Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-20 / 318. szám

A Dunántúl Napló tartalmából: Viszik a szennyet Gazéból Némi késlekedéssel, de megkezdődött az ártalmatlanítás az ökológiai katasztrófával fenyegető hulladéklerakóban Csecsemőt raboltak Tbc-körkép: a tartozás fejében nem a menekültek hozzák Fejpénz jár Meglógtak a halak az orvvadászokért Kovácsszénájáról Sikít, ha közelítenek hozzá A segítő kezektől is retteg az az összevert komlói kislány, akit a héten vittek a pécsi klinikára Dunántúli Napló Ára: 49 Ft. Előfizetve: 33 Ft. 1999. november 20., szombat X. évfolyam, 318. szám Telefon: 72/505-000 KÖZÉLETI NAPILAP ßl www.dunantulinaplo.hu MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Aláírták az új Európai Char­tát 2. oldal Hazai Tükör Kiből lehet önkormányzati képviselő? 3. oldal Baranyai Tükör A megye több pontján megbé­nult a közlekedés 4. oldal VELÜNK MOST 9 770865 913067 1999. november 20., szombat KÖZÉLEIM napilap Elfogták Tribuszemét Vegetával jobb az étel MERCEDEST NYERHET! 99318 Két évvel és két hónappal az elfogatóparancs kiadása után csütörtö­kön egy budapesti bérlakásban a rendőrség elfogta Tribuszer Zoltánnét, akit a Legfelsőbb Bíróság 1997. július 1-jén többek között különösen nagy kárt okozó csalás miatt jogerősen kilenc év börtönre ítélt. Az elítélt nem vonult be a börtönbe, az elmúlt időszakban buj­kált. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága öt hónapi, titkosszolgálati eszközöket is igénylő nyomozás után fogta el. BUDAPEST-PECS Csütörtök este nyolc órakor be­következett az, amiben a rendőr­ségen kívül gyakorlatilag senki sem hitt: az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága Fel­derítő Főosztályának munkatár­sai Budapesten, a XIII. kerület Szent László utca 14. számú ház negyedik emeletének egy bérla­kásában elfogták a több, mint két éve bujkáló Tribuszer Zoltánnét. 1999. június 14-én határozott úgy Orbán Péter, az ORFK főkapitá­nya, hogy az elfogással az igazga­tóságot bízza meg. Amint azt a Dunántúli Napló­nak Bodnár Zsolt, a főosztály ve­zetője elmondta, az elfogást mintegy öt hónapos, operatív nyomozás előzte meg, amelynek során minden lehetséges, bírósá­gi engedélyhez kötött titkosszol­gálati eszközt is igénybe vettek. A munkában nagy szerep ju­tott az igazgatóság baranyai mun­katársainak is, akik az elfogásban is segítették pesti kollégáikat. Bár Bodnár nem kívánta részletezni, hogy milyen módszerekkel jutot­tak Tribuszemé nyomára, való­színűsíthető, hogy közeli hozzá­tartozóit (így felnőtt fiát, illetve Kecskeméten élő bátyját) is meg­figyelték. Tribuszemé mindössze öt-hat emberrel tartotta a kapcso­latot. A rendőrség vélekedése szerint a nő mindvégig Magyar- országon, nagy valószínűséggel Budapesten tartózkodott, bár el­ső kihallgatása során azt állította, hogy mozgott az országban és, hogy külföldön is élt. (Egy ko­rábbi információ szerint a nő a németországi Wiesbadenben tar­tózkodott - ekkor adták ki ellene a nemzetközi elfogatóparan­csot.) A rendőrség nem kí­vánt részleteket közölni ar­ról, hogy kik segítették a buj­kálásban, azonban ha bizo- nyithatóvá válik a cselek­mény, úgy a nem közvetlen családtagok büntethetők lesznek (közvetlen családtag­ra a magyar törvények szerint senki nem köteles terhelő val­lomást tenni). Tribuszemé az elmúlt négy-öt hónapban „normá­lis” életet élt, sem arcát, sem csípőjét nem műtette meg, mindössze egy vörös színű parókát használt, például amikor a szomszédos üzletbe ment vásárolni. A bérház lakói semmit sem tudtak arról, hogy kivel élnek együtt. Elfogása során a rendőrség a negyedik emeleti lakás ajtaját betörte. Tribuszemé egyedül volt otthon (a jelekből ítélve a lakásban egyedül is élt), s hogy egyáltalán nem számított a látogatásra, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy éppen mo­sogatott. Bodnár Zsolt szerint a nő érezhetően megzavarodott, rövid idő múlva azonban meg­nyugodott. A lakásban a rendőr­ség nem talált nagyobb mennyi­ségű pénzt, és az is valószínűtlen, hogy a későbbi kihallgatások so­rán Tribuszemé elmondaná, hogy a még hiányzó pénz hol van, miután ezt a tárgyalások so­rán sem árulta el. A rendőrség­nek más forrásból sincs informá­ciója a pénz sorsáról. Egyelőre a rendőrség sem érti, hogy Tribuszemé miért nem szökött külföldre, feltételezések szerint nem voltak meg azok az alvilági kapcsolatai, amelyek révén ha­mis okmányokat tudott volna szerezni, de ok lehet a nyelvtudás hiánya is. A nőt az elfogás után azonnal a Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították, ahol megkezdte bör­tönbüntetésének letöltését. Tribuszemét a bujkálás miatt nem sújtják halmazati büntetés­sel, az előzetesben töltött idő be­leszámít a kilenc évbe. A rendőrök egyelőre még kere­sik az ügy másik szökésben lévő elítéltjét, Bathó Erzsébetet. Bod­nár Zsolt szerint az ő elfogására nem kell újabb öt hónapot várni. Dr. Wirth Béla, a Baranya Me­gyei Bíróság elnöke tegnapi sajtó- tájékoztatóján azt hangsúlyozta, a mostani elfogás jól példázza, hogy az, akit jogerősen elítéltek, nem úszhatja meg a fegyházbün­tetést. Wirth dicsérte a rendőrség munkáját, megemlítette ugyanak­kor, hogy a korábbi gyanú, mely szerint a rendőrség és a bíróság „nem volt érdekelt” az elfogás­ban, szertefoszlott. Lendvai D. (A Tribuszerné-sztori a 3. oldalon) MEHES KAROLY KOMMENTÁRJA Hosszú út a sehovába A MÁV Rt. egy hónapon belül 168 járat megszüntetését látná indokoltnak, mert ezeken a vo­natokon még harmincszázalé­kos sincs a kihasználtság. Sejtenivaló: nem az Inter- Citykről van szó. Ócska, bü­dös, kiégetett ülésű, össze­karcolt ablakú, kutyaólsze- rű vagonok vonszolódnak - most éppen - a téli tájon. Hol fűtenek, mint a pokol­ban, hol sehogy. Fáradt, el­gyötört emberek zötykölődnek ide-oda a kényelmetlen szófá­kon, maszatolnak két lyukat az ablakpárára, vagy nem is ma­szatolnak, hisz’ mit látnának?! Ők az a „még harminc százalék se”. Egyhangú, pendliző éle­tük, többnyire a város és a vala­hol, mondjuk, másfél órai uta­zásra (azaz 40 kilométerre) lé­vő otthonuk között. Hazaér­nek, esznek, sört bontanak, té­vét néznek, és közben sejtjeik a Ki Budapestről hajol fölibé, annak térkép e táj másnap reggeli vonatútra ké­szülnek már, amikor a vicinális becipeli őket dolgozni és tanul­ni. És vissza. Mintha örökké tartana. De lám, lehet, hogy nem tart örökké. A MÁV már a Volán­nal tárgyal, fuvarozná inkább ő a kevesebb, mint harminc szá­zalékot. Lehet, hogy a kedvenc fejtámla nélküli ülésekkel meg­áldott vonatocskáról le kell mondani, de lesz helyette csör­gő-zörgő, oldalt dőlő Ikarus busz, fejtámla nélküli ülé­sekkel, bekötő utakon való zötyögéssel, minimális komfort nélkül, fűtetlenül vagy agyonfűtve, maszálva a két lyukat a páraködös ab­lakon. Katona Kálmán szakminisz­ter szerencsére azt mondta, az utazóközönség nem szabad, hogy a változtatások miatt sé­relmet szenvedjen. Mint sze­rény példánk igazolni látszik, nem szenved. Ázt kapja majd, amit eddig is. 3. oldal) A kisvállalkozók borúlátók Vegyes jövőkép a helyi gazdaságban BARANYAI KORKÉP Nyolcszáz baranyai cég, illetve vállalkozás megkérdezésével igyekezett képet alkotni a helyi gazdaság helyzetéről a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A felmérés ágaza­tonként és cégmérettől függő­en is meglehetősen vegyes ké­pet mutat. A felmérésbe bekapcsolódó cégek, vállalkozások nyolc kü­lönböző ágazatból kerültek ki. Képviselőik a vállalkozás je­lenlegi helyzete, megrendelé­sei, foglalkoztatása, a várható beruházások, az árak és a jö­vedelmezőségi várakozások tekintetében alkottak képet sa­ját helyzetükről. A kamara konjunktúrajelen­tésében az összességében mér­sékelten optimista várakozá­sok mögött jelentős szóródás figyelhető meg. Az ágazatok közül a pénzügyi szféra van a legkedvezőbb helyzetben, ugyanakkor az idegenforga­lom szinte minden vizsgálati szempont tekintetében jelen­tősen elmarad a baranyai gaz­daság átlagától. A felmérésből kitűnik, hogy a vállalkozások mérete a jelen gazdasági körülmények között jelentősen befolyásolja az eredményességet - a kisvállal­kozások általában rosszabb­nak ítélik meg a helyzetüket, mint a közepes, illetve nagy méretű cégek. Ugyanakkor ezen a téren pozitív változás is megfigyelhető, ugyanis az egy évvel korábbi állapothoz ké­pest a kicsik helyzetértékelése némileg közelített a nagyobba­kéhoz. Az üzleti tevékenységet aka­dályozó tényezők között a cé­gek kétharmada a kereslethi­ányt domborította ki. Több mint egyharmaduk tőkehiány­nyal küszködik, ugyancsak so­kan panaszkodtak szakember- hiányra, ez utóbbi elsősorban a pénzügyi szektorban okoz megoldandó problémát. Kedvező képet mutatnak a gazdálkodói beruházások mo­tivációi. A vállalkozások több mint kétharmada korszerűsí­tési céllal, több mint egyhar- mada kapacitásbővítési meg­fontolásból szánja rá magát erre a lépésre. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a be­ruházók mindössze 7 százalé­kát vezeti a munkahelyterem­tés gondolata. Kaszás E. SZERETNE MERCEDEST NYERNI 46 FORINTÉRT? iyra az Óné lehet! RENDKÍVÜLI NYEREMÉNY NOVEMBER 21 ÉS DECEMBER 12 KÖZÖTTEGY, OLVASSA A VASARNAP REGGELT ÉS MEGNYERHETI AZ ÁLOMAUTÓT! h a >

Next

/
Oldalképek
Tartalom