Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-17 / 315. szám
1999. november 17., szerda Gazdahírek Kéregmolyhernyó a mandulafában. Értékes gyümölcsünk a mandula, fáját azonban megtámadhatja a varaso- dást előidéző szőlőmoly. Ha tehetjük, ennek lárváit pusztítsuk el, érdemes tehát őszszel, télen megvizsgálni a fák törzseit. Ahol a kérgen kipotyogó barna ürüléket, rágcsálónyomokat észlelünk, az a kártevő biztos jelenlétét mutathatja. A rendszerint méz- gás kérget éles késsel megvágva keressük meg a hernyót. A fán ejtett sebet feltétlenül kezeljük valamilyen készítménnyel. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) ,i~~i------------------------------ r~ Me zőgazdasági gépek és kisgépek 7800 Siklós, Zombori u. 46. Tel: 72/479-397 • MTZ tip. traktorok 30-130 LE-ig, • LTZ 55/A, japán felújított traktorok 15—25 LE-ig • szlovén összkerekes fülkés kerti traktor 30-35 LE • Carraro típusú gépek teljes skálája Kínálatunk az ászi munkákhoz • ekék, tárcsák, műtrágyaszórók, kombinátorok, szlovén búzavetőgépek, gyűrűshengerek, Kühne gépek, Makita kéziszerszámok. Holland típusú önadagolós sertésetetők 8.000 Ft+áfa Széles körű alkatrészkínálattal várunk minden érdeklődőt Szolgáltatásaink:- gépvásárlási hitelügyintézés- állami támogatás megelőlegezése _________ ‘2889T~~~l----------------------------------CZ Ker t - Szőlő - Balkon Itt az őszi mélyszántás ideje Ha lehetséges, ősszel végezzük el Az 1990-es évektől sajnálatosan csökkentek az őszi mélyszántott területek. Mindez nem a felelőtlenség, hanyagság, netán a hozzá nem értés, hanem a pénzhiány következménye. Ugyanis nagy teljesítményű erőgépek kellenének. A mélyszántást általánosságban 26-33 cm között végezzük. Ajánlatos a mélység beállításánál figyelembe venni a termeszteni kívánt növényt. Amennyiben tavasszal cukorrépát vetünk, úgy a mélységgel elmehetünk 40 cm-ig is. Kukoricánál az optimális a 27-32 cm mélység. Borsó, szója, gabonafélék sekélyebb őszi mélyszántással, 22-26 cm-rel is beérik. A nyáron lekerült növények után tarlóhántással kell a talajt művelni. Ezzel a művelettel a nyári csapadékvíznek tárolót biztosítunk. Sajnálatos módon ez a munkaművelet rendre elmarad. Az őszi mélyszántás a növény- termesztési technológiák szerves része. Ahol a tarlóhántás elmaradt, fennáll a veszélye annak, hogy a talaj elgyomosodik, s így nem tudunk jó minőségű szántást végrehajtani. Az őszi mélyszántással lazítjuk, porhanyítjuk talajainkat. A talaj hézagtérfogata megnő, ezáltal a vízbefogadó-képessége megnő. A tél folyamán a fagy hatására porhanyóssá válik a talaj, rengeteg kártevő, gyommag elpusztul. A szántás minőségét befolyásoló tényezők:- Az őszi mélyszántás során esetenként túl mélyen szántunk. Ez nem jó, ugyanis a nyers talajt hozzuk a talaj felszínére. A talaj cserepesedésre hajlamos, így szerves trágyával növelhetjük a humusztartamot. Ezzel a túl mély művelést kompenzálhatjuk.- Ügyeljünk arra, hogy ne szántsunk gyorsan. A gyors szántás következménye, hogy a barázdaszeletek egyenetlenül terülnek el a talajon. Az egyenetlen talajfelszín következménye az egyenetlen talajmélység. Amennyiben gyorsan szántunk, a talaj felszínén lévő tarlómaradványok nemcsak a talajba, de a talajfelszínre is kerülhetnek. (Például kukoricagyökerek.)- Ügyeljünk arra, hogy évről évre pár centiméterrel térjünk el a mélység megállapításánál. Amennyiben azonos mélységben szántunk, úgy a káros „eke- talpbetegség” léphet fel. Nemkívánatos vízzáró réteg keletkezhet így.- Fontos az eke jó beállítása. Ellenkező esetben a fogások nem lesznek egyenletesek. Szántatlan területek maradnak vissza, amelyek a növények fejlődését akadályozzák.- Amennyiben az adott területünk szántását befejeztük, a fogások által keletkezett barázdákat be kell szántani.- Ajánlatos a kukoricaszárat „visszaadni” a talajnak. Feltétlenül aprítsuk fel egyenletesen, szórjuk szét, mert csak így érhetünk el minőségi szántást. Jó, ha bekeverjük tárcsával a szármaradványokat.- Az őszi mélyszántás elmaradása esetén tavasszal kell a hiányt pótolnunk. Fontos, hogy a sekélyebb tavaszi szántást azonnal zárjuk le fogassal, gyűrűs- hengerrel. Az őszi mélyszántásnak óriási jelentősége van. Mindent tegyünk meg, hogy e munkafolyamat nem maradjon ki a növény- termesztési technológiánkból. Bánhidi János mezőgazdasági szaktanácsadó Óriási jelentősége van, elmaradhatatlan őszi munka a szántás Miért pusztulnak az örökzöldek? Örökzöldek közül a kiskertekben legkedveltebbek a különböző fenyő, tuja, ciprus és hamisciprus változatok. E növények legtöbbször kertjeink legfrekventáltabb helyeire kerülnek. Ültetéskor nem veszik figyelembe a kertészkedők a növény talajigényeit, köztük azt, hogy az említett növényfajok többsége savanyú talajokat kedvel. A gödörásáskor kikerülő építési törmelék helyére kerülő kerti vagy virágföldet a fák gyökérzete néhány év alatt átszövi, és az építési közegben már eleve kedvezőtlen - meszes - körülmények közé kerül. Ekkor észleljük először, hogy néhány hajtásvég száradni kezd, vagy a fák törzsétől kiinduló lombhullás kezdődik, a növény fejlődése lelassul. A fenti tünetek csak talajcserével, savanyú tőzeg talajba dolgozásával mérsékelhető. Sok helyen találkoztam azzal az örökzöldek pusztulását okozó okkal is, amikor a hobbikertész az örökzöldektől „nem sajnálta” a különböző műtrágyákat és tápoldatokat a gyorsabb növekedés reményében. Az „el- sózásból” eredő lomb- vagy nö- vényszáradási tünetek aszályos időjárási viszonyok között nyáron már jelentkeznek. Sok helyen a sűrű ültetés következtében jelennek meg hasonló tünetek a talajtól felfelé haladó lomb- és ágszáradásként. Az utóbbi három évben gyakori - mély fekvésű területeken - a magas talajvíz okozta pusztulás. Károsítok közül az ezüstfenyőket veszélyezteti az ezüstfenyő-levéltetű. Kártétele következtében a fák alsó ágain nagy tömegű lehullott fenyőtű található, legtöbb esetben pókhálószerű szövedékkel. Részleges lombhullást okozhat a tű- karegomba és néhány fenyőt károsító atkafaj, pajzstetű. Fenyőknél veszélyessé válhat a fenyőilonca (hernyó) megjelenése. A fenyőilonca a tűlevelek „elfogyasztásával” okoz károkat (elsődlegesen az erdei és a feketefenyő kártevője). Védekezésnél fontos az őszi időszakban a lehullott növényi részek összegyűjtése, megsemmisítése. A kiskertekben használt téli lemosó permetezés, örökzöldeknél teljes növénypusztulást okoz! Czigány Csaba Dunántúli Napló 9 Az olvasó kérdez - válaszol a kertész A lampionvirág és a földicseresznye Rovatunkat rendszeresen olvasó hölgy fordult hozzám tanácsért, mi a különbség a lampionvirág és földicseresznye között, ehető-e mindkettő. Nagyon eltérő véleményeket hallott a két növényről, sőt a kettőt össze is keverik, elsősorban azonos társneveik (zsidócseresznye, perui egres, ananászcseresznye stb.) miatt. A két növény leírását és legfontosabb jellemzőit adom meg az alábbiakban. Lampionvirág (Physalis al- kekengi) 1. sz. kép. Ázsiában, Dél-Európában, Közép-Európában őshonos, így hazánkban is. Eredeti alakja erdőkben, ligetekben lelhető fel, ha termesztjük, akkor a kert árnyas, párás részét válasszuk a számára. Ötvennyolcvan centiméter magas, egyszárú növény, jelentéktelen virágai júliusban nyílnak. Értékét a szeptemberre beérő termését - piros bogyók - bontó, lampionszerű csésze adja, amely rendkívül dekoratív cinóberpiros színével. Ha ilyenkor a levágott szárral együtt megszárítjuk, szép szárazkötészeti alapanyagot nyerünk, másra a lampionvirág nem is használható. Ha termesztjük kertünkben, akkor azt félárnyékos helyen, meszes, humuszos, tápanyagban gazdag talajon tegyük, időnként öntözzük. Szaporítani tőosztással vagy magvetéssel lehet, az ültetési távolság 30 cm legyen. Földicseresznye (Physalis peruviana edulis) 2. sz. kép. Növényrendszertanilag az előző rokona, a meditteráni- umból származik, nálunk nem őshonos. Elágazódó szárú, 50-150 cm hosszú, de szára elfekszik. Virága egyesével álló, harang alakú, világos zöldes-sárgás színű, termése gömbölyű, húsos bogyó, sok és apró magot tartalmaz, a termést a felfújtszerű csésze veszi körül, mint a lampionvirágnál. A földicseresznyénél a termés különböző színű lehet: zöldessárga, aranysárga, lila stb., ezekből a bogyókból fogyaszthatunk frissen is, de általában befőttet vagy dzsemet készítenek belőle. Kertünkben termeszthetjük: a mák méretű magjából palántát nevelünk, azt ültetjük ki feltétlenül a tavaszi fagyok után, május közepén, mert a fiatal növény hidegre érzékeny. Karózva 70- 100 cm-re ültessük, karózás nélkül elfekszik. Fényigényes, árnyékba ne ültessük, ott nem is hoz termést. Időnként öntözni kell. Buzássy Lajos Az Év Kertje ’99 A Szép Kertek című, Debrecenben szerkesztett kertészeti folyóirat első alkalommal hirdette meg az Év Kertje '99 országos kerttervezési és építési nívódij pályázatot. A felhívásra az ország különböző területeiről 20 kertet neveztek be. Az előzsűri fotók alapján választott ki 10 kertet, amelyet utána a helyszínen is megtekintettek. A 10 szép kert tulajdonosai, tervezői és építői közül ketten fődíjat, nyolcán pedig különdíjat vehettek át a szombati eredményhirdetésen. Debrecenben hagyományt kívánnak teremteni a kertkultúra ápolásának, ezért jövőre is meghirdetik az Év Kertje pályázatot és országos kertészeti konferenciát rendeznek a városban. A gyomok nem ellenségek! Minden kertész jól tudja, hogy bár a gyomnövények sok kellemetlenséget okoznak, nem feltétlenül ellenségeink. A legtöbb gyom takarmányként tehenek, lovak, kecskék, juhok számára jól hasznosítható. Vitaminban és fehérjékben gazdag takarmány készíthető belőlük. A gyomok fajtái alapján köny- nyen megállapítható a talaj minősége, a tápanyagok hiánya. Például a mezei sóska, a madársóska és a vadárvácska a mészszegény vagy az enyhén savanyú talajt jelzi. A salátaboglárka, a réti útifű és a mezei boglárka tömörödött talajon díszlik. Laza, homokos talajon érzi jól magát a pipacs, a szőrös ökörfarkkóró és a tyúkhúr. A tyúkhúr az üde, pezsgő talajélet kísérő- és jelzőnövénye is. Silány, mikrobaszegény földeken szaporodik a tarack. Az utak mentén a gyomtalanítás szükséges. Kaszálással, tartósan pedig leége- téssel szabadulhatunk meg a gyomoktól. Kis PB-gáz láng- szóróval (disznópörkölővei) minden gyomot helyben elpusztíthatunk. Elegendő, ha a lángszóróval elfonnyasztjuk a termesztett növény táplálékkonkurensét, a gyomot. Ettől a növény elpusztul, de a talajlakó élőlények nem károsodnak. Ősszel mulcsozással (talajtakarással) védekezhetünk a gyomok ellen. Az összegyűjtött lombbal, fűnyesedékkel, felesleges szalmával 5-7 centiméter vastagon takarjuk a talajt. A gyomok nem kelnek ki, a talajt megvéd- jük a kiszáradástól és a mulc- stakaró alatt kedvező feltételek jönnek létre a talajlakó élőlények, valamint a földigiliszták elszaporodásához. A zöldtrágya összefüggő tömege ugyanezt a hatást fejti ki. A szabad kertfelületekre, a sorközökbe vessünk kerti zsázsát, sarkantyúkát, fehér mustárt, retekfajtákat. A nyáron felmagzott spenót és sóska magját is elvethetjük, a gyomot elnyomó zöld takarót képez. Király L. Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából Egyre hosszabbak az esték, és ezek az órák különösen alkalmasak arra, hogy a gazdák felújítsák régi ismereteiket, illetve új, korszerű tudásra tegyenek szert. Magam is szívesen emlékszem vissza azokra az estékre, amelyeket a falusi iskola forróra fűtött kályhája körül ülve töltöttünk el, beszélgetve a következő esztendő lehetőségeiről, új növényfajtákról, addig nem ismert műtrágyákról, növényvédő szerekről, gépekről és eszközökről. Major Gyuláné bősárkányi olvasónk amiatt panaszkodik, hogy nem sikerül neki szép, egyenes gyökerű petrezselymet termelnie. Nos, a petrezselyem kényes növény, amely nem szereti a kötött, agyagos, száraz talajt, de a betegségek és a kártevők is gyakran okai a termelés sikertelenségének. A konkrét esetben azonban - a beküldött minta alapján - azt lehetett megállapítani, hogy a petrezselyem fiatal növényeit a fonálféreg és a Rhizoctonia nevű gombabetegség támadta meg. Ahol nehézséget tapasztalnak a petrezselyem termelésével, ott válasszák a közepes tenyészidejű, rövidebb gyökerű fajtákat, a talajt minél mélyebben műveljék meg, és használjanak talajfertőtlenítő szereket is. Ha pedig ez sem segít, akkor petrezselyem helyett vessenek pasztinákot, amely kevésbé igényes, robusztus fejlődésű gyökérzöldség, és - a szélsőséges talajok kivételével - bárhol termeszthető. A fagyok beállta előtt fel kell szedni a dália gumóit. Az ásóval kiemelt gumók szárát arasznyira vágjuk vissza és szikkasszuk a gumókat néhány napig oly módon, hogy az üreges szárcsonkból a nedvesség eltávozhassék. A gumókat télen nyirkos homokba, tőzegbe vagy fűrészporba rétegezve, fagymentes helyen (pincében, raktárban) tarthatjuk el. A bimbós kel nem fagyérzékeny növény! Télen is a szabadban maradhat, a fagy nem tesz kárt benne. A magasra nőtt tövek csúcsán kifejlődött levélrózsát le lehet vágni, és belőle igen kiváló ízű étel készíthető. Az oldalleveleket a bimbók teljes kifejlődéséig azonban ne távolítsuk el, hiszen a levelek termelte asszimilátákra a bimbóknak szükségük van. Miklósain Zoltán
