Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-18 / 346. szám

1999. december 18., szombat Iskolák A Jövőnek Dunántúli Napló 15 Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Kutatói pályadíj. Az ország 12 középiskolai tanára része­sült a Magyar Tudományos Akadémia idei kutatói pálya­díjában, köztük Darányiné Knipl Mária, a pécsi Apáczai Csere Gimnázium tanára, aki Mecseknádasd történelméről szolgált új adalékokkal. Mese egy batyuval. A Pé­csi Városi Könyvtár „Mit vin­nél át a XXI. századba?” című vetélkedőjén 11 általános isko­la diákjai vettek részt. A két el­ső díjas Putzer Petra és Komjáti Beáta, 2. Szilvássy Erika (valamennyien az Illyés Gyula Általános Iskolából), 3. Jakab Krisztina ( ugyancsak Illyés Gyula Ált. Isk.) és Blaskovics Zoltán (Magyar- Német Iskolaközpont). Az al­sósok rajzpályázatán a Felső- vámház utcai és a Jókai utcai iskola szerepelt a legjobban. Az Árpád-ház és kora. A pécsi Szivárvány Gyermek­ház, a Janus Pannonius Múze­um, a Baranya Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Közalapítvány és a városi könyvtár kultúrtör­téneti vetélkedőt hirdet 6-7. osztályosok részére „Az Ár­pád-ház kora és Baranya” cím­mel, amelyre január 15-i ha­táridővel lehet jelentkezni. A népdal ünnepe. Decem­ber 20-án, hétfőn 9 óra 30-tól a Kodály Zoltán Gimnázium­ban megyei népdaléneklési verseny lesz, amely egyben a II. Mohácsi Országos Népdal­éneklési Verseny hazai és ha­táron túli 9-18 éves magyar tanulók válogató versenye is. Bezár a szakkönyvtár. Pé­csett a Baranya Megyei Peda­gógiai Intézet szakkönyvtára december 23-tól január 3-ig zárva tart. Az Angol Tanári Információs és Módszertani Központ december 22-től ja­nuár 3-ig tart zárva, kivéve de­cember 28-át, amikor 13 órá­tól 16 óra 30-ig fogadja az ér­deklődőket. Ormánsági népmesék. A sely-lyei Kiss Géza Általános Iskola rajzpályázatot hirdet az Ormánság általános iskolás diákjainak „Ormánsági nép­mesék” címmel. A munká­kat tetszés szerinti techniká­val február 20-i határidővel kérik az iskolába eljuttatni. Forrongásban a szakma Mit szeretnének az iskolák? Mintha a startpisztoly dörrenésére várnának az iskolák, de ugyanígy az intézményfenntartó önkormányzatok is, melyeknek egyre kevésbé közömbös az iskolában folyó munka színvonala, a helyi intézmények keresettsége. Félszemmel a januártól talán már életbe lépő kerettan- tervre is figyelve önerőből is szeretnének előrébb jutni, ahogy azt a „SZAK 99”-re beadott pályázatok is tükrözik. pályázat a pénztárcájukat is kí­mélné. Az eredményes pályáza­tok egyébként a napokban érkez­tek meg a Baranya Megyei TÁKISZ-hoz, s jutnak el rövide­sen az önkormányzatokhoz. A pályázó önkormányzatok területi megoszlása 5 Pályáztak de nem nyertek BARANYAI KÖRKÉP Baranyában 43 intézményfenn­tartó önkormányzat 77 pályáza­tot adott be a még tavasszal meg­hirdetett országos minisztériumi kiírásra. A pályázat 1 milliárd 229 millió 400 ezret szánt arra, hogy az óvodák, oktatási intéz­mények fenntartói szakértőt kér­jenek fel a helyi pedagógiai prog­ramok véleményezésére, a minő­ségbiztosítási rendszer bevezeté­sének előkészítésére, 600 milliót pedig arra, hogy az iskolák több­féle szakmai szolgáltatást - érté­kelés, szaktanácsadás - vehesse­nek igénybe. A BM. Baranya Megyei Terüle­ti Államháztartási és Közigazga­tási Információs Szolgálattól ka­pott tájékoztatás szerint az előb­bi témakörökre 36 pályázat érke­zett Baranyából 83,2 milliós igénnyel, az utóbbiakra 41 össze­sen 20,3 milliós tervezett költség­gel. A közel félszáz pályázó ön- kormányzat „számláján” összes­ségében 90 óvo­da, 110 iskola és 12 kollégium van, ami arra enged következ­tetni, hogy vala­mennyi város, de számos kis­település is pá­lyázott. Az iskolák és az önkormány­zatok természetesen egyeztetik egymással elképzeléseiket és költségvetési igényüket a pályá­zat megfogalmazása és felterjesz­tése előtt, mondja Kucsanda Ibo­lya, a Baranya Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézete fő­munkatársa (kis képünkön). De az iskolák ettől függetlenül is gyakran keresik fel az intézetet - elsősorban szakmai-pedagógiai programjukról kémek véleményt és tanulóik tudásszintjéről szeret­nének megbízható képet kapni. Mindezt az igényesség jelének kell tekinteni. Azt ugyan nehéz lenne nyomon követni, hogy az iskolák és fenntartóik hány más kft.-t, intézetet - például a Gallu- pot - bíz meg hasonló munkával, mindenesetre az első benyomás­ra úgy tűnik, hogy a mohácsi tér­ség falvai a legaktívabb pályázók, Komló környékéről is azok a községek - Gödre, Hosszúhetény, Magyarszék - melyekben a helyi általános isko­la neve egyébként sem cseng rosszul, míg Baranya nyugati szé­le illetve az Ormánság kevésbé mozdult, pedig egy-egy sikeres Végül is Baranyában harmincki­lenc települési önkormányzat ju­tott kisebb-nagyobb összegekhez - összesen 40,2 millióhoz -, hogy a pedagógiai munka minő­ségéért, színvonalának emelésé­ért tehessen lépéseket. Pécs erre 17 milliót, a Baranya Megyei Ön- kormányzat 5 milliót nyert. Mo­hács 2,5 millióval, Szentlőrinc és Szigetvár 1,6-1,6, Komló 1,3 millióval szerepel a listán, amely­ről egyebek közt Baksa, Csertő, Erdősmecske, Dencsháza, Gyód, Kádas, Majs, Nagypeterd, Olasz, Sellye, Sumony, Szabadszentkirály, Tormás neve sem hiányzik. A Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Inté­zete 7,39 milliós támogatást nyert ez irányú szakmai szolgál­tató és szakértői munkájának továbbfejlesztésére. B.R. A régió házigazdái lesznek Már 138. alkalommal rendezték meg a Fejér Lipót Matematikaver­senyt a tehetséges 11. és 12. évfolyamos diákok számára. A versenyt hagyományosan a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma szervezte a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola segítségével. PÉCS A gimnáziumok csapatversenyét a Leőwey Klára Gimnázium nyerte, a szakközépiskolák közül a Zipemowsky Károly Ipari Szak- középiskola csapata lett az első, tudtuk meg Gombocz Ernő vezető szaktanácsadótól, a Leőwey Gim­názium tanárától. A gimnazisták közt a 11. évfolyamon Fischer Péter első dí­jat kapott, 2. Szőcs Zoltán (Babits M. Gyakorló G.) és Halász Nóra (Apáczai Csere Gimnázium), a két harmadik díjas Jurányi Zsófia és Varga Dávid lett, mindketten a Leőweyből. A 12. évfolyamon az első díjat Hegedűs Ákos (Ciszterci Rend Nagy Lajos G.) vehette át, második Szabó Lóránt (Leőwey Klára G.), a két harmadik díjas Keszthelyi Gábor (Babits M. Gya­korló G.) és Vető Veronika (Janus Pannonius G.). A szakközépiskolások 11. évfo­lyamán Gerst Péter (komlói Ka­zinczy Ferenc Szakközépiskola) és Popovics Péter (Zipemowsky Károly Ip. Szakk.) részesült első dijban, a második díjat Szabó Pé­ter (Zipemowsky Szk.) vehette át, Márton Beáta (komlói Kazinczy Szakközépiskola) és Chalupa László (Zipemowsky Szk.) har­madik lett. A 12. évfolyamon Horváth Péter (Kazinczy Szk.) végzett az élen, második Miltner Tímea ugyancsak a Kazincyzból, míg Antal Tamás, Icha Elemér és Szabadi Tamás (mindhárman a Zipemowsky Szakközép, tanu­lói) a harmadik helyen végeztek. A Baranya, Somogy és Tolna me­gye diákjainak részvételével zajló regionális versenyt 2000. január 20-án Pécsett tartják, amelyen év­folyamonként hat-hat tanuló képviseli megyénket. Bóka R. Párkányi László fizikaverseny PÉCS Ismét népes mezőnnyel rendez­ték meg a megyei feladatmegol­dó versenyt fizikából a Széche­nyi Gimnázium és Szakközépis­kola, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezésé­ben. Az idén a JPTE Babits Gyakor­ló Gimnáziuma nyújtott egyen­letes teljesítményt, így a csapat- versenyt is ők nyerték a gimná­ziumok közt. Második a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimná­ziuma, harmadik holtverseny­ben a Janus Pannonius és a Leőwey Gimnázium. A 12. évfolyamosok erőfel­mérőjén egyéniben a megyei matematikaversenyen is első Hegedűs Ákos szerepelt a leg­jobban (tanárai dr. Óroviczáné és dr. Kotek László), a második helyet Antal András, a harmadi­kat Keszthelyi Gábor (mindket­ten a Babits Gimn., tanáruk Koncz Károly) szerezte meg. A 11. évfolyamon 1. Pető Balázs (Babits G., tanára Vörös Jó­zsef), a 2. díjon Sztankó Balázs (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimn., tanára dr. Óroviczáné) és Pozsgai Balázs (Magyar- Német Iskolaközpont, tanára Baumgartner Annamária) osz­tozott. 3. Dani Bence (Leőwey Klára G., tanára Simon Péter). A szakközépiskolák verse­nyét a matematika után fiziká­ból is a Zipemowsky Szakk. nyerte, 2. a Pollack Építőipari Szakk. lett. Az egyéni verse­nyen a 12. évfolyamos szakkö­zépiskolások közül Molnár Adri­án (Széchenyi Gimn. és Szakk., tanára Pesti Lívia) és Weber Gyula (Zipemowsky Szakk., ta­nárai Kardos Lajos és Kiss Je­nő) szerepelt a legjobban. All. évfolyamon 1. Popovics Péter, 2. Chalupa László (a Zipemowsky tanulói, tanárak Kiss Jenő), 3. Aracsi Gábor (Pollack Szakk., tanára Schmidt László). B. R. Testvérvárosunk, Krakkó usig tartó első forduló alapján hat csapat jut a döntőbe, amely 2000 nyarán Krakkóban lesz. Figyeld a Dunántúli Naplót és a Pécsi Rádiót! A kérdéseket lapunk január 15-vel kezdődő­en kéthetenként szombaton te­szi közzé, megválaszolásában a rádió körzeti és nemzetiségi szerkesztősége ad segítséget a közzétételt követő szerdán 16 és 17 óra között. A válaszokat a kérdések’ megjelenését köve­tő két héten belül várják a gyer­mekház címére: 7633 Pécs, dr. Veress Endre utca 6. sz. PÉCS A Szivárvány Gyermekház, a Pécsi Lengyel Kisebbségi Ön­kormányzat, a Janus Pannoni­us Múzeum, a Dunántúli Nap­ló valamint a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége vetélkedőjáté­kot hirdet. Tíz-tizenöt évesekből álló öt fős csapatok és a vezető felnőtt jelentkezését várják a gyermek­házban, ahol a januártól márci­A „haszontalan" és „unalmas” énekórák védelmében Az Új Dunántúli Naplóban Cseri László 1999. december 6-án megje­lent „Megmérték az iskolai tudást” c. cikkéhez, amely Kocsis Mihály és a JPTE kutatócsoportjának a munkáját mutatja be, néhány gondo­latot szeretnék hozzáfűzni. A közölt grafikon rádöbbenti az olvasót azokra a problémákra, amelyeket a körön belül, sőt a körön kívül ál­lók is évtizedek óta ismernek. PÉCS A fölismerés azonban szignifi­káns adatok hiányában csak egymás között elmondott ag­godalom lehet. Köszönet Ko­csis Mihálynak, aki megfelelő tervet készítve fölerősítette a hatáskörrel nem rendelkező, tényekre eszmélők hangját is. A leírtakat szemlélve kitűnik, hogy a szülők és a tanulók véle­ménye alapján a tantárgyak kö­zött az énekórák a legunalma­sabbak és a leghaszontalanab­bak. Ami az unalmasságot illeti, fokozatosan megszüntethető az iskolapolitika és a pedagó­gusok szemléletváltásával, a tananyag radikális újraértéke­lésével, a félelmet, szorongást oldó, örömszerző órák tartásá­val, a hagyományos osztályo­zás megváltoztatásával, és a mindezekre építkező, jól szer­kesztett tankönyvek, segéd­anyagok használatával. A föl­mérés ugyan nem említi, de ide sorolható még az együttének- lés örömére megálmodott kó­rusmozgalom újragondolása is, amely sajnos hosszú évek óta minősítésért küzdő versen­géssé vált. A változtatáshoz nem biz­tos, hogy a legjobb megoldás a külföldi módszerek adaptálá­sa, megvásárlása drága áron. Tudomásul kell vennünk, hogy „Nem zöldebb a szomszéd rét­je!" Kodály tanításában és az ismert magyar módszerekben ott vannak azok a zenei él­ményt kínáló fogódzók, me­lyek segítségével kijuthatunk mulasztásaink labirintusából. Ma már vannak szép számmal iskolák, ahol a társművészetek bevonásával bizonyítják, hogy az unalmasnak vélt énekórákat várva várt foglalkozások vált­ják föl. Sokkal komolyabb a „legha­szontalanabb" minősítés hátte­re! Ennek az ítéletnek az alap­ja a technika bűvöletében élő európai kultúrkörben - főleg hazánkban! - kialakult művé­szetellenes közfelfogás. Az is elgondolkodtató, hogy egy ta­nuló vajon mi­ért tart ha­szontalannak egy tanítási órát. Önvizs­gálatot tartva megállapíthat­juk, hogy en­nek okai nagy­mértékben a diákok tanárainak rejtett meg­ítélésében (nemcsak az énekta­nárokról van szó), valamint a szülők értékítéletében találha­tók. Ez a szemlélet nem szá­mol az emberiség évezredes élettapasztalataival, a különbö­ző tudományok idevágó ada­taival, egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy a művé­szeti és ezen belül a lélek leg­mélyebb rétegét érintő zenei nevelés nem hogy haszonta­lan, ellenkezőleg, valóságos életminőséget fejlesztő létszük­séglet! Abban bizonyára senki sem kételkedik, hogy matema­tikát számokkal kell tanítani. Azt azonban elfelejtik, sőt nem is akarják tudomásul ven­ni, hogy a személyiségnevelést, kinek-kinek saját életvitelét megalapozni csakis az érzelmi intelligenciát fejlesztő művé­szeti neveléssel lehet. Szerve­zett megvalósítása az iskola feladata, ezen belül hangsúl­lyal az énekóráké. A kutatócsoport munkájá­ból következő fölismerés me­gálljt kiált mindazoknak, akik értékrendet vesztve a legfonto­sabbat a leghaszontalanabbak közé sorolják! Pécsi Géza „Toplista” biológiából is PÉCS Elkészült a gimnáziumok rangsora a diákok biológiából elért eredményei alapján. Az 1994-98-as év felvételi dolgo­zatait értékelve a Babits Mi­hály Gyakorló Gimnázium áll a legelőkelőbb helyen a bara­nyai iskolák közt 13. helyével. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a 34., a Leőwey Klára a 47. Az országos tanul­mányi versenyeken ez idő alatt elért pontszámok alapján a Janus Gimnázium a legjobb a megyénkben 25. helyezett­ként, nem sokkal mögötte a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a 28. az orszá­gos rangsorban. B. R. Pécsi siker - A kilencedikes pécsi Kiss Ferenc, az Éltető Mátyás Általános Iskola és Diákotthon volt tanulója rajzaival a legjobbak közt szerepelt a gyerekrajzok izraeli világkiállításán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom