Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-05 / 303. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. november 5., péntek Hírcsatorna A megye számos pontján virágba borultak a meggy­fák. Garéban például a Rá­kóczi úton, Tóth Zsokék portája előtt, Sásdon pedig a szőlőhegyi völgyekben idéz­nek tavaszi hangulatot a hó­fehér szirmok. (cs) Harkány belvárosában Jászberényben gyártott díszes kandelábereket állíta­nak fel hétfő óta. A Kossuth Lajos utcában pár héten be­lül több mint félszáz olyan világítótest ontja a fényt, amelynek a tartószerkezete öntött vasból készült, (cs) Bővítik a nagydobszai glóbuszt, egy év múlva már száz köbméteres lesz és több mint harminc méter maga­san helyezkedik majd el. így nő a nyomás, gyorsabban forgatják a vizet, az ellátás pedig zavartalan lesz. Kis- és Nagydobsza önkormány­zata csaknem húszmillió fo­rintot költ a fejlesztésre, (cs) A 6. sz. főúton, Hidas és Mecseknádasd közelében javítást végeznek. Az előbbi helyen a csomópontot építik át, míg az utóbbi település­nél a padkát, valamint a ré­zsűt rendezik. Az útszűkület­ben csak 30 km/h, illetve 40 km/h sebességgel szabad ha­ladni. (cs) Bikái és néhány hegyháti település együtt alakít ki szennyvízhálózatot és tisztí­tóművet. A tanulmányterv már elkészült, a társulok, így többek között Tófű, Egyhá- zaskozár, Nagyhajmás és Mekényes most kérelmezik az engedélyeztetést. A tisztí­tótelepet eredetileg Mágocs- ra tervezték. (cs) A bükkösdi kultúrház másfél évtizedes zárva tar­tás után jövőre várhatóan ki­nyit. Pénzt nyert pályázat út­ján az önkormányzat, és még idén kezdődhet a létesít­mény felújítása. A kivitele­zés során elsősorban a tető­zetet kell megerősiteni. (cs) Csarnótán most először valamennyi vizesárkot kitisz­títják és mélyítik. Több mint egy kilométer hosszúságban beton lapokkal bélelik ki a folyásokat, hogy megakadá­lyozzák a talajpusztulást és az eltömődést. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 199 cm, apadó, 11,9 fok, Őrtilos 10 cm, áradó, 11,5 fok, Barcs 13 cm, apadó, 11,3 fok, Drávaszabolcs 130 cm, áradó, 11,2 fok. Számos törvénysértést tárt fel a Megyei Ügyészség közelmúltban be­fejezett, önkormányzati közalapítványokkal foglalkozó vizsgálata. Bár az alapítványok jogszabályellenes működéséhez valóban nem fér­het kétség, szándékosság nyomát sehol sem állapították meg: egyéb­ként a hasonló vizsgálatok során Baranyában szándékosságra az el­múlt években sem volt példa. Cél szerinti tevékenységre, e működés költségeire fordított kiadások (Ft) Megnevezés Forrta: Baranya Megyei Ügyészség Közérdekű célkitűzés szerinti tevékenységre fordított összeg Működés költségeire fordított kiadás Odúért i 700.000­írott ked 201.810 3.500 Majs község fejlődéséért 223.000 3.855 Együtt az idősekért 6.500.000 5.000 Fogd a kozom 7.268.000 3.140.000 Bicsérd községén 1.138.371 77.492 Lánycsókért ■3.338.400 24.756 Villányén ’ 273.000 18.700 Székelyszabar község kultúrájáén és sportjáért 485.702 21.862 Himesháza és térsége közbiztonságáén 1.974.738 9.847 Úlpetráért 1.140.000 7.220 Vokányi iskoláén 244.510 3.974 Szentlőrincért 1.611.857 64.255 Boda községén 730.000 85.944 Szent László 2.172.000 1.143.000 A táblázat csak a 200.000 Ft közérdekű célkitűzés szerinti tevékenységre fordított összeg feletti alapítványokat tartalmazza BARANYAI KÖRKÉP- A befejeződött vizsgálat során az ügyészség - annak megállapí­tása mellett, hogy az ellenőrzött szervezetek céljuknak megfele­lően működtek - törvénysértő mulasztásokat észlelt - tájékoz­tatta a Dunántúli Naplót dr. Fe­kete Bálintné megyei főügyész­helyettes. Mint megtudtuk, a vizsgált 25 közalapítvány és egy alapítvány működése során szándékos mulasztást nem tár­tak fel; a törvénysértések ma­gyarázata általában a hiányos jogszabályismeret volt. Fekete Bálintné egyébként úgy véli, az önkormányzatok által létreho­zott alapítványok szinte kivétel nélkül elérték céljukat, ráadásul tevékenységüket, céljaikat a kö­zösségek is magukénak érzik: a támogatások túlnyomó része ugyanis már nem az önkor­mányzatoktól származik. Mint kiderült, gyakori problé­ma, hogy bár a közalapítványok többsége a kuratóriumot jelöli ki a vagyon kezelőjeként, mégis egyszemélyi döntések szület­nek. Nem a testület, hanem a kuratórium elnöke vagy titkára járt el Himesházán, Újpetrén, Vokányban, Kásádon, Lánycsó­kon és Bicsérden. Több alapít­ványnál kifogásolta az ügyész­ség, hogy írásbeli kérelem, pá­lyázat vagy javaslat helyett - bár az alapító okirat igy rendelkezik - mindössze szóbeli kérelem alapján ítéltek oda támogatáso­kat. A legtöbb kifogásolni valót egyébként az ügyészségi vizsgá­lat a kuratóriumok működési rendszeressége és a működés dokumentáltsága terén tárta fel. Az előírt üléseket nem, vagy nem rendszeresen tartották meg, a Vékény Községért, a Bogdásai Ifjúságért és a Máza Községért Közalapítvány - az alapítványi vagyon további gya­rapodására várva - meg sem kezdte működését, holott az ala­pítványi célok megvalósításá­hoz szükséges vagyon már ren­delkezésére állt. A kuratóriu­mok működésével kapcsolatos okiratok több esetben hiányo­sak voltak, gyakran nem készül­tek el a jegyzőkönyvek, jelenléti ívek - ezek elmaradtával pedig nem ellenőrizhető a szabályok megfelelő betartása. Több közalapítvány számvite­li beszámolója és könyvvezetése sem felelt meg a törvényi előírá­soknak: egyes alapítványoknál - mint például az említett Máza Községért és a Bogdásai Ifjúsá­gért közalapítványoknál - az ügyészség a fentiek teljes hiá­nyát állapította meg. Fekete Bálintné elmondta, bár jogsza­bály kötelezi a közalapítványo­kat, mégis a legritkább esetben tértek át az előírt kettős könyve­lésre. Kilenc közalapítvány pe­dig nem hozta nyilvánosságra gazdálkodásának adatait. Fekete Bálintné beszámolt ar­ról, hogy összesen 23 felszóla­lást nyújtottak be a vizsgált ala­pítványok kuratóriumaihoz. 9 esetben jelezték az alapítóknak az alapitó okiratok hiányossága­it; 25 esetben pedig felhívták az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az általuk létrehozott köz- alapítványok közhasznúsági nyilvántartásba vétele érdeké­ben szükséges az alapító okirat módositása. T. G. Szja-ból négymillió A vizsgált 25 közalapítvány és egy alapítvány induló vagyona összesen 2.620.000 forint; az alapösszeg a legtöbb esetben 50- 100 ezer forint volt. Az ügyészi vizsgálat idejére a szervezetek 59.744.726 forint tőkére tettek szert. A személyi jövedelemadó­felajánlásból származó bevétel megközelítette a négymillió forin­tot; a vizsgált alapítványok közül egyébként tizenheten részesül­tek az szja 1 százalékából. Az önkormányzatok rendszeres támo­gatást csak kivételesen nyújtanak. A késztermék jelentheti a jövőt A bor már remekül eladható. Miért ne lehetne a borútprogramhoz kapcsolódóan egyéb mezőgazdasági termékekkel is piacra lépni? Az ötlet remeknek tűnik, a kivitelezéshez sok pénz kellené. SIKLÓS A jogosnak tűnő kérdés egy, a hét elején megtartott szarvas­marha-tenyésztési tanácskozá­son fogalmazódott meg, ame­lyen az is elhangzott, hogy a je­lenlegi 21 ezres szarvasmarha­állományból mindössze 2500 a húsmarha, mely pedig - épp tra­dicionális értékét tekintve - megoldást jelenthetne a gazdák­nak. Dr. Szepesvári Zsolt (ké­pünkön) állatorvos, aki maga is tenyésztő, meglátása szerint a várható uniós csatlakozáskor a hazai tenyésztők csak akkor „rúghatnak labdába”, ha helyi, regionális értékeket felmutató késztermékekkel jelentkeznek a piacon. Szerintem a baranyai adottságok akkor volnának iga­zán kihasználhatók, ha az Or- mánság területén helyben adva lennének a különböző állatfaj­ták hizlalási, feldolgozási és pi­acra jutási lehetőségei. Gera István, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének tenyésztésveze­tője hasonlóan vélekedett, a je­lenlegi helyzetben csak a tradi­cionális honi termékek, „hun­garicumok” se­gíthetik a hazai gazdálkodókat a kilábalásban. Véleményét - történelmi ada­tok mellett - spanyol példá­val igazolta, ahol az ottani marhából előállított, alig 40 de- kás, ám speciálisan készült sza­lámi 6000 forintnak megfelelő pesetáért kel el. Koppány Gábor, az Országos Mezőgazdasági Minőségellenőr­ző Intézet munkatársa szerint az ősi magyar állatfajtákból előállí­tott készterméket - olyan mó­don, amilyen az uniós országok­ban nem létezik - megfelelő áron lehetne értékesíteni, mely­nek egyik kiváló terepe lehet a borút, ahol a turisták a helyi itó- kák mellett igazi gasztronómiai élményekkel gazdagodhatnának. Annál pedig, amit a „gyomrá­val érez” a turista, nincs jobb marketing. A megvalósításhoz sok pénzre volna szükség. Egy­öntetű vélemény, hogy e kérdés­ben a SAPARD-program adhat segítséget a különböző régiók­nak. K. J. (£$ Kommentár az 1. oldalon) Tartásra javasolt állatok A délvidéken a baromfiak esetében a magyar sárga, magyar fehér, kendermagos, magyar-, illetve erdélyi kopasznyakú az ajánlott. Sertések vonatkozásában a szőke, vörös, illetve fecskehasú mangalica (utóbbit Svájcban 1999 megmentendő állataként tart­ják számon) a javallott. Birkák tekintetében a Baranyára jellemző cikta, valamint a tigája, a gyimesi racka. Szarvasmarha esetében a magyar szürkemarha. Az egészséges életmódra nevelés fontos szerepének isme­retében Pécsett, a Bimbó utcai óvoda új tornatermet alakított ki pályázati pénzek segítségével, így naponta minden gyerek 25-30 perc intenzív mozgása vált lehetővé. fotó: wéber tamás Az adónyomozóknak egyre több feladatot ad a csődbűntett, a számvi­teli fegyelem megsértése, az adócsalás. A legtöbb ügy a megyében (je­lenleg 40) az 1-10 milliós értékű bűncselekmények között fordul elő. BARANYAI KÖRKÉP Kilenc hónapi működésük so­rán a megyében 140 esetet vizs­gáltak meg az adónyomozók, de Burillák Attila, az APEH sajtó­főnöke (képünkön) szerint nem csökken, inkább növekszik az ügyek száma. Ezek egy része la­kossági bejelentés alapján meg­kezdett nyomozás, de a legtöbb vizsgálatot az adóhatóság, a rendőrség vagy a saját informá­cióik alapján indították el. Min­den lakossági bejelentésnek utá­na néznek, tapasztalatuk az, hogy ezek jó része más hatóság (feketemunkánál a munkaügyi felügyelet) illetékességi körébe tartozik, vagy pedig a helyszíni szemle alapján a nyomozók a bűncselekmény alapos gyanúját nem állapítják meg. Eddig 28 csődbüntettet vizs­gáltak. A felszámolási határozat megjelenése után napok alatt autók, épületek és más vagyon­tárgyak tulajdonjoga változik meg, a felszámoló a vagyonki- mentés felderítésére tesz felje­lentést. Ugyancsak sok munkát adott a nyomozóknak a számvi­teli fegyelem megsértése miatti bűncselekmények. Ebben a büntetési kategóriában a leg­gyakrabban a cégbíróság azért tett felje­lentést, mert néhány vállal­kozó határidő­re, s az azt kö­vető felszólítás és birság elle­nére sem tett eleget kötelezettségeinek. A megyei adónyomozók sze­rint az állami pénzek jogosulat­lan felhasználása a polgárok er­kölcsi megítélésében sokkal na­gyobb súlyú, mint egy szokvá­nyos sikkasztás. Ilyen bűncse­lekményt követtek el, akik Sely- lye környéki földeken almáskert létrehozására vettek fel jelentős állami támogatást. A 20-20 hektáros területen semmiféle te­lepítést nem végeztek, a meg­rendelt 60 ezer facsemetét sem fizették ki a kereskedőnek, aki­nek ezáltal több milliós kára ke­letkezett. Burillák Attila elismerte, a megyében a vizsgálat alatt lévő, valamint a már lezárt, ügyész­ségnek vádemelésre átadott, fel­tételezett bűncselekmények szá­ma legmagasabb a dunántúli megyék között. Ám a felderítési érték alacsony, zöme 1-10 millió között mozog, százmillió feletti ügyük még nem volt. Ami új­donság: az utóbbi időben egyre gyakrabban kell vizsgálatot foly­tatniuk nemzetközi cégeknél. A megyében működő kínai, bos- nyák, horvát, német vállalko­zók sűrűn kerülnek kapcsolatba az adónyomozókkal. B. G. Törvénysértő alapítványok: hibás jogismeret Egyre több a csődbűntett Otven halál az utakon BARANYAI KÖRKÉP A héten szomorú határt ért el Baranya megye baleseti sta­tisztikája. Kedden éjszaka Baranyajenőn egy huszonkét éves férfi, feltehetőleg a gép­kocsi túl nagy sebessége miatt jobbra kisodródott, és letért az út melletti füves árokba, ahol egy villanyoszlopnak üt­között. A balesetet szenvedett fiatalember a helyszínen bele­halt a súlyos sérülésekbe. La­punkban már több alkalom­mal is beszámoltunk arról, hogy idén - amellett, hogy a balesetek száma összességé­ben nem sokat változott - a halálos balesetek száma ag­gasztóan sok. Tavaly negyven­kilencen vesztették életüket Baranya megye útjain, idén pedig már az ötvenedik tragé­dia is megtörtént. Kedden Magyaregregy és Sárhát köze­lében két súlyos karambol volt. S. G. A horhosok fogságában SÁSD A városka gazdái közül sokak­nak van földje a vázsnoki sző­lőhegyen, ahol az omló falú horhosokban és azok mentén gyakran okoznak gondot az al­kalmi források és szivárgó erek. Adódik úgy, hogy pincék roskadnak meg, elkátyúsod- nak a mély völgyutak. Fél évti­zede küszködnek a hegyköz­ség tagjai az elemi erőkkel. A hét végén ismét összefogtak a Sásdcsat Kft., a téglagyár és egy nyugdíjas szövetkezeti el­nök segítségével, hogy újra utat építsenek. Három forrást egy méter mélyen betontuskó- val betömedékeltek, s zúzalék­kal erősítették meg a kocsi- és gyalogcsapást. Most mindenki adott pénzt de jöttek törmelé­ket döngt >i és egyengetni a Felső-hegy. cl is. Később, ha a pénzből futja, alagcsöveznek, mert árkot ásni lehetetlen a keskeny suvadásokban. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom