Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-19 / 317. szám
Az a hír járja, hogy a Baranya északi csücskében fekvő Gerényes templomát bontják, s apránként becsomagolva Hollandiába viszik, ahol újra felépítik. Mindez különösen hangzik, de már önmagában az is különös, hogy Magyarországon ma egyáltalán lebontásra kerülhet egy templom. Utánanéztünk annak, hogy Baranyában, a különböző felekezetekhez tartozó templomokat fenyeget-e a gerényesihez hasonló veszély. A mintegy 2600 műemléki templomnak körülbelül egyötöde szorul sürgős vagy viszonylag sürgős felújításra, s ezek közül több mint száz részesült idén valamilyen formában anyagi támogatásban, mondta a napokban Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. Tájékoztatása szerint a magyar- országi műemlék épületek száma meghaladja a tízezret. Ezeknek körülbelül az egyharmada egyházi építmény, egynegyede pedig templom. Ebben az évben hozzávetőlegesen kétmilliárd forintot fordítottak a műemléki templomok rekonstrukciójára. Ez az összeg körülbelül egyötöde az idén műemléki felújításra szánt keretnek. 400-500 milliót az egyházi műemlékek helyreál- 1 lítása címen, mintegy 400 millió forintot pedig pályázati úton i ítéltek oda. Csaknem 100 millió J forint céltámogatás, amelyet egyebek között az Árpád-kori kistemplomok felújítási programja keretében használnak fel. Körülbelül ilyen összegű az a keret is, amelyet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fordíthatott idén templomrekonstrukcióra. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy az idei költség- vetésben két, összességében több mint 2,8 milliárd forintos célcsoport támogatja nevesítet- ten az egyházi intézmények, de nem feltétlenül a műemlékek és ^ a templomok felújítását. Ezen a Ikfereten belül 1,7 milliárd forint az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukcióját és “egyéb beruházásokat, 1,1 milliárd forint pedig a kulturális, oktatási, gyűjteményi műemlékek, valamint a városképi szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok védelmét, felújítását, bővítését szolgálja. Jónás István gerényesi polgár- mester emlékezete szerint harminc esztendeje már, hogy a templom nem működik. Annak idején, a századfordulón az ide költözött németek építették, de a II. világháború utáni kitelepítést követően alig maradt evangélikus felekezetű a faluban, s az épület pusztulása megállíthatatlannak bizonyult. A templom és maga a telek is az egyházé, mondja a polgármester, lebontás után is egyházi tulajdonban marad. A környék falvaiban élők mind evangélikusok voltak, magyarázza Aradi András dombóvári evangélikus lelkész. A németek kitelepítése után néhány község, mint például Kapos- szekcső és Csikóstöttös ide telepített evangélikus magyarokat, de Gerényesen és Ágon ez nem történt meg, így ezeken a helyeken megpecsételődött a templom sorsa. Gerényesen ma egy, Ágon két evangélikus család él landiába szállítják, legalább is azokat, amelyeket sikerül egészben kimenteni. Ezek kézzel gyúrt, igen jó minőségű fagyálló téglák, melyekből eddig öt kamionnyit szállítottak már ki. Ugyancsak kiviszik az öntöttvas ablakokat is. Nem igaz viszont az a feltevés, mi szerint a templomot kint újra felépítik, a téglákat műemléki épületek felújításához használják fel. A bontást, ha az időjárás megengedi, még ebben az évben szeretnék befejezni. Huszonkét esztendeje él Ágon Szekeres Istvánná polgárRomjaiban is monumentális a gerényesi templom homlokzata mindössze. A gerényesi templom ráadásul fafödémes szerkezetű, amely olyan állapotba jutott, hogy életveszélyessé vált. Tekintettel arra, hogy műemléki védettséget nem élvezett, 'és arra, hogy 1996-ban Harmati Béla püspök ittjártakor megerősítette, hogy az egyháznak nincs pénze a felújításra olyan helyen ahol gyülekezet sipcs, nejp vojlt más választás, mint a bontás. Az egyházközség így kiadta bontásra egy vállalkozónak. A telek valóban az egyház tulajdona, mondta Aradi András, de szeretnének az önkormányzattal olyan megállapodást kötni, hogy a valamikori németek emlékművével elcserélnék a telket. Az ági, ugyancsak nem működő templom esetében pedig próbálnak olyan megoldást találni, hogy a legszükségesebb felújítást végrehajthassák a romlás megállítása érdekében. Ehhez körülbelül félmillióra lenne szükség. Megítélése szerint az ági önkormányzat sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt megoldja, hiszen még a halottasház felújításához is segítségre szorultak. A gerényesi templom bontását Léder István kaposszekcsői vállalkozó végzi. Valóban úgy van, állítja, hogy a téglákat Holmester, de ez idő alatt egyszer akadt csak a templomban valamiféle esemény. Nemcsak a templom, a temető is olyan rossz állapotban volt, mondja, hogy oda embert betenni nem volt szabad. Egy éve vették át az egyháztól, s pályázaton elnyert kétmillió forintból állították helyre. Megítélése szerint a templomra legá’lább egymilliót kellene költeni, de elképzelhető, hogy még többet, ha az állványozás költségét is hozzászámolják. Szóba kerül az is, hogy a paksiak adnak állványt, és hogy a kint élő németek is segítenek, de aztán nem történt semmi. A bontás itt is bármelyik pillanatban megkezdődhet, hiszen tudomása szerint az egyház megkapta a bontási engedélyt. Pályázni a falu nem tud, mert nem a tulajdonukat képező épületről van szó. Ágon egyébként, ellentétben Geré- nyessel, ahol van katolikus templom is, ez az egyetlen templom, ha lebontják, egy sem marad. A falu lakosainak döntő többsége római katolikus, ezért szóba került már a közös használat, de aztán ez az ötlet is elhalt.-Van Ágon egy misézőhelymondja Wolf Gyula a római katolikus egyházmegye vagyonkezelője -, ezért nem igénylik a templomot. Piskón rossz tapasztalataik voltak már korábban. Ott a református templom felújításában a katolikus egyház segített. A megállapodás arról szólt, hogy amennyiben a katolikus egyház hozzájárul a felújításhoz, akkor azt a katolikusok is használhatják. Amikor ez bekövetkezett, akkor a helybeliek ezt sérelmezték, az volt a legfájóbb számukra, hogy gyászmisét tart a plébános. Mindezt aztán úgy védték ki, hogy temetés előtti, halottról való megemlékezést végez a plébános a református templomban, amely valójában gyászmise, csak elvileg nem az. Wolf Gyula ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ha az evangélikus egyház részéről történik valamiféle hivatalos megkeresés az ági templom ügyében, akkor megvizsgálják a kérdést. A katolikus egyházmegyében véleménye szerint nem fordulhat elő, hogy egy templom lebontásra kerüljön. Az ibafai templom is használaton kívül van, de a szükséges statikai megerősítéseket elvégezték, s amennyire lehet őrzik és védik. Nincsenek veszélyben a református templomok, állítja Bóka András, a Baranya Megyei Református Egyházmegye esperese. A nyolcvanas években készült egy felmérés a megye templomairól, s egy bizottság megállapította, hogy a 103 épület közül 60 esetében nincs lehetőség a megmentésre, mert a hívek elfogytak. Az első templom, amelyre végül is kimondták a halálos ítéletet, az oldi volt, amelynek az lett a következménye, hogy a helyi hívők felháborodtak, s 1990-ben nekiláttak a felújításnak, a kazettás mennyezetet Franciaországban készítették. így aztán ma az oldi az egyik legszebb templom a megyében. A rendszerváltás egyébként döntő változást hozott ebben a kérdésben, mondja Bóka András, hiszen az önálló önkormányzatok felálláskor sok pénzt fordítottak a falu legjelentősebb épületére, s ennek során több, mint ötven templom megújult. Ez a folyamat egyébként azóta sem állt meg, idén például Phare pályázatokon 3-4 templomra sikerült pénzt szerezni. Mindez, hangsúlyozza az esperes, nem csupán az egyház érdeke, hanem helyi érdek és voltaképpen mindenkinek az érdeke. Ma a református templomok körében a legégetőbb helyzet Mónosokoron alakult ki, ahol nemcsak a hívek fogytak el, hanem gyakorlatilag maga a lakosság. Gyűrűfűhöz hasonló állapot jött létre, a templomot sorsára hagyták, a harangot elvitték, egy pécsi tanár próbálkozik a megmentésével, egyelőre nem kirobbanó sikerrel. Cseri L. Jegyzet Ebdemográfia Ebdemográfiai bomba ketyeg Bukarestben. Legalábbis erről szólt a minap egy román hír- ügynökségi jelentés, közölve a főváros polgár- mesterének aggodalmát, miszerint ha így megy tovább, 2006-ra 18 millió kóbor eb kószál majd a város utcáin, és megmarnak embert is, ha kell. Ugyanis jelenleg már 300 ezer kóbor ebet (!) számlálnak, s ha a várható szaporodási indexet ismerjük, könnyen kikövetkeztethető a végeredmény. Ezt már én teszem hozzá: ha a kutyainvázió így folytatódik, 2020-ra akár százmillió eb csaholhat déli szomszédaink közel 3 milliós nagyvárosában. S ez tényleg szokatlan és furcsa helyeztet produkálhat. Harapásban és hangerőben. A hír nem a legjobb. A bukaresti polgárok részére sem, meg nekünk sem, mert a külvilágban sokszor összekeverik Bukarestet Budapesttel, s netán a kóbor falkák garázdálkodásának híre megcsappan- taná fejlődő idegenforgalmunkat, és a tengerentúlról többen lemondanák a szervezett turistaprogramot. Másrészt a román nacionalista pártok, köztük a Funar vezette magyargyűlölők, azonnal a székelyekre fognák a dolgot, mondván, hogy a kutyákat furfangos ármánynyal ők terelték Bukarestbe, s köztük az igen intenzíven szaporodó fajtákat kimondottan bomlasztó célzattal, a magyar kormányzati pénzek segítségével, genetikai úton állították elő. S ez egy újabb alap lenne arra, hogy összetörjék Klapka emléktábláját, betiltsák a magyar zászlót a kolozsvári konzulátus épületéről és hogy ne menjen Áradra a román miniszterelnök. Persze nem kell olyan komolyan venni a dolgot, de nem is lehet elmenni mindezek mellett szótlanul. Talán egyszer fölenged végleg a jég, és elhiszik szomszédaink (más határ mentén is), hogy Trianonból fakadó lelkiisme- ret-furdalásukat nem magyar- ellenességgel kell kompenzálni. A szaporodó kutyákat pedig bízzák a sintérekre. Kozma Ferenc A koppányi aga emlékezete Babocsai László édesapját a gaz koppányi aga bajví- vásbán megölte. A fiú, akit Benkó'Péter alakításában ismerünk, fogadalmat tesz, hogy bosszút áll. Benkő Péter mint rettenthetetlen hős, az igazság bajnoka győzelemre viszi a magyar ügyet A koppányi aga testamentuma című filmben. Talán ez volt eddigi legsikeresebb és legemlékezetesebb alakítása. Ennél emlékezetesebb megmozdulására csak a napokban derült némi fény. Benkő Péter színművész és élettársa, M. Ildikó egy vendégházat és egy lovasklubot szerettek volna létrehozni, amely szándék így önmagában dicséretes. Az azonban már kevésbé, hogy hamis kölcsönszerződésekkel és átutalási megbízásokkal igazolták: az építkezés megindításához szükséges pénz rendelkezésükre áll. Az sem tűnik elegáns megoldásnak, hogy a papíron megindított építkezés címére különböző vállalkozók nevében kiállított hamis számlák alapján néhány százmillió forint áfát igényeltek vissza. Olyan számlákat is gyártottak építési előlegről, amelyek együttesen közel há- rommilliárdot tették ki. Ha ezt az öreg Babocsai megéli, a szégyentől elsüllyed a Kis-Bala- ton mocsarában. Ennek egyedül a gaz koppányi aga örülhetne, akiről, ha .kicsit megpiszkálnánk, kiderülne, hogy nem is olyan gaz, tisztességben megőszült emberként élhetne a mai napig, ha hősünk nem gyilkolássza le. Azt így látatlanul is biztosan állíthatjuk, hogy soha hamis számlát nem állított ki, nem igényelt vissza jogtalanul áfát, pedig ő is nagyon áhítozhatott egy lovasklubra. Egyetlen bűne volt: rosszkor váltotta ki az útlevelét Magyarországra, várhatott volna még néhány száz évet. Ha ma téved errefelé, egy török-magyar vegyes vállalat létrehozásában is részt vehetett volna Benkő Péter oldalán. Tanulság: senkit se trancsírozzunk szét meggondolatlanul! Gondoljunk a jövőre! Cseri László J hetedik oldal holnap Rendszerváltás Pécsett és Baranyában. A legtöbb politikai elemző úgy látta 1989 novemberében, hogy a „négy- igenes” népszavazási kampány eredménye (vagy eredménytelensége) akár el is döntheti a kezdeményezők, az SZDSZ sorsát. Portré Két gén felfedezésében vette ki részét Than Nándor Gábor, ifjú pécsi orvos, aki hosszú évek után kitüntetéses doktor lett, és Göncz Árpádtól vehette át a köztársaság címerével ékesített arany pecsétgyűrűt. Portré Aki szerint a jog - művészet Manapság a jogelmélettel foglalkozók Európa-szerte jókedvűek. Már amennyiben sok a munkájuk, s a figyelem középpontjában dolgozhatnak. Hiszen a globalizáció menetében, a jogrendszerek harmonizációja nyomán csak megkérdik őket, hogy mi a teendő? Lehet-e mondjuk, az angolszász precedens jogrendszert a kontinentális joggal házasítani? Erről is beszélgettem a profesz- szorral, aki éppen az utóbbi területen jártas. Könyvében az angol, ausztrál és USA-beli tapasztalatait foglalta egybe, a legutóbbi tízesztendős kutatásainak eredményeit. Szól a politikai-jogi kultúráról, hagyományokról, tendenciákról.- Nos, lehetséges-e a különböző jogrendszerek közti házasság?- Erről folyik a vita az úgynevezett intellektuális csatatéren, ami most főleg az európai nemzetek jogtudorai között zajlik. Szerintem a dől- «»»í«miíiw«i»i»i gok lényege az, hogy ugyanarra a kérdésre hasonló módon válaszoljanak Németországban, Magyar- országon és Angliában is. Azonosan ítéljük meg az adott cselekményt, s minden országban, egyenlő büntetési tételre számítson az elkövető. Egyébként a precedens a hazai gyakorlat része is. Egykoron a hatalom próbálta a bírót irányítani (olykor közvetlenül beleszólva), manapság a Legfelsőbb Bíróság a jogegyezségi határozataival ad támpontokat. Dr. Visegrády Antal a JPTE jog- és állambölcseleti tanszékének vezetője: azon az egyetemen, ahol egykor végzett. Pécsi születésű, 49 éves, nős. Felesége orvos, ügyvédjelölt nagy fia Zoltán, a kisebb, Gábor egyetemista. A legfrissebb könyve a napokban jelent meg: Az angolszász jog és politika monográfiája.- Jól emlékezünk: a piramis- játékok pereinél a bíróságok az első jogerős ítéletig jegelték az anyagot. Várták, hogy miként lép az első ítélkező.- Úgy van. És aztán a döntéseiket azonos álláspont alapján hozták meg.- Ön imádja a szakmáját.- Igen, mert a régi rómaiakkal együtt vallom, hogy „ius est ars”, vagyis a jog művészet. És az a mmmmmmmmm szerencsés ember vagyok, akinek az a szakmája, ami a hobbija.- Azért időnként csak kikapcsolódik?- A zenében oldódom, szeretek olvasni, világot járni. Külhoni útjaimon nem csak a szakmai párbeszédek és a könyvtárak izgatnak, a hely, a város szelleme, utcái, lakói is érdekelnek.- Vizsgáztató professzorként könyörtelen.- Én inkább azt mondanám, hogy igényes vagyok. S örömmel látom, hogy a mai hallgatók is igényesek velünk szemben. S ez így van jól. Kozma F. II ► Templomexport
