Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-13 / 341. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 13., hétfő Röviden FÁK üzleti klub. A Függet­len Államok Közösségének és üzleti partnereinek együtt­működését serkenti a FÁK üzleti klub. A szervezet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kapcsola­tot tartva továbbítja az üzleti információkat a térség cégei­nek, vállalkozóinak. (k) Támogatás. A nyári esőzé­sek és egyéb természeti ka­tasztrófák által sújtott tele­pülések önkormányzatait szeptember havi telefon- számláik mérséklésével tá­mogatja a Matáv. A cég 131 magyar önkormányzat szep­temberi számlájából 100-100 ezer forintot ír jóvá. (k) Jövedelempótlósok. Bara­nya megyében jelenleg 7258 munkanélküli részesül szoci­ális jellegű jövedelempótló támogatásban. Számuk egy hónap alatt 111 fővel növe­kedett, ők a munkanélküliek 40 százalékát alkotják, (k) Új forrás. Új beruházási cé­lú támogatás indul jövőre egymilliárd forintos kerettel a multinacionális cégeknek beszállító magyar kis- és kö­zépvállalkozások részére. A GM kezdeményezése több baranyai vállalkozást is ked­vezően érinthet, térségünk­ből több cég nemcsak a helyi multiknak dolgozik. (k) Ingatlanok adatai. A ma­gyar lakásárakat utcákra bontva közlő kiadványt mu­tatott be a KSH és az ImmoPress Kft. Az Ingatlan­adattár című kiadvány a ma­gyarországi ingatlanpiac in­formációhiányát kívánja enyhíteni. (k) Újabb földterületet szeretnének vásárolni Működik a szociális földprogram Disznóval kezdték, nem sikerült. Malaccal folytatták, ekkor a rászorul­tak már ráérzetek az állattartás hasznára. Később birtokot vásároltak a szociális földprogramból kapott pénzekből, hogy takarmányozni is tudják az állatokat. Mára egyre kevesebben szorulnak rá a segélyekre. Csak sertésekkel nem boldogultak MAGYARTELEK Nincs ebben semmi érdekes, csak azt kellett újból felfedezni, amit már a háború előtt is felis­mertek a politikusok: a falu csak úgy tarthatja meg lakóit, ha biztosítják számukra a meg­élhetést. Szekeres János (kis ké­pünkön), Magyartelek polgár- mestere vélekedik így. Az ön- kormányzatok erőlködése mit sem ér kormánytámogatás nél­kül, hiszen a helyi közigazgatás­ok jobbára csak az önhibájukon kivül munkanélküliekké vált emberek segélyezését tudja megoldani. A kis baranyai falu 75 családjából 50 nagyon szű­kösen él.- A baj ott kezdődött - véle­kedik a polgármester hogy tönkrementek a téeszek. Mert ott a többségüket bérmunkás­ként foglalkoztatták, így nem­igen tanulhatták meg az önálló gazdaság mű­ködtetését. Rá­adásul amikor az utcára ke­rültek, föld és pénz nélkül vállalkozást sem tudtak in­dítani, hogy az önálló jövede­lemből legalább a családjuk megélhetését tudják biztosítani. Épp jókor jött a földművelés- ügyi minisztérium szociális földprogramja. Szinte a jogsza­bály megjelenése pillanatában beadtuk a pályázatunkat, s mint hátrányos helyzetű térség, nyer­tünk is. A polgármester arra számí­tott, ha a pénzen kocát vesznek, s a disznókat szétosztva a rászo­rulók között, a családok megala­pozhatják sertéstenyészetüket. Nem így történt, a sertéseket el­adták vagy levágták, s kezdődött minden elölről. Aztán malacok­kal próbálkoztak. Ez már na­gyobb sikerrel járt, hiszen a csa­ládok egy része - igaz, a segít­ségre szorulók kisebbik része - már felnevelte a góbékét. Persze a „szociális” malacok közül né- hányan a kocsmáros óljában kö­töttek ki, egy részét szintén elad­ták, de volt olyan is, amely ünne­pi ebédként az asztalra került. Szekeres János szerint ezeket is meg lehetett volna menteni, de hát a családoknak arra sem igen volt pénze, hogy etesse a disznó­kat. A következő évben már föl­det vásároltak, hogy azon kuko­ricát termelve a takarmányozást is megoldják. Vettek traktort, közhasznú munkásokkal meg­műveltették a földet, a vetőma­got (kukoricát), a gyomtalaní- tót, a műtrágyát is a pályázato­kon nyert pénzből finanszíroz­ták, s a termést megfelelő arány­ban juttatták el a nincstelenek­hez. Ez bejött - dicsekszik a polgármester hiszen ma már olyan családokkal is büszkélked­hetünk, amelyek segélyek nélkül is meg tudnak élni. A jövő tervei között az újabb földvásárlás szerepel. A szom­széd falu, Gilvánfa környékén van is 18 hektár terület, amelyre német befektetők is szemet ve­tettek. Erre most nincs pénzük, ezért fordulnak az ilyen célok megoldására szerveződött ala­pítványokhoz. Szekeres legin­kább az Autonómia Alapítvány­ra számít. Annak örülnének, ha a földvásárlást még a tavaszi me­zőgazdasági munkák előtt meg tudnák oldani. Mert ebben a programban nem az a fontos - magyarázza a polgármester hogy ki mennyit termel, hanem az, hogy ez a tevékenység meny­nyiben javitja a falu életképessé­gét. B. G. CCGVCICTCS a cégvezetők havilapja A ma kezdődő héten a követ­kező kötelezettségeket kell teljesíteniük a cégvezetők­nek. (Az összeállítást a Cég­vezetés című folyóirat bocsá­totta rendelkezésünkre.) December 12.- Osztalékadó megfizetése- Személyi jövedelemadó megfi­zetése- Személyi jövedelemadó-előleg megfizetése- Cégautóadó megfizetése- Külföldi személytől levont adó megfizetése- Termőföld bérbeadásából szár­mazó jövedelemből levont adó befizetése- Százalékos egészségügyi hoz­zájárulás megfizetése -Tételes egészségügyi hozzájá­rulás megfizetése- Tb-kötelezettségek bevallása, megfizetése- Kiegészítő tevékenységet vég­ző egyéni vállalkozók tb-köte- lezettségeinek bevallása, meg­fizetése- Tb-összesítő bevallás- Táppénz-hozzájárulás beval­lása- Magánnyugdíjpénztárnak szó­ló bevallás-Adatszolgáltatás a tb-biztosí- tottakról December 15.- Helyi adó bevallása- Idegenforgalmi adó megfize­tése- Könyvelési kötelezettség- Külföldi rendszámú teherszál­lító gépjármű adózása- Átképzési támogatás igénylése- Köteles példány megküldése- Termékmérleg-nyilvántartás bemutatása- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése-Jövedéki termék adómentes felhasználásának elszámolása -Átalányadó-előleg, tételes áta­lányadó megfizetése -Vízkészletjárulék befizetése Meghosszabbított hitelszerző­dések a mezőgazdaságban További egy évvel meghosszabbítot­ták az agrárfinanszírozás támogatá­sára adott - legfeljebb egyéves lejá­ratú - hitelek határidejét. A növény- termesztés és a kertészet, az állatte­nyésztés és a vegyes gazdálkodás, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálko­dás, valamint a halászati tevékeny­ség költségeinek fedezetére felvett hitelek után - az eredeti hitelszerző­dés szerinti időszakra, valamint an­nak további egy évvel való meghosz- szabbítására - a hitelintézet kamat- terhelése alapján - kamattámoga­tást lehet igénybe venni. Ugyancsak további egy évig lehet igénybe venni az állami kezességvál­lalást a búza, a kukorica, a rozs, illet­ve az árpa termelési költségeire fel­vett - további legfeljebb egy évvel - meghosszabbított hitel hetven szá­zalékáig. Az új jogszabály rendelkezéseit az idei termelés költségeinek fedeze­téül augusztus 26. előtt felvett (lejá­rat esetén meghosszabbított) hitelek esetén is alkalmazni kell. Az agrárfi­nanszírozási támogatások meghosz- szabbítását a 69/1999. (VIII. 26.) FVM-rendelet szabályozza. Környezetvédelmi és területfej­lesztési ágazat szakképesítései Az ágazat szakképesítéseinek jegyzé­ke 1999. augusztus 24-ei hatállyal ki­egészült a környezet- és hidrotech- nológus képesítéssel. A környezet- és hidrotechnológus-képzés célja olyan szakember biztosítása az ipari, mező- gazdasági és szolgáltatóüzemek ré­szére, aki alkalmas az üzemi környe­zetvédelem vezetésére és szervezésé­re, különös tekintettel az üzemi víz­gazdálkodás irányítására. A szakem­ber feladata egyebek mellett az üzem vízháztartásának irányítása, a víz- használat racionalizálása, az ipari szennyvíztisztítás ellenőrzése. Ismer­nie kell a környezetvédelmi alapfogal­makat, a vízhasználó berendezések működését, a szennyvízkezelés és víz­minőség-védelem elméleti alapjait. A szakképesítést a 9/1999. (VIII. 18.) KÖM rendelet szabályozza. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BARANYA GAZDASÁGÁBAN A gazdasági önkormányzat Európa országaiban közel 200 éve működnek köztestületként a gazdasági kamarák, hazánkban a kamarai törvény 1848. év végi előkészítését követően, 1850- ben fogadták el a köztestületet megalapító törvényt. (További törvények: 1886, 1905, 1921.) A kamara 1850-től 1949-ig, kö­zel 100 éven át működött köz­testületként. 1990-től történt előkészítése után, az Ország- gyűlés 1994-ben fogadta el a gazdasági kamarák újraalapítá­sát, ellenszavazat nélkül. A gazdasági kamarák, mint gaz­dasági önkormányzatok mellett, a társadalomra gyakorolt jelen­tős hatásuk miatt, több hivatás űzői részére is köztestületi, hiva­tásrendi kamarát alapított az Or­szággyűlés, ugyancsak automati­kus tagsággal. (Ügyvédek, orvo­sok, építészek, közjegyzők, gyógyszerészek, mérnökök, stb.) Kamara nevet csak köztestület használhat. Az így létrejött köz­testületek, nemcsak az adott szféra teljes jogú, törvényi felha­talmazáson alapuló képviseletét, hanem a korábban az állam által ellátott közigazgatási, irányítási, felügyeleti feladatokat is elvégez­nek. A közigazgatási feladatok a kamarai hivatalhoz tartoznak. A törvények, jogszabályok számos közfeladatot, közszolgál­tatást rónak a kamarákra, ame­lyek elvégzésének legfőbb célja a helyi, és a nemzetgazdaság fej­lesztése. A kamara működésé­nek, feladatainak finanszírozása az adók módjára behajtandó jog­szabály szerinti tagdíjból (kis­vállalkozók esetében 50%-a le­vonható a fizetett adóból), köz- igazgatási díjakból, pályázati for­rásokból, projektfinanszírozási hozzájárulásból kerül biztosítás­ra. A kamara, a törvényben rög­zített állami hozzájárulást mind a mai napig nem kapta meg. Éves költségvetése meghaladja a félmilliárd forintot. A választási ciklus 5 éves. A kamara felépítése * Kül­döttgyűlés (51, az egyes szakmai osztályokba tartozó vállalkozá­sok által titkos, általános válasz­táson megválasztott küldött) * Elnökség (21, a küldöttek kö­zül titkosan választott taggal) * Ügyvezetőség (a titkosan vá­lasztott elnök, alelnökök, és a tit­kár) * Szakmai osztály elnöksé­gek (a törvény által meghatáro­zott 12 szakmai osztály tagjai ál­tal titkosan választott 5-5 fős tes­tület) * Városi elnökségek (a vá­ros, város környéki vállalkozá­sok által titkosan választott 5-5 fős testület) * Ellenőrző Bizott­ság (a törvény előírásai szerint, a Küldöttgyűlés által titkosan vá­lasztott testület) * Etikai Bizott­ság (a törvény előírásai szerint, a Küldöttgyűlés által választott testület) * Tagozatok (a kamara alapszabálya szerint, egyes kö­zös cél elérésére, önkéntesen ala- kitott szakmai közösség) * Ka­marai Hivatal (a törvényben rög­zítettek alapján kialakított végre­hajtó szervezet, 8 ügyfélszolgá­lattal, 7 osztállyal, ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer ke­reteiben működve). A kamara feladatkörei: 1. Térségi gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztési programok kialakítása, menedzselése Pl.: Mo­hácsi Vállalkozói Övezet, Komlói Fejlesztési Ügynökség, Pécsi Ipari Park, Duna-Dráva-Száva Eurorégió * Területfejlesztési tanácsok tagjai­ként végzett munka (1999. november végétől a kamarák már nem tagok, annak ellenére, hogy meghatározó szerepük volt a térségi gazdaságfej­lesztési programokban. A megye vál­lalkozásai így képviselet nélkül ma­radtak.) Országos Területfejlesztési Tanács, Dél-dunántúli Regionális Te­rületfejlesztési Tanács, Baranya Me­gyei Területfejlesztési Tanács, Dél­dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Dél-dunántúli Vízügyi Ta­nács, M6-os és M56-os út és Környe­zete Regionális Fejlesztési Tanács. 2. Innováció »I K-F. és innovációs pályázati támogatás kis- és középvállalkozók­nak. Szolgáltatások, tanácsadás: * Ipar- jogvédelem (eredetkutatás, igénybeje­lentés lebonyolítás, stb.) * Minőség­ügy (rendszertanúsítási felkészítés, oktatás, belső minősítési rendszerek kidolgozása, pályázati szakértői támo­gatás stb.) * Szabványügy területén * Innovációmenedzselés, innovációs ter­mékértékesítés * Egyetemi, vállalkozói K+F programok szervezése * Újdon­ságmenedzselés. 3. Kereskedelemfejlesztés 4 Üzletközvetítés, üzletember-ta­lálkozók, számítógépes közvetítő adatbázisok * Szakkiállítások, vásá­rok szervezése * Gazdasági ingatlan­börze * Exportfejlesztés, a helyi gaz­daság képviselete külföldön * Marke­ting-tanácsadás * Tőzsdeklub * Pá­lyázati tanácsadás. 4. Kereskedelemtechnika ll! Piacfelügyelet (idegenforga­lom, vendéglátás, kiskereskedelem, autókereskedelem szálláshelyek) * Vásár- és szakkiállítás-felügyelet * Kirakodóvásár-felügyelet * Keres­kedelmi szokványok közreadása * Taxi, és személyfuvarozás szakmai felügyelet * Vámtechnika * Ország, és piacinformációk * Szállítmányozá­si tanácsadás * Kárbiztosi tevékeny­ség * okmányhitelesítés, származási bizonyítványok, ATA, aláírás- és szer­ződéshitelesítés, vis maior igazolás, számlaláttamozás stb. * külkereske­delem jogi tanácsadás * fogyasztóvé­delem. 5. Szakképzés Szakmunkásvizsgák * Tanuló szerződés-nyilvántartás, tanulótartás felügyelete * Gyakorlati képzőhelyek minősítése * Szakmunkásképzés szakmai követelményszintek megsza­bása * Mestervizsgáztatás * Iskola- rendszeren kívüli képzések szervezé­se * A munkáltatók szakképzési igé­nyeinek közvetítése * A szakképzési járulék decentralizált részének nyil­vántartása. 6. Gazdasági szolgáltatások Céginformáció * Pénzügyi, számviteli tanácsadás * Adózási ta­nácsadás * Társadalombiztosítási ta­nácsadás * Foglalkozás-egészségügyi rendszer szolgáltatás * Humánpoliti­kai tanácsadás * Hitelezési tanács­adás. * Vállalkozói Információs Rend­szer az interneten: www.pbkik.hu * Számítástechnikai tanácsadás * Akkreditáció * Elektronikus keres­kedelem * Honlapkészítés. 7. Közigazgatási szolgáltatások Sill;;:' Egyéni vállalkozói nyilvántar­tás, igazolványok kiadása egyablakos rendszerben * Utazásszervező cégek nyilvántartása, engedély kiadása * Idegenvezetők nyilvántartása, enge­dély kiadása * Ügynöki, csomagkül­dő, bizományosi, autókereskedő, szí­nesfém-kereskedő stb. cégek nyilván­tartása, engedély kiadása * Kereske­delmi vendéglátóhelyek osztályba so­rolása * Szálláshelyek osztályba soro­lása * Nem menetrend szerinti sze­mélyszállítók nyilvántartása, enge­dély kiadása * Taxisvállalkozások nyilvántartása, engedély kiadása * Gázszerelő vállalkozások nyilván­tartása, engedély kiadása * Állami pályázati igazolások kiadása, pályá­zati véleményezés * Tételes átalány- adózás igazolás * Ingatlanforgalma­zási, illetékügyi igazolás. 8. Kamarai intézmények Állandó Kereskedelmi Válasz­tott Bíróság (New York-i Konvenció alapján végrehajtandó ítéleteket hoz.) * Etikai Bizottság (az Etikai Kódex alapján eljár az azt megsértő vállalkozások ellen, szankcionál) * Jószolgálati Bizottság (vitás kérdé­sekben egyeztetést vállal) * A PBKIK Eszéki Állandó Képviselete (képviseli, segíti a magyar vállalkozó­kat a dél-szláv országokban) * Kama­rai Fejlesztési Alapok (Innovációs, kereskedelemfejlesztési, és szakkép­zési alap, pályázati formában vehető igénybe, az évente kiírt tematika alapján) * Fogyasztóvédelmi Békélte­tő Testület (jogszabály alapján első fokon dönt, fogyasztói panaszokban, tagjainak 50%-át a kamara, 50%-át a fogyasztóvédelmi egyesületek adják, elnökét, a kamara javaslata alapján a mindenkori gazdasági miniszter ne­vezi ki.) * Euro Info Center (Infor­mál, tanácsot ad az EU jogszabályai­ról, szabályozásáról, a hazai integrá­ciós folyamatról, BC-NET, BRE ré­vén üzleti közvetítést folytat. Felké­szítő, oktató programokat indít.) * Regionális Innovációs Centrum (Egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolatok szervezése, kutatási eredmények követése, K+F folyama­tok szervezése, technológia transzfer szerep ellátása, beszállítói rendsze­rek szervezése). 9. Kamarai tulajdonú közhasznú társaságok fi PBGSZ Kht. (Pécsi Kereske­delmi Központ, Kamarai Közlöny, oktatás) * Mohács és Térsége Vállal­kozási Övezet Kht. * Munka Pécs-Ba­ranyáért Kht. * Dél-dunántúli Ide­genforgalmi Kht. * Minőségbiztosítá­si Központ Kht. * Komló és Térsége Fejlesztési Kht. * Regionális Infor­mációs és Konferencia Központ Kht. * Környezetvédelem Technológiai Központ Kht. PECS-B ARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 10. A gazdaság képviselete Cl A megyei kamarák, a helyi gaz­daságot egyetemesen képviselik az önkormányzatok, a hatóságok, intéz­mények, és a társadalom felé. Tör­vény szerint csak a gazdaság egyezte­tett, belső érdekellentéteit kiegyenlít­ve kialakított együttes véleményét vál­lalhatják fel, egyéni érdekképviselet a kamarák számára nem megengedett. * A nemzeti kamarát a megyei kama­rák alapították, küldöttgyűlésébe a megyékben titkosan választották meg a helyi gazdaság képviselőit. A nem­zeti kamara (MKIK) feladata, a nem­zetgazdaság képviselete az országos gazdaságpolitikai kérdésekben, és in­tézményekben, a kamarai rendszer működésének koordinálása, a magyar gazdaság külgazdasági képviselete, s érdekképviselete. Nemzetközi gazda­sági szervezetekben Magyarország képviselete, (pl. ICC, Eurochambres, stb.) Vállalkozás, és gazdaságfejlesz­tési programok kidolgozása, végrehaj­tása. Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom