Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-19 / 317. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. november 19., péntek Röviden MATÁV-elismerés. Az Euromoney brit pénzügyi-ki­adói csoport Central Euro- pian című lapja a MATÁV- nak ítélte az évtized közép-eu­rópai vállalata címet. A dön­tést a stratégiai befektető von­zásával, a New York-i tőzsdei bevezetéssel, illetve a társaság 10 év alatti több mint 1000 milliárd forintos magyar be­fektetésével indokolták, (k) Ennyin gazdálkodnak. Ba­ranyában idén 230.555 hektá­ron, a megye földterületének 55 százalékán, a mezőgazda- sági terület 83 százalékán fo­lyik szántóföldi termelés. So­mogybán és Tolnában ugyan­ezek az arányok 46 és 79, va­lamint 63 és 84 százalék, (k) Exportbiztosítás. A külföl­di tőkebefektetések és az ex­port biztosításának lehetősé­geiről tartanak konzultációs fórumot november 23-án 10 órakor a Pécsi Kereskedelmi Központban. Az érdeklődők a terület szakértőitől kaphat­nak információt. (k) Üzlet és innováció. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Re­gionális Innovációs Centrum közös szervezésében üzleti célú és innovációs adatbázi­sok bemutatóját tartják no­vember 24-én 8,15-től a kama­ra székházában. Az egész na­pos fórumon konzultációra is lehetőség nyílik. (k) Növekvő termelés. Az ipa­ri termelés volumene 13 szá­zalékkal nőtt szeptemberben az egy évvel korábbihoz ké­pest, az augusztusit pedig 3,5 százalékkal haladta meg. Az első kilenc hónapban a múlt év hasonló időszakához ké­pest 8,4 százalékos volt a nö­vekedés, amelynek forrása to­vábbra is az export volt. (k) Tb-fórum. A 2000. évre ér­vényes társadalombiztosítási jogszabályokról, a járulék- és ellátórendszer változásairól tart konzultációs fórumot no­vember 29-én a pécsi Pala­tínus Szállóban a VTT Bara­nya. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 399,32 Cseh korona 7,05 Euró 255,75 Német márka 130,76 Osztrák schilling Lengyel zloty 18,59 58,49 Svájci frank Szlovák korona 159,57 5,96 USA-dollár 245,25 A gyógy-, az öko- és a borturizmusra épít a régió idegenforgalma Új lendülettel lát a dél-dunántúli régió idegenforgalmának fellendíté­séhez az átalakuló regionális idegenforgalmi bizottság. Az ágazat fej­lesztési irányait megszabó, a munkát koordináló szervezet januártól 13-4 baranyai, 4 somogyi és 4 tolnai, plusz az elnök - tagot szám­lál. A bizottság mellett a jövőben a Magyar Turizmus Rt. regionális marketing igazgatósága látja majd el a titkársági teendőket. turizmus, valamint a borturiz­mus formálja leginkább, tehát elsősorban ezekre a meglévő, il­letve dinamikusan fejlődő ága­zatokra gondolok.- Milyen forrásokra számíthat Dr. Farkas Tibort (kis képün­kön), a Malév Rt. Dél-Dunántú­li Területi Igazgatóságának ve­zetőjét idén szeptemberben ne­vezte ki a gazdasági miniszter a régiós szervezet élére. Az ide­genforgalomban jártas szakem­bert a bizottság munkájának te­rületi határairól, a legfontosabb feladatairól kérdeztük.- A bizottság területi illeté­kessége annyiban változott, hogy térségünket a statisztikai régióhoz igazították, amely je­lenleg Baranya, Somogy és Tol­na megyét öleli fel. A szervezet­nek rendkívül sokirányú felada­ta van. Ez kezdve a régiós turiz­mus koncepciójának kidolgozá­sától, a turisztikai infrastruktú­ra fejlesztésének előmozditásán keresztül az idegenforgalmi ok­tatás, szakképzés segítéséig szá­mos dologban megnyilvánulhat. A temérdek munkát csak a turizmusban érdekelt önkor­mányzatok, ka­marák és szak­mai szerveze­tek, területfej­lesztési taná­csok, meglévő turisztikai szervezetek közre- és együttműködésével tudjuk ered­ményesen elvégezni.- Személy szerint mit tart a kö­zeljövő legfontosabb szakmai fel­adatainak?- Elengedhetetlen, hogy mi­hamarabb kialakuljon a régió idegenforgalmi arculata. Úgy gondolom, hogy ebben a csodá­latos természeti és történelmi adottságok mellett a csend, a Harkány vonzereje minden évszakban jelentős FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ nyugalom, a rekreáció, az egész­ségmegőrzés és a gyógyulás kell hogy domináljon, de benne nem elhanyagolható a kulturális és gasztronómiai jelenlét sem. Munkám egyik fontos követel­ményének tartom a regionális szemléletet, azt, hogy legalább a turizmus területén csökkenteni lehessen a bizalmatlanságon alapuló megyei viszálykodást. Terveim szerint a készülő regio­nális turizmusfejlesztési straté­gia céljául tűzi ki egy egységes turisztikai háló kialakítását, amelyben az egyes termékek mi­nőségét emelve egységes, érté­kesíthető termékké válhat a ré­gió idegenforgalma.- Konkrétan milyen termékek­re gondol?- A már említett természeti és történelmi értékeken túl a ré­gió idegenforgalmi képét a gyógyturizmus, a falusi és öko­a régiós turizmusfejlesztés a kö­zeljövőben?- Örömmel értesültem a kö­zelmúltban, hogy az Országos Idegenforgalmi Bizottság jövő­re megduplázza a regionális szervezetek költségvetését. Ez azonban még nem elegendő cél­jaink végrehajtásához. Forrás tekintetében nagyon fontos fej­lemény, hogy a bizottság tagot delegálhat a területfejlesztési ta­nácsokba, nem titkolt célunk, hogy szeretnénk, ha az idegen- forgalom kiemelt szerepet kap­na a megyék, a teljes régió fej­lesztési koncepciójában. Az inf­rastruktúra, illetve egyes progra­mok fejlesztéséhez ugyanakkor befektetői pénzeket, Phare és más nemzetközi forrásokat kell találnunk. Többek között ez lesz a létrejövő marketingigaz­gatóság egyik kiemelt feladata. Kaszás E. Emelkedett a keresetek reálértéke Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 16,2 százalékkal, a nettó 12,5 százalékkal nőtt, ami a reálkereset 2,5 százalékos emel­kedését jelenti az előző év azonos időszakához képest - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az első kilenc hónapban a brut­tó, illetve a nettó átlagkereset 16,2, illetve 12,6 százalékos ja­vulást mutatott, a reálbér az elő­ző év azonos időszakához ké­pest 2,7 százalékkal nőtt. Az összfoglalkoztatottak szá­ma az első háromnegyed évben egy százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszaká­ban. Az ötnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalom- biztosítási intézményeknél 2 millió 691 ezren álltak alkalma­zásban. A versenyszférában a létszám 2,4 százalékkal nőtt, míg a költ­ségvetési intézményeknél a fog­lalkoztatottak száma 2,1 száza­lékkal csökkent. A versenyszférában a bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a költségvetési területeken 18,2 százalékkal emelkedett. A tel­jes munkaidőben alkalmazás­ban állók bruttó átlagkeresete az év első kilenc hónapjában havi 73.440 forint volt. Bara­nyában az első félévben ugyan­ez az adat havi 60.700 forint volt. A versenyszférában dolgo­zók 74.250 forintot, míg a költ­ségvetési szervezeteknél alkal­mazásban állók 71.670 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasági ág 158.680 forinttal a pénzügyi tevékenység, ezt követi 105.580 forinttal a vegyipar, valamint 99.300 forinttal a villamos ener­gia-, a gáz-, a gőz-, és a vízellá­tás, majd 91.470 forinttal a bá­nyászat. Átlag feletti, 85.050 fo­rintos bruttó keresettel rendel­keznek a közigazgatás, a véde­lem, és a kötelező társadalom- biztosítás területén dolgozók. A legkevesebbet, 45.570 forinttal a szociális ellátásban, valamint 46.480 forinttal a textiláru, bőr­termék- és lábbeligyártásában keresték. Szigorodik az ipari park cím odaítélése Európa új fejlesztési irányokat diktál BUDAPEST-PÉCS A Gazdasági Minisztérium a jövőben csak azoknak a pályá­zóknak ítéli oda az ipari park címet, akik a park működési feltételeit megteremtették és működtetik is a vállalkozáso­kat. A kötelezettségeiket nem, vagy jelentős elmaradással tel­jesítőktől a minisztérium meg­vonja a címet. Az 1997 óta adományozható címet az elmúlt év végéig ösz- szesen 75 cég nyerte el, a leg­többjük a dél-alföldi, dél-du­nántúli - közöttük a jól műkö­dő pécsi - és közép-magyaror­szági régiókban. Az ipari park cím birtokosai, illetve az ott működő vállalkozások előnyö­ket élveznek a gazdaságfejlesz­tési és vidékfejlesztési célelő­irányzatok támogatásainak megszerzésénél. Eddig 31 ipari park kapott támogatást, s az így elnyert források segítségével 2001-ig mintegy 7 milliárd forint érté­kű beruházás valósul meg. Az előnyöket a kis- és középvál­lalkozások mellett a multina­cionális vállalatok is felismer­ték, és szívesen ruháznak be az ipari parkokban. A parkok­ban eddig mintegy 128 milli­árd forintnyi beruházás való­sult meg. A parkokban műkö­dő 172 vállalkozás 17 ezer dolgozót foglalkoztat. Az al­kalmazottak száma már a Pé­csi Ipari Parkban is megha­ladja az 1000 főt. A változás vesztesei azok a kistelepülési önkormányza­tok lehetnek, amelyek ipari park létrehozásával kívánták kezelni foglalkoztatási prob­lémáikat. Szakemberek szerint idén a fejlődés üteme némileg mér­séklődik. Az ipari parkok fej­lesztése új irányt kaphat, fő­ként azért, mert EU elsősor­ban a határ menti, a környe­zetvédelemmel és közlekedé­si infrastruktúrával, valamint a turizmus fejlesztésével fog­lalkozó létesítményeket részé- siti támogatásban. HAINESS JENŐ 1939-1999 Életének 60. évében váratlanul elhunyt Hainess Jenő, a Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója. Több mint harminc évvel ezelőtt, egy novemberi napon lépte át a mai vállalat jogelődjének kapuját, hogy példaképül szolgáló édesapja nyomdokaiban maga is elsajátítsa a szakma tudnivalóit. A bányaipari technikumot végzett, szorgalmas fiatalember végigjárta a ranglista szinte valamennyi lépcsőjét:, előbb művezető, majd az állandó tanulás és önképzés eredményeként főmérnök lett. Jelentős részt vállalt a hazánkban egyedülálló technik?C bázison nyugvó csatomaüzem magas színvonalú fejlesztésében. A Péftsj^ Vízmű privatizációját követően a cég vezérigazgatója - a többségi tulajdonos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a francia résztulajdonos Suez Lyonnaise des Eaux teljes egyetértésével és elismerő bizalmával. Hainess Jenő 1939. január 22-én született Pécsett. Minden idegszáíaj“ tettvágya a városhoz kötötte, és élete végéig igazi „tűkének”, elkötelezett lokálpatriótának vallotta magát. Tudatosan és rendezetten élt. A szakma, valamint a művészetek szeretete és a sport tette teljessé mindennapjait. Előbb kézilabdázott, később a teniszjátékban találta meg a kikapcsolódás örömét. Sokan zárkózottnak hitték, ám ha valakihez közel került, szoros kapcsolattal bizonyította ennek ellenkezőjét. A munka mellett tanult, és így szerzett mérnöki diplomát. Munkatársaitól is folyamatos önképzést, kiemelkedő munkát követelt, de önmagát sem kímélte: az újabb és újabb feladatok vitték előre szakmai pályafutását. Olyan vállalatot hagyott maga után, amely nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét, és a jövő évezred elvárásainak is megfelel. Derülátó ember volt, s a vállalat jövőjét is a bizakodás szellemében formálta vezetőtársaival és a cég dolgozóival együtt. A cég privatizációját olyan sikeres és elodázhatatlan lépésnek tartotta, amely új fejezetet nyitott Pécs város vízellátásának történetében. Nemrégiben egy vele készült rádióműsor keretében azt mondta: jól választott munkahelyet és feladatot, megtalálta a helyét az életben. Várta a 2000. évet és számos elképzelés megvalósítását tűzte még maga elé. A befejezés azonban már azokra a fiatal munkatársaira vár, akikkel körbe vette magát, akikben a vállalat jövőjét is látta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécsi Vízmű Rt. saját halottjának tekinti. Hainess Jenőt családja, barátai és munkatársai gyászolják emlékét örökre megőrzik. *3489« Az APEH a pénztárgépek 2000. évi dátumváltásáról: Az Országos Pénztárgép és Ta­xaméter Technikai Bizottság, a jelenleg használatban lévő pénz­tárgépeket két kategóriába sorol­ta: amelyek nem tudják kezelni a 2000. év dátumváltásával kap­csolatos problémát, illetve ame­lyek változtatással alkalmassá te­hetők - tájékoztatott az APEH. Az olyan típusú pénztárgépek által kinyomtatott nyugták, amelyek változtatással sem tud­ják kezelni a 2000. év dátumvál­tását, 2000. január 1-jétől nem felelnek meg az általános forgal­mi adóról szóló törvény előírá­sainak. Ezért a használóknak gondoskodnia kell megfelelő pénztárgép beszerzéséről. Az olyan pénztárgépek, amelyek meghatározott határidőre, vál­toztatással alkalmassá tehetők a 2000. év dátumváltására, január 1-jétől még használhatók. A szakszerviz bevonásával végzett átállítás költsége típus­tól függően, 3 és 100 ezer forint között ingadozik. Ha a haszná­ló nem vállalja a változtatás költségét, akkor az eredeti pénz­tárgéppel kibocsátott nyugta szintén nem felel meg a törvény előírásainak. A javíthatatlan pénztárgépek esetében értesíte­ni kell a szervizt, az adómemó­ria tartalmát ki kell íratni, és azt 5 évig meg kell őrizni. Az adó­zónak természetesen a selejte­zéssel egy időben gondoskodnia kell új, 2000. év konform pénz­tárgép beszerzéséről. A pénztár­gépek típus szerinti megnevezé­se az APEH irodáiban tekinthe­tő meg. Októberben folytatódott a lakossági részvényvásárlási láz Növekedtek a forint alapú betétek A háztartások nettó pénzügyi vagyona a jegybank előzetes adatai alapján októberben 4.849,3 milliárd forint volt, ami 495,9 milliárd forinttal haladja meg egy évvel korábbi, és 39 milliárddal a szeptem­ber végi értékét - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoz­tatójából. A háztartások nettó pénzügyi vagyona szeptember végén 4.810,3 milliárd forintot tett ki, ami 468,2 milliárd forinttal volt magasabb az 1997 szep­temberinél, s 15,9 milliárddal az előző havinál. A háztartá­sok nettó megtakarítása októ­berben 8 milliárd forint volt az inflációt kiszűrve, akárcsak szeptemberben, ez azonban jó­val elmarad az egy évvel koráb­bi 31 milliárd forinttól. A jegy­banki számítás szerint az inflá­ciós hatások kiszűrése után a háztartások nettó pénzügyi va­gyona októberben 1,3 milliárd forinttal csökkent, az első tíz hónapban viszont 148,4 milli­árd forinttal emelkedett. A háztartások pénzügyi esz­közein belül a forintbetétek és az értékpapír-állomány együt­tes összege 2.309,3 milliárd fo­rintot tett ki, ami 245,9 milli­árd forinttal több, mint egy év­vel korábban. Októberben 12,4 milliárd forint nettó betétkivo­nás történt, azonban a 17,2 milliárd forint kamatot is figye­lembe véve a növekedés 4,8 milliárd forintot ért el. A devizabetétek állománya 0,6 milliárd forinttal, 646,8 milliárd forintra nőtt október­ben. A lakosság mintegy 0,4 milliárd forinttal csökkentette devizabetéteit, a kamatok azonban csaknem 1,1 milliárd forinttal növelték az állo­mányt. A jegybank közleménye sze­rint az első nyolc hónapban jel­lemző részvényeladással szem­ben októberben folytatódott az egy hónappal korábban meg­kezdődött lakossági részvény- vásárlás. Tőzsdei részvények­ben 237,1 milliárd forintot tar­tott a lakosság október végén, ami 10,6 milliárd forinttal több a szeptemberinél, de 64,9 milli­árd forinttal elmarad a tavalyi adattól. A háztartások tartozásai ok­tóberben 9,7 milliárd forinttal emelkedtek. A háztartások tel­jes hiteltartozása 505,2 milli­árd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 414,3 milliárd fo­rinttal. A havi növekedésen be­lül a fogyasztási hitelállomány 9,5 milliárd forinttal, az építési és lakásvásárlási kölcsöné 2,4 milliárd forinttal nőtt, míg az egyéb hitelkonstrukciók állo­mánya 2,2 milliárd forinttal csökkent. Kihasználni meglévő adottságainkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom