Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-01 / 329. szám

2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. december 1., szerda Ez nem vicc! Ez a Ji vicc! csak 89 Ft 93000 forint értékű nyeremény 39 skandi plusz poén betű=szám rejtvény Kémkedő amerikai diplomatát lepleztek le Moszkvában Elfogták, majd elengedték Moszkvában kémkedő amerikai hölgyet vettek őrizetbe, majd át­adták az amerikai konzulnak a diplomáciai mentességet élvező asszonyt. Alekszandr Zdanovics, a Szövetsé­gi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője kedden számolt be ar­ról, hogy hétfő este kémkedés közben tetten érték Cheri Leberknight amerikai diplomatát. A 33 éves másodtitkámál talált tárgyak listáját, a diplomata stá­tussal össze nem egyeztethető te­vékenységről beszerzett bizonyí­tékokat jegyzőkönyvben rögzítet­ték, majd az orosz külügyminisz­térium képviselőinek jelenlété­ben átadták a diplomatát az ame­rikai konzulnak. \ Az FSZB szerint az amerikai nagykövetség katonapolitikai osztályának másodtitkára hivatá­sos hírszerző, a CIA munkatársa. Leberknight „egy orosz állampol­gáron keresztül államtitoknak mi­nősülő katonai-hadászati infor­mációkat igyekezett megszerez­ni” - közölte az FSZB szóvivője. Az amerikai konzulnál határo­zott tiltakozást jelentettek be az orosz hatóságok, de kiutasításról egyelőre nem esett szó. A moszkvai amerikai nagykö­vetség minden kommentártól el­zárkózott. Az NTV nevű tévétár­saság kommentárjában úgy véle­kedett: az FSZB akciója válasz arra, hogy a közelmúltban az Egyesült Államokban őrizetbe vették a haditengerészet egyik tisztjét, Daniel Kinget, aki a wa­shingtoni állítások szerint Orosz­országnak dolgozott. Igor Ivanov orosz külügymi­niszter kedden reményét fejezte ki, hogy a kémügy nem lesz ked­vezőtlen hatással az orosz-ameri­kai kapcsolatokra. Hírek röviden BRÜSSZEL nem kapják meg a fűtőolajat. Az Európai Unió kedden elégedetten nyugtázta, vala­mint az EU brüsszeli bizott­ságának bővítésért felelő tagja, Günter Verheugen kü­lön üdvözölte, hogy Bulgá­ria is immár hivatalossá tet­te: 2006-ig bezárja mind a négy kozloduji atomreak­tort. Ezzel egyúttal megnyílt Szófia számára az EU-s csat­lakozás lehetősége. Az unió­nak a szlovák és a litván atomerőművekkel szemben is voltak kifogásai. A két érintett litván reaktort ko­rábbi ígéret szerint 2005-re és 2009-re, a két szlovákiait 2006-ra és 2008-ra zárják be végleg. MTI Kohl a titkos számlákról A volt német kancellár elismerte, hogy titkos számlákat használt a CDU-nak szánt adományok kezelésére, de azt tagadta, hogy őt va­laha is megvesztegették volna. Kohl szerint a titkos számlákról a he­lyi pártszervezetek kaptak pénzt. Arafat Moszkvában Az orosz fővárosban tartózkodó palesztin vezető telefonon folyta­tott megbeszélése során megállapodott Borisz Jelcinnel, hogy az ál­lamfő Palesztinába látogat Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából. A palesztin politikus szerint az orosz elnök látogatása hozzájárulhat a közel-keleti békefolyamat élénkítéséhez. Beiktatták Leonyid Kucsmát Letette a hivatali esküt Ukrajna újraválasztott elnöke. A beiktatási ün­nepségen mondott beszédében az államfő állást foglalt a gazdasági re­formok folytatása, az ország európai uniós orientációja, az Oroszor­szággal való partneri viszony, a szomszédos országokkal, és a nemzet­közi szervezetekkel való együttműködés mellett. Napirenden az internetes kereskedelem Fidel Castro nem mert elutazni a seattle-i csúcsértekezletre Bili Clinton amerikai elnök helyi idő szerint hétfő este, a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri értekezlete előtt egy nappal azt szorgalmaz­ta, hogy a köz érdekében korszerűsítsék az internetes üzletkötések jo­gi szabályozását, megkönnyítve az ilyen jellegű kereskedelmi tevékeny­ség fejlődését, ugyanakkor jobban védjék a fogyasztók érdekeit is. Az elnök felszólította az ameri­kai kereskedelmi minisztériu­mot, hogy álljon egy olyan mun­kacsoport élére, amely áttekinti az internetes üzleti tevékenység elé korlátokat állító jogszabályo­kat, és kezdeményezi azok felül­vizsgálatát. Clinton szerint külö­nösen a fogyasztóvédelmi előírá­sok szorulnak megerősítésre. Az elnök egyébként - közölte a Fehér Ház - közvetlenül nem A Külügyminisztérium tiltakozása A Külügyminisztérium vezetése kedden bekérette Balsa Spadijert, Jugoszlávia budapesti nagykövetét, és kifejezte tiltakozását amiatt, hogy Dezső Jánost, a Magyar Rádió belgrádi tudósítóját kiutasítot­ták az országból - közölte Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára. A magyar fél elvárja, hogy a jugoszláv hatóságok te­gyék lehetővé az indokolatlanul kiutasított, magyar-jugoszláv ál­lampolgárságú tudósító mielőbbi visszatérését Belgrádba. Francia-német csúcstalálkozó A csecsenföldi helyzetről és az Európai Unió leendő közös védelmi erejéről tanácskozott Párizsban Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia köztársasági elnök. A két politikus felszó­lította Oroszországot, hogy tartsa be ígéreteit, és tegye lehetővé, hogy az EBESZ küldöttsége látogatást tegyen Csecsenföldön. Figyelmeztetés Szerbiának Az Európai Unió azt követelte a belgrádi hatóságoktól, hogy azon­nal engedjék be az országba a Nis és Pirot városának szánt fűtőolaj- szállítmányt, amely november 24. óta vesztegel a jugoszláv-mace- dón határnál. Eközben az ellenzéki kézben lévő dél-szerbiai Pirot város vezetése éhségsztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre, ha EU-elégedettség Magyar Államkincstár Baranya Megyei Fiók "621 Pécs, Apáca u. 6. Telefon: (72) 213-388 (pénztári órák: hétfőtól-pentekig 08-13 óráig) T fi ,:;wr. m MAt.YAtt ÄLI.A.M 1‘AIMK Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjai­ban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! Szolgáltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladás­kor átutalás folyószámláról, folyószámlára. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR BARANYA MEGYEI FIÓK A WTO-ról dióhéjban Minek a rövidítése a WTO? A genfi székhelyű World Trade Organization, a Világkereskedel­mi Szervezet neve, 135 tagország együttműködése abból a célból, hogy minél szabadabbá váljék a nemzetközi kereskedelem. Mikor jött létre? Elődje a hetvenes években hazánkban is sokat emlegetett GATT (Általános Vámkereskedelmi Egyezmény) volt, ame­lyet 1947-ben az ENSZ égisze alatt alapított meg 23 ország a háború utáni kereskedelem liberalizálására. Ez alakult át 1994-ben WTO-vá. Hogyan oldódnak meg a kereskedelmi viták? Ha valamelyik tagország - egy másik tagország számára sérel­mes kereskedelmi gyakorlata miatt - a WTO-hoz fordul, a szervezet igyekszik közös asztalhoz ültetni a feleket. Ha ez nem sikerül, a WTO felállít egy döntőbíróságot, amelynek íté­lete nem kötelező érvényű ugyan, de az az ország, amelyik csökönyösen megsérti a WTO alapelveit, számíthat arra, hogy a többi ország kereskedelmi szankciókat léptet életbe ellene. Mit jelentenek a „fordulók”? A GATT történetéből eredeztethető: időről időre nagyobb sza­bású, átfogó tárgyalásokat tartottak a világkereskedelem fej­lesztéséről. Ezek olykor több évig is eltartottak, de nagyban hozzájárultak a világkereskedelem liberalizálásához. Eddig nyolc forduló volt, a seattle-i a kilencedik, amely előre látható­an legalább 3 évig fog tartani. A korábbiakat „tokiói”, illetve „uruguayi” fordulónak nevez­ték el. Várhatóan hogyan hívják majd a mostanit? Ez érzékeny pont: Amerika „seattle-i fordulónak” keresztelné el, az európaiak viszont inkább „millenniumi fordulónak” ne­veznék. Hiába, egy ilyen döntés sem könnyű a világkereskede­lemben. Több tízezren tiltakoztak Seattle-ben a WTO ellen fotó: feb/reuters vesz ugyan részt a WTO minisz­teri értekezletének munkájában, de szerdán egy ebéddel egybekö­tött találkozón beszédben fejti ki a küldötteknek a világkereskede­lem liberalizálásával kapcsolatos amerikai álláspontot. Helyi idő szerint ugyancsak szerda reggel- európai idő szerint szerda este- az elnök Seattle-ben találkozni kíván a WTO tevékenysége ellen tiltakozó farmerek képviselőivel. Fidel Castro kubai elnök elosz­latta azokat a találgatásokat, amelyek szerint esetleg az Egye­sült Államokba utazik a WTO csúcstalálkozójára. Castro hét­főn közölte: nem megy el, mivel csapdát állíthatnak neki és letar­tóztathatják. „Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormány nem tartja kívánatosnak jelenlétemet Seattle-ben - írta levelében a ku­bai elnök Jim McDermott demok­rata képviselőnek, aki meghívta Castrót a WTO-csúcstalálko- zóra. Castro szerint az amerikai hatóságok nem adnának neki be­utazási vízumot, és ezért nem is folyamodik érte, el akarja kerülni az elutasítással járó megalázta­tást. Washingtonban viszont kö­zölték: ha Castro vízumot kért volna, az Egyesült Államok az esemény házigazdájaként köte­les lett volna neki azt megadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom