Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-20 / 318. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. november 20., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából JOLÁN nevű kedves olvasóinkat 1ÜHB A KAPCSOLAT Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinapIo.hu Hírcsatorna A harkányi gyógyfürdő most készülő új medencéjét és a legfrissebb elektromos gépet is bemutatják a gyógy- intézményben ma és holnap tartandó országos reumatoló- gus fórum résztvevőinek, (cs) Óvodai családi nap Szi­getváron. November 20-án 9 órakor kezdődnek a Széche­nyi úti óvodában a szülőknek szóló előadások a gyermekek mozgásáról, tartásáról, a talp rendellenességeiről és azok megelőzéséről, a lelki egész­ségről, a mese és a vers jelen­tőségéről. Közben gyógytor­nára és egészséges falatokból tízórai is invitálják a családi nap résztvevőit. (gy) Vízállás és hőfokok a Du­nán és a Dráván: Mohács 264 cm, apadó, 8,2, Őrtilos -80 cm, apadó, 6,3, Barcs 32 cm, áradó, 6,2, Drávaszabolcs 114 cm, áradó, 8,3 fok. A megye több pontján megbénult a közlekedés - rekordmennyiségű hó esett Járhatatlan utak, áramszünet Az elmúlt évek egyik legnagyobb havazása nehéz próba elé állította az elhárításban résztvevőket. Pécsett megszakítás nélkül havazott reggel fél nyolctól tizenkét órán keresztül: a megye több pontján vált kritikussá a helyzet. A közlekedés több helyütt megbénult, a helyi já­ratok és távolsági buszok jó része időszakosan nem közlekedett, az áramellátásban is komoly gondok voltak. BARANYAI KÖRKÉP A megye útjaira több, mint har­minc centis hó esett tegnap. Csurgó Ferenc, a Pécsi Állami Közútkezelő Kht. osztályveze­tője elmondta, az összes jármű­vük - beleértve a lehetséges tar­talék munkagépeket is - folya­matosan kinn van az utakon, ennek ellenére komoly problé­mákkal szem­besülnek. Az esti órákban több száz autó akadt el a Hosszúhetény és Mecsekná- dasd közötti útszakaszon, ahol a hóátfúvá- sok miatt egy-másfél méteres torlaszok keletkeztek; a Kht. hó­marói - elsősorban az összetor­lódott járművek miatt - nem tudták megközelíteni a hely­színt. Több kilométer hosszan állt a sor a mecseki átkelő Pécs és Komló közötti szakaszán; az Árpádtetőnél zárták el a forgal­mat az úton keresztbe fordult járművek. Ekkora hóakadályok a szakemberek szerint már rég­óta nem voltak Baranyában, a közútkezelő szakemberei ezért arra kérik az autósokat, lehető­ség szerint ne induljanak el ott­honról. Délelőtt egyébként máshol is fennakadások jelentkeztek: egy ideig járhatatlan volt a 6-os főút szigetvári és pécsváradi szaka­sza, ugyanez volt a helyzet a fő­út szentlőrinci részénél is. A martonfai elágazónál egy kami­on fordult keresztbe, az eltere­lést csak a késő délutáni órák­ban sikerült feloldani. A délelőt­ti órákban szüneteltek a Pan­non Volán Pécs-Komló és Pécs-Mohács járatai, hosszabb- rövidebb ideig megközelíthetet- lenek maradtak kisebb baranyai települések: ezt jelezték többek között Pellérdről, Bicsérdről és Rózsafáról is. Az esti órákban Kozármislennyel szakadt meg a buszösszeköttetés. Dinnyés Im­re, k Pannon Volán pécsi főmenetirányítója lapunknak el­mondta, a nehezen járható utak sok problémát okoztak, nagy volt a torlódás Hosszúhetény és Hird vala­mint Pellérd és Görcsöny kör­nyékén, de a járatok estére kisebb-na- gyobb késéssel már közleked­tek. Az értesülések szerint a Du­nántúlon egy-három órás késés­sel közlekedtek a hosszabb útra induló járatok.- A hóréteg vastagodásával párhuzamosan nőtt a vonatok késése is - tájékoztatta a Du­nántúli Naplót Imre Lászlóné (első kis képünkön), a Magyar Államvasutak pécsi igazgatósá­gának sajtóreferense. A társaság legtöbb problémája a váltóállí­tással adódott, a hóátfúvások is nehezítették a közlekedést, ám eddig az összes járat elindult. A késés a sajtóreferens elmondása szerint legfeljebb félórás volt, hasonló eltolódással érkeztek meg az InterCity járatok is. Tegnap késő esti információk szerint gyakorlatilag járhatatlan volt a Pécs és Kaposvár közötti 66-os és 67-es út is; a baranyai szakaszokon ugyan haladhatott volna a forgalom, ám a somogyi részek bedugulása miatt itt sem lehetett átjutni. Az Országos Mentőszolgálat­tól kapott értesülések szerint a megyében kisebb nagyobb késé­sekkel működött a mentés, ám a betegszállítás délelőtt tizenegy órára gyakorlatilag leállt; a men­tők esetkocsijai délelőtt rövid ideig nem tudták megközelíteni Berkesdet, ide csak a szolgálat terepjárója - ebből összesen há­rom van a megyében - jutott el. Délutántól áramkimaradások­ról számoltak be Baranya jó né­hány településéről: a meg nem erősített hírek szerint akár a szá­zat is megközelíti azon helyek száma, ahol hosszabb-rövidebb ideig nem volt áram. A Dédász Rt. hivatalos közleménye szerint több hiba keletkezett a cég kö­zép- és kisfeszültségű hálózatán: a megyében az este hatórás állás szerint összesen huszonhét hi­bán dolgoznak a cég emberei. Az üzemzavarok a megye egész terü­letén jelentkeztek. A hótól sok helyen leszakadtak a kábelek, több helyütt áram alatt lévő osz­lopok dőltek ki, sőt transzformá­torállomások gyulladtak fel. Mohács és Barcs között gyakor­latilag mindenhol üzemzavaro­kat tapasztaltak, hasonlót jelen­tettek Szigetvár, Sellye térségéből és Nagyárpádról is. A Dédász el­látási területén a gondok Bara­nyában a legsúlyosabbak, a cég összes dolgozója a terepen van, mégis lesznek olyan területek, melyeket csak szombaton tudnak az ellátásba visszakapcsolni.- A megyei védelmi bizottság folyamatosan tartja a kapcsola­tot a honvédséggel és a polgári védelmi parancsnoksággal is - mondta el lapunknak Kékes Fe­renc (második kis képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés, a Védelmi Bizottság elnöke. A kü­lönleges körülményekre való te­kintettel a Pécsi Sportcsarnok­ban kapnának helyet azok, akik nem tudnak a rendkívüli időjá­rás okozta akadályok miatt ha­zajutni. A honvédség nehézjár- múvei is az elhárítás rendelkezé­sére állnak. T. G. Gyalogosan gyorsabb, mint kocsival araszolva fotó: Tóth l.i i Csökken a kórház adóssága SZIGETVÁR Perényi László önkormányzati biztos a kórház pénzügyi hely­zetének rendbetételét 260 mil­lió forint tartozással vette át, ami időközben 60 millió forint­tal növekedett. A szakember mégis bizakodó.- A városban terjedő mende­mondák miatt kértük a polgár- mestert, küldje ki hozzánk a könyvvizsgálót, hogy megnyu­godjon mindenki, a jelentése­ink valósak. A polgármesteri hivatal belső ellenőre is meg­győződhetett erről. Az adós­ságállományunk 174 millió és 17 millió forint van a számlán­kon jelenleg - mondja a Szi­getvár Városi Kórház és Ren­delőintézet februártól tevé­kenykedő önkormányzati biz­tosa, Perényi László. Ezt a már tisztességes hely­zetet vérrel és verejtékkel ér­ték el. Meg keHett válniuk több tucat dolgozótól, a mara­dókra néha emberfeletti ter­hek hárulnak. Se béremelés, se túlóra, semmilyen többlet- juttatás nem volt, a kórháziak mégis nagyon tisztességesen dolgoznak. A 142 hitelezőből már csak 40 hitelezőjük van, mindegyikkel megegyeztek a törlesztés részleteiről, még az­zal a kettővel is, akik fizetési meghagyással éltek a kórház­zal szemben. Perényi szerint még van egy nagyon kemény fél évük, de már látszik az alagút vége. „A számok alap­ján a jövő ősz végére nullára vagy akörüli értékre faragjuk le a kórház tartozásait” - ígéri az önkormányzati biztos, aki­nek most az egyik legfőbb cél­ja az, hogy pluszpénzt tudjon biztosítani a dolgozóknak, mert rászolgáltak. B. M. L. A címmel jár a pénz BARANYAI KÖRKÉP Szigorítják az ipari park cím odaítélésének feltételeit. Erre azért van szükség, mert a Gaz­dasági Minisztériumnak jövőre kevesebb pénze lesz az infra­strukturális beruházások támo­gatására. Az ipari park címet minden év­ben meg kell védeni, erre nagy súlyt helyez a Gazdasági Mi­nisztérium (GM). Az jövő év­ben már arra is sor kerülhet, hogy néhány, eddig ilyen cím­mel rendelkező társaságtól megvonják a címhasználat jo­gát. Kékes Péter, a Pécsi Ipari Park Rt. igazgatója szerint szükség is volt a szigorításra, hiszen az országban 75 ipari park létezik - legalábbis papí­ron -, s közülük néhányan a pályázaton beígért feltételek egy részét sem tudták eddig tel­jesíteni. A megyében ebben az évben indult el az ipari park építési láz, hirtelen három város (Sásd, Mohács, Komló) is be­adta pályázatát. Kovács Sán- dorné (képünkön), Sásd pol­gármestere na­gyon bízik ab­ban, hogy jö­vőre elkezdhe­tik az ipari park építését azon a város­környéki terü­leten, amelyet erre a célra je­löltek ki. A címmel jár a pénz - mondja -, vagyis nagyon nagy szükségünk volna a GM-től el­nyerhető, infrastruktúra-fejlesz­tésre fordítható állami támoga­tásra.- De ha nem kapjuk meg, ak­kor sincs nagy baj, majd ipari területként működtetjük. Eb­ben az esetben az anyagi forrá­sok szűkössége miatt több évig is elhúzódhat a terület előké­szítése. B. G. A hatszorosát követelték Kommandósok csaptak le a zsarolókra PÉCS Egy kommandós akció után négy, pénzbehajtással gyanúsí­tott férfit vett őrizetbe a rendőr­ség. A kölcsönadott összeg hat­szorosát követelték a sértettől. A Mecsek beavatkozó alosz­tály és a Pécsi Rendőrkapi­tányság nyomozói együtt lép­tek fel csütörtökön egy zsaro­lási ügyben. A kommandósok akkor csaptak le a gyanúsítot­takra, amikor a felek a pénz átadására megjelölt helyen összetalálkoztak.- A feljelentő baráti segít­ségként kért kölcsön három- százezer forintot még tavaly - ismertette az esetet Jávor Zol­tán, a Pécsi Rendőrkapitány­ság nyomozó osztályának ve­zetője. - A férfi vállalkozása tönkrement, nem tudta visz­szafizetni a kölcsönt, ezért a hitelező pénzbehajtókat kül­dött rá. A fenyegetések és a bántal­mazás elől menekülve az adós többször is lakóhelyet változ­tatott, de a zsarolók mindig a nyomára akadtak. Egy alka­lommal a videóját, máskor negyvenezer forintot vittek el önkényesen. Á követelt összeg folyamatosan emelkedett, a csütörtöki találkozón az ere­detileg kölcsönkért három- százezer helyett egymillió nyolcszázezret kellett volna átadnia a sértettnek.- Bár semmilyen szerződés nem szólt a hitelről, a köl­csönző elismerte, hogy átvette az összeg A három zsarolót és az önbiiuskodással gyanúsí­tott hitelezőt őrizetbe vettük, és indítványoztuk a letartózta­tásukat - mondta az osztály- vezető. S. G. Hiányoznak a jelzőtáblák SIKLÓS Az elkerülő út elkészülte egyál­talán nem jelentette a nagy tö­megű járművek csökkenését a belvárosban, a jelenség kapcsán már több észrevételt fogalmaz­tak meg. Mehring István képviselő meg­látása szerint a kamionokat - az áruszállításokat kivéve - ki kellene tiltani a belvárosból, s emiatt a képviselő-testületi ülé­seken is szót emelt. Szerinte még a Harkány irányából érke­ző teherautókat is kötelezni kel­lene, hogy igénybe vegyék az el­kerülő utat, s így ténylegessé váljon a belváros tehermentesí­tése. Mindezt a Gyűdi és Fel- szabadulás utcák kereszteződé­sében kihelyezett közúti jelző­táblával biztosítani lehetne. A legutóbbi felszólalás alkalmá­val a polgármesteri hivatal ille­tékese elmondta, a város ugyan elkészítette a jelzőtáblákat, de egyelőre nincs tisztázva, hogy kinek a tulajdonába, illetve ke­zelésébe tartozik az elkerülő út, így a táblák kihelyezésére addig nem kerülhet sor. A kérdés tisz­tázása végett az önkormányzat átiratot intézett a Közútkezelő Kht.-hez, melyben egyúttal a táblák felállítását is kérték. Az elkerülő úttal kapcsolat­ban eddig egyedül a beremendi cementgyár jelzett vissza, mely kötelezte saját járműveit az út használatára. Á gyárral ellen­tétben - épp a tilalmi táblák hi­ánya végett - a külföldi, főként horvát rendszámú kamionok továbbra is a belvároson ke­resztül közlekednek. K. J. Mire jó az óvodaiskola? A gyerekek fejlődésében az 5-8 éves kor olyan összefüggő életsza­kasz, melyet az óvodából az iskolába való átlépés - túlzással szólva - éppen derékba tör. Az óvodaiskola tulajdonképpen kísérlet a folyamat módszertani összekapcsolására, melynek eredményeit a tegnap meg­nyitott országos konferencia vitatja meg. PÉCS Az Apáczai Nevelési Központ a kétnapos konferencia házigazdá­ja, mondja dr. Bebesiné Túri Ka­talin, a központ igazgatója (kis képünkön), a kísérlet is innen, a két általános iskolát és több óvo­dát is magában foglaló intéz­ményből indult el tíz éve. Első lé­pésként azt jelentette, hogy az óvodapedagógusok a Jászberényi Tanítóképző együttműködésével tanítói diplomát, míg a tanítónők Sopronban óvónői képesítést is szereztek. így az óvónő tovább kísérheti az általános iskola első osztályába kerülő, sőt másodikos „gyermekeit” is, és az iskola is fel- készülten, életkori sajátságaikhoz alkalmazkodva fogadhatja az óvodából érkezőket. Ez még nem jelenti integrált intézmény létre­hozását, de a munka ésszerű, a gyerekek érdekében történő ösz- szekapcsolását feltétlenül. A szarvasi Körös Főiskolán már ha­sonló óvónői-tanítónői diplomát adó képzés is folyik, és ígéretesek a kísérletek Kecskeméten és Debrecenben is. Az iskolában az óvodához hasonló körülmények, tárgyak fogadják a kicsiket, azo­nos időben ét­keznek, mond­ja a szarvasi Ba­jomi Éva moz­gásfejlesztéssel is foglalkozó óvótanító, a he­lyi óvodaiskolai munkaközös­ség vezetője. Az iskolával együttműködve szá­mos közös rendezvényt tartanak, a szülő is biztos lehet abban, hogy gyermeke nem fog szorong­va lépni új intézményébe. Gya­korlat az is, hogy az óvónő részle­tesen is beszámol az iskola új ta­nítványáról, ahol egyébként is ré­gi ismerősként fogadják. A környezet és a személyek ál­landóságát hangsúlyozza Póla Józsefné, az ANK 3. Számú Óvo­dájának vezetője is. A szülők ál­talában csak abban az esetben választanak más iskolát, ha az óvodával összekapcsolt nem felel meg tagozatos igényeiknek. Az Apáczai Nevelési Központban már legalább 30 pedagógusnak van kettős képesítése. Noha az országban ez a gyakorlat még nincs elterjedve, de mindenütt megvalósítható, ahol az intézmé­nyek összefogására reális lehető­ség van. Az országos konferencia, ame­lyen előadást tartott dr. Mihály Ottó, a Miskolci Egyetem pedagó­giai tanszékének vezetője és dr. Vekerdy Tamás is, ma a pécsi, a szarvasi, budapesti, kecskeméti és a debreceni kollégák bemuta­tóival folytatódik, délben hozzá­szólásokkal és a záródokumen­tum elkészítésével fejeződik be. B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom