Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-23 / 321. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. november 23., kedd Röviden Nincs üdülési csekk. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. januárig szüneteltei az üdülési csekkek forgalmazá­sát. Az indoklás: elfogyott az üdültetés szociális célú támo­gatására, valamint az inaktív rétegek számára biztosított keret. A rendelkezés a nyug­díjasokat, a gyermekgondo­zási segélyben részesülőket, a tanulókat, a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatóit érinti. (I) Ukrán vámpótlék. Jövő év januárjától Magyaror­szág meg kívánja szüntetni az ukrán exportárukra kive­tett 3 százalékos vámpótlé­kot és a 2 százalékos statisz­tikailletéket - jelentette az Interfax-Ukraina. A bejelen­tés a hírügynökségi jelentés szerint Budapesten történt, a magyar és ukrán üzleti kö­rök elmúlt heti találkozó­ján. (I) Bát-Hírek Csökkenő búzaárak. A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen 1,75 milliárd forint értékű áru cserélt gazdát, a határidős pénzpiacon pedig 11,5 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek mellett a BÁT hét végi összefoglalójából. A takarmánykukorica négy határidőre zárt maga­sabban. A decemberi lejárat 370 forintot drágult, így 15 630 forinton áll. A búza piacán - 260-980 forinttal - tovább estek az árak. A de­cemberi jegyzések 23 320 forinton állapodtak meg. A takarmánybúza ára jövő év augusztustól decemberig 700, illetve 800 forinttal, a ta­karmányárpa augusztusi lejá­rata 200 forinttal csökkent. A legnagyobb mértékű 1300-1800 forintos - árzuha­nást a napraforgó szenvedte el. A határidős pénzpiacon 40 fillérrel csökkent a német márka értéke: decemberre 131,40 forinton zárt. Ezzel szemben az amerikai dollár minden lejáratra 0,10-1,00 forinttal erősödött, decem­berre 245 forintig emelke­dett. Az új határidő, a febru­ári lejárat 251,60 forinton várja a mai nyitást. Annak ellenére, hogy a múlt héten 28 702 kontraktus adásvéte­lével az euró volt a legkere­settebb fizetőeszköz, értéke 1,00-1,50 forintot esett visz- sza. A decemberi lejárat 255 forinton búcsúzott pén­teken. Adórendszer: évenkénti szigorítás Fokozatosan keil közelítenünk az Európai Unió (EU) normáihoz az adórendszerünket - mondta a tegnap megkezdődött „Adóegyetem 2000” rendezvény nyitóelőadásában Kékesi László, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára. PÉCS Lapunk kérdésére válaszolva Kékesi László elmondta: az unió az idén tavasszal átvilágí­totta adórendszerünket. A fel­mérés után számos olyan meg­állapítást tettek erre vonatkozó jogszabályainkról, amelyet vagy a jövő esztendőtől kezdve, vagy a belépésünkig fokozatosan, részben vagy egészben meg kell változtatnunk. Egy egységes adórendszerbe ugyanis nem léphetünk be a „kivételeinkkel”, hiszen ebben az esetben műkö­dési zavarok keletkeznének. Van olyan részterület, amely már most is közelít az EU-kom- formitáshoz, de van olyan is, amelyben olyan nagy változta­tást kellene végrehajtanunk, hogy az egyszeri megoldás - a ' nagy adóteher-növekedés miatt - a társadalom totális ellenállá­sát váltaná ki. Ez utóbbi esetben a fokozatosság elvét követjük - mondja a helyettes államtitkár -, amely szándék már megjele­nik a következő évi adórendszer változtatásában is. Ebben ugyanis az a kormányelképzelés jut érvényre, hogy az adójogsza­bály átalakításának nem szabad sokkot okoznia a társadalom­ban, a változásoknak is a folya­matosságot kell tükröznie. A he­lyettes államtitkár példaként a cigaretta jövedéki adóját említi. A tőlünk nyugatra lévő orszá­gokban általában a kiskereske­delmi ár több mint fele a jövedé­ki adó mértéke, ezzel szemben nálunk a jövő évi emelés után sem éri el a 40 százalékot. A társadalom nagyon érzéke­nyen reagált az utóbbi hónapok­ban napvilágra került áfa-vissza­igénylési bűncselekményekre, éppen ezért a csalások vissza­szorítására ennek szigorítását tartanák megfelelőnek. Kékesi László is elismeri, hogy az el­múlt években a „laza” áfa-jog­szabályok miatt sok visszaélés történt. A magyar jogalkotók mentsé­gére viszont elmondotta, hogy az adócsalásnak ez a formája a nyugati államokban sem ritka, pedig ott is meglehetősen jól „körülbástyázták” az erre vo­natkozó jogszabályokat. A 2000. évi adórendszer változá­sa már tartalmaz erre vonatko­zóan szigorításokat. A jövőben folyamatosan változtatásokat hajtanak végre a jogszabá­lyokon, reményeik szerint ezzel is fokozatosan csökkentik majd az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek számát. B. G. Választható az átalányadózás Jövőre nemcsak egyes, kivételezett szakmában működő egyéni vállal­kozók választhatják az átalányadózást, hanem bármely főállású vál­lalkozó is bejelentkezhet e körbe. Főszabályként az igazolás nél­kül elszámolható költséghányad 35 százalék lesz, kiegészítő egyéni vállalkozóknál 17 száza­lék. Átalányadózásra azok jogo­sultak, akinek bevételei jövőre várhatóan nem haladják meg a négymillió forintot, kiskereske­dők esetében a 15 millió forin­tot, s az idén is megfeleltek en­nek a feltételnek. Az átalányadó­zás alá bejelentkező vállalkozók kötelesek az „áfa alanyi adó- mentességet” választani, vagyis beszerzéseik áfatartalmát nem igényelhetik vissza. Ha a mező- gazdasági őstermelő egyúttal egyéni vállalkozó is, mindkét körben lehet átalányadózó, de dönthet úgy is, hogy az egyik te­vékenységére a tételes költségel­számolást alkalmazza. Lényegében az ez évivel meg­egyező egyéni vállalkozói kör­ben a 35 százalékot jóval meg­haladó költséghányadot ismer el az állam. 80 százaléknyi „költ­ségátalányt” írhatnak jóvá pél­dául az iparban és a mezőgazda­ságban termék-előállítással fog­lalkozók, az építőipari kivitele­zők, a feldolgozóiparban műkö­dők, (kivéve a kiadói szolgálta­tást, a hang, a kép és a számítás- technikai információhordozókat sokszorosító vállalkozók) vala­mint a jármű, a közszükségleti cikkek és a háztartási eszközök javításával foglalkozó szakembe­rek. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók költséghányada 87 százalék, de néhány preferált üz­lettípus esetén (például élelmi­szer-áruház, zöldség és gyü­mölcsüzlet, húsbolt) még ennél is nagyobb, 93 százalékos költ­séget számolhatnak el. Módosul az egyéni vállalko­zók által alkalmazható érték- csökkenési leírás. Az eddigi 100 ezer forint helyett 200 ezer fo­rintra emelkedik a gyorsított le­írás összeghatára. Ha az egyéni vállalkozó több tevékenységi körben működik, megválaszt­hatja, hogy melyik tevékenységé­ből befolyó bevétellel szemben írja le a tárgyi eszköz (például teherautó) értékcsökkenését. Azoknak, akik nem akarják vagy nem választhatják az áta­lányadózást, nem árt tudniuk, hogy a vállalkozói osztalékalap 35 százalékos adóval terhelt ré­sze után az adóbevallással egy­idejűleg 11 százalékos egészség- ügyi hozzájárulást is kell fizetni­ük. Ez költségként számolható el, kivéve, ha a vállalkozás meg­szűnését megelőző utolsó hoz­zájárulás lerovásáról van szó. Költségként számolhatják el az egyéni vállalkozók a még nem amortizált tárgyi eszköz marad­ványértékét, ha az eszköz meg­semmisül, így például ha valaki rendőrségi jegyzőkönyvvel tudja igazolni, hogy vadonatúj teher­autóját ellopták. Ha az egyéni vállalkozó saját személygépko­csiját egyéni vállalkozásban és munkaviszonyban is használja, s a munkáltató kiküldési rendel­vény alapján költségtérítést fize­tett neki, e kilométerek után a vállalkozásában nem számolhat el költségeket. Nem számolhatja el költségként az egyéni vállalko­zó a vissza nem térítendő mun­káltatói támogatást. Példa az átalányadózásra Főállású egyéni vállalkozó átalányadózása 35 százalékos költség- átalánnyal. Példánkban szereplő egyéni vállalkozó egyedi meg­rendelésekre dolgozó varrónő. Éves bevétele 1,5 millió forint, el­ismert költséghányada 35 százalék 1. Bevétel 1.500.000 Ft. 2. El­ismert költség (l.xO,35) 525.000 Ft 3. Az átalányadó alapja (1.- 2.) 975.000 Ft 4. Az átalányadó összege (3.x0,35)* 341.250 Ft 5. Nyugdíjjárulék (3.x0,08) 78.000 Ft 6. Egészségbiztosítási járulék (3.x0,03) 29.250 Ft 7. Társadalombiztosítási járulékok (3.x0,33) 321.750 Ft 8. Tételes egészségügyi hozzájárulás (3900x12) 46.800 Ft 9. Összes közteher (4.+5.+6.+7.+8.) 817.050 Ft. CCGtfCXCTCS a cégvezetők havitepja November 25.- Bányajáradék bevallása, be­fizetése November 26.- Vámáru-nyilvántartás hitele­síttetése November 28.- Halasztott adófizetés do­hánygyártmányoknál- Fogyasztásiadó-előleg befi­zetése, visszaigénylése Változik az APEH ellenőrzési jogköre Az Országgyűlés módosította az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt. Októ­ber 15-étől az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal elnö­ke, illetve a vám- és pénzügy- őrség országos parancsnoka utasíthatja az APEH-et és a VPOP-t, hogy végezze el az el­ső fokú adóhatóság által ko­rábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvé­nyességének ellenőrzését. Az ellenőrzést (felülellenőrzést) a helyszínen is lefolytathatják. Felülellenőrzést lehet végez­ni akkor is, ha az adóhatóság olyan új tényről, adatról, bizo­nyítékról szerez tudomást, amelyet a korábbi ellenőrzés­kor még nem ismertek. Ebben az esetben felülellenőrzés csak akkor folytatható, ha an­nak feltételei az új törvény ha­tálybalépését követően állnak fenn. Nem inditható felülel­lenőrzés az elévülési időn túl. A megindított felülvizsgálati eljárás kizárólag az adó meg­állapítását befolyásoló új tény, adat vagy bizonyíték tekinteté­ben, valamint ezek adóvonza­taira folytatható le. A felülellenőrzés eredmé­nyeként adóigazgatási eljárást nem lehet indítani, ha a felül­ellenőrzést megalapozó felté­telek az adóhatóság alkalma­zottjának fegyelmi felelősségé­re vezethetők vissza, vagy a korábbi ellenőrzéskor hozott határozatot a bíróság felülvizs­gálta. Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az el­lenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejező­dött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határo­zat, amely az adókötelezettsé­get, az adó alapját, az adó ösz- szegét, a költségvetési támoga­tás alapját és összegét az adó­zó terhére változtatja meg, még akkor sem lehet hozni, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóható­ság megsemmisítette és új el­járás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fo­kú adóhatóság visszavonta. Ezt a rendelkezést nem kell al­kalmazni a bíróság jogerős íté­letében megállapított adó-, tár­sadalombiztosítási csalás, il­letve az adókötelezettség telje­sítésével összefüggésben elkö­vetett csalás fennállása esetén. Az adózás rendjéről szóló törvényt az 1999. évi LXXXVI- II. törvény módosította. Statisztikai adatszolgáltatás 2000-ben Megjelent a jogi személyek, valamint a gazdasági tevé­kenységet folytató természe­tes személyek és jogi személyi­séggel nem rendelkező szerve­zetek 2000-re vonatkozó sta­tisztikai adatszolgáltatási kö­telezettségét előíró jogszabály. A 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet mellékleteit a KSH hivatalos lapja, a Statisztikai Közlöny tartalmazza. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en XI. 22-én Részvény megnevezése Utolsó kötés Változás Forgalom (db) BorsodChem 7780 30.274 Danubius 4500 47.668 Dédász 9500 \ 8527 Egis 7990 21.325 Matáv 1518 320.886 Mezőgép 1710 — 5786 Mól 5115 623.357 OTP 11.895 78.888 Pick 8880 \ 2280 Pannonplast 4755 16.576 Rába 2450 \ 68.300 Richtet 12.750 / 56.839 Synergon 1940 \ 10.484 TVK 4200 \ 63.999 Zalaketámia 1525 / 7503 Zwack 6400 — 10 A BUX-index alakulása: 7493,28 Ha biztonság - akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom