Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-07 / 335. szám

1999. december 7., kedd Baranyában a különdíj! Véménd lett az első Mausz Mihály lakodalmasával a ma­gyarországi német tánckarok országos fesztiválján Pilisvö- rösváron és elnyerte a külön- díjat, Trischler Ferenc bronz kisplasztikáját, a Táncoló lányt az aranykoszorúval. Aranydiplomát kapott Bara­nyából Filákovity István ko­reográfiájával a mohács- lánycsóki tánccsoport. A ma­gyarországi német tánckultú­rában végzett kimagasló munkásságért hat ezüstérmet adományozott az Országos Táncszövetség elnöksége. Ba­ranyából Mahr György mun­kásságát méltatták. A szűri táncokat ő és együttese men­tette át, s ma országszerte ál­landó műsorszámok. A parlamenti képviselet hiánya Alkotmányos mulasztás, hogy a kisebbségeknek nincs parlamenti képviseletük, ezért az MSZP az idén tör­vénymódosítást kezdemé­nyez - jelentette be az elmúlt héten Kósáné Kovács Mag­da. Az Országgyűlés Embe­rijogi, Kisebbségi és Vallás­ügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: ha az EU or­szágjelentéseit figyelemmel kísérjük, kiderül, hogy ismét­lődő elmarasztalásként róják fel a kisebbségek parlamenti képviseletének hiányát. M Kisebbségek Baranyában Egyéves a görög önkormányzat A görög egyike a legfiatalabb kisebbségi önkormányzatoknak Pé­csett, 1998-ban alakult meg. Pedig a görögök több mint harminc esz­tendeje közöttünk élnek. Ittlétükről beszélgettünk Buzády Györggyel, aki a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat tanácsadója. A görögök táncháza is sikeres volt az elmúlt nyáron fotó: laUfer l.- Amikor még a pécsi piac a mai Kossuth téren volt, amikor a villamos a Vadászkürt sarká­nál, a későbbi „villanyrendőr­nél” csikorogva bekanyarodott, ott, a piaci árusok között voltak nagyárpádi svábok, nagykozári sokácok, de voltak a régi reptér környékén gazdálkodó bolgárok is. Még arra is emlékszem, hogy a Ferencesek utcája vége felé, jobb oldalt, egy török cukrász­dában két süveges úr nagy fala­páttal adta a fagyit, miközben az akkor szállóigévé vált szöve­get mondták: „Egy nagy adag, hogy a hasad bedagad.”- Görögök akkor még nem él­tek itt.- Csak később, úgy a hatva­nas évek elején jöttek, egyszerre húsz család telepedett le. Voltak köztük idősebbek, középkorúak és gyerekek is. Emlékszem a ke­resztnevekre, Szulikákra, Mi- Iákra, Kosztaszra, Vasziliszra vagy Grigoriszra. Lehettek ösz- szesen hatvanan, hetvenen is, kis kolóniát alkottak az Uránvá­ros hétemeletes épületeinek egyikében. Ott kaptak lakásokat az uránbányától, melytől egy­ben megélhetési lehetőséghez is jutottak. Az akkori környezet ki­csit tartózkodva fogadta őket, hiszen a lakásigénylők közül emiatt kevesebben jutottak új otthonhoz.- Voltak nyelvi nehézségeik?- Igen, de ennek ellenére az asszonykákkal gyakran találkoz­tunk a boltokban, trafikokban, a férjekkel a vállalat különböző műhelyeiben. Lassan életünk ré­szeivé váltak.- Közben eltelt jó néhány év.- A gyerekek felnőttek, nem egy közülük magyar párt válasz­tott, s a névadó ünnepségeken már voltak Karcsik és Sanyik, de egy ideig működött a görög nyelvet is oktató iskola, voltak tánciskoláik, a nemzeti kultúrát életben tartani szándékozó cso­portjuk. Még az is megtörtént, hogy egy-egy családnál összejöt­tek szinte valamennyien megün­nepelni a szilvesztert, ami néha több napig is eltartott, de senki sem jutott a pityókás hangula­ton túlra. Aztán amikor az ott­honi helyzet konszolidálódott, többen családostul visszamen­tek. A többiek pedig rágódtak, maradjanak-e vagy visszamenje­nek, hiszen a lehetőség megvolt, de itt éltek gyerekeik, új roko­nok, barátok, itt temették el az öregeket.- Egyre erősödtek magyar gyö­kereik.- Ugyanakkor nőtt bennük a felismerés, hogy nemsokára a görög anyanyelvet elfelejtik gyermekeik, s a létszám csökke­nésével egyre nehezebb meg­őrizni kultúrájukat, megmente­ni mindazt, ami előbb-utóbb csak az emlékekből csillan visz- sza. Az utóbbi években erősö­dött fel bennük az a tudat, hogy meg kell teremteni azokat a kö­rülményeket, amelyek biztosít­ják az itt élők görög-tudatát. Nem véletlen, hogy pár eszten­deje létrejött a Pécsi Görög Szervezet, amely célul tűzte ki a közösség ismételt „összeterelé­sét”. Megmozdultak a vegyes családok is, aztán a '98-as ön­kormányzati választásokon már megalakulhatott a Görög Ki­sebbségi Önkormányzat is, s most már a város életébe be­épülve, annak sorsába belelátva kezdhették meg az újabb célok megvalósítását.- Ez olykor látványos progra­mokat is jelentett.- A Színház tér, a Széchenyi tér vagy a Sétatér olyan esemé­nyek szinterévé vált, amelyre mindig nagy érdeklődéssel ment el a város apraja-nagyja. Láthattak görög zenekart, nép­viseleteket, táncházat. De az it­teniek részt vettek Beloiannisz- ban az országos találkozón, a bolgárokkal közösen a Pécsi Napok rendezvényén. A nyelv- tanfolyam beindításával pedig elsősorban a gyerekek számára próbálják megkönnyíteni az „anyanyelv” elsajátítását. Mert nehéz^megítélni, melyik is az ő anyanyelvűk. S vannak, akik Görögországban, meg itt is ott­hon vannak, mint például a Pécsről induló muzsikusok, Szarantisz Mantzourakisz, vagy a napokban a városunkban kon­certet tartó Nikolasz Orman- l'ufyZr­Harminc munkanélkülit foglalkoztattak A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat ez évi tevékenysége igen szerteágazó volt, de eredményes, tájékoztatta lapunkat dr. Kosztics István elnök. A városban élő több mint 250 jogcím nélküli lakáshasználó problémái kezelésére program kidolgozásában vettek részt, s kezdeményezték a Frankel Leó Utcai Óvoda felújítási és bővíté­si programját. Csatlákoztak a Cigány Kisebbségi Önkormány­zatok Baranya Megyei Szövetsé­ge foglalkoztatási programjá­hoz, mely révén több pályakez­dő munkanélküli cigány fiatalt tudtak közhasznú munkásként alkalmaztatni. Kezdeményezé­sükre megkezdte a működését a Cigány Foglalkoztatási és Szo­ciális Program Iroda, s közel 30 munkanélkülit sikerült közhasz­nú munka keretében foglalkoz­tatni. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központnál segítették be­indítani az alapfokú számító­gép-kezelői és munkaerő-piaci ismereteket adó, valamint a Ro­ma Szociális Segítő átképző A kisebbségi önkormányzat segít­ségével készültek el új lakások Pécs-Vasason tanfolyamot. Elkezdték meg­szervezni a pécsi Középiskolás Cigány Fiatalok Klubját, az Egyetemisták Klubját, s részt vettek a JPTE Romológiai Sze­mináriuma által szervezett kuta­tásokban, támogatták az Erdős Kamill Cigány Múzeum kiállítá­sának megnyitását. Átadták a „Kisherceg” Meszesi Játszóker­tet és a Pécs Cigányságáért ki­tüntető díjakat. Elkezdték szer­vezni a cigány pedagógusokból álló pedagógiai műhelyt, ame­lyet egy hosszú távú cigány ok­tatási program kidolgozásával kívánnak megbizni. Négy könyv és egy füzet Három könyvet jelentetett meg a múlt héten a Magyarországi Néme­tek Országos Önkormányzata, jobban mondva négyet, hiszen Füzes Miklós-Ujvári András Egy nemzedék tragédiája című munkáját ma­gyarul is, németül is kiadták. Mind a négy kiadvány Pécsett készült. Füzes Miklós és Újvári András azoknak a magyarországi német fiataloknak a sorsát és a mögöt­te lejátszódó politikai folyama­tot adja vissza, akiket 1944 nya­rán kormányközi megállapodás alapján kényszersorozással a Német Fegyveres Erőkhöz vo­nultattak be. Igen nagy szám­ban a harctereken maradtak. Ginder Pál történész és publi­cista a magyar-német kapcsola­tokat elemzi Szent Istvántól napjainkig. A cikkgyűjteményt a szerző 85. születésnapja tisz­teletére adta ki a Dunai Svábok Történeti és Néprajzi Intézete (Tübingen) és a Magyarországi Németek Országos Ónkormány­zata. A német nyelvű könyv cí­me: Ungarn und Deutsche, vagy­is Magyarok és németek. Ginder Pál művét minden német nem­zetiségi oktatási intézmény megkapja. Cikó rendkívül gazdag, sok­színű néprajzát a viselettől a szokásokon és hagyományokon át - a lakodalomtól a konyhai receptekig (csak rétesből közel tíz) és mezőgazdasági munká­kig Kiszler Ilona néni irja meg csodálatos emlékező tehetség­gel és precizitással a Bei uns in Cikó (Nálunk Cikón) cimű könyvében. Különös értéke: mellékelik a Betlehemes, vagyis a Christkindspiel, de a Cikóra jellemző, másutt csak kevéssé ismert egyházi énekek kottáit is. Sőt, mivel a tájnyelvet csak igy lehet megfelelően visszaadni, a könyvhöz egy kazettát is csatol­nak. Gász Mihály, a véméndi if­júsági fúvószenekar karmestere 15 baranyai német keringőt, polkát, lándlert írt át tangóhar­monikára. A kottás füzet címe Ungarndeutsche Tanzmusik für Akkordeon. A művet múlt vasár­nap a Himesházán rendezett ünnepségen adták át a mester­nek. A művelődési házban még a karzatot is megtöltötte a kö­zönség. Tanítványai stílusosan har­monikakoncerttel köszöntötték a 75. születésnapját ünneplő ze­neoktatót. Sokszáz tanítványa volt, csupán Véménden az utób­bi 18 évben 500-nál több. Tanít­ványa játszik a budapesti Ope­rában, tanít a salzburgi Mozar- teumban. Amikor a himesházi, geresdlaki, véméndi, dunaszek- csői, bátai, nagynyárádi, lippói és bólyi fúvószenekart halljuk, az ő stílusa szólal meg. Dunántúli napló 9 Horvátországi magyarok baráti találkozója A közelmúltban baráti találko­zó keretében emlékeztek meg Eszéken ötvenéves közös tevé­kenységükről a horvátországi magyar szervezetek volt veze­tői és támogatói. Fél évszázaddal ezelőtt, 1949 novemberében alakult meg a Horvátországi Magyar Kul­túr- és Közoktatási Szövet­ség, melynek neve a munka tartalmának bővülésével pár­huzamosan változott, Hor­vátországi Magyar Kultúr- szövetség, majd Horvátorszá­gi Magyarok Szövetsége elne­vezésre. Elsődleges céljuknak a ma­gyarságtudat, a népi hagyo­mányok megőrzését, az anya­nyelv és kultúra ápolását te­kintették. Tevékenységük eredményeként tekinthettek vissza a magyar anyanyelvű színjátszó és tánccsoportok sikeres bemutatkozásaira, az ösztöndíjak alapítására, a vaj­dasági és magyarországi kap­csolataik kiépítésére, vala­mint a magyar anyanyelvű pe­dagógusok képzésének segíté­sére. A baráti találkozón meg­emlékeztek a horvátországi magyar nyelvű sajtó kibonta­kozásáról is. 1949-ben a Ma­gyar Néplap, majd 1952-ben a Magyar Képes Újság nevel­te, szórakoztatta olvasóit. (Jelenleg Új Magyar Képes Újság néven jelenik meg a he­tilap.) Neves belső és külső mun­katársak, például Sinkó Fe­renc, Debreceni József, Han­gya András jelentették meg írásaikat, rajzaikat a lapban, mely egyben krónikása volt a horvátországi magyarok szá­mára rendezett események­nek is. A baráti találkozó az eszéki Népkör Magyar Kultúregye- sület nagytermében lehetősé­get adott arra, hogy az egyko­ri sorstársak újra kezet foghassanak egymással, meg­emlékezve mindazokról, akik személyes tevékenységükkel járultak hozzá az elmúlt öt­ven év sikereihez, többek kö­zött Merki Ferencről, Almádi Gézáról, Major Istvánról, Sója Dénesről, Szloboda Jánosról, Tripolszki Ferencről. Köszöne­tét mondtak azoknak a ma­gyarországi szervezeteknek és közéleti személyiségeknek, akik mindvégig támogatták munkájukat. Elismeréssel szóltak Tausz Imre, a Magyar Képes Újság ny. főszerkesz­tője szervező munkájáról, aki kezdeményezője volt a ba­ráti összejövetel megrendezé­sének. M. E. Kisebbségvédelmi keretegyezmény Jó együttműködés alakult ki a magyar kormány kisebbségi hivatala és az Európa Tanács (ET) kisebbségi ügyekben il­letékes szervezetei között. Ezt az ET Miniszteri Bi­zottságának monitoring tes­tületé állapította meg azután, hogy a napokban Magyaror­szágon járva értékelte a ki­sebbségvédelmi keretegyez­ménnyel kapcsolatos kérdé­seket. A NEKI elnöke, Doncsev Toso szerint az egyezmény­ben foglaltak végrehajtása nem igényelt többletintézke­déseket, mert az ország hatá­rozott, következetes kisebb­ségpolitikája eredményeként a kisebbségek szélesebb körű és pontosabban definiált jo­gokat élveznek, mint a doku­mentumban előírtak. A vizsgálat kiemelte, hogy az Európai Unióhoz csatla­kozni kívánó jelölt országok között Magyarország az egyetlen, amely a kisebbség- védelem mindkét Európa ta­nácsi dokumentumát ratifi­kálta. ELCOTEQ AZ ELCOTEQ Network elektronikai gyártásra specializálódott multinacionális vállalat, melynek központja Finnországban van. A cég számítógépekhez, telekommunikációs készülékekhez, ipari és fogyasztási elektronikai berendezésekhez gyárt késztermékeket és részelemeket. Az ELCOTEQ Magyarország Kft. at európai elektronikaipar egyik legmodernebb gyára, mely 1998-ban kezdte meg működését Pécsett. KERESÜNK Tesztmérnök munkatársat Feladatai:- tesztprogramok módosítása, frissítése és fejlesztése- hardware módosítások és fejlesztések- a tesztrendszerek karbantartásának irányítása, ellenőrzése- a vevővel és a tesztrendszer-beszállítókkal való kapcsolattartás Elvárásaink:- villamosmérnöki végzettség- analóg és digitális technikai ismeretek- programozási ismeretek- jó angolnyelv-tudás Előnyt jelent:- CAD programok ismerete- hasonló területen szerzett gyakorlat- telekommunikációs ismeretek Teszttechnikus munkatársat Feladatai:- A tesztgépek időszakos karbantartása, javítása- Teszt és elektromos hibakereső adatok kezelése- Dokumentációk ellenőrzése a teszt állomásokon- A tesztelők és elektromos hibakeresők munkájának segítése- A mintagyártás és a reklamációs panelek kezelésének segítése Elvárásaink:- elektronikai ismeretek-elektronikai területen (készülékjavítás, tervezés stb.) szerzett gyakorlat- alapfokú számítógépes ismeretek (Word, Excel)- angolnyelv-tudás előnyt jelent Gyorsan fejlődő cégünk dolgozói számára versenyképes jövedelmet és ideális munkahelyi körülményeket biztosítunk. Kérjük a tesztmérnök pozíciónál fényképes, magyar és angol nyelvű, a teszttechnikus pozíciónál fényképes, magyar nyelvű pályázatot küldjön. A jelentkezéseket 1999.12.14-ig a következő címre küldje: ELCOTEQ Magyarország Elektronikai Kft., Szásziné Dudás Judit 7630 Pécs, Finn u. 3. Tel.: 72/509-137 I á i f i Cseri László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom