep­temberben küldte meg az isko­láknak. A kiküldött anyagra 2500 oktatási intézmény vála­szolt. Az intézmények többsé­ge válaszában kifogásolta az úgynevezett készségtárgyak, a technika, a rajz, a testnevelés, az ének-zene oktatására vonat­kozó elképzeléseket. Kojanitz László, a tárca Tan­terv és tankönyv főosztályá­nak vezetője ismertette: a mi­nisztérium által megfogalma­zott korrekció szerint az általá­nos iskolai oktatás minden év­folyamán megjelenik a techni­ka és az életvitel tantárgy. Kö­zölte: az 5-8. évfolyam eseté­ben a legtöbb változtatási ja­vaslat a természettudományi tárgyakra vonatkozóan érke­zett. Sokan vélték úgy, hogy a földrajz tanítása a 7. osztály­ban ne fejeződjön, a kémia ok­tatása pedig kezdődjön koráb­ban. A felvetett problémákra a tantárgyi munkacsoportok ja­vaslata: a fizika, biológia, föld­rajz és kémia ismeretek oktatá­sát egyaránt magában foglaló természetismeret a 6„ osztály végéig szerepeljen a tanterv- ben. A 7. és 8. évfolyamon a négy természettudományi tárgy ok­tatása önállóan történne. A gimnáziumok 9-12. évfolya­mán a pedagógusok nehezmé­nyezték a művészeti és humán jellegű képzés háttérbe szoru­lását. A most megfogalmazott ja­vaslatok az ének-zene és rajz oktatását a 9-10 évfolyamon minimálisan heti egyórás tan­tárgyként írják elő. All. évfo­lyamon belépne az ember és társadalom tantárgy, 12. osz­tályban pedig a filozófia és tu­dománytörténet oktatása. A főosztályvezető kitért arra is, hogy a javaslatok szerint a modultárgyak oktatására min­den esetben minimálisan évi 18-19 órát szánnak majd az is­kolák. A kerettanterveket az intézmények 2000 szeptembe­rétől vezethetik be, az új - Nemzeti Alaptanterv és helyi tantervek közé épülő - szabá­lyozási forma alkalmazása 2001 szeptemberétől viszont kötelező lesz. MTI Gazdára találtak az intervenciós alapból megmaradt összegek * Újjáépül a Budapest Sportcsarnok Egyebek mellett az egységes autópálya-matrica bevezetéséről, az ál­lami tartalék maradványösszegeinek szétosztásáról és a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről döntött idei utolsó ülésén a kormány. Az M3-as és az Ml-es autópá­lyán egységesen használható matricák bevezetéséről Katona Kálmán közlekedési miniszter számolt be a tegnapi sajtótájé­koztatón. A kormánydöntés értelmében január 1-jétől csak az használhatja a két sztrádát, aki ráhajtás előtt kilencnapos, havi vagy éves matricát vásárol 1300, 2400, illetve 22000 fo­rintért. A fizető kapukat hama­rosan lebontják, a bliccelőket az úgynevezett ellenőrző pon­tokon - főként a lehajtóknál és a parkolókban - a rendőrség szúrópróbaszerűen kiemelheti. A csekken fizetendő szabály­sértési bírság akár a 100 ezer forintot is elérheti. A kormány szétosztotta az intervenciós alapban, illetve a költségvetési tartalékban még rendelkezésre álló összesen 2 milliárd forintot is. A szeren­csések között találjuk egyebek mellett a Budapesti Műszaki Egyetemet (80 millió), a SO­TE két klinikáját (összesen 130 millió), a Pannonhalmi Főapátságot (80 millió), a Pia­rista rendet (230 millió) és az ORFK-t (170 millió). A de­cember 15-én leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére 422,2 millió forintot szavazott meg a kormány. Borókai Gábor szóvivő elmondta: a kabinet szándékai szerint a csarnok legkésőbb 2001 végére min­denképpen felépül. A kormány Surányi György MNB-elnök éves tájékoztató­ját meghallgatva megállapítot­ta, hogy a gazdaság jó irányba megy és a jövő évi kilátások is kedvezőek. Mint megtudtuk, 1999-ben a lakosság a korábbi­nál kevesebbet takarított meg, ugyanakkor több, összesen 100 milliárd forint hitelt vett fel. Az összeget a családok ál­talában tartós fogyasztási cik­kekre költötték. Takács Mariann Zászló az elnöknek. Göncz Árpád köztársasági elnöknek nyújtotta át Nemeskürty István mil­lenniumi kormánybiztos az első, névre szóló magyar millenniumra készült emlékzászlót kedden a Parlament Nándorfehérvári Termében. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal valamennyi ma­gyarországi település számára készíttetett millenniumi emlékzászlót, amelyet a települések vezetői a helyi millenniumi ünnepnapokon vehetnek majd át. fotó: feb/stefler baUzs Költségvetés igen, praxisjog nem Az év utolsó parlamenti munkanapján zömmel határozathozatalok­ra került sor. Zárószavazással elfogadták a képviselők azt a válto­zást, hogy a munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb idő­tartama 360 napról 270 napra csökken. A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetésről szóló törvényt is. Viharos körülmények között szavaztak a képviselők az önál­ló orvosi tevékenységről szóló törvényről. Frakcióülést tartott a kedd délutáni órákban a Füg­getlen Kisgazdapárt országgyű­lési képviselőcsoportja, miköz­ben a plenáris ülésen a Ház a praxisjogról szavazott - közöl­ték az érintettek. A kisgazdák távollétében az előterjesztés nem kapta meg a szükséges tá­mogatást. A tanácskozásról tá­vozóban sem Torgyán József pártelnök, sem Bánk Attila frak­cióvezető, sem általános helyet­tese, Túri-Kovács Béla nem kí­vánt nyilatkozni a történtekről. Túri-Kovács csak annyit mon­dott el, hogy frakcióügyekről beszéltek, és a Fideszhez ha­sonlóan - amelynek frakcióülé­se miatt a délután folyamán fél órát csúszott a munka - őket is megvárhatták volna. Egyes in­formációk szerint kisgazda kö­rökben a Bábolna Rt. új vezér- igazgatójának személyével kap­csolatban bontakozott ki vita, a képviselők ezért maradtak tá­vol a szavazástól. A szavazás közben egyéb­ként néhány fideszes képviselő besietett a terembe, így másod­jára 153:153-as döntetlen ered­mény született, s a szabályok szerint az egyébként nem sza­vazó elnök voksa döntött vol­na a törvény elfogadása mel­lett. Az ellenzék csalás vádjá­val a házbizottság azonnali összehívását kérte, ahol kide­rült, hogy egy kormánypárti képviselő kétszer szavazott, ezért úgy döntött, hogy támo­gatottság híján jelenlegi formá­jában elveti az önálló orvosi te­vékenységről szóló törvényt. Az Országgyűlés kedden 207 igen, 150 nem szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta a jövő évi büdzséről szóló tör­vényjavaslatot (simonffy) Hírcsatorna Zarándokút. Mintegy tízezer magyar hívőt várnak 2000. októ­ber 9-én arra a szentmisére, ame­lyet a Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett szentévi nemzeti zarándoklat keretében tartanak Rómában, a Szent Pál- bazilikában - jelentette be teg­nap Veres András címzetes püs­pök. A zarándoklatot Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek, valamint a püspöki kar tagjai vezetik majd. Alkotmányos mulasztás. Szi­li Katalin, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke továbbra is úgy látja: hatpárti tárgyalások keretében kellene megállapodni a házszabály módosításáról az ülésezési rendet érintő kérdé­sekben. A politikus kedden rá­mutatott: a Ház alkotmányos mulasztásban van, mert az Al­kotmánybíróság december 15-ei határidővel kötelezte az ülése­zési rendre vonatkozó szabályo­zás megalkotására. Belvízveszély. A hétvégi esőzé­sek hatására jelentősen meg­növekedett az országban a bel­vízzel elöntött területek nagysá­ga - tudatta keddi közleményé­ben az FVM a falugazdász háló­zat információi alapján. A közle­mény kitér rá: a belvízzel borí­tott területek nagysága több mint 140 ezer hektár, amelyből mintegy 43 ezer hektár a vetés. Kifogások. Az iskolák még a héten megkapják azt a tájékozta­tót, amelyet az oktatási tárca az intézmények kerettantervi kon­cepciójára beérkezett válaszai alapján állított össze, és amely tartalmazza az új szabályozási formával kapcsolatos korrekció­kat is - közölte kedden Kojanitz László, a tárca tanterv és tan­könyv főosztályának vezetője. Az intézmények többsége vála­szában kifogásolta az úgyneve­zett készségtárgyak (például a rajz) oktatására vonatkozó el­képzeléseket. Megállapodás. Együttműkö­dési megállapodást írtak alá kedden a vegyipari szakszerve­zeti szövetség, a bőripari, az építőanyag-ipari és a papíripari szakszervezet vezetői. Főcze Lajos, a vegyipari szövetség el­nöke a dokumentum aláírását követően elmondta: lehetséges, hogy a papíripari szakszervezet­tel már tavasszal vagy a nyáron egyesülnek. Gyűlik a pénz. A hétfői adatok szerint eddig mintegy 3,5 millió forint gyűlt össze az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) által nyitott számlán, amelyen az el­múlt hét szerdáján kiégett Buda­pest Sportcsarnok újjáépítésé­hez várják a felajánlásokat - je­lentette be kedden a tárca sajtó­főnöke, Morvái Katalin. Karácsonykor halat eszünk A korszerű táplálkozás hívei vezetik a listát Karácsonykor csaknem minden magyar család asztalára kerül hal­étel, de ez elsősorban a magyar ünnepi konyhai hagyományok miatt van így. Az évközi napokon ugyanis már aligha vehetjük fel a ver­senyt kontinensünk többi országával, kivált azokkal nem, amelyek­nek tengerpartjuk is van. Magyarország felnőtt lakossá­gának kétharmada eszik szíve­sen halat, és az utóbbi években már a fogyasztás gyakorisága is növekszik. Amíg 1989-ben - az akkori felmérések tanúsága szerint - egy átlagos magyar polgár két és fél hetenként evett halat, addig ma már két­hetente kerül a magyar háztar­tások asztalára valamilyen for­mában hal. A többi között ezt állapította meg a nemzetközi GfK Piacku­tató Intézet, amelynek szakem­berei tíz éve rendszeresen vé­geznek felméréseket étkezési szokásainkról a felnőtt népessé­get reprezentáló 1000 személy megkérdezése útján. Nyolc-tíz esztendővel ezelőtt még a férfiak fogyasztottak több halat, mára azonban a hölgyek ezen a téren is behoz­ták hátrányukat. A korábbi évek felmérései szerint a maga­sabb jövedelműeknek volt ked­venc étele a hal, aminek első­sorban az akkori, viszonylag magas ár volt az oka. Az idei adatok azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esznek több hal­ételt - ez viszont az egészséges táplálkozás eszméjének térhó­dítása miatt alakult így. Érdekes szempontokból is értékelték a begyűjtött adato­kat. Ezek szerint az idős, kispénzű nyugdíjasok csak négyhetenként esznek halat. A hasukat kedvelők, az egyéb­ként is sokat evők három­hetenként fogyasztanak halat. Az ínyencek, akik a különle­gességeket keresik, hetenként egyszer választanak halételt az étlapról. A pálmát a korszerű­en táplálkozók viszik el, mert az ő asztalukra hetenként legalább kétszer kerül főzve, sütve, vagy konzerv formájá­ban hal. (koós) Emléktábla a „királynak”. A bécsi keringőkirály, ifjabb Johann Strauss tiszteletére emléktáb­lát avattak kedden Budapesten, az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatti épület falán. Egykor itt állt a Gyapjú utcai Német Színház. Az ünnepségen jelen volt Hannes Pórias, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete (jobbról) és Esterházy György, a Magyar-Osztrák Baráti Társaság el­nöke iS. FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom