Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-20 / 318. szám
Az SZDSZ esélyesnek rukkolt elő Wekler Ferenc (balról) és Getto József 1990-ben a parlamentben A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokat lezáró megállapodást az SZDSZ és a Fidesz 1989. szeptember 18-án nem irta alá, mert nem értettek egyet azzal, hogy a köztársaság elnökét az első szabad voksolás előtt közvetlenül válasszák meg. Később az SZDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményez négy témában, melyek közül valódi tétje a köztársasági elnök megválasztási módjáról feltett kérdésnek volt. A kezdeményezést a Fidesz, az MSZDP és az FKgP is támogatta. A népszavazás az SZDSZ sikerét és megerősödését hozta, kampánya pedig előtanulmány volt a választáshoz. A népszavazási kampány igazi modern pártpropaganda-akció- ként folyt. Kocsisorok hajtottak vidékre győzködni az embereket, hogy mindenki menjen el szavazni és négy igent húzzon be a szavazólapon, mert különben nem lesz valódi rendszer- váltás. A másik táborban az MDF azzal hazardírozott, hogy a népszavazás bojkottálására buzdított. Sok politikai elemző értékelte akkoriban úgy a helyzetet, hogy a „négyigenes” nép- szavazási kampány eredménye, vagy eredményessége akár el is döntheti a kezdeményező párt sorsát. A politológusok sokáig az SZDSZ-nek adtak kevesebb esélyt. Október harmadik hetében már összegyűlt a népszavazást támogató több, mint 200 ezer aláírás, mégis akadtak neves szaktekintélyek, akik határozottan azt jósolták: az SZDSZ lesz majd a legerősebb párt a tavaszi választások után, csakhogy nem a parlamentben, hanem azon kívül.- Az 1989. november 26-án tartott „négyigenes” népszavazás az SZDSZ merész politikáját igazolta. Az MDF bojkottra felhívó magatartása ellenére a szavazópolgárok 58,03 százaléka (mintegy 4,5 millió polgár) mondott véleményt vok- s o1á s á va 1. Mind a négy II kérdésben az igen volt többségben. A már csak merősi- tésre váró melléktémákban 95 százalék feletti volt a támogatottság, a legfontosabb kérdésben, a köztársasági elnök megválasztásának módjában 50,07 százalék osztotta az SZIJSZ álláspontját. Ebből is látszik, mekkora kockázatot vállalt a párt a népszavazással, illetve a másik oldalon mekkora tévedés volt a bojkott szorgalmazása. Olyan számra emlékszem, hogy 6101-gyel volt több az igen, mint a nem - mondja Papp Béla, (kis képünkön) Pécs jelenlegi alpolgármestere, aki az SZDSZ népszavazási kampánya kezdetén lépett be a pártba, és csakhamar egyik ügy- Utólagosan már azt mondom, természetes, hogy voltak. Hiszen az SZDSZ roppant demokratikusan működött. A tagfelvételnél a jelentkezőn múlott, hogy tagja lesz-e a pártnak vagy sem. Akkor felduzzadt a létszámunk: 1989 őszétől a választási kampányig több, mint ezer fővivője lett a városi szervezetnek. A választási kampánynak már ő volt az egyik irányítója Pécsett. A népszavazás és a választási kampány között volt még egy akció, amely taglétszámban igencsak felhizlalta a pártot: a romániai forradalom idején szervezett segélyakció.- Igen nagy mennyiségű élelem, ruha és még készpénz is gyűlt össze, amiket az SZDSZ szimpatizánsok saját kocsikkal hordtak ki, többnyire Aradra, de Kolozsvárra is. Ezen akció közben, az esztendő végén tűzték ki az 1990:es parlamenti választás időpontját. Akkor jött az új lecke: jelölteket találni. A három ügyvivőre - Baracs Nórára, Molnár Tamásra' és rám - hárult a keresés. Szerettünk volna olyan embereket állítani, akik addigi pályájuk, személyiségük révén megfelelnek a kihívásnak. Az eredmény ismert: Getto József, Bretter Zoltán és dr. Varga Levente lett a jelölt. A szigetvári körzetben Molvai László indult, Siklóson Heindl Péter, aki akkoriban Gilvánfán vezetett népnevelő programot, a komlói körzetben Fekete Gedeon, a mohácsi választókerületben Werner József, aki a második fordulóban visszalépett, mert közben Wekler Ferencet „leigazoltuk” a Faluszövetségtől.- Képviselőjelöltként voltak-e önként jelentkezők, illetve konjunktúralovagok az SZDSZ- ben? vei gyarapodott Baranyában. Ez komoly gond volt, mert ilyen tömeget nem lehetett átlátni. Ismeretségi alapon nem lehetett szűrőket betenni. Sokféléi érkeztek karrierlovagok, akik viszonylag hamar eltűntek körünkből. Akadt olyan, aki lelkes liberálisként indult, aztán amikor később úgy adódott, pillanatok alatt átállt kisgazdának. Pedig a kétféle eszmeiség nem olyan könnyen cserélhető fel. Az SZDSZ induló vezetése erre kényes volt: nem kedvelte, ha valakik mellüket döngetve törekedtek csúcspozícióra. Voltak képviselőnek önként jelentkezők, de inkább felkérés alapján működött a jelöltállítás. És messze nemcsak a párton belül ■ kerestünk alkalmas jelölteket, ahogy a többi párt. Getto József például kívülálló volt. Bretter Zoltán már előbb megjelent az SZDSZ közelében: kolozsvári születésű lévén részt vett az erdélyi segélyakcióban. Dr. Varga Leventére is úgy nyitottuk rá az ajtót: vállalná-e az SZDSZ-je- löltséget?- Milyen viszonya volt az SZDSZ-nek az MDF-en túl a többi párttal?- Nemigen volt szoros kapcsolat. A népszavazás utáni sikert a négy párt, az SZDSZ, a Fidesz, az FKgP és az MSZDP még együtt ünnepelte meg december elején az Eszék Étteremben. Aztán elkanyarodtak egymástól a pártok. Csak a Fidesszel volt némiképp szorosabb kapcsolatunk. Ám én azt már nemigen értettem részükről, hogy nem állítottak képviselőjelöltet az 1-es választókerületben azzal az indoklással: ők Andrásfalvy Bertalant elfogadják, és hiteles személynek tartják. Két dolog lehetett e mögött. Vagy tényleg így gondolták, és egyébként sem volt jelöltjük az 1-es körzetben, vagy ez már a későbbi MDF-Fidesz viszonynak az egyik első hajtása volt. Az feltűnt, hogy noha a parlamentben elég kemény volt a viszony az Antall-kormány és a Fidesz-frakció között, helyben meglehetős átjárás volt a két párt között.- Milyen ütközések voltak a többi párttal?- Áz SZDSZ-ben akkor még nagyon sok radikális tag volt, a verbális megnyilvánulásokban elég keményen volt jelen az MSZMP és az akkor még utódpártnak tekintett MSZP bírálata, sőt néha még a gyalázása is. Ugyanakkor volt már akkor is országos politikusunk - Kis János -, aki kimondta: az SZDSZ- nek az MDF az igazi választási ellenfele, és nem az MSZP. Lehet, hogy ez$el kellett volna még többet foglalkozni, hiszen az intő jelek már megvoltak. Amikor például az ellenzéki kerékasztal-tárgyalások kezdetén olyan megnyilatkozások hangzottak el, hogy az MDF kizárólag az MSZMP-vel tud koalíciót kötni. Ezt Csurka István nyilatkozta 1989 nyarán. A kerékasztal-tárgyalásokon a tisztázatlanul maradt kérdésekben - amelyekről a népszavazás szólt - megint szembekerült az MDF az SZDSZ-szel. Valószínűleg azért, mert volt egy paktum a háttérben Pozsgay Imre személyére kihegyezve. Ha nem bojkottálták volna a népszavazást, alighanem ő lett volna az első köztársasági elnökünk a rendszerváltás után. November végén már az MDF is érzékelte, hogy az SZDSZ felnőtt mellé a népszavazáson aratott sikerrel. Aztán január 20-án megbukott Horváth István belügyminiszter, amikor Kőszeg Ferencék kipakoltak a parlamentben. Végvári őrnagy papírjait valamiképpen megszerezték. A dokumentumokból kiderült, hogy az ellenzéki politikusokat lehallgatták. A sikeres leleplezés hatására rakétaként emelkedett az SZDSZ tetszési indexe. Ami 1989 szeptemberében még csak mintegy 3 százalékot mutatott. 1990 februárjában már kezdett úgy látszani, hogy az első parlamenti választást megnyerheti az SZDSZ. Dunai Imre Jegyzet M 2' MMMMÍ »MMOM Hátszín Esküszöm, nem vagyok egy tehénügyi szakértő, mi több, nem származom valóságos tehené- 1- ^ szetügyi dinasztiából, de most megint kénytelen vagyok szegény párával foglalkozni, illetve ezúttal nem is a tehénnel magával. Történt, hogy este hétkor bámultam a kereskedelmi RTL Klub híradóját, amikor is egyszer csak azt hallom, hogy Kínában tigriseket éheztetnek ki, majd mikor azok már baromi éhesek, akkor élő tehenet eresztenek be hozzájuk, amelyet a ragadozók még élve megnyúznak és megesznek. Az attrakcióra jegyeket adnak el, és - mint az ókori Rómában - a nézők élvezettel figyelik, amint a tehén megdög- lend. Én sosem jártam még Kínában, ilyetén formán jegyet sem vehettem az előadásra, most mégis végignézhettem az egészet, hála a televízió hírszerkesztőjének. Valóban: a tehenet belökik a porondra, mi több, kis traktorral tolják a tigrisek elé, azok meg elkezdik falni, a szerencsétlen marhából például tisztán látszik a hátszín. Nem részletezem, nem ide való. Nyilatkozik egy kínai állatvédő, hogy eleddig hiába tiltakoztak, semmi foganatja nem volt, de most végre betiltják az egészet. Korábban ugyanis azért lehetett ilyesmit csinálni, mert Kínában csak a tigris védett állat, a tehén nem. Nagyon ideje volt ennek a betiltásnak. Én spéciéi ezek után a kereskedelmi televízió híradóját is betiltanám, mert így akkor nem tudnának élve felfalt tehenet meg más hasonló nyalánkságokat Hét óra előtt pár perccel mutatni. Korábban egyébként esti hírműsoruk előtt mindig figyelmeztették a nézőket, hogy itt „alkalmanként nyers erőszak látható, durva beszéd hallható”. Ez a műsor azóta átalakult, figyelmeztetés sincs már, csak tehén van, véresen. Olvasom továbbá, hogy a két konkurens csatorna azon vitatkozik, hogy melyikőjük híradója a nézettebb. Őszintén szólva: sajnos tökmindegy. Lendvai Dávid A hosszú élet titka Valóban szenzáció a maga nemében: egy amerikai tudós genetikus megtalálta az öregedést okozó sejtet. Azt, amelyik a szervezetet az oxigén hatására szép lassan elégeti, s ekként az élet hosszának felelőse. Igazából persze nem tudom, hogy mit csinált aztán e génekkel, de tény, hogy kísérleti egerei másfélszer tovább élnek, mint az amúgy nem genetizált társaik, s amint a tévé is mutatta, ezek a matuzsálemkorú jószágok vidáman mocorogtak a háncsalomban, a professzor cirógató ujjai között. Beh' jó. Hiszen az élet egyetlen átka, hogy rövid (mihez képest?), s minden ilyen hírre felkapom a fejem mindazokkal, akik szeretnék még mondjuk 2047 március 19-én is, reggelizés közben meghallgatni az aktuális híreket, és munkába menet átköszönni az járdát sepregető szomszéd- asszonynak. S ime, a hosszú élet titka nem titok többé, nem elérhetetlen, hanem felcsillanó lehetőség. Persze éppen itt az ideje, hiszen alig van már néhány hét kétezerig, s jóideje azt olvasom a tudományos fantasztikus könyvekben, hogy a kétezres év ugrásszerű áttörést hoz majd á Földünk életében. Lehetőség a technika sohasem várt fejlődésére, mit ne mondjak, tömeges kirajzásra az űrbe. Bár, mivel iszonyodom a repüléstől, az utóbbiról lebeszélem magam. Mindenesetre lesz mivel kitöltenem azt a rámszabott és ajándékban elnyerhető újabb 70-80 évet, ugyanis az amerikai genetikus szerint megduplázható a jelenleg várható élettartam. Csak addig húzzam ki, amíg az élethosszabbító eljárás tömegessé és olcsóvá válik (esetleg kaphatnék az OTP-től hosszú lejáratú kölcsönt), vagy finanszírozza a dolgot a társadalombiztosítás. Persze azért az élet meghosszabbításának lennének árnyoldalai is. A magamkorú férfiút előbb-utóbb gyereknek tekintenék, s valakinek biztosan az eszébe jutna, hogy tetemesen megemelje a nyugdíj- korhatárt. Kozma Ferenc hetedik oldal JWmmmmmmmmmmmmmmmm hétfőn Magyarországon ma tizenötezer gyermek éhezik. Meglehetősen szomorú dolog az, amit az iskolákban és óvodákban tapasztalhat az ember. Mondják, hogy különösen hétfőn nehéz kivárni a tízórai osztást. Sok helyen nem is várják ki. Reggelivel várják a betérőket. Portré Vedres Csaba életének mindennapos része a színház. Egyébként a klasz- szikus hagyományokra épített, de a rock formajegyeit felmutató zeneműveket ír. Fogyaszthatót. Portré Százezer közül kettő Sok mindennel lehet egy fiatalembert jellemezni, főleg ha olyan, mint Gábor. Kiváló eredményei okán azt hinné az ember, hogy az a típus, aki a könyvek birodalmában élve ki sem dugja az orrát onnan. De ez nem igaz. Például imádja a focit és a POTE labdarugó bajnokságában a négyszeres bronzérmes csapat tagja volt. Csatár. Vagy például jelenleg az Egészségügyi Minisztérium egyik, az ifjúsággal foglalkozó bizottságának az elnöke. Tud angolul, németül, oroszul. Olaszországban, Hollandiában, az USA-ban járt tanulmányúton, s jelenleg éppen a nősülésen töri a fejét. Tegyük hozzá: a génkutatás szerelmese is, a molekuláris biológia vonzza, a tumor immunológia, de igazából még nem tudta eldönteni, hogy mi legyen. Pedig néhány gén felfedezésével már eldicsekedhet.- Hogyan?- Kettő bejött már, a harmadikon most dolgozom.- Tudomásom szerint legalább százezren vannak, s közülük kettőt-hármat megtalálni, mint a szalmakazalban a tűt. Beavatna?- Nos, például az egyik gén szerkezetét vizsgálva megállapítottam, hogy többek között ő lehet a felelős az egyik herpeszvirusért, sőt a méhnyakrák kialakulásában is döntő része van. Nemzetközi érdeklődést váltott ki a dolog, s bizonnyal a szakmában némi elismerést is.- Ezért szokatlan, hogy nem választott még végcélt a pályán belül.- Rövidesen az is megtörtéThan Nándor Gábor 1971-ben született Pécsett, édesanyja, édesapja orvosok. A POTE tudományos kutatója, aki kitüntetéses doktorrá avatásakor Göncz Árpádtól vette át a pecsétgyűrűt. Megannyi ösztöndíjat nyert, 1994-95-ben az évfolyam hallgatója volt. Két testvére van, Szandra joghallgató, Márk gimnazista. nik. Több dolog is érdekel, s talán még attól félek, hogy ha valami mellé lehorgonyoznék, sok egyébtől, a szakma és a tudomány más területeitől elzárnám magam.- Lehet, hogy furcsállja, de megkérdezem: miért éppen az orvosi pályát választotta?- Nagyapám és apám nyomdokait követtem. De nem kényszerből. Mindig érdekelt a biológia, a fizika, s könnyen tanultam. Ennek köszönhető, hogy a diákéletem során sosem maradtam ki semmiből, s mindig sokféle társadalmi megbízatásom volt. Than Nándor Gábor szívszerelme - hobbija - talán az utazás, meglátni, megtapasztalni a világot. Akárhova megy (több kontinens volt már a talpa alatt) tudományos konferenciára yagy tanulmányútra, mindig fölkészül az országból és a városból is. Hogy tudja, hol is van éppen. Kozma F. 4
