Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-13 / 341. szám
2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. december 13., hétfő Országos gyász: mindenütt mécsesek FOTÓ: FEB/REUTERS Horvátország sorsa - Tudj man után Zágrábban tízezrek rótták le kegyeletüket a pénteken elhunyt horvát köztársasági elnök koporsója előtt. Franjo Tudjmant szombat délután ravatalozták fel a zágrábi elnöki rezidencián. A független Horvátország első államfőjét ma délután 2 órakor temetik el Zágráb központi temetőjében. A tervek szerint jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. A mintegy 800 ezer lakosú horvát főváros épületeinek többségén szombat reggel óta félárbocra eresztett nemzeti lobogók, fekete zászlók jelzik az országos gyászt. Csaknem minden üzlet kirakatában elhelyezték az elhunyt államfő fekete szalagos fényképét, a város több pontján gyertyák ezreit gyújtották az elnök emlékére. A televízió felszólította a lakosságot, hogy esténként az ablakokba kitett, égő gyertyákkal adózzon az elnök emlékének. A horvát lapok különkiadásban mutatják be a 78 évesen elhunyt elnök életútját, hírt adva Franjo Tudjman halálának vegyes külföldi visszhangjáról is, közöttük az Orbán Viktor miniszterelnök által mondottakról. „Komoly veszteség érte a délkelet-európai régiót Franjo Tudjman elnök halálával. Ez Magyarország vesztesége is” - mondta a kormányfő. (Hírmagyarázónk írja) Kétségtelen tény, hogy Franjo Tudjman nélkül Horvátország már nem lesz - nem is lehet - ugyanaz, mint függetlenségének kivívásától napjainkig. Az évszázados horvát álom megvalósítója ellentmondásoktól terhes egyéniség volt: konzervatív gondolkodásmód és - nyugati mércével mérve - erős nacionalizmus jellemezte. Pártját és az országot tekintélyuralmi eszközökkel kormányozta, miközben vitathatatlan tény, hogy a Belgráddal szemben évtizedünk elején vívott véres háború után meglepő gyorsasággal sikerült konszolidálnia a társadalmat. A horvát nemzetnek most kemény lecke jutott. A minap módosított alkotmány szerint az államfői választásokat hatvan napon belül ki kell írni, az ideiglenes köztársasági elnök, a Szabor, azaz a parlament elnöke, Vlatko Pavletic azonban alig egy hete közölte: amennyiben Tudjman meghalna, megfontolja, hogy ne halassza-e el a január 3-ra kiírt választásokat. Tény, hogy a kormányzó Horvát Demokrata Szövetség tekintélye mélyponton van. S amikor a szavazópolgárok az urnák elé járulnak majd, dönteniük kell: a demokrácia balkáni vagy nyugati modelljét választják. (gy- z.) Göncz Árpád kitüntetése Kitüntetést nyújtottak át vasárnap a sziciliai Agrigentóban Göncz Árpádnak. A Telamone- békedijat huszonhárom évvel ezelőtt alapították a dél-olaszországi tartomány városában, amelynek történelmét és mai kultúráját az ókori görögök, a bizánciak, a mórok és a spanyolok egyaránt meghatározták. A magyar államfő vasárnap ünnepélyes keretek között a városházán vette át az őt megillető szobrocskát. * Izraeli lapok szerint mintegy 15-20 milliárd dollárba kerülne a Golán-fennsík kiürítése, ha létrejönne a megállapodás Izrael és Szíria között a terület átadásáról. Avraham Sohat izraeli pénzügyminiszter máris jelezte: országa nem tudná állni a kivonulás költségeit. Egyezség körvonalazódik a náci korszak egykori kényszer- munkásainak kártalanításáról folyó tárgyalásokon: eszerint nyolcról tízmilliárd márkára emelnék a még élő kényszer- munkásoknak kifizetendő pénzalap összegét, ám a német fél (konszernek és a kormány) változatlanul csak nyolcmilliárd márkát fizetne be az alapba. A többletet jelentő kétmilliárd olyan amerikai cégektől érkezne, amelyeknek németországi leányvállalatai a náci időkben szintén alkalmaztak kényszermunkásokat üzemeikben. A KFOR egyik lengyel katonája meghalt, négy másik pedig megsebesült szombaton egy bombarobbanás következtében. A lengyel katonák az egykori albán gerillákból álló Koszovói Védelmi Hadtest támaszpontját ellenőrizték a koszovói-macedón határon lévő Djeneral Jankovic településen, s elkoboztak néhány robbanószert. Irak december 15. és 17. között várhatóan felújítja olajkivitelét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken hosszabbította meg azt a humanitárius programot, amelynek alapján az arab ország félévente 5,2 milliárd dollár értékben adhat el kőolajat, hogy közszükségleti cikkeket, elsősorban élelmiszert és gyógyszert vásároljon. Két halálos áldozata van annak a földrengésnek, amely vasárnapra virradóra rázta meg a Fülöp-szigetek északi részét. A sebesültek száma az első jelentések szerint huszonkettő. A földmozgás epicentruma Manilától 180 kilométerre északnyugatra esett, de a rengés a 10 milliós Fülöp-szigeteki fővárosban is jól érezhető volt. Helsinki hozama Nem kell megváltoztatni hazánk EU-politikáját Egybeesik Magyarország törekvéseivel és reményeivel, hogy az EU-csúcstalálkoző záródokumentuma alapján 2003 elején az Unió tagjává válhatunk - fogalmazott hazautazása előtt a finn fővárosban Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnököt Helsinkibe elkísérte Martonyi János külügyminiszter is. „Magyarország 2003. január 1- jétől az EU tagja lehet, ha teljesíti a tagság feltételeit, és befejezte a tárgyalásokat. E szerint a jövőben már semmilyen újabb szempont vagy előfeltétel nem merülhet fel. Ez pedig egybeesik a magyar tervekkel, szándékokkal, reményekkel” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: nincs szükség a magyar integrációs politika, a felkészülés megváltoztatására. A magyar miniszterelnök kijelentette: „Ha Szlovákia utol tud érni bennünket,' szívből kívánom, hogy sikerüljön, mert ezzel elkerülhetővé válna például hétszáz kilométernyi schengeni határ kiépítése, a vele járó anyagi és lelki terhekkel együtt”. Martonyi János a kormányfő szavait kiegészítve elmondta, hogy Magyarország szeretné hallatni a szavát a Európai Unió intézményi reformjainak vitájában is, és erre ígéretet is kapott. Előreláthatólag az EU soros elnökségét ellátó ország gyűjti majd be a tagjelöltek elképzeléseit, de akár igy történik, akár másként, az ehhez szükséges mechanizmus bizonyosan létrejön. Millenniumi díj alapítását jelentette be a finn miniszter- elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek helsinki találkozóján. Az elismerést a finn állam adományozza olyan személyeknek vagy szervezeteknek, akik vagy amelyek messze ható technológiai újítást tudnak felmutatni, hosszú távon előmozdítva ezzel az életminőség javulását, a szociális értékek erősödését. A díjjal egymillió euró (1,05 millió dollár) pénzdíj is jár. A valóságban nem volt ilyen mókás A világ legkisebb NDK-ja Mint a piac minden szektorában, a szállodafronton is élesedik a verseny: folyton valami újat kell vagy kellene kitalálni. A szász- országi Zittau égyik hoteltulajdonosa, az 51 éves Günter Zieman joggal érezheti úgy, hogy ő aztán valóban letett valami újat, valami szokatlant az asztalra. Egyedi vendéglátó-intézményének ünnepélyes megnyitását Herr Zieman - nem véletlenül - 1999. október 7-re időzítette. Ez a nap volt ugyanis a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulója. A szálloda pedig - a büszke tulaj saját(os) szavaival - nem más, mint „a világ legkisebb NDK-ja”. Ez nem játék a szavakkal, ez maga a valóság. A zit- taui Hotel Sittavia üzleti alapötlete az, hogy a kelet-nyugatnémet (ossie-wessie) ellentétek és bizonyos nosztalgiák továbbélése, illetve újjászületése idején az immár egységes Némethon egy kis szegletében újjávarázsolja a néhai munkás-paraszt államot. A bejáratnál a régi jó rovátká- san csíkos fakabát várja a vendéget, előtte az NDK nemzeti néphadseregének fenemód poroszos egyenruháját viselő közeg tiszteleg. A falon figyelmeztető tábla hirdeti: „Vigyázat! Ön elhagyja a Német Szövetségi Köztársaság területét!” A recepció felett, pontosan a bejárattal szemben Erich Honecker hatalmas képe függ. A szálloda mind a negyvennégy szobájának más és más, az egykori NDK-t idéző neve van. Az egyiket Junge Pióniemak, vagyis Úttörőnek hívják, a másikat Rotkäppchennek, azaz Piroskának, ami egy közkedvelt pálinka neve volt, a harmadikat Haverhalálnak, azaz Kumpel- todnak (így becéztek egy főleg bányászok által kedvelt seritalt). A recepció helyiségében, nem messze a Honecker-fotótól, a munkásosztály vérvörös színével pingált plakát hirdeti „a környék legöntudatosabb utcáját” (ilyen címeket különböző blőd versenyeken lehetett nyerni), valamint a Szocialista Munka Hőseinek neveit és arcképeit. A még nagyobb hitelesség kedvéért a vendég távozáskor és az étteremben „demokratikus márkával” fizet. Ezt a fizetőeszközt nem-demokratikus, vagyis igazi márkáért lehet megvásárolni, ugyancsak a recepción. Ekkor kapja meg a szállóvendég a szobakulcs helyett - az útlevelet is. A nyitás óta eltelt hetek azt bizonyították, hogy az NDK újjávarázsolása jobb ötlet volt, mint a megalapítása. Harmat Endre Egy kis nosztalgia: „Ön elhagyja az NSZK területét! FOTÓ. FEB/ARCHÍV A kormányfői találkozóról még nincs döntés Temesvári ünnepségek A temesvári Magyar Ház kérdéséről és a csanád-kiszombori határátkelő megnyitásának lehetőségéről tárgyalt Romániában Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Viorel Coifan Temes megyei tanácselnökkel. A magyar miniszter asszony, aki Tőkés László református püspök meghívására a romániai fordulatot kiváltó temesvári forradalom 10. évfordulójára emlékező rendezvénysorozaton vett részt, elmondta: a megyei tanácselnök segítségét kérte, hogy a temesvári magyar közösség pénzéből épült ház visszakerülhessen e közösség tulajdonába. Dávid Ibolya egyúttal megígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy a temesváriak által igényelt határátkelő megnyílhasson. A magyar igazságügy-miniszter nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a temesvári megemlékezések során létrejön-e Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő találkozója. Tudomása szerint a találkozó megvalósulását kizárólag a két miniszterelnök rendkívül zsúfolt munkaprogramja nehezíti. A rendezvénysorozat keretében vasárnap az Új Ezredév nevű épülő református központ munkaterületén tartottak ünnepi istentiszteletet. Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár és Tőkés László református püspök hirdetett igét. Harci szünet Csecsenföldön Groznij bevétele hangulatjavító intézkedés A szövetségi erők vasárnap nem támadták Groznijt. A csecsen fővárost szombaton csaknem hétszáz polgári lakos hagyta el az északi biztonsági folyosón, de déli irányban továbbra sem távozott senki. A grozniji fegyveres osztagokhoz és a lakossághoz intézett orosz ultimátum szombaton lejárt, de az orosz vezetés szerint a menekültek ezt követően is szabadon távozhatnak a számukra biztosított folyosókon. Moszkvában ugyanakkor azt tervezik, hogy december 20-ra beveszik Groznijt, pontosabban azt a romhalmazt, ami megmaradt a csecsen fővárosból. Csecsenföld és a parlamenti választások tisztasága volt a téma vasárnap Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és a nagyobb politikai tömörülések vezetőinek moszkvai találkozóján. A megbeszélésen - amelyet a miniszterelnök kezdeményezett - a választási pártlistán szereplő 27 szervezet közül a nyolc legnagyobb tömörülés vezetője vett rész. „Gyakorlatilag mindannyian támogatásukról biztosították a kormány csecsenföldi akcióit” - közölte Mihail Kozsuhov. Az orosz kormányfő sajtótitkára szerint csak egyes pártok részéről hangzott el bizonyos, a módszerek finomítására vonatkozó javaslat. Az orosz belpolitikai élet főbb szereplői kivétel nélkül támogatják a kemény fellépést Csecsenföldön, egyedül a liberális Jabloko párt szorgalmazott tárgyalásokat, de szintén az erő pozíciójából. Donald Trump, a modem Robin Hood Vagyonadó az USA-ban? Ha Donald Trump New York-i milliárdost megválasztják az Egyesült Államok elnökévé, egyszeri különadóval megszünteti az államadósság nagy részét, ráadásul csökkenti a középosztály adóterhét, s még a nyugdíjrendszert is pénzhez juttatja. Trump tehát nem mindennapi ígéretekkel indul a republikánus elnökjelöltek versenyében a jövőre esedékes választáson. Az ingatlanmilliárdos elgondolása szerint egyszeri, 14,5 százalékos különadót kell kivetni mindazokra az amerikaiakra, akiknek vagyona meghaladja a tízmillió dollárt. (Trump esetében, akinek vagyona 5 milliárd körül van, ez körülbelül 725 milliót jelentene.) A befolyó pénzekből a Fehér Ház új gazdája kifizetné az államadósság kétharmadát, s évi 200 milliárd dolláros kamatfizetési tehertől szabadítaná meg a költségvetést. A még fennmaradó pénzekből megszilárdítaná az állami nyugdíjalapot, s a bevételből még arra is jutna, hogy csökkentsék a középosztály adóterheit. Donald Trump tehát egyfajta modem Robin Hoodként lép fel, aki elvenné a gazdagok pénzét - legalábbis annak egy részét -, s közvetetten odaadná a szegényeknek. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a látványos tervet semmiképp sem fogadná el a törvényhozás, de vannak a választási fogással más gondok is. A szakértők számítása szerint nincs is annyi gazdag ember, mint ameny- nyiről Trump beszél. Még ha kivetnék is a 14,5 százalékos különadót az USA minden polgárára (tehát nem csupán a nagyon gazdagokra), akkor is csak 5,47 milliárd dollár gyűlne össze. FEB
