Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-10 / 338. szám
2 Dtinántúli Napló Világtükör 1999. december 10., péntek A két elnök - teljes nézetazonosságban FOTÓ: FEB/REUTERS Peking támogatja Moszkvát Jelcin elnök élesen bírálta Bili Clintont A pekingi látogatáson tartózkodó orosz államfő, Borisz Jelcin csütörtökön figyelmeztette Bili Clinton amerikai elnököt: ne próbáljon nyomást gyakorolni Oroszországra. Jelcin hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Oroszország még mindig atomnagyhatalom, és óvta Washingtont attól, hogy e tényt kihagyja számításaiból. „Tegnap Bili Clinton vette magának a bátorságot, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra. Úgy látszik, elfelejtette egy másodpercre, egy percre, egy fél percre, milyen is Oroszország; hogy Oroszország az atomfegyverek teljes arzenálját birtokolja. Ezért döntött az erőfitogtatás mellett” - idézett Jelcin nyilatkozatából az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség. „Szó sem lehet arról, hogy Clinton egymaga diktáljon az egész világnak, s ő szabja meg, ki miként éljen, hogyan dolgozzon, hogyan pihenjen” - mondta az orosz államfő közvetlenül Li Peng kínai parlamenti elnökkel tartott megbeszélése előtt. Nyilatkozatában az orosz államfő Csiang Cö-min kínai elnökre is' hivatkozott. Mint mondta, egyetértésben állapították meg, hogy „mindennek az alapja a többpólusú világ. Mi szabjuk meg a világnak, hogyan kell élni, és nem ő egyedül” - mondta Jelcin anélkül, hogy pontosan meghatározta volna, kikre is vonatkozik a „mi” megjelölés. Li Peng, aki Jelcin társaságában volt, amikor az orosz elnök megállt a várakozó újságírók előtt, dicsérte Jelcin „keménységét és határozottságát”. Úgy fogalmazott, hogy az orosz vendég látogatása a lehető legjobbkor jött. Jelcin egyébként arra a Clinton-nyilatkozatra reagált, amely szerint Oroszország a nemzetközi elszigetelődés veszélyét hívja ki önmaga ellen, ha erőlteti Csecsenföldön a katonai megoldást. Mint ismeretes, szinte Kina az egyetlen, amely támogatja Moszkva csecsenföldi politikáját, s ennek a nézetnek a vendéglátó Csiang Cö-min államfő is hangot adott. Új SPD-program A Német Szociáldemokrata Párt országos kongresszusa beiktatta az úgynevezett program- bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az újraegyesítés előtti időből származó pártprogram átdolgozására. A bizottság elnökévé választott Rudolf Scharping beszédében leszögezte: a szociáldemokraták büszkék lehetnek arra, hogy eddigi programjaik mindig egy jobb valóság előfutárai voltak. A küldöttek ezt megelőzően elsöprő többséggel jóváhagyták a pártelnökség indítványát, amely „A szociáldemokrata kormányzati politika távlatai” címet viseli. Szavazatukkal a kongresszus résztvevői egyértelműen felsorakoztak Gerhard Schröder pártelnök és kancellár gazdaság-, szociál- és adópolitikai irányvonala mögött. Megbízás Viktor Kiimának Thomas Klestil osztrák köztársasági elnök csütörtökön kormányalakítási megbízást adott Viktor Klímának, a legerősebb parlamenti erő, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökének. Klestil a megbízáshoz hozzáfűzte: a feladat az, hogy Kiima világos, biztos többségű kormányt hozzon létre, és ezzel biztosítsa a stabilitást, a kormány pedig állítsa helyre az ország külföldi tekintélyét is. Kiimának már december végén jelentést kell tennie az államfőnek az elért eredményekről, s attól kedve folyamatosan kell tájékoztatnia az elnököt. Az október 3-ai választások óta csaknem tíz hét telt el, s a második osztrák köztársaság történetében messze ez a leghosszabb idő, amely a választások és a kormányalakítási megbízás között eltelt. Szegények sorsa az USA-ban A szegénység a világ egyik leggazdagabb országában sem ismeretlen. A legújabb felmérések szerint 46 millió ember, a lakosság 17 százaléka él a hivatalos szegénységi küszöb alatt az Egyesült Államokban. Az arány azért is ilyen magas, mert nemrég megváltoztatták azokat a mutatókat, amelyek alapján a megélhetési indexet számítják. Korábban egy négytagú családnak évi 16 600 dolláros jövedelemre volt szüksége ahhoz, hogy elemi szükségleteit kielégítve meg tudjon élni. A statisztikusok szerint erre napjainkban már 19 500 dollárra van szükség. Sőt: vannak független szakemberek, akik szerint valójában 28 ezer dolláros a megélhetés alsó határa. Hazánk vizet kér, nem áramot Székely László, a magyar kormány dunai biztosa csütörtökön Pozsonyban átadta szlovák partnerének a bősi jogvita megoldását és a végrehajtás módozatait tartalmazó 800 oldalas magyar javaslatot. Az anyagot Dominik Kocinger, a bősi erőmű építését és üzemeltetését felügyelő szlovák kormánybiztos vette át. A 800 oldalas javaslatban leírtak szerint Magyarország elzárkózik az eredeti, 1977. évi változat szerint Nagymarosra tervezett, később Pilismarót térségével számoló alsó vízlépcső felépítésétől, egyszersmind nem tart igényt a Bősnél üzemelő erőműben megtermelt áram azon hányadára sem, amely az eredeti szerződés szerint a magyar felet illetné meg. Magyarország a neki járó árammennyiség fejében azt igényli, hogy a Szigetköz és az eredeti Duna-meder térségének életben tartásához szükséges vízmennyiségen felül Szlovákia Dunacsúnynál juttassa át a Szigetközbe azt a vízmennyiséget is, amelyet a Duna elterelése óta Szlovákia a magyar felet megillető árammennyiség megtermelésére használ fel. A magyar javaslat részletezi a Duna Pozsony és Budapest közti szakaszának rendezésével, a környezet- és természetvédelmi, az árvédelmi, valamint a hajózásra vonatkozó elvárásokkal kapcsolatos budapesti elképzeléseket. hazánk a hajózási viszonyokat hagyományos eszközökkel, duzzasztóművek alkalmazása nélkül kívánja kedvezőbbre fordítani. A dunakiliti térség rehabilitációja, a megfelelő szigetközi vízpótlás biztosítása és a Szap alatti folyamszakasz hajózási feltételeinek javítása az előzetes számítások szerint mintegy 70 milliárd forintot igényel. Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos korábban azt mondta, hogy a szlovák fél a magyar javaslat átadását követő két hónapban sem fog nyilatkozni, mert a budapesti indítványok mindegyikét csak külön hatás- tanulmányok ismeretében lehet majd minősíteni. Feszült várakozás a csúcs előtt Az EU belső reformja a bővítést készíti elő Minden idők egyik legérdekfeszítőbb csúcsértekezletének ígérkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek hét végi találkozója Helsinkiben. Az ülés hangulatát váratlan körülmények is feszültté tehetik, mint például a földrész munkanélküliéinek tüntetése több helyszínen. Az északi konferenciaváros már várja az állam- és kormányfőket, köztük a kelet-európaiakat, így Orbán Viktort is. Paavo Lippo- nen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője három témát emel ki a találkozó napirendjéből: a bővítéssel kapcsolatos problémákat, az EU reformjaihoz fűződő kérdéseket, illetve az EU kül- és biztonság- politikai arculatának alakulását. A találkozón várhatóan döntenek arról is, hogy az első kör után jövőre Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával is kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. A bővítésre az EU 2003-ban lesz nyitott, s mértékadó vélemények szerint hazánk és Lengyelország 2003 és 2005 között be is léphet az unióba. A legizgalmasabb napirendi pontnak az uniós válságkezelői képesség megteremtése ígérkezik. A terv egyik célja az, hogy négy éven belül az Európai Unió saját, a földrész válsághelyzeteinek kezelésére képes, haderővel rendelkezzék, mintegy 50-60 ezer fős állománnyal. Az EU nem párhuzamos védelmi akciókat kíván a NATO-val, hanem olyan helyzeteket kezelne, amelyekbe az észak-atlanti védelmi szervezet vagy az Egyesült Államok nem kíván belekeveredni. Elkészült a jelentés az intézményi reformokról is. Ez alapvetőnek tartja, hogy a változtatások készítsék elő a keleti bővítést, s jövőre szülessék is megállapodás e tekintetben. Az évtized énekesnője. Ezt a díjat kapta a szőke Mariah Carey a Las Vegas-i MGM nagyszállóban megrendezett gálán, amelyen visszatért a színpadra Céline Dion is. A Backstreet Boys győzött az év albuma, az év művésze, az év legjobb albuma és az év csoportja kategóriában. Az Áerosmith együttest művészi teljesítményéért honorálták. Britney Spears lett az év legjobb énekesnője, Ricky Martin pedig az év énekese. fotó: feb/reuters Jó a magyar-cseh viszony Közösen segítjük a szlovák törekvéseket Csehország és Magyarország azt szeretné, ha az uniós csatlakozási tárgyalások minden téren időben befejeződnének, s a két ország már 2003-ban az Európai Unió teljes jogú tagjává válhatna - jelentette ki Jan Káván cseh külügyminiszter, miután csütörtök délelőtt Prágában tárgyalt magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. „Az EU-csatlakozási folyamat eddig kielégítően halad előre, s bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz” - mondta Martonyi a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón. Kifejtette: a következő év azonban még fontosabb lesz, mint az idei, s várhatóan nehezebb is, mert a csatlakozás folyamán az eddigieknél érzékenyebb témák kerülnek terítékre. „Éppen ezért látjuk szükségét annak, hogy a kölcsönös véleménycserék még rendszeresebbek és gyakoribbak legyenek” - hangsúlyozta a miniszter. Martonyi János ugyanakkor ismét óvott attól, hogy a csatlakozni kívánó országok között bármiféle verseny alakuljon ki. Mindkét külügyminiszter leszögezte, hogy Prága és Budapest támogatja Szlovákia csatlakozási szándékát, s kifejezték meggyőződésüket, hogy a- hét végi helsinki csúcskonferencia Pozsony számára kedvező döntést hoz. A magyar-cseh kapcsolatok mindkét fél szerint problémamentesek. A magyar diplomácia vezetője a délelőtt folyamán találkozott Václav Klausszal, a képviselőház elnökével is. Klaus szerint a beszélgetés fő témáit az uniós csatlakozás és a kétoldalú kapcsolatok képezték, s Martonyi a cseh belpolitikai helyzet alakulása iránt is érdeklődött. Martonyi Jánost délután fogadta Václav Havel cseh államfő. Hírek Röviden Magyartanítás Kárpátalján A kárpátaljai magyar oktatás gondjainak megoldásáról tanácskozott csütörtökön Üngváron a megyei tanügyi főosztály mellett működő, a magyar oktatást koordináló bizottság. A nyolc hónappal ezelőtt alakult, a megye magyar érdekvédelmi szervezeteinek képviselőiből és tanügyi tisztségviselőkből álló tanácsadó testület első ülése a magyar szervezetek indítványa alapján a kárpátaljai magyar oktatás fejlesztését célzó javaslatokat fogadott el, amelyeket jóváhagyásra az ukrán oktatási minisztériumhoz továbbít. Koszovó a koszovóiaké Hashim Thaqi koszovói albán vezető azt mondta, hogy Szerbia sohasem szerezheti vissza az ellenőrzést a tartomány felett. „Koszovónak csak egyetlen irányra: a függetlenséghez vezető útra van jegye” - jelentette ki. Közben a jugoszláv hadsereg csütörtök reggel hozzájárult a montenegrói főváros repülőterének megnyitásához. A szövetségi csapatok szerda éjjel, zárták le a podgoricai légikikötőt. Igény a Gozsdu-udvarra Románia továbbra is igényt tart az egykori magyarországi Gozsdu- vagyon „helyzetének tisztázására” - erősítette meg csütörtökön a román külügyminisztérium. Mint Bogdan Mazuru, a tárca Euró- pa-Észak-Amerika főigazgatóságának vezetője kifejtette, „a román külügyminisztérium ez év májusától kezdve több ízben kérte a magyar külügyminisztériumot, tegye meg a szükséges lépéseket azért, hogy a helyzet tisztázásáig állítsanak le bármilyen akciót, amely a Gozsdu Alapítvány vagyonának elidegenítéséhez vezethetne”. Van esély a közel-keleti békére Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tájékoztatta Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt és Amr Mahmud Muszát, az arab ország külügyminiszterét az izraeli-szíriai béketárgyalások tervezett újraindításáról. Albright bizakodóan nyilatkozott a térség békéjének kilátásairól. Úgy fogalmazott, hogy a kétezredik esztendő a béke éve lehet a térségben. Északír megfigyelési botrány Gerry Adams északír republikánus vezető, a katolikus Sinn Fein párt elnöke csütörtökön azt mondta, hogy Tony Blair brit kormányfővel szeretné tisztázni a lehallgatási ügyet. A botrány azután robbant ki, hogy a Sinn Fein vezetői, a többi között Adams által használt gépkocsik egyikében lehallgató-követő készüléket találtak.
