Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-20 / 348. szám
6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 20., hétfő STh A 2000. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint az 1999. december 31-ét követően kifizetett vég- kielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet. A törvény módosítása nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a biztosított munkaviszonya alapján törvényben meghatározott vég- kielégítésben részesült, és annak kifizetésére 1999. december 31-ét megelőzően került sor, de a végkielégítés időtartama a 2000. naptári évben kezdődik, vagy arra áthúzódik. Az 1999. január 1-jét követően megállapított és kifizetett végkielégítés annyiszor 30 nappal hosszabbítja meg a biztosítási időt, ahány havi átlagkeresetnek a végkielégítés megfelel, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló személy részére 1998. január 1. napját követően állapítottak meg végkielégítést, az 1998. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezéseket kellett alkalmazni. Eszerint a végkielégítés annyiszor 30 nappal hosszabbította meg a biztosítási időt, ahány havi átlag- keresetnek a végkielégítés megfelelt (ez azt is jelentheti, hogy a természetes személy részére 1998. január 1. napját követően - végkielégítés jogcímen - akár 36 havi átlagkeresetet is kifizethettek, mely értelemszerűen 2001. évre vonatkozóan is meghosszabbítja a biztosítási időt). A törvény alkalmazása szempontjából kizárólag a kifizetés időpontja bír jelentőséggel. Bérek, kilátások a megyében Jelentős a lemaradásunk az országos átlagtól Országosan és régiós szinten is felforrósodtak az ágazati bértárgyalások néhány munkaterületen már a sztrájk megvalósításáig is eljutottak a munkavállalók. A jövő évi kereseteket alapjában határozzák meg az idei bérviszonyok, ezért érdemes áttekinteni, hogy a különböző gazdasági ágakban mennyit kerestek az emberek ebben az évben Baranyában. BARANYAI KÖRKÉP A KSH felmérése szerint 1999 első kilenc hónapjában a havi átlagkereset 61 ezer forint volt megyénkben. Ez 14%-kal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Szomorú tény, hogy a baranyai keresetek lemaradása tovább nőtt az országos átlaghoz (73.400 Ft) képest, amelynél a növekedés mértéke 16,2%-os volt. A régió megyéit tekintve Baranyát a középút jellemzi, Somogybán az 56.000 átlagot 16, Tolnában a 65.000 forintos átlagot 17 százalékos növekedés kisérte. A legrosszabbul fizetett ágazat a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, míg a legkedvezőbb kereseti feltételeket a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazata biztosította. A két szektor közötti különbséget jól mutatja, hogy az előbbi 42 százalékkal elmarad, az utóbbi 53 százalékkal többet kinál a megyei átlaghoz képest. Az átlag feletti jövedelem- viszonyokat nyújt még a leépülő bányászat, illetve az erősödő pénzügyi szektor, a gyengén fizetők közé sorolható az építőipar, a kereskedelem és a járműjavítás. Ami a növekedés mértékét illeti, átlag fölötti volt az oktatásban és a feldolgozóiparban, az ingatlanügyek területén viszont messze elmaradt attól az emelkedés. Érdekes összevetni a szellemi és fizikai dolgozók keresetét. Előbbiek növekedése három százalékkal volt magasabb az utóbbiakénál. így az egy évvel korábbi 59 százalékos bruttó keresetkülönbség 74 százalékosra nőtt. Roppant szerény mértékű volt a reálkeresetek növekedése (0,8 százalék) az elmúlt egy év alatt, a baranyai teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak a havi nettó átlagkeresete 41.500 forint volt az első kilenc hónapban. Az 1999 évi inflációra vonatkozóan egyelőre még mindig csak becslések vannak. Míg a kormánykörök 9-10 százalékot, a munkavállalói érdekképviseletek 11 százalékot vagy annál többet hangoztatnak. Ezek a sarokszámok adják meg az év végi, illetve jövő év eleji bértárgyalások hangnemét. Különösen éles a vita a vasutasok körében és a köztisztviselői, közalkalmazotti szférában, ahol a sztrájktól, illetve a demonstráció gondolatától sem riadnak vissza a munkavállalók. Érdemes még megjegyezni, hogy látványos a leszakadás azokban a gazdasági ágazatokban, ahol nincs hagyománya az érdekképviseletnek, itt ugyanis a munkáltatók által diktált bérpolitika érvényesül. Kaszás E. Az egy főre jutó bruttó átlagkereset gazdasági ágak szerint Baranyában Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, posta és távközlés Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügy letek Közigazgatás Oktatás Egészségügy ?l Egyéb közösségi i szolgáltatás (1999, l-lll. negyedév) .....i.......i,...i.... ,1, — m =n I Átlagkereset Megyei átlag 1 Országos átlag 10 20 30 “í-----r 40 50 60 70 ezer forint 90 100 .........T CC GVCICTCS a cégvezetők havilapja Határidők cégvezetőknek December 20.- Áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése-Gyakorított áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése- Társaságiadóelőleg megfizetése- Társaságiadó-feltöltési kötelezettség- Fogyasztási adó bevallása, megfizetése, visszaigénylése- Jövedéki adó bevallása, megfizetése- Összesített termékmérleg benyújtása- Adóraktári adójegy elszámolása -Fogyasztói árkiegészítés, mező- gazdasági és élelmiszer-ipari export- támogatás, egyéb mezőgazdasági támogatás bevallása, igénylése -Fogyasztói árkiegészítés, mező- gazdasági és élelmiszer-ipari export- támogatás, egyéb mezőgazdasági támogatás gyakorított igénybevétele, bevallása- Munkaadói járulék bevallása, megfizetése- Munkavállalói járulék bevallása, megfizetése- Megállapított személyi jövedelem- adó, adóelőleg, egészségügyi hozzájárulás bevallása December 24.