Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-24 / 322. szám
2 Dtinántúli Napló Világtükör 1999. november 24., szerda Közösen a Balkán stabilitásáért Magyar-bolgár tárgyalások a Duna hajózhatóságának helyreállításáról Érdekeink azonosak, véli a két külügyminiszter fotó: feb/reuters remtésében a magyar és a bolgár érdekek azonosak. Megbeszélésein a két külügyminiszter kiemelt kérdésként foglalkozott azzal, hogy milyen szerepet vállalhatnak országaik a stabilitási egyezmény céljainak megfogalmazásában, és miként járulhatnak hozzá azok mielőbbi megvalósításához. Kétnapos látogatása során Martonyi János vendéglátóján kívül megbeszélést folytat Peter Sztojanov köztársasági elnökkel, Ivart Kosztov miniszterelnökkel, Ivan Kurtev nemzetgyűlési alelnökkel, valamint Ászén Agovval, a Nemzetgyűlés külügyi és integrációs állandó bizottságának elnökével. A jól alakuló magyar-bolgár együttműködés minden területen történő további bővítése és az ehhez fűződő kölcsönös érdekek gyakorlati kamatoztatása a célja Martonyi János külügyminiszternek, aki hivatalos látogatásra kedden Szófiába érkezett. Megbeszélésein szó esett a délkelet-európai stabilitásról és a Duna hajózhatóságának visszaállításáról is. Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter és Martonyi János tárgyalásain elhangzott: Magyarország fontosnak tartja és támogatja az Európai Unióban körvonalazódó döntést, amely szerint jó eséllyel megállapodás születhet a helsinki európai tanácsi ülésen arról, hogy Bulgáriával is megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat. A magyar külügyminiszter hozzátette: hazánk fontosnak tartja és szorgalmazza, hogy az Unió Romániával együtt Bulgáriát is levegye a vízumköteles országok listájáról. A budapesti diplomácia vezetője kiemelte, hogy a délkelet-európai stabilitás megtelj Duna megtisztításával, a jugoszláviai hídroncsok kiemelésével kapcsolatban rendkívül erőteljes a diplomáciai tevékenység, és ebben Magyar- ország vezető szerepet vállal. A probléma kezelésében hazánk, valamint a délkelet-európai térség más országai komoly nemzetközi megértést és támogatást kapnak. Magyarország kiemelten érdekelt a Duna hajózhatóságának kérdésében, hiszen a nemzetközi vízi út középső szakaszán terül el, s országunk számára igen fontos az európai kereskedelmi szállításokban való részvétel is. A kérdés természetesen a térség gyengébb gazdasági helyzetben lévő országait még inkább érinti. Kemény tél esetén a jégzajlás akár komoly környezeti katasztrófa veszélyét is magában hordozhatja. Érthető tehát, ha Magyarország számtalan nemzetközi fórumon felveti a Duna hajózhatóvá tételének kérdéséi. Biztató, hogy mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió tagállamai jelezték egyetértésüket, támogatásukat, de egyeztetések folynak Romániával, Ukrajnával és Bulgáriával is. A KeK külügyminiszterei Prágában szintén teljes egyetértéssel foglaltak állást az ügyben. Jugoszlávia nyilvánvalóan nemzetközi kötelezettségeinek ellentmondóan cselekszik, amikor nem teszi lehetővé, hogy egy fontos közlekedési útvonalat megtisztítsanak a roncsoktól. Ismeretes, hogy Belgrád a romok kiemelésének engedélyezését a hidak újjáépítésétől teszi függővé. A helyzetet bonyolítja, hogy a nemzetközi közösség álláspontja határozott és egyértelmű: felfogásuk szerint Belgrád olyan kötelezettségéről van szó, amelynek teljesítését nem lehet feltételekhez kötni. Még akkor sem, ha a külföld egyértelműen a jugoszláv vezetés tudtára adta, bármiféle, az újjáépítéshez nyújtandó támogatásra kizárólag akkor számíthat, ha megindul az ország demokratizálódása. Jelenleg szerteágazó és sokrétű diplomáciai tevékenység folyik, a nemzetközi közösség megpróbál a megfelelő módon hatást gyakorolni Belgrád- ra annak érdekében, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek. A megoldás egyelőre távolinak tűnik, a diplomáciai erőfeszítéseket tovább kell folytatni. Ebben nemcsak Magyarországnak, hanem a térség valamennyi országának együtt kell működnie, meg kell ragadnia minden nemzetközi szervezet és fórum közreműködését a megoldás érdekében. Az összes ország kész az álláspontját nemcsak egymással, hanem az Európai Unióval és más szervezetekkel is egyeztetni. A magyar Külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint Magyarország reméli, hogy Belgrád enged ebben a kérdésben és hamarosan a nemzetközi jog normáihoz fogja igazítani lépéseit. Magánlevél, közfelháborodás Az ellenzék súlyosan bírálja a washingtoni nagykövetet Ki AP amerikai hírügynökség nyilvánosságra hozta Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet levelét, amelyet Fábry Pálnak, a Pulitzer-díj magyar változata életre hívójának írt. A levélben a diplomata - az Antall-kormány külügyminisztere - tizenhárom olyan magyar újságíró nevét említi, akik szerinte nem voltak méltók az eüsmerésre. „A történtek után érdeklődve várom Martonyi János külügyminiszter döntését, képviselheti-e ilyen nézeteket valló diplomata nagykövetként a Magyar Köztársaságot az Egyesült Államok fővárosában” - összegezte álláspontját Kovács László, az MSZP elnöke. A Horn-kor- mány volt külügyminisztere szerint Jeszenszky Géza nagykövetként sajnos nem először sérti meg a pártsemlegességet. Korábban egy amerikai lapnak adott nyilatkozatában a nagykövet az előző koalíció pártjainak Magyarország NATO-csatlakozása iránti elkötelezettségét vonta kétségbe, ami az amerikai külügyminisztérium vezetői körében is visszatetszést keltett, s végül a diplomata kínos magyarázkodásra kényszerült. „Álláspontom szerint Jeszenszky Géza nem töltheti be a washingtoni nagyköveti posztot, mert súlyos szakmai és politikai hibát követett el, amennyiben valóban azt írta levelében a magyar Pulitzer-emlékdijas új- ságirókról, ami nyilvánosságot látott” - mondta Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus szerint a volt külügyminiszter több politikai és etikai szabályt is megszegett. A Külügyminisztérium vezetése nem látja indokát annak, hogy magánlevelezése miatt hazahívja Washingtonból Jeszenszky Gézát - mondta kedden Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, aki közölte: felveszi a kapcsolatot Jeszenszky Gézával, s megkéri arra, hogy magánjellegű levelezését a jövőben ne fejléces papíron folytassa. A külügyi szóvivő, Horváth Gábor leszögezte: Jeszenszky Géza a Magyar Köztársaság érdekeit képviseli amerikai körökben, nagykövetként teljes politikai nyíltsággal segíti a magyar parlamenti pártok programjainak előkészítését és lebonyolítását. Chelsea, Kouchner, Clinton. Az amerikai elnököt és lányát az ENSZ különmegbízottja fogadta Koszovóban, a Pristina melletti slatinai repülőtéren. A látogatás alkalmával Clinton tárgyalt a KFOR-parancsnokkal, és a Bondsteel amerikai katonai tábort is fölkeresi. fotó: feb/reuters Ballisztikus rakéta a Barents-tengerről a Kamcsatka-félszigetre Gyakorlatozik az orosz flotta Sokat romlottak az utóbbi időszakban Oroszország pozíciói a világtengereken: szemmel látható az orosz flotta kiszorítására irányuló tendencia - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz kormányfő úgy véli: az orosz hadiflottának igenis jelen kell lennie a világtengereken, hogy oltalmazza Oroszország érdekeit a távolibb területeken. Az anyagi nehézségekkel küszködő orosz flottáról jó ideje csak olyan híreket hallhatunk, hogy jószerivel a hajók fenntartására, a szolgálatot teljesítők zsoldjára sem jut pénz, nemhogy a harci szellemet és a fel- készültséget szolgáló hadgyakorlatok lebonyolítására. A The Washington Post szerint 1995 óta most először fordult elő, hogy egy orosz atomtengeralattjáróról interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki, természetesen hadgyakorlat keretében. A Tájfun-osztályú atom-tengeralattjáró a Barentstengeren tartózkodott, a célpont pedig a hajótól mintegy 5000 kilométeres távolságra lévő Kam- csatka-félszigeten volt. Vlagyimir Kurojedov admirális, az orosz flotta parancsnoka szerint a hajóraj kiváló harci készültségét demonstrálta a harcászati gyakorlat. Az orosz flotta tevékenysége egyébként élénkülni látszik. Tavaly augusztusban például négy év óta először regisztrálhatták egy Oszkár-osztályú tengeralattjáró megjelenését a földközitengeri térségben, ahol „az ellenséges hajók elleni szimulált támadásokat gyakorolta” - szerepel a Pentagon jelentésében. Még inkább felkeltette az amerikaiak figyelmét az ugyancsak Oszkár-osztályú orosz tengeralattjárók megjelenése a hawaii vizeken, illetve a Csendes-óceán északnyugati térségében. Anatolij Kornyukov tábornok, az orosz légierő parancsnoka egy moszkvai sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Emlékeztetni akarunk mindenkit arra, hogy Oroszország nem Irak vagy Jugoszlávia. Határozottan és tétovázás nélkül fellépünk minden beavatkozási kísérlettel szemben. Ne gondolja senki azt, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk.” Kornyukov egyébként az „impotens” szót használta... Ferenczy Europress Kitüntették Göncz Árpádot Mireya Moscoso panamai elnök asszony a Vasco Nunez de Balbao Érdemrend Különleges Nagykeresztjével tüntette ki Göncz Árpádot. A kitüntetéssel a magyar államfő szabadságért, igazságosságért és demokráciáért vívott harcát, valamint kulturális munkásságát ismerték el. Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta vendéglátójának. Holbrooke Kelet-Timoron Richard Holbrooke, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője találkozott Xanana Gusmao kelet-timori függetlenségi vezetővel a Falintil gerillamozgalom főhadiszállásán. „Az önök országa lesz az első függetlenné váló állam a XXI. században” - jelentette ki Holbrooke Diliben. Tőkés László bírál Keményen bírálta Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata ______Hírek rövidem_______ Sz övetség tiszteletbeli elnöke a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét a Magyar Állandó Értekezleten képviselt álláspontjuk miatt. „Megítélésem szerint a szocialista párt a proletár internacionalizmus jegyében képtelen beépíteni politikai programjába a kisebbségi kérdéseket a maguk súlyával” - nyilatkozta Tőkés püspök. / Újabb izraeli vadtelep Izraeli telepesek négy, sátorból álló vadtelepet húztak föl a palesztin önkormányzat alatt álló ciszjordániai Betlehemtől délkeletre. A telepesek azért tiltakoznak, mert az izraeli kormány területeket ad át a Palesztin Hatóságnak. Iráni nem az amerikaiaknak „Irán visszautasítja Washington kérését, hogy diplomatákat küldhessen Teheránba” - jelentette ki Szajad Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője. Az amerikai érdekeket jelenleg a svájci nagykövetség képviseli Iránban. Cseh aláírásgyűjtés Csehországban már több mint 50 ezer ember írta alá a bársonyos forradalom diákvezérei által közzétett felhívást, amely Václav Havel államfő kivételével lemondásra szólítja fel a vezető politikusokat. Japán és a bálnavadászat A Természetvédelmi Világalap elítéli Japán gazdasági ösztönző politikáját, amely arra készteti a fejlődő országokat, hogy csatlakozzanak a Nemzetközi Bálnavadászatot Szabályozó Egyezményhez, és szavazzanak a bálnák kereskedelmi célú vadászatának újrakezdésére. Négy új műhold az űrben A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről felbocsátották a Globalstar nemzetközi távközlési hálózat négy újabb műholdját. Az idén ez már a hatodik alkalom volt, hogy Bajkonurból sikeresen feljuttatták a világűrbe a Globalstar-rendszer újabb elemeit. Manipulálják a fákat Géntechnológiai környezetszennyezés folyik A környezetvédő szervezetek egyre hevesebben tiltakoznak a génmanipulált növényekkel végzett kísérletek ellen. Az ilyen kutatások száma rohamosan nő, az elmúlt 11 évben 116 szabadföldi kísérletet végeztek genetikailag manipulált fákkal az Egyesült Államokban, Kanadában, sőt itt Európában is több országban. A környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy egyfajta genetikai környezetszennyezés folyik, amelynek következményei beláthatatlanok. A kísérletek célja, hogy a növények gyorsabban növekedjenek, az időjárás szélsőségeinek jobban ellenálljanak, ne legyenek annyira fogékonyak, érzékenyek a kártevők támadásaira. Maradva a fáknál: a papíripar számára olyan növényeket igyekeznek genetikailag kifejleszteni, amelyeknek nedvességtartalma alacsonyabb a természetesnél. A rostok víztartalmának elvonása ugyanis a papirgyártás egyik legdrágább fázisa. A géntechnológia veszélyeire ma már a befektetők is odafigyelnek. A Deutsche Bank például azt ajánlotta, hogy az élelmiszeripari célú géntechnológiai fejlesztésekből a befektetők szádjának ki. A kutatásoknak azonban tovább kell fejlődniük. A megoldás nem a tiltás, hanem a szakszerű, megfelelően szigorú és az óvatosnál is kicsit óvatosabb jogi szabályozás. K. I.
