Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-20 / 348. szám
8 Dunántúli Napló A PBKIK Oldala 1999. december 20., hétfő Értelmetlen irányváltás? „A rosszak közül nem a legrosszabb variáció az, ameny- nyit a kormány legutóbbi állás- foglalása után a médiákból - tehát a pártolt javaslatok precíz szövegének pontos ismerete nélkül - tudni lehet” - nyilatkozott Kilényi Géza pro-' fesszor, az Alkotmánybíróság volt tagja a kamarai törvény módosítási indítványaival kapcsolatban. Mint kifejtette: ahogy az Országgyűlés felhatalmazhat szervezeteket köz- testületi jogállás betöltésére, úgy azt meg is vonhatja. Ez önmagában - mai írott alaptörvényünk szerint - nem alkotmányellenes. „Számomra a fából vaskarikának tűnik, hogy miként egyeztethető össze a jogi értelmű közfeladatok kilátásba helyezett megvonásával a köztestületi státus. Mondhatni: beépített ellentmondást érzek. Ez olyasvalami lenne, mintha valakinek leoperálnák a „férfiasságát”, majd papírt kapna arról, hogy ő igenis férfi” - hallottuk a szemléletes hasonlatot az alkotmányjog professzorától. Ám - mint hangsúlyozta - alapjában véve, az érvényes jogrendszer keretei között „az állam végül is odatelepít úgynevezett hatósági jogköröket, ahová akar. Ez szuverén joga. Más kérdés viszont a szakmai megítélés.” Kilényi professzor arra emlékeztetve, hogy a rendszerváltás óta a magyar államszervezet az irányban mozdult el, hogy a bürokratikus közigazgatási feladatokat úgy és oda ruházza át, ahol azok hatékonyabban elláthatóak, az ideológiai célok közt hangoztatott „államtalanítási” folyamat lényeges részeként emlitette a köztestületi feladattelepítést. A fejlett világ társadalomfejlődési irányából is „kilóg” a mostani változtatási szándék. Mint hangsúlyozta: ö elsősorban elvi s nem financiális szempontból kíséri figyelemmel a történteket, de így is nyilvánvalónak tűnik, hogy e javallatok nem az „olcsó állam” ígéretét teljesítik. A némely képviselői indítványban felbukkant vagyonzá- rolási, illetve elvonási ötletekkel kapcsolatban az alkotmányjogász egyértelműen ki- * jelentette: a kamarai köztestületek - eltérően például a társadalombiztosítástól s részlegesen a helyi önkormányzatoktól - nem részei az állami szervezetnek, juttatásaiból nem részesültek, ezért eszközeikkel, vagyonukkal az állam nem rendelkezhet. „A világ közigazgatása markánsan ellenkező irányú fejlődést mutat, mint aminek itthon mostanság tanúi vagyunk” - jegyezte meg a professzor. V. P. - Üzleti 7 Gyakorlati tanácsokat nyújtanak Európába kalauzolja a vállalkozókat az Euro Info Center Alig egy hónapja nyílt meg Pécsett az Európa Ház. Az intézményt működtető Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht., amolyan ernyőként, háttérintézményként szolgál az épületben otthonra találó programirodáknak, az európai integrációt elősegítő szervezeteknek. soknak kell megfelelni. A jogi tanácsadás mellett kiemelt helyen szerepel az üzleti partner- közvetítés a tagállamok s a csatlakozás előtt álló országok vállalkozói között. Az Európai Bizottság külön programot dolgozott ki, s kiemelten támogatja azokat a pályázatokat, amemri— oflln INFO CENTRE Itt kapott helyet az Európa Információs Központ, és a jövőben az Euro Info Pont is csatlakozik. Az Euro Info Centerek hálózatát 1987-ben hozták létre az Európai Unióban. Elsődleges célja a kis- és középvállalkozók felkészítése az egységes európai piac kihívásaira. Feladatai közé tartozik az információk áramoltatása, a tanácsadás. Az Euro Info Központok üzleti partnerközvetítő rendszerekkel is segítik a vállalkozókat. A hálózat koordinációját az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága látja el.- 1996-tól ez év októberéig, Euro Info Levelező Központ Regionális Kontakt Pontként működtünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában, s annak tagjai vehették igénybe üzleti információkat nyújtó szolgáltatásainkat. Pályázat útján nyertük el új címünket, s mint Euro Info Centre részesei lettünk az Európai Bizottság nemzetközi hálózatának. Brüsszelben írták alá azt a dokumentumot, amellyel hazánk is a hálózat teljes jogú tagjává vált. Jelenleg több mint 300 taggal működik és a legsikeresebb EU-információs hálózatként tartják számon - mondja dr. Tilesch György (kis képünkön), az Euro Info Központ igazgatója. - A tevékenységünket közvetlenül Brüsszelből támogatják, jelentős összegeket kapunk a munkatársak továbbképzésére, amelyeknek az Európai Unióhoz tartozó országok adnak helyet. Az Euro Info Központok az Európai Unión belül specializálódtak, a pécsi most választja meg, mely területre orientálódik. A feladatuk az EU-n belüli és az azon kívüli piacok feltérképezése, az ottani lehetőségek összegyűjtése, valamint az egyes eljárási szabályok folyamatos nyomon követése. Egyebek mellett milyen jogi szabályozások vannak érvényben az adott országban, milyen közbeszerzési eljárás során nyerhetők el egyes munkák, melyek a cégalapítás feltételei, milyen környezetvédelmi előirá- Jól felszerelt információs bázis várja az ügyfeleket lyeket közösen nyújt be egy csatlakozni vágyó ország egy európai uniós tagállammal.- Az Euro Info Központok hálózatában nagy hangsúlyt fektetnek az elektromos információ áramlására - folytatja dr. Tilesch György. - Az interneten és egy belső hálózaton keresztül tartja egymással mind a 300 központ a kapcsolatot. A belső hálózati honlapra bárki feltehet és onnan le is vehet információkat. Az utóbbi időben egyre többen ismerik meg tevékenységüket, s már komoly üzleti ügyekben is felkeresték őket. Egyebek mellett európai uniós pénzek elnyerésének lehetőségeiről kértek tőlük nagyobb cégek információkat, amelyekkel je- —— lentős beruházásokat kívánnak megvalósítani. Mint dr. Tilesch György mondja, az Euro Info Központokat a kis- és középvállalkozások segítésére hozták létre, ugyanis Nyugat-Európában is jelentős a mikrovállalkozások száma. Hazánkban azonban sok a kényszervállalkozó, s a mikro- és a kisvállalkozások nagy része igyekszik talpon maradni, nekik inkább a piacra jutásban tudnak segíteni. A tevékenységükkel elsősorban a középvállalkozások fejlesztési elképzeléseihez tudnak nagyobb mértékben hozzájárulni.- Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy felhívjuk a vállalkozók figyelmét arra, tegyenek meg mindent azért, nehogy kiszoruljanak az egységes európai piacról. Az uniós csatlakozásunkkal nem csak mi jutunk be egy hatalmas piacra, hanem onnan is érkeznek majd jól képzett szakemberek, s már jelentős piaci pozíciókkal rendelkező vállalkozások - folytatja dr. Tilesch György. - Jövő év elején Európai Üzleti Klubot hívunk életre, ennek azok a vállalkozások lehetnek majd a tagjai, akik igazolni tudják, hogy kapcsolatban állnak az EU-val, komolyabban érdeklik őket az európai piacok. Kamarák az Európai Unió országaiban A kamara talán a legnagyobb tradícióval rendelkező piacgazdasági intézményrendszer, amelynek szerepe folyamatosan nő az EU-ban, a gazdaság fejlesztésében és szabályozásában, az állam szerepének csökkenésével párhuzamosan. A modern piacgazdaságokban ez ügyben alapvetően két irányzat létezik. Az egyik az ún. pluralis- ta-lobbista, amely legtisztábban az Egyesült Államokban jelenik meg, lényege, hogy különösebb szabályozás nélkül enged teret az egyes érdekcsoportok szabad érdekérvényesítésének, tisztán lobbi-szervezet, érdemi szolgáltatások, közfeladatok nélkül. Tagjai leginkább a nagy társaságok. Számuk korlátlan, gyakran- egymással szembenálló érdekcsoportok kamarái küzdenek egymással. A másik irányzat az érdekkiegyenlítést szolgáló, automatikus tagságú kamara, amely például Németországra, Ausztriára, Hollandiára, Franciaországra, Görögországra, Portugáliára, Spanyolországra, Olaszországra, tehát a kontinentális Európa több országára is jellemző köztestületi szabályozás. Ennek legmarkánsabb képviselője Ausztria, ahol a legkiterjedtebb az önigazgatásra alapuló kamarai rendszer. Ezek a kamarák a szakmai szempontok érvényesülését hivatottak elősegíteni a politikaiak rovására, az érdekeltek döntésére alapozva. Az Unióban egyébként nemrég széles körű vita zajlott a multinacionális cégek kezdeményezésére az automatikus tagságú gazdasági önkormányzatokról. Ausztriában népszavazás döntött a kamara mellett, persze ott a közfeladatok mellett az állam pénzt is ad... Számos alkotmánybírósági döntés után a kamarai rendszer megerősödött. (Hazánkban is ilyen értelmű döntést hozott az Alkotmánybíróság.) A vita ilyetén lezárása után tovább nőttek a gazdasági önkormányzatok közfunkciói az Unióban, így pl. PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA Olaszországban a cégbírósági feladatokat is a kamarához csoportosították, a többi EU-ország mintájára. Vagyis az európai kamarák - és a hazai tradíciók is - alapvetően különböznek az ún. „angolszász” modelltől, mivel közfeladatokat, hatósági feladatokat is ellátnak, számos szolgáltatást nyújtanak zömmel a kis- és középüzemek számára, amelyet számukra köztestületi státusuk, az automatikus tagság révén elégséges anyagi eszközeik tesznek lehetővé. A gazdaság képviseletére, a gazdaságpolitika, az országos és helyi gazdasági döntések, adópolitika befolyásolására törvény által biztosított joguk van. A köztestületek működését szigorú törvények szabályozzák. A köztestületi kamarák ellen az angolszász kamarát hozzák fel példaként, elsősorban a közfeladatok nélküli amerikai szervezetet emlegetve. Ez rendben is lenne, ha hazánk az Amerikai Egyesült Államokhoz, és nem az Európai Unióhoz kívánna csatlakozni. Egyelőre azonban az EU-jogharmonizáció van napirenden. (Néhány politikus egyes kelet-európai országok kamaráinak megszüntetését hozza fel követendő példaként, amely például Meciar kormányzása alatt Szlovákiában történt meg.) Az oldal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült Közigazgatási és egyéb kamarai szolgáltatásokat igénybe vevők átlagos száma havonként Egyéni vállalkozói Egyéb közigazgatási igazolványok feladatok: közigazgatási feladatai: . taxiengedelyeztetés- új igazolványok kiadása - vendéglátóegységek- módosítás osztályba sorolása- megszüntetés, törlés - utazásszervező cégek oydvántanása- kereskettolmi tevékenységek nyilvántartása- gázszerelő-tgazetványok kiadása- idegetivezstí igazolványok kiadása A kamarai szolgáltatások a gazdasági élet valameny- nyi területére kiterjednek. A gazdasági önkormányzat tevékenysége 1998. Július 1-jétől a közigazgatási tevékenységek átvételével jelentősen bővült. Egyéb kamarai szolgáltatások:- pályázat, httat- szakképzés- munkaügy, engedélyek- okmányhitelesítés- üzletközvetítés- címllstakiadás- inlsrmáció rendezvényekről- cégreglsztrácié- igazoláséit kiadása- innovációs, kereskedelemtechnikai ás informatikai szolgáltatások Kamarai szolgáltatás számokban. A fenti adatok arról árulkodnak, hogy havonta több mint kétezer vállalkozó keresi fel a kamara ügyfélszolgálatát, és veszi igénybe annak segítségét. Kamarákkal, vagy azok nélkül? Számos képviselő, szakértő, de véleményformáló vállalkozói körök is egyetértenek abban, hogy az új javaslatok koncepcionális irányváltást jeleznek. Messze túlnőnek az eredeti jogalkotói szándékon, amely kizárólag a kötelező tagság megszüntetésére, továbbá új választások kiírására irányult, nem érintette viszont a kamarák meglévő közigazgatási feladatait, valamint az ezek ellátásához szükséges vagyonát. Kamarákhoz közeli szakértők hangsúlyozzák: az EU-csat- lakozás küszöbén nem engedhető meg Magyarországon a gazdasági kamarák megszüntetése. Igaz, ezt tételesen nem mondja ki az új indítvány, ám mi másról lenne szó, ha eddigi feladataiktól megfosztják és vagyontalanjuk e szervezeteket, megalakulásukat pedig csupán lehetőségként írják elő. Furcsamód bizonyos paragrafusokból úgy tűnik, mintha a kamarák jogfolytonosan működnének tovább, míg máshol a gazdasági kamarák megszűnésével kapcsolatos intézkedéseket a kormánymegbízott felügyelete alá helyezik. El kell tehát egyértelműen dönteni - állítják az általunk megkérdezett szakértők -, hogy szükség van-e a gazdasági kamarákra, s ha nem, akkor ki kell mondani a megszüntetésüket, nem pedig a jogfolytonosság látszatát kelteni. Félő: a közigazgatási feladatok elvonása átgondolatlan, költségvetési szempontból észszerűden, nem utolsósorban komoly zavarokat okozhat más szervezetekhez történő áttelepítésük. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény például nem csupán az igazolvány kiadásának, visszavonásának kötelezettségét ruházta a kamarákra, hanem a korábbiaktól eltérően megváltoztatta az ügyintézés teljes rendszerét is. Egy helyen, az illetékes hatóságokkal összekapcsolt számítógépes rendszer segítségével intézhetik ügyeiket az egyéni vállalkozók a kamarákban. Erre az önkormányzatoknak nincs lehetőségük, nem rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával. Arról nem is beszélve, hogy a kamarák a közigazgatási feladatok ellátását saját forrásból, a tagdíjakból fedezik. Végül is megfontolandó az a gondolat - hívják fel a figyelmet a kamarákhoz közeli szakértők -, mely szerint ha elfogadjuk azon alapelv érvényesülését, hogy a kamarák tagsága önkéntes, feladataikat kizárólag tagjaik vonatkozásában látják el a tagok érdekeinek érvényesülését szolgáló szervezetek, akkor szükségtelen a kamarákról külön törvénynek rendelkeznie és így nevezni e szervezeteket, hiszen semmiben nem különböznének bármelyik, az egyesületi törvény szerint működő egyesülettől. Elfogadhatatlan lenne, ha a 150 éves múltra visszatekintő magyar kamarai rendszert ismét a nulláról kellene a gazdaság szereplőinek indítani. Üzleti 7