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése December 25.- Bányajáradék bevallása, befizetése Területfejlesztés, területrendezés Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítésével ösz- szefüggésben szükségessé váló területfejlesztési intézményrendszer kialakítása érdekében az Ország- gyűlés módosította a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt. A jogszabály meghatározza a megyei közigazgatási hivatal jogkörét. Ennek megfelelően a megyei területfejlesztési tanács és munkaszervezete működésének törvényességi felügyeletét a megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el. Feladata annak ellenőrzése, hogy a megyei területfejlesztési tanács alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak; illetve hogy szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályt, alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat. Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével felhívja a megyei területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére, amely megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a hivatal vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről. Ha határidőn belül nem intézkedik, vagy elutasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a hivatal vezetője keresettel fordul a bírósághoz a határozat megsem- misítése iránt, továbbá a jogsza- .z bálysértő határozat végrehajtását ki felfüggeszti. Ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a tanács működését felfüggeszti és felügyelőbiztost rendel ki. A törvény módosította a megyei területfejlesztési tanács tevékenységét és azt, hogy ki lehet a tanács tagja. Megváltoztak továbbá a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács feladatai. A területfejlesztési intézményrendszer reformját az 1999. évi XCII. törvény léptette életbe, rendelkezései november 8-tól hatályosak. Kötelező nemzeti szabványok Egyes nemzeti szabványok kötelező alkalmazását a gazdasági miniszter 2000. december 31-éig meghosszabbította. A szabványok felsorolását az 59/1999. (XI. 18.) GM rendelet melléklete tartalmazza. I Aktuális tudnivalók az ingatlanok környezetének takarításáról Sorozatunkban a pécsi Városi Vagyonkezelő Kft. szakértői foglalták össze az ingatlanvásárlás, - felújítás és bérbeadás legfontosabb tudnivalóit. Sorozatunk 6. részében dr. Berecz János jogi előadó ismerteti az aktuális tudnivalókat az ingatlanok környezetének takarításáról. A hirtelen jött téli időjárás sok in- gatlantu- lajdonos és bérlő számára előre nem látott feladatok elvégzését teszi szükségessé. Soron kívül kell gondoskodni a lakóépületek, üzletek, intézmények környezetének fokozott rendben tartásáról, tisztításáról. Sokak számára nem igazán ismert, hogy a tél beköszöntével a nagy menynyiségü lehullott hó eltakarítása, a járdák, utak eljegesedésének megszüntetése milyen mértékben és kinek előírt. Különös aktualitást ad a kérdésnek az is, hogy nap mint nap hallunk olyan bekövetkezett balesetekről, amelyeket a közlekedési utak síkossága és a takarítás elmulasztása okoz. Jó tudni, hogy az 1/1986.(11.21.) ÉVM - EÜM együttes rendelet szabályozza a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet 3.§-ának h.) pontja egyértelműen fogalmazza meg, hogy a tisztítás, tisztán tartás feladatkörébe tartozik a közterületek tisztítása, hó-, síkosság- és pormentesítése, ez utóbbi természetesen nem téli időszakra vonatkozik. Ennek a rendeletnek a 4.§-a szerint az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok kezelője vagy tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a rendelet szerinti fogalmazásban: a tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok tisztán tartásáról pedig a használó, bérlő , (a rendelet szerinti fogalmazásban: a használó) köteles gondoskodni. Ezt megerősítendő, a rendelet 4.§. b.) pontja szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területnek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a használónak kell gondoskodnia. A rendelet 6.§-ának (1) bekezdésében pontosan fel van sorolva, hogy milyen takarítási és tisztán tartási feladatok elvégzéséről kell gondoskodnia a használónak:- Ezek közé tartozik az ingatlan előtti járda-szakasz tisztítása. Amennyiben járda nincs, 1 m széles területsávot kell takarítani, tisztítani, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, akkor az úttestig teijedő teljes területet. - Tisztítani kell a járdaszakasz mellett lévő nyílt árkot, ennek műtárgyait és a tömbtelkeken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területeket, gondoskodni kell a csapadékvíz zavartalan elfo- lyásának biztosításáról , és el kell távolítani az egyéb hulladékokat. Fontos tudni, hogy az előbb említett 6.§. 4) bekezdése alapján a szórakozó, vendéglátó és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - amennyiben ettől eltérő megállapodás nincs - a használó köteles tisztán tartani, és a hulladékot eltávolítani. Társaságunk megbízásos alapon végezteti el a tisztítási, takarítási feladatokat a társaságunk által üzemeltetett telephelyeken, vagy a használó megbízása alapján térítés ellenében a város egyéb területem is. Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog 2000. esztendőt kívánunk minden kedves ügyfelünknek. 0 & $ Egyben tájékoztatjuk Önöket hogy 1999. december 31-én munkaszüneti napot tartunk. VÁROS. VAGYONKEZELŐ KFT. 7622 Pécs, Bajcsy-Z#|U. 33. Telefon: (72) 233-1^4 Fax: (72) 242-339| ~ ÖNNEK LEHETŐSÉG! INGATLANOK bérbeadása, vétele, eladása, I közvetítése j • társasház-alapítás, értékbecslés, ! vagyonértékesítési szerződéskötés, szaktanácsadási www.vagyonkezelo.l E-mail: vagyonk@mail.mataf.hu t
