Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-27 / 325. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. november 27., szombat MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából VIRGIL nevű kedves olvasóinkat iilfiáU A KAPCSOLAT Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Az átai gazdák vadásztár­sasága sikeresen védekezik a dúvadak ellen. Rókát már alig találni a több mint há­romezer hektáros termőterü­leten és erdőben. így a fácán­állomány jócskán gyarapo­dott. A legutóbbi gyérítés so­rán csaknem 250 szárnyas került puskavégre. (cs) Meződön az önkormány­zat szociális gondozót alkal­maz, aki az idős embereknek ebédet hord ki, ápolja őket, ezenkívül takarítja az orvosi rendelőt. (cs) Csaknem tíz baranyai te­lepülés képviselteti magát a november 27-én Villányban hatodik alkalommal megtar­tandó megyei nemzetiségi népzenei esten. Öntevékeny művészeti csoport érkezik többek között Kisbudmér- ről, Kásádról, Szászvárról, Vokányból, Siklósról és Zen- gővárkonyból. Horvátor­szágból fellépését jelezte Ivanovci magyar nemzetiségi tánccsoportja. (cs) Pontosítás. Lapunk októ­ber 22-i számában, a helyi adókról szóló írásban téves adatok jelentek meg. Pécsett az építményadó (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épület esetén 100 Ft/négy- zetméter. Az idegenforgalmi adó személyenként és ven­dégéjszakánként egységesen 100 Ft. Az iparűzési adó 3 millió Ft nettó árbevétel fe­lett termelő vállalkozásnál az árbevétel 1,5 százaléka, nem termelő vállalkozásnál 1,7 százaléka. A napi áta­lányadó 500 Ft naponta. A gépjárműadó évente a jármű saját tömegének minden 100 kg-ja után 800 Ft. Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 246 cm, apadó, 4,6 fok, Őrti­los -76 cm, apadó, 2,4 fok, Barcs 22 cm, áradó, 4,2 fok, Drávaszabolcs 95 cm, válto­zatlan, 2,1 fok. Egy egyszerűbb parti-tűzijáték már nyolcvanezerből kijön Nagyot robbanhat a petárdabomba Az idei szilveszteri éjszakát a különleges ételek és italok, a szóra­koztató műsorok mellett bizonyára sokan szeretnék emlékezetessé tenni kisebb-nagyobb tűzijátékokkal, pirotechnikai bemutatókkal is. Bár megkötöttségek vannak, ezt a tevékenységet a mai napig nem szabályozza törvény, igaz, a szakértők már évek óta dolgoznak raj­ta. A legkisebb, legolcsóbb, legegyszerűbben beszerezhető petárda behozatala, birtoklása és használata egyaránt tilos. A komolyabb eszközök szakmai felügyelet mellett, engedélyeztetési eljárás után használhatók. BARANYAI KÖRKÉP Ma Magyarországon a karácso­nyi és egyéb alkalmakra készült csillagszórón, a különböző fák­lyákon, lampionokon kívül sem­milyen pirotechnikai eszköz nem használható fel anélkül, hogy előtte a hatóság ne adott volna rá engedélyt. Sokan van­nak azonban - különösen egy ilyen jelentős évforduló alkal­mából, mint az idei szilveszter ­akik nem elégednek meg a pislá­koló fényekkel, hanem az ünnep rangját megadva, ragaszkodnak a látványos tűzijátékhoz. Ehhez azonban szakember segítségét kell kérni minden esetben. Tűzi­játékot gyakorlatilag mindenki, magánszemély, cég, önkor­mányzat is rendelhet, de a kivi­telezésre csak pirotechnikai cég vagy pirotechnikus jogosult, ab­ban az esetben, ha rendelkezik a szükséges eseti hatósági enge­délyekkel, valamint a esemény helyszínéül kiválasztott terület tulajdonosának írásos hozzájá­rulásával. Az engedélyeztetés ál­lamigazgatási eljárás keretében zajlik, ezért akár harminc nap is eltelhet, mire a hatóság rábólint a rendezvényre. Ma a tűzijáték­piac mintegy nyolcvan százalé­ka egy kézben van, de a cégek többsége vál­lalja, hogy a megrendelés után beszerzi a szükséges ira­tokat, a rend­őrség és a tűz­oltóság enge­délyét. Az egyre divatosabb szórako­zás költségei természetesen a műsor idejétől és a látványele­mektől függenek. Egy egysze­rűbb parti-tűzijáték már nyolc­vanezer forintból kijön, de ha valaki tűzvulkánokra, bombet- tákra vágyik, akkor százötven­ezerre biztosan számíthat. Az ünnepi show-műsor jóval maga­sabban, hosszabban és színe­sebben gyönyörködteti a néző­ket, és négy-ötszázezer forintba kerül.- Idén eddig százhuszonnégy engedélyt adtunk ki - mondta Vasvári Pál alezredes (első ké­pünkön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Igazga­tásrendészeti Osztályának mun­katársa. - Az utóbbi években igen megszaporodtak a kérel­mek, tavaly is elértük a százhar­mincas számot. Még számítunk arra, hogy az év vége felé ismét több ügyünk lesz. A rendőrség négy kategóriá­ba sorolva vizsgálja meg a ké­relmeket, kezdve a kisebb, bel­téri mutatványokkal. Jelenleg szabálysértésnek minősül, ha valaki a hatóságot kikerülve rendez tűzijátékot, és ez har­mincezer forintos pénzbírság­gal is sújtható. Erre volt már ugyan példa Baranya megyé­ben, de annak ellenére, hogy egyre többen áldoznak a tűz- showra, nem sok a nyilvános­ságra kerülő jogellenes eset. A hatóságoknak nem is a nagyszabású műsorokkal van a legtöbb problémájuk - hiszen egy többperces tűzijátékot nem lehet titokban, névtelenül meg­rendezni hanem az ugyan­csak pirotechnikai eszköznek minősülő petárdákkal. Az apró robbanószer a zsebben is elfér, és ha már egyszer eldurrant, ne­héz megállapítani, hogy kinek a markából származik.- Pirotechnikai eszközöket csak engedéllyel lehet behozni az országba - mondta Darnai Rezső, a Vám- és Pénzügyőr­ség Baranya Megyei Nyo­mozó Hivata­lának parancs­noka. - A pe­tárda azonban más szabályo­zás alá tarto­zik, így tilos a behozatala, a birtoklása és a használata is. Valószínű, hogy az illegális ke­reskedelem már készül az év végén fellendülő piacra, de ugyanezt tesszük mi is, hiszen a rendőrséggel közös célunk, hogy a robbantgatások csök­kentésével megőrizzük a lakos­ság nyugalmát. A határon már vannak jelei annak, hogy a pirotechnikai esz­közök illegális piaca felélénkü­lőben van.- Októberben Drávaszabolcs- nál ötszáz petárdára akadtak a munkatársaink, és alig egy hete történt, hogy Udvarnál huszon- kilencezer petárda került elő há­rom bosnyák állampolgártól - tudtuk meg dr. Bús Szilvia fő­hadnagytól (második képün­kön), a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Me­gyei Parancsnokságának sajtó- referensétől. S. G. Tűz és játék a történelemben Az első nagyobb tűzijátékot hazánkban Mátyás király esküvőjén rendezték, ennek tűzmestere Regimontánus, a híres német ma­tematikus-csillagász volt. Az efféle látványosság ezt követően csak a másfél évszázados török uralom és a Rákóczi-szabadság- harc után jutott el újra hazánkba. A magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szem­kápráztató tűzijátékokat. Dátumváltási gondok otthon Az adatokat nem árt lemezre menteni Alig több mint egy hónap van hátra ahhoz, hogy a naptárakba az 1900-as évek helyett 2000-rel kezdődő esztendő kerüljön. Ehhez kap­csolódóan egyre több helyen szerveznek olyan konferenciákat, ame­lyek az Y2K, azaz a számítástechnikai dátumváltás problémáit tár­gyalja. BARANYAI KÖRKÉP Még 35 nap, és kiderül, miféle problémákat okoz világszerte a számítógépes dátumváltás. Amint az ismeretes, a legtöbb komputert, műszaki cikket taka­rékossági szempontok miatt nem szerelték fel olyan dátum­kezelővel, amely a teljes (1999) évszámot használja, csak az utolsó két jegyet vezették be (99). A gondot éppen az okoz­za, hogy nem lehet tudni, mi­ként érzékelik a berendezések a 00-ra váltást. Szakemberek szerint az ott­honi háztartásban viszonylag kevés olyan eszköz van, amely valós veszélyt jelenthet idén szilveszterkor, arra azonban van esély, hogy a funkciójukat nem tudják már tökéletesen betölte­ni a következő esztendőben. Az egyik ilyen műszaki cikk lehet a videomagnó. Ebből a legtöbbet hazánkban még a ki­lencvenes évek elején vásárol­ták, így ezeket a berendezése­ket még nem állították be úgy, hogy a 2000. év prob­lémáját kezelni tudják. Ezért előfordulhat, hogy a következő esztendőtől már nem lehet elő­re felvételre vagy lejátszásra be­programozni, hiszen a gép nem az adott év dátumait ismeri fel. Hasonló helyzetben vannak a kvarcórák, illetve a digitális éb­resztőórák is, ha a naptári dátu­mot is használják. A legtöbb más műszaki berendezést (mo­sógép, hűtő, mikrohullámú sütő stb.) a 2000. év problémája nem érinti, az otthoni számító­gépeken pedig általában nem okoz problémát, ha a dátumot nem ismeri fel. Az adatokat azért szilveszter előtt nem árt le­mezre menteni, mivel az idő­pont szerint tárolt fájlokat el­képzelhető, hogy nehezebb lesz jövőre megtalálni. Nem árt ha szakembertől érdeklődünk arról, az adott gyártmányú mobil telefonunk, üzenetrögzí­tőnk, videokameránk, faxunk, menedzserkalkulátorunk igényel-e valamilyen átállítást. A lakosságnak a különböző szervezetek megpróbálnak mi­nél több segítséget adni, a prob­léma kezelésével külön kor­mánybiztos foglalkozik.- Az Évszámkezelési Kor­mánybiztosi Titkárság szerző­dést kötött a Pécs-Baranyai Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulattal a polgárok tájékoztatá­sa érdekében - mondta Bajnáczkyné Adám Zsófia (ké­pünkön), a TIT munkatársa. - Ennek keretében november 29- én, hétfőn 12 órától lakossági fórumot tartunk. A Felsőmalom utca 10-ben, a TIT nagytermében tartandó elő­adásokon szolgáltatók és a vé­delmi bizottság osztja meg ész­revételeit az érdeklődőkkel. Ugyanitt minden hétfőn 8-16 óráig állandó ügyfélszolgálat működik a 2000. év problémái­ról. Ny. Sz. Lesz vidéki szakellátás BARANYAI KÖRKÉP Jövő kedden dönt a megyei ön- kormányzat egészségügyi bi­zottsága a Pécsen kívüli szak­fogászati praxisokra beérke­zett pályázatokról. Már biztos­ra vehető, hogy Komlón, Mo­hácson és Pécsváradon lesz szakellátás. A megyei közgyűlés szeptem­beri döntése értelmében janu­ár l-jétől át kell alakítani a me­gye fogászati szakellátó rend­szerét, ugyanis évek óta Pécsre kell jönni vidékről, ha valaki­nek fogszabályozásra, fogásza­ti röntgenre vagy szájsebészeti beavatkozásra van szüksége. Mindegyik körzetre (Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós, Pécs-környék) érkezett pályá­zat, ám Szigetvárt például utol­sóként jelölte meg, aki egyálta­lán bevette az óhajtott praxi­sok közé. (Ha valaki több hely­re is pályázott, föl kellett állíta­nia egy sorrendet.) Pécsen kívüli telephelyet csak a komlói, a pécsváradi, il­letve a mohácsi körzetre áhí­tozó orvos-vállalkozók kíván­nak kialakítani, a többiek to­vábbra is a megyeszékhelyen akarják fogadni pácienseiket. Bár csak jövő kedden dönt a megyei önkormányzat egész­ségügyi bizottsága a pályáza­tokról, a három, fentebb emlí­tett vidéki városban szinte bi­zonyosan lesz szakellátás, hi­szen valószínűtlen, hogy ott pécsi székhelyűek lennének a befutók. Dr. Feledi Éva, az önkor­mányzat egészségügyi bizott­ságának elnöke a Dunántúli Naplónak elmondta, a szakor­vosokat előnyben részesítik a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőkkel szemben. Az elnök úgy véli, nem fognak be­igazolódni az ellátás minősé^ gének csökkenésére vonatko­zó félelmek, az egészségügy­nek ezen a területén számotte­vő javulás következhet be az említett három településen. Egy praxis működtetése többmilliós befektetést igé­nyel, és annak ellenére, hogy az önkorrr-myzatok valószínű­leg nem \ 'iák majd segíteni anyagilag az orvosokat, a pá­lyázatok magas száma arra utal, hogy többen jó üzletnek tartják egy ilyen vállalkozás beindítását. N. F. Megkezdték Pécs és Mohács között a főút mentén az el­öregedett, beteg fák kivágását, mert a rárakódott hó súlya alatt letört ágak veszélyt jelentenek az arra közlekedőkre FOTÓ: MÜLLER ANDREA Botorkálás a nyelvi szószürkületben Sokak szerint már az is csodának számít, hogy annyi támadás elle­nére a magyar nyelv egyáltalán fönnmaradt. A folyamatos átalaku­lástól a nyelvi elnyomorodást nem mindig lehet elválasztani, ezért is jó, ha a legfogékonyabb ifjúkorba lépők tenni akarnak a helyes nyelvhasználatért. PÉCS Különösen az utóbbi néhány év­ben tapasztalható, mennyire hat a média nyelve a köznyelv­re, az internet nyelvi közege pe­dig a fiatalokra. Kutatók szerint különféle nyelvi divatok indul­tak el, terjed például az ironikus céllal utánzóit „bunkó” beszéd­mód értelmiségi gúnyolódási di­vatként, egyre általánosabbá vá­lik az éneklő beszédmód, a nyil­vános nyökögés és nyekergés, a szóvégi rekedtes hangképzéssel. A bemondók, színészek gyak­ran nem használják helyesen a toldalékokat, s a televíziós, rádi­ós adókon elindult az úgyneve­zett nyelvi „szlömösödés”, azaz elnyomorodás. Ennek egyik leg­jellemzőbb tulajdonsága a nyel­vi infantilizmus, a szerkezetlen- séggel, az elnagyolt fogalmazás­sal, az egyhangúsággal, a „szó- szürkülettel”. A hóbortként ter­jedő, a mondatszerkezetet fel­bontó szójátékok sem az igé­nyes, művelt és hatékony nyelv- használatot támogatják. Az is az utóbbi évek megfi­gyelése, hogy a csökkenő iskolai memoriterek helyébe „média­memoriterek” kerülnek, a gyerekek ma már mondó- kák helyett rek­lámszövegeket énekelnek a buszon, sok- I szór az idegen--------------—1 nyelvből való fo rdítás ostobaságával együtt. Mindez ellen is hathat az a nyelvhasználati verseny, ame­lyet harmadszorra rendeznek meg baranyai középiskolák és rokonintézmények számára Pé­csett, a Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnáziumában. A verseny alapítója az a ma Svájcban élő, ám az eseményre hazalátogató László Károly, aki pécsi polgár­család leszármazottjaként nem­csak művészeket, tehetségeket támogat, de az anyanyelvet is nagy szorgalommal ápolja. A tegnap kezdődött vetélkedő szervezője, Kalász Gyula igazga­tóhelyettes (képünkön) úgy lát­ja, hogy az iskolai nyelvi környe­zeten is van mit javitani. Ta­pasztalatai szerint a hétköznapi nyelvhasználat rendkívül leegy­szerűsödött, nyugati nyelvek hangsúlyozási szokásai uralkod­nak el, s általában is kevesebbet beszélnek az emberek, életük a televízió és a munkahelyi moni­tor rabságában zajlik. A ma dél­után szónoki beszédekkel záru­ló találkozóhoz mindenesetre olvasni legalábbis muszáj volt, hiszen a fiataloknak Babits-mű- vekkel kellett felkészülniük. A találkozóra budapesti és kolozs­vári vendégek is érkeztek. Hodnik I. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom