Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-04 / 302. szám

6 Dunántúli Napló Hitélet 1999. november 4., csütörtök „Öltsétek magatokra az új embert!” Az egyházmegyei zsinat dokumentumai Szent Mór, a Pécsi Egyházmegye második püspökének ünnepén nyúj­totta át Mayer Mihály megyés püspök a papságnak és a hívőknek a Pécsi Egyházmegyei Zsinat (1997-98.) dokumentumait magában foglaló 200 oldalas szolid, de rendkívül ízléses kivitelezésű könyvet. A szentmisét megelőző sajtótájékoztatón a megyés püspök úr és dr. Goják János professzor fogadta a sajtó képviselőit.- A zsinatot 1997 pünkösdjén hirdettem meg - kezdte tájékoz­tatóját a megyés püspök úr. - Ez nem véletlen időpont, hiszen a Pünkösdi Lélek az, aki összefog, és egységbe hoz minket. Ebben már benn szerepelt a zsinat szándéka: a híveket hogyan le­het egységbe foglalni, és hogyan tudnak kilépni a világba az em­berek közé, és ott az egységet munkálni. Az ünnepi ülés 1998. október 21-24. között volt. A részt ve­vők: 40 pap és 40 világi. Ezt hangsúlyozom, mert a régi idők­ben csak papok szerepeltek a zsinaton. Ez annak a jele, hogy a laikusokat, a megkeresztelt embert már úgy tekinti az egy­ház, mint aki az általános pap­ságban vesz részt. Ez a zsinat nem törvényeket hozott, mint régen, hanem irá­nyultságot, irányvonalat. Dina­mikus normával segíti a külön­böző lépcsőkön álló és különbö­ző felfogású embereket. Ezért a zsinat pasztorációs zsinat és nem dogmatikus, vagy nem er­kölcsi. De a dogmatikus témák és az erkölcsiek is mindenütt ott voltak. A zsinat jelmondata: öltsétek magatokra az új embert. Azt az embert, ahogyan Krisztus elkép­zelte a megkeresztelt embereket. Mi Krisztusra tekintünk, és Krisztus szerint akarjuk életün­ket kialakítani, és nem a szeku­larizált világ elvárásai szerint. A könyv a plébániák és a plé­bániai csoportok dialógusának alapja, hogy ott, ami a zsinaton előkerült, tovább folytatódjék. A zsinat akkor fog elmélyülni, ha a könyvben lévő témák a fejbe és a szívbe kerülnek. Ehhez türe­lem és hosszabb idő kell. A Pécsi Egyházmegyei Zsinat Dokumentumai című kötetet dr. Goják János professzor ismertet­te.- Meglepő volt számomra az érdeklődés és affinitás, amit fő­leg a világiak részéről tapasztal­tunk. A világiak aktivitása nél­kül nem lehetett volna ezt a zsi­natot megtartani. Tizenhét té­máról volt szó - a lelkipásztor­kodásnak általunk legfontosabb­nak ítélt témáiról. Ezeket egyfaj­ta logikai rendszerbe foglaltuk. Az első rész az evangelizáció. Ez azt jelenti, a keresztény éle­tet, a keresztény örömhírt ho­gyan lehet ma hatékonyan köz­vetíteni a megváltozott társadal­mi körülmények között. Az evangélium továbbadása első­sorban az örömhír közvetítését jelenti. Ezért kapott hangsúlyt az első témában, hogy vajon az egyház, ahogyan ma megjelenik az emberek előtt, képes-e a meg­váltás örömhírét, az Isten szere- tetének, irgalmának örömhírét hatékonyan közvetíteni az em­bereknek. Az utolsó téma az egyházme­gye szerkezete. E kettő közé éke­lődik az egész. A második nagy témacsoport: lépés a társadalom felé. Itt téma az ökumené, a kisebbségek és a kultúra. A kultúra két vonatko­zásban is vizsgálat tárgya volt. Az egyik, hogy a keresztények a maguk értékrendjét miképpen tudják megjeleníteni a kultúrá­ban. A másik, hogyan jelennek meg a keresztény kulturális érté­kek a mai kultúrában. S végül helyünk a közéletben és a politi­kában. Az egyházmegyében készült szociológiai felmérést a függe­lékben hoztuk, amely nagy fi­gyelmet szentel az egyház hely­zetének ismertetésére. Hiszen ha arról beszélünk, hogy felada­tunk Krisztus üzenetének közve­títése a mai körülmények kö­zött, akkor az szük­ségeltetik ehhez, hogy ezeket a kö­rülményeket, a mai társadalmi, szociá­lis, kulturális viszo­nyokat, amennyire lehet, megismerjük. Arra az újságírói kérdésre, miben kü­lönbözik a zsinat a korábbiaktól, a püs­pök úr válasza:- Nem statikus, hanem dinamikus normákat állítottunk. A dinami­kus norma nem egy mércét állít, aki átviszi, az keresztény, aki nem, az a szekularizált világ em­bere. A zsinat mindenkihez akar szólni. Abban a zsinati megszó­lításban úgy érvényesül a dina­mika, hogy aki az első fokon van, azt a második fokra akarjuk segíteni. Aki a harmadikon, azt ne engedjük visszalépni a máso­dikra, hanem a negyedik fokra emeljük. Emberre szabottan, személyesen akarjuk megszólíta­ni az embert, de úgy személye­sen, hogy ne privát vallású akar­jon lenni, hanem egy közösség­ben, hiszen a közösségnek van megtartó és formáló ereje. A kö­zösségek erejét látjuk a különbö­ző egyházi mozgalmakban. A vallás az mindig személyes dön­tés és közösséghez tartozás.- Milyen lesz a zsinatnak a to­vábbélése?- Az egyik: az Alapítványi Székházban rendszerességgel egy-egy témát akarunk feldol­gozni. A másik: azokat, akik a témát kidolgozták az egyházme­gyében, behívjuk, és egy-egy al­kalommal két-három témát még egyszer közösen megbeszélünk, hogy ők az egyházközségükben a téma folytatói le­gyenek. Mert azt lá­tom, hogy egy elkö­telezett világi néha többet mozgat meg, mint egy túlterhelt idős plébános. Hatékonyan közvetíteni az evan­géliumot... A legha­tékonyabb eszközök egyike a sajtó.- A média fontos­ságát a zsinat na­gyon kiemelte. Nagy gondunk, hogy legyenek, akik informálják a keresztényeket, a közösségeket, a civil szervezete­ket, a várost és a pártokat is. Amikor azt mondom, nem rea­gáló jelenlétünk van, akkor azt is mondom: előre akarunk néz­ni. S ehhez nagyon is szükséges, hogy találjunk embereket, akik az információkat közvetítik. Most is köszönetét akarok mon­dani minden médiumnak, amely igyekszik az objektivitás irányá­ban tájékoztatni az egyházak­ról. A Pécsi EGYHÁíIIIEGYeI Zsínnt DOKiMnEntvmAi Álért» Takaréksiövelkeiel. mert helyben ven. niigyon/o hire van. es kölcsönös Ilii,ltom lelenk koiollnnk Mindannyian k a szívünkhöz legközelebb állókban bízunk meg igazán ' Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük családunk jövőjét. Készítsünk betlehemet! A Pax et Bonum Ferences Diák- szövetség pécsi régiója idén is­mét pályázatot hirdet betlehem készítésére. Az alkotások ké­szülhetnek tetszőleges méret­ben és anyagból, bármilyen eljá­rással. Pályázhatnak: óvodások, az általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói egyénileg vagy kisebb csoportokban (osz­tály, hittancsoport, szakkör). Beadási határidő: Advent 3. vasárnapja, 1999. december 12. Az elkészült műveket szemé­lyesen lehet a pécsi görög kato­likus parókiára eljuttatni (Pécs, Alajos u. 21. Tel.: 72/328-793). A művekből kiállítást rendez­nek, és díjazzák azokat. Megnyitó: december 18-án 16 órakor, a ferences rendházban (Pécs, Ferencesek u. 34.). Keszüben befejeződött a temp­lomtető felújítása. A munkát Mayer Mihály megyés püspök a vasárnap 11 órakor kezdődő szentmisén áldja meg. A német nyelvű szentmisén Pécsett, vasárnap fél 10 órakor a cikói kórus énekel. Rádióköz­vetítés fél 11-től. Égi béke a földön címmel előadást, beszélgetést és közös meditációt tart Dombi Ferenc katolikus pap a Civil Közössé­gek Házában (Pécs, Szent Ist­ván tér 17.) november 6-án, 14 órakor. Konfirmáció. Vasárnap dél­után 2 órakor Pellérden lesz a református gyülekezetben kon­firmációs ünnep a fiataloknak. Család a bibliában címmel hitmélyítő alkalmakra kerül sor Pécsett, a Bokor utcai baptista Példaképeink Gyakori panasz manapság, hogy hiányoznak a pél­daképek, akikre felnézhetünk, életük példáját kö­vethetnénk. Ilyenkor, Mindenszentek táján kön­nyen találunk olyan példaképet, akinek élete soha ki nem alvó fáklyaként világoskodik előttünk. Diákkoromban mindig örültünk Szent Imre ün­nepének, mert őt a magyar ifjúság példaképének és védőszentjének tartottuk. Ugyanígy volt védő­szentje a magyar leányoknak: Árpád-házi Szent Erzsébet, a szeretet szentje. Ezer év távlatából kicsit idegenül hathat Szent Imrének, a „lilio- mos hercegnek" legendákban kiszínezett alakja. Pedig Árpád vére csörgedezett ereiben, erőteljes, férfias jelenség volt. „Első vitéz, a férfiaknak éke, / illett a dárda nyílinas kezébe ” - ír­ja a róla szóló szonettben Harsányi Lajos papköltő. Ugyanakkor mély lelkiségét tükrözi a szonett másik két sora: „a réten árvalányhajat szakított, / templomba vitte és a Szűznek adta. ” Imre herceg első nevelői mindenesetre a szülei voltak, akik mind­ketten az életszentség útján jártak, s az ő hatásuk alatt érlelődött meg a kis királyfiban az az életideál, amelyet magában kialakított, az az életút, amelyet járni megtanult. Gyökeres változás állott be éle­tében 1015-ben, amikor Szent Gellért bencés szerzetes Velencéből jö­vet Pannóniába érkezett. Első királyunk mindjárt felismerte a kivált­ságos, nagy tudományú, szent életű szerzetest, és fia nevelőjévé tette. Imre hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett. A le­genda mondja róla, hogy Imre „a grammatikai mesterségnek min­den tudományával betelt". Megtanult latinul, és édesanyja révén bi­zonyára németül is. A világi tudományok mellett Gellért apát beavat­ta őt a lelki élet magasabb titkaiba is. Korának tudósa és szentje volt. Nekünk pécsieknek is „közünk van" Szent Imréhez. Az egyházme­gye nemrég ünnepelt (okt. 25.) első magyar püspöke Szent (Boldog) Mór, az ő révén került Pannonhalmáról Pécsre. Szent István a leg­buzgóbb szerzetest kereste, hogy Pécsnek jó püspököt tudjon adni. Szent Imre Mórt hétszer ölelte meg. Ebből tudta meg a király, hogy ő a legméltóbb a püspöki székre. István király 1031-ben, hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehérvárott koronázásra készült. Egyetlen életben maradt flát, Imrét akarta megkoronáztatni, hogy trónját és országában a keresz­ténység zsenge vetését a jövő számára biztosítsa. Valószínű, erre az al­kalomra készült el Gizella királyné keze által az a miseruha, melyet később koronázási palástként használtak 900 esztendőn keresztül. Ebben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorít hír: Imre herceget vadászat közben egy feldühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így ér­zékelteti: „Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalha- tatlanul, nagy sírással. "A költő pedig szonettjében a Bölcsesség köny­ve alapján így okolja meg korai halálát: „Lelkét a szennyes föld, hogy meg ne rontsa, Az Úr eljött, és gyorsan elragadta." Báthory László apátplébános Ismerni, érteni A keresztény ember számára a munka nem egyszerű tevékeny­ség, hanem Istentől kapott hi­vatás. Az ember a maga mun­kájával eltartja önmagát és övé­it, kapcsolatot teremt testvérei­vel, az emberekkel, és szolgála­tukra van, igazi szeretetet gya­korolhat, és Isten munkatársa­ként tökéletesítheti a terem­tést. Sőt az ember Istennek fel­ajánlott munkájával bekapcso­lódik Jézus Krisztus megváltó művébe. Ő ugyanis azzal, hogy Názáretben kétkezi dolgozó volt, kimagasló méltósággal ru­házta fel a munkát. Ebből kö­vetkezik, hogy mindenkinek kötelessége becsületesen dol­gozni, és hogy mindenkinek joga van a munkához. A munka egyesíti az embere­ket. Társadalmunkat kölcsö­nös szolgálaton alapuló rend­szerré formálja, és létrehozza a szolidaritás kötelékeit. Az együttműködés feltételezi, hogy az egyénnek mindenkire szüksége van, és mindenkinek szüksége van az egyénre. Együtt jobb világot építenünk. A birtoklás azt jelenti, hogy „szabadon rendelkezni valami­lyen dologgal”. De semmi sem tartozik abszolút formában hozzánk. Az igazságosság megköveteli a javak ésszerű és egyenlő elosztását. Az emberi­ség közös birtoka a világ. Ha az igazságtalanság gyökereit akarjuk keresni, rájövünk, ha önmagunkba nézünk, és kör­nyezetünket vizsgáljuk, hogy mennyire jelen van világunk­ban a kapzsiság, a fösvénység, a pénzsóvárgás, az anyagiak­hoz való mérhetetlen ragaszko­dás. Hardi Szilvia Emlékeztető gyülekezetben vasárnap délelőtt 10 és délután 5 órától, valamint hétfőn és kedden délután 6 órá­tól. A vendég Hetényi Attila, a Baptista Teológiai Akadémia fő­igazgató helyettese, aki négy előadást tart a gyermekeknek, fiataloknak és öregeknek szóló bibliai tanításokról. Presbiteri választások. A re­formátus presbitériumok újravá­lasztása folyik a megyénkben is, hiszen a régi presbitériumok mandátuma december 31-én le­jár. A Pécs-belvárosi Reformá­tus Gyülekezet presbitérumá- nak újraválasztása november 14-én lesz. Zeneóvoda. A Ferences Rend­házban (Ferencesek utcája 15.) immár két éve működő zene­óvoda tagtoborzást tart óvodás és alsó tagozatos általános isko­lások számára. Az Elsőszombati imaközös­ség november 6-án délután 3- tól imaórát tart a pécsi Zárda­templomban, melyet szentmise követ majd. Ugyanitt november 7-én 14.30-tól a siketek részére szentmise, agapé majd diavetí­tés kezdődik. Hit és fény. November 6-án és 20-án 14.30-tól a pécsi Lyceum templomban értelmi fogyaté­kos, sérült fiatalok és barátaik programjára kerül sor. Orvos és beteg a mai világ­ban címmel kötetlen beszélge­tést indít P. Illés Albert SJ. no­vember 8-án. Szervező a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat szakorvosi rendelése és a Ke­resztény Orvosok Társaságának pécsi csoportja. Helyszín a Zár­datemplom közösségi terme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom