Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-25 / 323. szám

1999. november 25., csütörtök Gyerekekről - Felnőtteknek Is Bocsánatkérés, dicséret, feddés Hogy a gyermek bocsánatkérésére igényt tartsunk, arra valójában csak akkor van jogunk, ha előfordult már, hogy beláttuk, mi téved­tünk, gyermekünknek volt igaza velünk szemben. Oldalszerkesztő: Szövegelő Asszony? Az óvó néni min­den gyerekkel elbeszélget, mielőtt felvenné az óvodába. Egy ilyen beszélgetés alkal­mával megkérdezte az egyik kislánytól, mit csinál az édesanyja. A kislány habo­zás nélkül büszkén vágta rá: - Üzletasszony. - És mit csi­nál az édesapád? - érdeklő­dött tovább az óvó néni. Most már kis gondolkodás után így felelt a kicsi: - Hát tulajdonképpen, azt csinálja, amit a mamám mond neki. (M. Teréz, Pécs ) Ejnye-bejnye. A férj egy jó ebéd után szívesen megiszik egy pohár sört a televízió előtt. Öt-hat éves fiai is sze­retnének mindig kapni belő­le. Leleményes édesanyjuk jó habos csipkeszörpöt ad nekik, ami színre is úgy néz ki, mint a sör. A fiúk így elé­gedetten együtt sörözhetnek az apjukkal. Húsvét hétfőn az egyik vendéglátó néni megköszönte a szép verset és a locsolást, majd miután megajándékozta a fiúkat pi­ros tojással, a következőket mondta: - Apukának adok egy pohár sört, nektek meg fiacskáim itt van a finom li­monádé. Erre a fiúk kijelen­tették: - Tessék csak nyu­godtan nekünk is sört adni, hiszen otthon is mindig azt kapunk. (C. Dávid, Donát, Pécs) Ettől még nem válunk angyallá a szemében, de magát sem tartja annak, és minket sem ördögnek. Gyermekünk röntgen-szemű. Ha megérzi, hogy mi is engedelmes- kedők vagyunk - fölfelé -, azaz engedni tudunk önmagunkból, akaratunkból, akkor ő is hama­rább enged, könnyebben enge­delmeskedik. Különösen, ha bíz­hat bennünk és tisztel minket. Ha érzi, bármikor számíthat ránk. Vendégek érkeztek, mégpe­dig a keresztszülők. Lelkes üd­vözlések. A kislány már lesi is a keresztapa zsebét, amelyből való­ban előkerül a mogyorós szelet. De a hatéves Péterke úgy tesz, mintha nem is látná, kik léptek a szobába. Egy fadobozkát drótoz keresztül-kasul. Egész lényével le­si, észreveszik-e? Gyakran vesznek ki pénzt a gye­rekek az édesanya táskájából és barátaiknak vesznek rajta ajándé­kokat, amelyekért elismerik őket. Ezzel akarják helyettesíteni az otthoni elismerést. A lopási haj­lamot erősíti, ha a gyereknek nin­csenek saját, személyes dolgai. Sokszor éppen ezért nem is érzé­keli, mit jelentett az a bizonyos tárgy régi tulajdonosának. A gyenge akaratú gyerekeket legtöbbször társaik kergetik bele Még köszönni sem tudsz? - mordul rá az apja. De a kereszt­apja már ott guggol mellette: - Mutasd már, mit csinálsz Péter­ként! - Mindig vacakol valamin, - legyint az édesanyja. Petibe be­lefájdul az odavetett megjegyzés, ő nem vacakol, ő alkot. - Rádiót csinálok - mutatja művét kereszt­apjának. - Nahát, - csicsereg a keresztanyja, oda se nézve, - mi­lyen okos és ügyes ez a fiú! Gra­tulálok a keresztfiamhoz, mér­nök lesz belőle. (Csak így ne szólnánk sohase!)- No, hadd halljuk, szól-e a rá­diód, Petikém? Peti bizonytala­nul nyújtja keresztapjának a do­boz gubacot. Az a füléhez tartja, rázogatja, újra hallgatja.- Bizony ez még nem szól, Pe­tikém, de ha nagy fiú leszel, olyat pl. az áruházi lopásokba. Ezt a bátorság próbájának tekintik. A többiek elismerése százszor töb­bet ér, fontosabb, mint a lopott tárgy értéke. Végül is a lopás tilta­kozásuk jele a társadalommal (felnőttekkel) szemben, amely erősen piac- és teljesitményköz- pontú. A kereskedők természete­sen egészen másként látják, más­ként fogják fel ezt a problémát. Nekik a legtöbb fiatal nem más, mint bolti szarka, bűnöző. Sok­tudsz majd csinálni, ami szól is. De nézd csak, mire való ez a do­boz és a drót? Peti felvillanó szemmel kuporodik közelebb. - Csináljunk felfüggeszthető virág­tartót! - És megkezdődik a bol­dog és lázas munka, miközben a keresztapa az ügyesebb fogáso­kért meg-megdicséri Petit. Sohase dicsérjük a gyermek el­képzelt tulajdonságait, hanem csak a valóban ügyes kézmozdu­latait, tetteit! Az se hangozzék ju­talmazásnak, hanem bátorítás­nak. Ez segíti ki fantáziálásából a valós világra, hogy mindig azt te­gye, ami tőle telik. Vigyáznunk kell a dicséret és a feddés egyensúlyára. Általuk erő­ket szabadíthatunk fel, vagy fé­kezhetjük azokat. A helyes mér­tékkel és okkal-móddal adagolt dicséret erőfelszabaditás. A he­lyénvaló feddés a túltengő képze­let, vagy az ösztönök fékezése. A kettő együtt a növelő szeretet. szór nem elégszenek meg a kárta­lanítással és a bocsánatkéréssel, hanem fenyegetőznek, értesítik az esetről az iskolát és a rendőr­séget is. Azt azonban ne felejtsük el, nekik nincs joguk önbírásko­dásra! Mi a megoldás, ha lopá­son éri a gyermekét? Ne kérdez­ze gyermekét, miért lopott, mert nem tud rá válaszolni, ugyanis nem kapzsiságból tette, hanem az esetek nagy százalékában bá­natában, magányosságában. A gyerek meg nem történtté szeret­né tenni ezt az ügyet, és inkább segítsen neki ebben, mintsem megtorolja. A kemény büntetés a szeretetlenség érzetét kelti a gyermekben. Dr. Komlósi Ákos 40L Lop a gyermek Attól egy gyerek még nem tolvaj, ha tízévesen elvesz valamit, pl. cuk­rot vagy csokit rágcsálni, ami nem az övé, esetleg pénzt, hogy megve­gyen magának egy áhított játékot. A lopás, ha gyakran előfordul, tu­lajdonképpen egy pótcselekvés, felhívás, hogy keveset foglalkozik a szülő a gyerekkel. Dlmántúli Napló 9 A bőséges hónak csak a gyerekek örülnek fotó: tóth l. Szeretet-megnyilvánulások A kisgyerek számára rendkí­vül fontos az apa és az anya si- mogatása, érintése, a szeretet- megnyilvánulások megannyi apró jele. Az amerikai Pszi­chológiai Társaság éves kong­resszusán Bostonban egy pszi­chológusnő e tekintetben ér­dekes különbségekről számolt be az amerikai és a francia családok körében végzett ku­tatások nyomán. Először éttermekben figyel­te meg szülők és gyermekek viselkedését. Fél óra leforgása alatt a franciák 110-szer érin­tették meg gyermekeiket, míg ugyanennyi idő alatt az ameri­kaiak mindössze kétszer. A francia játszótereken gyakran látták, hogy a kicsik egy időre otthagyják játékai­kat és szüleikhez futnak, akik megsimogatják, megpuszilják őket. Ilyen kedves kontaktust csak 7%-ban lehetett az USA- ban kimutatni. A tudósok sze­rint az amerikai erőszakhul­lám 37 százalékában a gyer­mekjátszótereken kezdődik, míg ez az arány Franciaor­szágban mindössze egyszáza­lékos. Ferenczy Hardi Szilvia J

Next

/
Oldalképek
Tartalom