Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-29 / 327. szám

1999. november 29., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Vasútmodell-parádé - Tizedik alkalommal rendezték meg a vonatmakett-építők nagyszabású bemutatójukat Pécsett, a Szi­várvány Gyermekházban. A felnőttek és a gyerekek közt is nép­szerű rendezvény külön érdekessége volt az a hatalmas sínpá­lya, amely az épület színháztermét is behálózta, fotó: laufer l. 0____________________________________________ Godónéra várva SÁROK Nem nevezhető általánosnak, hogy egy 163 fős településen alpolgármestert válasszanak. Hogy mégis így történt, az ki­zárólag a polgármester előrelá­tásának köszönhető. A településen már korábban is volt alpolgármester, ám két hónapja lemondott. A leg­utóbbi testületi ülésen eldőlt az utódlás sorsa: Godóné Bo­kor Mártát érte a megtisztelte­tés. Mint azt a polgármester­től, Walter Józseftől megtud­tuk: helyettesre elfoglaltsága miatt és esetleges betegsége esetére van szükség.- A polgármester úr gyak­ran van távol, és sajnos nem örvend valami jó egészségnek - így az újdonsült alpolgár­mester. - Egy darabig együtt készülünk az ülésekre, hogy beletanuljak az ügymenetbe, jelenleg ugyanis nincsenek ilyen irányú tapasztalataim. Bokor Márta hosszas tanu­lásra számít, és reméli, egyéb­ként ingyenes szolgálataira nem lesz égető szüksége a fa­lunak. Barabás B. A kis falvakba jönnek BARANYAI KÖRKÉP A német vöröskeresztesek úgy látják, hogy Magyarországon sokat fejlődtek a falvak, de az ott élő emberek többsége ugyanolyan szegény, mint volt. A bajorországi Alttötting vá­rosában működő Vöröske­reszt kapcsolata a Baranya megyei szervezettel kilenc éve kezdődött. Akkor a menekül­teket segítették, most viszont a baranyai falvak lakóinak gyűjtenek a németországi ön­kéntesek. Minden évben kará­csony előtt jönnek, s a megyei Vöröskereszt munkatársai mindig más faluba kísérik őket. Csak egyetlen helyre tér­nek évente vissza, a Komló melletti Mecsekjánosi Csecse­mőotthonba. Múlt csütörtö­kön este is ide érkeztek elő­ször, s a játékokon, ruhanemű­kön kívül rengeteg bébiételt is hoztak. Pénteken Zalátán, Dráva- szerdahelyen, Egyházasha- rasztiban, Beremenden és Mattyon jártak, szombaton pedig Köblényben, Egyházas- kozáron és Bikaion fordultak meg a nagy vöröskeresztes te­herautók. Herbert Vilsmaiernek, aki harminc éve végzi ezt az ön­kéntes munkát, otthon több mint ötszáz segítője van. Most, tízfős csapatával, ezer csomagot hozott, melyben ru­hák, cipők és ágyneműk vol­tak. A küldöttséget dallal, mű­sorral fogadó gyerekek, min­den faluban külön kis édesség- csomagot és játékokat is kap­tak. Müller Zs. Cégbírósági bejegyzés nélkül a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. Hat év alatt tizennyolcmilliárd rekultivációra A mai napig nincs bejegyezve a Baranya Megyei Cégbíróságon a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. A folyamat immár másfél éve húzó­dik, de vélhetően még idén be is fejeződik. A cég vezetése optimista, és nem tart attól, hogy az egyébként hat év alatt 18 milliárd forint re­kultivációra fordítandó költségvetési pénzt felhasználó részvénytársa­ság „hoppon marad”. A bejegyzés elhúzódását a bonyolult tulajdon­struktúrával magyarázzák. PÉCS Bármilyen meglepő, a mai na­pig nem fejeződött be az egyko­ri Mecseki Ércbányászati Válla­lat gazdasági társasággá alakítá­sa, mivel a Baranya Megyei Cégbíróság eddig még nem je­gyezte be a vállalat jogutódjá­nak szánt, és ezen a néven im­már másfél éve működő Mecsekére Környezetvédelmi Rt.-t. A cég, amelynek hat év alatt kell befejeznie a bezárt bá­nyák területének rekultiváció­ját, a feladatra nem kevesebb mint 18 milliárd forintot kap az állami költségvetésből. (Lásd keretes írásunkat.) A cég vezetői nem tartják ag­gályosnak, hogy a cégbíróság eddig még nem fogadta el az alapító okiratot. Az elmúlt idő­szakban többször is kiegészítés­re, illetve hiánypótlásra kérték föl a Mecsekére Környezetvé­delmi Rt.-t. Utoljára november 11-én küldtek levelet, ezúttal azonban azzal a megjegyzés­sel, hogy amennyiben harminc na­pon belül nem történik meg a kért hiányok pótlása, úgy a kérelmet tárgy­talannak kell tekinteni. Benkovics István vezérigazgató (képünkön) azzal indokolta a Dunántúli Naplónak a folyamat elhúzódását, hogy a tulajdoni szerkezet meglehetősen bonyo­lult. Nem tisztázott bizonyos in­gatlanok hovatartozása, de gond van néhány ingatlan föld- hivatali tulajdoni lapjaival is, több helyen apróbb eltérések mutatkoznak. A részvényekkel sem volt minden rendben, a cégbíróság megállapítása sze­rint ugyanis a papírokat nem elég megnevezni, azoknak a va­lóságban, azaz nyomtatott for­mában is létezniük kell. A cég vezetői szerint a cégbíróság az ügyben a legmesszebbmenőkig korrektül jár el, ezért nem is ne­heztelnek a szervezetre. Mivel a fenti problémák is meglehető­sen bonyolultak, a cégen belül sincs következménye az ügy­nek. A vezérigazgató megje­gyezte: ahhoz képest, hogy mennyire nehéz átalakítási fo­lyamatról van szó, a cégbíróság kifogásai egyáltalán nem érinte­nek kardinális kérdéseket, rá­adásul a cégnek is az az érdeke, hogy a lehető legapróbb dolgok is pontosan a helyükre kerülje­nek. Benkovics István hozzátette továbbá, az ÁPV Rt. tavaly írta alá a cég alapító okiratát, koráb­ban azonban sokáig húzódott annak kérdése, hogy mikor szükséges meglépni a részvény- társasággá alakulást, ezért is akadozhatott az ügy. A cégveze­tés szerint a bejegyzés elhúzó­dása miatt azért nem érte hát­rány az rt.-t a különböző pályá­zatoknál, mivel mindenütt elfo­gadták - hivatalos kifejezéssel élve - az átalakulási kérelem ér­keztetését. Ha a cégbíróság még idén valóban úgy dönt, hogy be­jegyzi az rt.-t, úgy a döntés ter­mészetesen visszamenőleges hatályú lesz, a Mecsekére Kör­nyezetvédelmi Rt. tehát a be­nyújtás napjától működik majd. A várt bejegyzéssel semmi nem változik: az érdemi tevékenység ugyanaz marad. Az rt.-nek a bejegyzés egyéb­ként nem csupán a célfeladat, a rekultivációs munkákra kapott állami pénz miatt érdekes, ter­veik szerint ugyanis annak befe­jezésével a cég egyéb környezet- védelmi projektekben is részt kí­ván majd venni. Benkovics Ist­ván bízik benne, hogy a cég 2005 után is prosperálni fog - papíron is bejegyzett formában. Lendvai Dávid Rekultiváció - még öt év van hátra A Mecsekére Környezetvédelmi Rt: idén mintegy 3,6 milliárd fo­rintot kapott a költségvetésből, hogy a felhagyott urántermelés rekultivációs feladatait elvégezze. Az állam erre a célra a hat év alatt összesen 18 milliárd forintot biztosít. A feladat nagyon körültekintő környezetvédelmi munka, hi­szen rendezett, veszélytelen állapotot kell létrehozni a levegő­ben, a talajban, a vízben és az élővilágban egyaránt. Bár a legna­gyobb veszélyeket már a korábbi évtizedekben elhárították, a környezetvédelmi károk teljes felszámolása csak az elmúlt évek­ben kezdődött meg. Inkább a hideget választják Mintegy ezer hajléktalan él Pécsett - becslések szerint. Az átmeneti szállásokon és a menhelyeken alig több mint kétszáz embert tudnak elhelyezni. Ennek ellenére most, a tél beálltáyal is vannak szabad fé­rőhelyek. Sokan inkább az utcán vészelik át a hideget, semmint a kö­zösségi életmódhoz alkalmazkodjanak. PÉCS A hajléktalanokkal kapcsolatos feladatokat az önkormányzat néhány évvel ezelőtt a Támasz Alapítványra ruházta át. - Ta­valy tizenkétmillió forinttal tá­mogatta a helyhatóság az alapít­ványt, ez az összeg - ami a ki­adásaink tizenöt százalékát fe­dezi csupán - idén sem emelke­dett - nyilatkozta lapunknak Fónai László, az alapítvány elnö­ke. - Kilenc intézményünkben összesen 216 férőhelyünk van. Télen, krízishelyzetben minden­kit el tudunk helyezni. Jelenleg is vannak üres ágyaink, a hajlék­talanok jelentős része ugyanis nem vállalja a közösségi élettel együtt járó kötöttségeket. Itta­san természetesen nem fogad­juk őket, ezenkívül rendbontás esetén is el kell hagyniuk a szál­lást. Tavaly a zord időjárásnak két halálos áldozata volt, remél­jük, idén ilyen tragédiák nem fordulnak elő. Jelenleg két utcai szociális munkás dolgozik ná­lunk, ennél jóval többre lenne szükség, hiszen a „szabadságot” választó hajléktalanoknak csak ők tudnak segíteni és tanácso­kat adni. A napi egyszeri meleg ételt mindenkinek tudják biztosítani, ezenkívül az egészségügyi ellá­tás is megoldott. Az utcán élők kilencven százaléka küszködik különböző egészségügyi problé­mákkal. A bőr- és fertőző beteg­ségek, a tbc és a szájsebészeti gondok a legjellemzőbbek. W. K. Hírcsatorna Töttösön felújítják a műve­lődési házat több mint egy­millió forintért. Megszépül a lakodalmi rendezvényterem, az udvari kemence, s kialakí­tanak egy új színpadot. Az utóbbira szükség van, mert újjáalakulóban az öntevékeny művészeti csoportok. (cs) A kővágószőlősiek a csak­nem másfél száz idős ember tiszteletére emlékdiófát ültet­tek a helytörténeti múzeum méllett. A nyugdíjasok a diák­önkormányzat tagjait kérték meg, hogy gondozzák a rájuk bízott kegyeleti növényt, (cs) A pécsi Zsebe-domb telke­in betörők jártak a múlt hé­ten. Hét présházba hatoltak be feszítővasak segítségével. Egyebek között gázpalackot, élelmet, ágyneműt és tévét vittek magukkal. Autóval tá­voztak. Az ügyben a rendőr­ség nyomoz. (cs) A villányi Androméda. Csaknem harminc fiatal Vil­lányban Androméda néven csillagászati szakkört alapí­tott Sanóczki József vezetésé­vel. Munkájukat segíti a pécsi Astra Egyesület. A helyi, va­lamint a palkonyai, mároki és magyarbólyi alapítók minden héten összejönnek, pénteken­ként előadást tartanak, míg szombatonként a vásártérről két távcső segítségével kémle­lik az eget. (cs) A bicsérdi új horgásztó mellett, mely a középkori eredetű Kocka-tó bővítésével került kialakításra, - tavasz­tól környezet- és természetvé­delmi tábort szervez a helyi általános iskola. Az akciót Balogh Péterné tanárnő, vala­mint az önkormányzat kezde­ményezte. (cs) Megutaztatott pécsi ko­tort hó. A megyeszékhely belvárosában markolókkal szedik fel az út szélén felhal­mozott eltolt havat, amit kül­területekre visznek ki. Első­ként a felüljárók és a 6-os fő- közlekedési út városon átve­zető szakaszának szegélyét tisztítják meg. (cs) A szederkényi önkor­mányzat ötödik esztende­je szeretné elérni, hogy a te­lepülésen átvezető 57. sz. út új nyomvonala a falutól délre legyen. Ugyanis van úgy, hogy a zebrákon tíz perc alatt sem lehet átjutni, a köz­ség déli részén lévő útszaka­szon pedig gyakran csúsznak és pördülnek meg a jármű­vek. Idén öt esetben fordul­tak, illetve csúsztak az árok­ba kocsik. (cs) Nemzetiségi folklórest Biztonságos ivóvízellátás SZENTLŐRINC A városhoz tartozó Tarcsa- pusztán élők az utóbbi évek­ben igencsak megszenvedték az időszakos vízhiányt. A puszta a volt állami gazdaság rendszeréről kapta a vizet, ám a nyári csúcsidők idején a csapokból nemigen folyt víz. Az ÁG-t követő új tulajdonos eleve nem is vállalta a lakos­sági ellátást. Most végre meg­szűnt ez a gond. A tarcsaiak a Szentlőrincről továbbvitt ge­rincvezetékről kapják az ivó­vizet, ráadásul a kis település régi hálózata helyett is újat épített a szolgáltató. Ezzel a pusztán élők jó minőségű ivó­vizet kapnak, biztonságosan. B. M. L. VILLÁNY Településről településre járva szervezik meg évente egyszer azt a nemzetiségi folklórestet, me­lyen a baranyai kisebbség (és többség) néptáncosai, zeneka­rai, énekegyüttesei találkozhat­nak egymással. Más ilyen fórum számukra nincs. A villányi faluházban régen volt ilyen jó a hangulat, mint az el­múlt hét végén, amikor is a Tár­sadalmi Egyesületek Szövetsé­gének Baranya Megyei Szerve­zete és a villányi kisebbségi né­met önkormányzat meghívására több tucat hagyományőrző együttes, tánccsoport, kórus és szólóénekes találkozhatott. A program egyik lelkes szervezője dr. Dobribán Jakabné, ötletgaz­dája pedig dr. Várnai Ferenc nép­zenekutató. Nemcsak profik számára jelent egy-egy ilyen al­kalom lehetőséget a bemutatko­zásra, hanem kezdőket is meg­hívnak a baranyai nemzetiségi­ek (német ajkúak, horvátok, ro­mák) köréből, sőt az idén még külhoniakat is, köztük a horvát­országi Ivanovci község magyar (ott ők élnek kisebbségben) tánccsoportját is. Várnai Ferenc szerint - aki az együttesek többségét patronálja - kevés hasonlóan jó alkalom adódik ilyen jókedvű közös együttlétre, ahol nincs minősítő zsűri, s ahol nincs egyéb tét, mint a közönség jóindulata. Nos, Villány jó házigazda volt. A baranyai nemzetiségi együtte­sek és szólisták, amatőrök és profik a tervek szerint jövőre Szentlőrincen szeretnének talál­kozni. K. F. A házigazdák, a villányi nyugdíjasklub kórusának tagjai a színpadon FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom