Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-26 / 324. szám

1999. november 26., péntek Hazai Tükör DUnántúli Napló 3 Szakszervezeti nagyüzem MSZOSZ: fellazult, a. nvuedíitnrvénv A kormány és a SZÉF közötti bértárgyalások tegnapi forduló­jával befejeződött a közszférá­ban dolgozók 2000. évi béreme­léséről folyó megbeszélés. Ugyanakkor a kormány a jövő év második felében újra párbeszé­det kíván folytatni az addigra ki­alakult gazdasági mutatók függ­vényében - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Stumpf Ist­ván, a MÉH vezetője. Az MSZOSZ viszont tegnap az Or­szágos Munkaügyi Tanács so­ron kívüli összehívását kezdemé­nyezte. Amint azt a kancelláriaminisz­ter, Stumpf István elmondta, a kormány tartja magát a 8,25 százalékos illetményalap-növe­léshez, amelyből csupán 5 szá­zalékot kívánnak központi költ­ségvetésből finanszírozni. Ugyanakkor 1,05 százalékos szakmai szorzóban sikerült megállapodniuk a szakszerveze­tekkel. A politikus hozzátette: karácsony előtt megalakul egy munkabizottság, amely a 2000. év második félévében megkez­dődő középtávú elképzelések alapját dolgozná ki. Szabó Endre, a SZÉF elnöke bejelentette: a szervezet vezetői­vel pénteken konzultálni fog, s itt fogalmazzák meg álláspont­jukat. Hangsúlyozta: a kormány kétségkívül gyakorolt gesztuso­kat, azonban a számukra sarka­latos kérdésekben sajnos, nem sikerült egyezségre jutniuk. Sza­bó Endre lapunknak úgy nyilat­kozott, hogy a kormány 8,25 százalékos javaslatával szemben 10 százalékos béremelést tarta­nának elfogadhatónak. A terve­zett 5 százalékos költségvetési hozzájárulásnál nagyobb mérté­kűt szorgalmaznak. Arra nyitot­tak - fogalmazott Szabó -, hogy a bértáblák emelése helyett a szakmai szorzókat differenciál­tan emeljék. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tegnap lemon­dott igazgatója által kezdeménye­zett vizsgálat megállapította, hogy a ferihegyi 2/B terminál át­vétele hiba volt. A jelentés szerint a terminál üzemeltetése nem biz­tonságos. Az LRI két hónapja hivatalban lévő igazgatója, Kovács Péter teg­nap hivatalos volt a közlekedési miniszter irodájába. Katona Kál­mán nemrég pályázat útján vá­lasztotta ki Kovácsot, akinek el­képzeléseivel messzemenően egyetértett. Tegnap azonban szűkszavú közlemény tudatta, hogy Kovács Péter azonnali ha­tállyal lemondott. A miniszter el­fogadta a lemondást. Őry Csaba, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette: minimá­lis esélyt lát az 5 százaléknál na­gyobb állami szerepvállalásra. Ez ugyanis az infláció mértékét növelné, ami összeegyeztethe­tetlen a kormány gazdaságpoli­tikájával. A szakmai szorzók változtatására lehetőség nyílhat, bár ezt pénzügyileg alá kell tá­masztani. A jelenlegi bértábla- rendszerről úgy vélekedik, hogy nem működik jól, ezen változ­tatni is kívánnak a szakszerve­zetek bevonásával. Az Országos Munkaügyi Ta­nács (OMT) soron kívüli össze­hívását kezdeményezte tegnap az MSZOSZ. Sándor László, a szakszervezeti szövetség elnöke szerint lépésük hátterében az áll, hogy a kormány minden elő­zetes egyeztetés nélkül rendre megszegi az 1997-ben elfoga­dott nyugdíjtörvény passzusait. Mint megtudtuk, az MSZOSZ a munkaadók és a munkaválla­lók, valamint a nyugdijas szer­vezetek elégedetlenségére ala­pozva kéri az OMT soron kívüli összehívását. Sándor László el­mondta: az elégedetlenség oka a nyugdíjtörvény fellazulása. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a törvény előírásai alól egyedi döntések sorozatával igyekszik kibújni a kabinet, mint ahogy az is, hogy valótlan inflációs ada­tokra hivatkozva számítják ki a jövő évi nyugdíjak összegét. Mint megtudtuk, az MSZOSZ a partnerszakszerve­zetekkel történő egyeztetés után hét-nyolc napon belül írásban is kezdeményezi az OMT összehí­vását, miközben támogatja az MSZP parlamenti frakciójának egyik módosító indítványát. Eszerint a költségvetésben 20 milliárdos átcsoportosítással 3,2 százalékos többlet-nyugdíj­emelésre lehetne forrást találni. sz. e.-t. ni. A volt igazgató környezetétől származó információnk szerint a szakembernek nem állt szándé­kában leköszönni, hiszen nagy­szabású vállalatépítési elképzelé­seivel a legjobb úton haladt. Az sem okozott törést, hogy a bértár­gyalásokon feszültség támadt közte és az egyik érdekképviselet között, miután a dolgozók 10 százalékát kitevő forgalomirányí­tók béremelési igényét nem tar­totta indokoltnak. Katona Kál­mán, csakúgy, mint az LRI volt igazgatója lapzártánkig elérhetet­lennek bizonyult, így a lemondás - vagy felmentés - tényleges in­dokairól és a 2-es terminál építé­sével kapcsolatosan feltárt hiá­nyosságok felelőseiről nem kap­tunk tájékoztatást. (horváth) Átrajzolhatják a régióhatárokat Egyebek mellett a Dunáról, az uniós csatlakozásról, a dátumváltás­ról és a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A tanácskozást a miniszterelnök távol­létében Kövér László vezette. A részletekről Borókay Gábor szóvi­vő és Székely László dunai kormánybiztos adott tájékoztatást. A hágai ítéletet követően, leg­utóbb május 14-én találkozott a szlovák és a magyar fél. Abban állapodtak meg, hogy Budapest részletes dokumentációban fejti majd ki a Dunával kapcsolatos álláspontját. Az elkészült 700 ol­dalas kormányhatározat lénye­ge, hogy több vizet kérünk a fo­lyó fő- és mellékágaiba, illetve, hogy a Bősön termelt áramot is vízre szeretnénk váltani. A meg­állapodási javaslat szerint alsó vízlépcsőről nem érdemes tár­gyalni, a kölcsönös kártérítésről viszont igen. A kabinet újabb négy fejezetet fogadott el az uniós tárgyalások jegyében készített iratanyagból. Mint Borókay Gábortól megtud­tuk, elképzelhető, hogy a már nyilvánosságra került régióhatá­rokat januárban ismét átrajzol­ják. Mivel uniós támogatást csak az a régió kaphat, amelyben az egy főre eső átlagjövedelem nem éri el az uniós átlag 75 százalé­kát, ha valamelyik körzet ebből a szempontból túl jól állna, a kabi­net korrigálja a régióhatárokat. A kabinet operatív bizottságot állít fel a dátumváltás szigorú el­lenőrzésére, jelentette be a szóvi­vő. A december 15-én munkába álló bizottság éjjel-nappali ügye­lettel gondoskodik a felmerülő problémák elhárításáról. Újabb költségvetési módosító indítványok kerültek a kormány asztalára. A miniszterek támo­gatták, hogy a mezőgazdasági termelőknek járó 55 milliárdos reorganizációs gazdahitelhez az állam vállaljon garanciát, és he­lyeselték a cigány fiataloknak nyújtandó 150 milliós segítséget is. A pénzt az érintettek ösztön- díjrendszerük kiépítésére és kol­légiumbővítésre fordíthatják. Egy másik elfogadott javaslat szerint 1620 forintról 3000 fo­rintra nő a pedagógusok minősé­gi bérpótléka. Takács Mariann Nem alakulhat meg a kétszemélyes parlamenti frakció Nemzeti ajándék lesz a praxisjog Szabó Lukács és Cseh Sándor független képviselők nem ajakíthat- nak kétszemélyes parlamenti frakciót. Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottságának indoklást nem tartalmazó csütörtöki döntése miatt az érintettek várhatóan Alkotmánybírósághoz fordulnak. A parla­ment egészségügyi bizottságában ugyanakkor a kormánypárti sza­vazatoknak köszönhetően zöld utat kapott a praxisjog bevezetésé­ről szóló törvényjavaslat. Cseh Sándor, a Kisgazda Szövetség elnöke a Ferenczy Europressnek elmondta:- Tudomásul veszem az illeté­kes bizottság döntését, de elfo­gadni nem tudom. A frakción ki- vüli képviselők érdek-képviseleti munkája ugyanis a házszabályok miatt szinte lehetetlenné válik. Egy háromhetes parlamenti cik­lusban egypercnyi hozzászólá­son négyen osztozunk. Ezért szeretnénk a MIÉP-frakcióból kivált Szabó Lukáccsal, a Ma­gyar Egység Párttal közös frakci­ót alakítani. Amennyiben más lehetőségünk nem marad, az Al­kotmánybírósághoz fordulunk. Az önálló orvosi tevékenység­ről szóló törvényjavaslat a pra­xisjog megalapításáról szól. Lé­nyege, hogy az alapellátásban dolgozók részére vagyoni értéket képvisel majd egy-egy betegellá­tási körzet. A tervek szerint a praxisjogot úgymond nemzeti ajándékként kapnák meg a már munkában álló háziorvosok. A praxisok piaci értékét a rendelés helye és a betegek száma befo­lyásolja majd. Kökény Mihály, az Egészségügyi és Szociális Bizott­ság elnöke szerint kizárólag a kormánypártok többségi szava­zatán múlott, hogy a törvényja­vaslat általános vitára kerülhet. Az ellenzéki képviselők kidolgo­zatlannak és költségvetési szem­pontból megalapozatlannak tart­ják a rendszer erőltetett ütemű magánosítását. Németh Zsuzsa Fegyverkiállítás. A Budapesti Vásárközpontban - a magyar védelmi ipar helyzetéről rendezett tanácskozás kísérőrendezvényeként - megnyílt a C+D ’99 elnevezésű közép-európai védelmi fel­szerelés és repülési szakkiállítás. Kovács Géza Péter, a Magyar Védelmi Ipari Szövetség vezetője kijelentette: a hazai védelmi ipar jövőjét az fogja eldönteni, hogy milyen beszerzésekre kerül sor a jövőben, mennyi pénzt tud az ország ezekre fordítani. fotó: feb/stefler balázs Hírcsatorna Enyhülő hóhelyzet. Megszün­tette a rendkívüli hóhelyzet adta feladatok megoldására létreho­zott Operatív Bizottság működé­sét a IGIVM - közölte csütörtö­kön a KHVM sajtóirodája. A tes­tület feloszlatásáról Bán Tamás, a KHVM közigazgatási államtitká­ra határozott. A döntést az tette lehetővé, hogy a hóhelyzet az egész országban konszolidáló- dqtt, a havazás megszűnt, így a koordinálási feladatokat mostan­tól a megyei védelmi bizottságok látják el. Elégedetlenek a döntéssel. A szocialisták felülvizsgálati kére­lemmel élnek a Legfelsőbb Bíró­ság (LB) szerdai végzése ellen, amelyben a testület hivatalból el­utasította az MSZP-frakció fel­lebbezését az MTV Rt. négytagú kuratóriumi elnökségének be­jegyzése ügyében - jelentette be Lendvai Ildikó frakcióvezető-he­lyettes csütörtökön Budapesten. Országjelentés. A NATO or­szágjelentése összességében pozi­tív és reális képet fest a magyar haderőről - hangsúlyozta a Hon­védelmi Minisztérium védelem- politikai helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten. Ma­gyarország számára talán az a leg­nagyobb elismerés, hogy a szövet­ség szerint a magyar haderőre­form tervei józanok, a valóság ta­laján állnak, helyesen mérik fel a legsürgetőbb problémákat, ame­lyekre megfelelő válaszokat talál­tak - mondta az államtitkár. Zsinati mérleg. A Magyarorszá­gi Református Egyháznál tavaly némiképp nőtt a keresztelések és a házasságkötések száma, de még mindig jelentősen elmarad az 1991-es adatoktól. Mindez abból az összefoglalóból derült ki, ame­lyet Bölcskei Gusztáv lelkészi el­nök ismertetett a XI. Zsinat nyol­cadik, kétnapos ülésszakának nyi­tónapján, tegnap. Újabb bizottság? A Magyar Nemzeti Bank kilencvenes évek elején történt aranytartalék-eladá­sainak eddig tisztázatlan részlete­it feltáró országgyűlési vizsgáló-bi­zottság felállításának kezdemé­nyezését tervezi a MIÉP-frakció - jelentette be csütörtökön Lentner Csaba országgyűlési képviselő. A politikus szerint az MNB indoko­latlanul adott el 65 tonnányit ne­mesfém-tartalékaiból. Kistérségi támogatás. A Ma­gyar Demokrata Fórum örömmel üdvözli, hogy a kistérségi önkor­mányzati társulások részére jutta­tandó félmilliárd forintos támoga­tást illetően a költségvetési tárgya­lások folyamán egyetértés alakult ki a kormánnyal - közölte csütör­tökön Font Sándor, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának MDF-es tagja. Legalább 35 ezren áznak, fáznak, éheznek - csaknem reménytelenül Hajléktalanok krízishelyzetben Hivatalos becslések szerint hazánkban legalább 35 ezer hajléktalan van, a társadalom ennek többszörösét érzékeli. Bár a bajba jutottak igénybe vehetnék az állami gondoskodást, ettől - miként világszerte - a legkilátástalanabb helyzetben élők közül is sokan tartózkodnak. A hajléktalanság városi világje­lenség. Egyetlen perc alatt vál­hat valaki otthontalanná, elég egy házassági bontópert követő­en végrehajtott bírói ítélet. Az, akinek nincs állandó lakhelye, előbb-utóbb legfeljebb alkalmi munkára számíthat. Nyáron - távol a régi környezettől - pá­don, bokorban, félreeső kapualj­ban egyaránt meghúzhatja ma­gát a társadalomtól mind job­ban leszakadt ember. Antal Kálmán, a Szociális és Családügyi Minisztérium mun­katársa hangsúlyozza: az állam a korábbinál többet, az idén 860 millió forintot, jövőre csaknem egymilliárdot fordít a hajléktala­nok ellátására. Jelenleg a 95 te­lepülésen 105 állami és civil szervezet fenntartásában műkö­dő szállók egyidejűleg 8 ezer embert fogadhatnak huzamo­sabb ideig. A frissen födél nél­kül maradottak téli krízisszálló­in további 400 hely van. A legtöbb hajléktalan Buda­pesten kívül Debrecenben, Mis­kolcon, Győrött, Szolnokon, Szegeden, Pécsett, Szombathe­lyen, Veszprémben, Zalaeger­szegen húzza meg magát. A kel­leténél sokkal kevesebb, alig fél­száz ember vállalkozik arra, hogy utcai szociális munkás­ként melléjük álljon. Ellátásuk­ban azonos mértékben osztoz­nak az állami és a civil szerveze­tek. Mindenütt keletje van a for­ró teának, a zsíros kenyérnek, az ingyenkonyhának. A szociális törvény ez év ok­tóberétől átmeneti szálló kiala­kítására kötelezi a 30 ezernél több lakossal rendelkező önkor­mányzatokat. A 20 ezres telepü­léseknek a jogszabály nappali melegedő létesítését írja elő. A minisztérium fokozott figyelmet szentel a hajléktalanságból kive­zető utak megteremtésére. Ezért az egészségügyi rehabili­tációs és otthonteremtő progra­mokat pályázati úton anyagilag is ösztönzi. (cs. b. j.) Díjátadás. Jolsvai András (168 Óra - a kép baloldalán), Vécsey Ágnes (Magyar Rádió Szegedi Körzeti Szerkesztőség), valamint Kalmár György (Magyar Televízió) vette át a Magyar Lajos-díjat csütörtökön, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott ünnepségen. Péchy Blanka színművész 1986 májusában hívta életre alapítványát első férje, az 1940-ben elhunyt író, újságíró emlékére. fotó: feb/kallus györgy Lemondott az igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom