Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-15 / 313. szám
1999. november 15., hétfő Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 Ha tankönyvre sem futja KOMLÓ A pedagógusok tudják, hogy nagy gondot jelent a hátrányos helyzetű családokban a tankönyvek megvásárlása. Tud-e ebben segíteni az iskola vagy az önkormányzat? Az iskolaigazgatók múlt heti értekezletükön sok egyéb mellett ebben a kérdésben is megoldást próbáltak találni. Hallhattunk arról, hogy eddig az iskolai könyvtárra érkezett állami normatívából előlegezték meg a rászoruló gyerekeknek a könyveket, azonban jövőre ennek hiányában megszűnik ez a lehetőség. Király Istvánná, a Kenderföldi Általános Iskola igazgatója azt javasolta, hogy kezdjék el januárban részletekben beszedni a szülőktől a szeptemberi tankönyvek árát, hogy ne egyszerre merüljön fel a tetemes kiadás. - A tankönyvek vásárlására szolgáló rendkívüli gyermekvédelmi támogatást ne pénzben, hanem tankönyvutalvány formájában adja ezentúl az önkormányzat a szülőknek - vetette fel Csík Istvánná, a kökönyösi iskola igazgatója. Korábban felmerült a használt tankönyvek forgalmazásának kérdése, de ezt a lehetőséget elvetették. Hiába lenne ugyanis igény a szülők részéről a pénztárcakímélő megoldásra, az évente változó kiadványok az új könyvek megvételére kényszerítik őket. K. Zs. Újpatacsi panasz - Az alig pár évvel ezelőtt átadott pécsi, Új fasor utca betonburkolata már annyira felrepedezett, hogy balesetveszélyessé vált. FOTÓ: T. L A vakok rajzórán látnak MÁR1AKÉMÉND A megyében egyedül a maria- kéméndi általános iskola vállalta fel, hogy1 integráltan foglalkozik vak gyermekekkel. Számítógép segítségével tanítják írni őket. A helyi intézménybe mindösz- sze 57 diák jár. Közülük hárman világtalanok, mindannyian a második osztályt végzik. Órarendjükbe épitve tanulják a számítástechnikát azokban az időpontokban, amikor társaik rajzórán vesznek részt. A gyerekek egy beszédszintetizátor segítségével tanulnak írni. Ennek lényege, hogy minden lenyomott betűt hangosan is kimond a gép. Egy zempléni alapítvány jóvoltából jutottak az egyébként támogatással együtt is 22 ezer forintba kerülő eszközhöz, melyből Magyarországon 400 darab található. A megyében jelenleg mindössze négy szakképzett, vakokkal foglalkozó, úgynevezett tiflopedagógus van. Géczy Erzsébet tanítónő, aki Máriakéménden foglalkozik a vak gyerekekkel, jövőre végez gyógypedagógusként. Tájékoztatott: - A gyerekek nagyon tehetségesek, élvezettel használják a számítógépeket, melyeken néhány játékot is használni tudnak. Egyébként ezzel a módszerrel tanul egy vak lány ismerősünk, aki jelenleg gyógypedagógiai főiskolába jár. Jó lenne, ha mindinkább elterjedne a lehetőség, hogy minél kevesebb akadálya legyen a nem látók továbbtanulásának, boldogulásának. Tölgyesi Dóra Nők a régi-új szerepkörökben A nők egyenjogúsítása a férfiakéval azonos munkáért járó azonos béreket illetően az uniós csatlakozás egyik feltétele. A nőszervezetek azonban úgy látják, és a különböző felmérések is azt erősítik meg, hogy a nőket még ma is gyakran kezelik alacsonyabb rendű lényekként, illetve testi-biológiai funkcióik alapján. Nők és férfiak a médiában (száz itthon vetített reklámot elemezve) BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt években egyre több nőszervezet született Baranyában, ám pontos számot nem lehet mondani, mert a csoportosulások gyakran még egymásról sem tudnak. Ezért is szeretne a többiekkel ösz- szeülni és tájékozódni a Független Női Szövetség Pécs-baranyai Szervezete, amely 1996-ban elsőként alakult meg. Elnöke, dr. Tóbiás Jánosné (képünkön) elmondta, hogy mára kiderült, a karitatív gondoskodás mellett a nőknek sok jogi, egészségügyi, oktatási és átképzési segítségre van szükségük. A több mint félszáz aktivistát tömörítő szervezet ezért vette fel a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal is, amelynek szakemberei a közvetítésükkel a vállalkozóvá válásról, a lehetőségekről tájékoztatják az érdeklődőket. Keddenként Pécsett a Széchenyi tér 18-ban ügyeletet is tartanak, ahol a tanácsadást szükség szerint ingyenes segítségnyújtás is követi. Dr. Tóbiás Jánosné kiemelte:- A figyelmünk a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, s az egyedül élők felé fordul, de szerveztünk gyűjtést az árvíz- és belvízkárosultaknak, téli ruhát szedünk össze, pályázunk karácsonyi ajándék- osztás támogatásáért, s nagyon megrázó volt annak az anyának a története, akinek a számára megteremthettük a gyermekvállalás külső körülményeit. A honi helyzet nem rózsás, mert nem csupán a foszladozó nemzeti és családi hitekkel, értékekkel kell szembenézni, de azzal is, hogy a mostani újgazdagok nem a felelős polgárság szemléletét viszik tovább, s többnyire nem tartják feladatuknak az elesettek segítését. Bár a nőszövetségek általában nem csupán asszonyokat, hanem inkább családokat pártfogolnak, a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkárságán nemrég kiadott „Női ismeretek tára” című füzetke is azt bizonyítja, a nők a férfiaknál hátrányosabb helyzetben vannak. Az-anyag a médiában való szerepeltetést elemzi, s megállapítja, hogy például a reklámok a nőt gyakran alacsonyabb rendű lénynek, szexuális tárgynak, árucikknek, vagy háztartási alkalmazottnak tüntetik fel. A megkülönböztetések felszámolásáért több nemzetközi szervezet emelte fel szavát, az ENSZ közgyűlése már 20 éve elfogadta az e témában született megállapodást, amelyet 163 ország írt alá, hazánkat is beleértve. 4 évvel ezelőtt, a Nők IV. Világkonferenciáján mégis úgy látták, az évtizedek alatt nem sok minden változott. Jellemző, hogy például egy nő akkor sem kaphat annyi pénzt, mint egy férfi, ha vele azonos munkát végez. Magyarországon az eltérés 9 százalék, a versenyszférában pedig 13! Úgy látszik, az egyenlőséget csak az uniós csatlakozás fogja kikényszeríteni. Hodnik I. Gy. A reklámok vízkőoldó asszonya A reklámokban a nőt gyakran úgy mutatják be, mint aki egy problémát képtelen megoldani, vagy az eszébe sem jut, amíg meg nem jelenik egy férfi, vagy egy férfihang, aki eligazítja. A hirdetésekben a férfiakat többnyire a munkahelyen, a nőket szinte kizárólag a háztartásban jelenítik meg. Apaszerepben férfi százból csak kétszer tűnik fel. Még az Európai Unió tagországaiban is a televízióban átlagban háromszor annyi férfi beszél, mint nő. Egyetlen tévés műfaj sincs, amelyben több nő szerepelne, mint férfi. A negatívok elvesztéséért százezres kártérítés is követelhető Eltűnt filmek - képtelen história Olvasónk panaszolta, hogy egy helyi filmfeldolgozással is foglalkozó cég nemcsak hogy „elhagyta” leadott filmjeit, de az előre kifizetett előhívási díjat sem térítette vissza számára. Mint kiderült, aznap öt tekercs előhívott film tűnt el valahol félúton Mohács és Pécs között - egyelőre tisztázatlan körülmények között. tolhatatlan kéMOHÁCS-PÉCS Az érintett cég pécsi központjába küldi el rendszeresen az előhívásra váró tekercseket, méghozzá nem is akárhogyan. A Volán járatain dolgozó sofőrök segítségét kérték ez ügyben. Mohácson felteszik a buszra, Pécsett pedig valaki kimegy a pályaudvarra értük. Eddig csak elvétve akadtak ebből problémák, ám a napokban a megyeszékhelyről visszaindított, immár előhívott képek nyomtalanul eltűntek. Információink szerint ott lehetett a hiba, hogy ezúttal nem a sofőrre, hanem egy utasra bízták a szállítást. Az egyik érintett, akinek pópei tűntek el, felháborodva mesélte lapunknak: Esküvői fotók voltak. Ki kárpótol ezért minket? Ráadásul az előre kifizetett 1300 forintomat sem térítették meg. A fogyasztóvédelmi egyesülethez fordulok segítségért. A mohácsi önkormányzat lakossági osztályának fogyasztó- védelmi ügyekkel is foglalkozó főelőadója, Eckert Ákos a következőket mondta:- Ha hivatalos bejelentés érkezik hozzánk, arra kötelezhetjük az érintett céget, hogy az anyagi kárt, vagyis a képek előhívási díját, illetve a tekercs film árát térítsék meg. Esküvőről lévén szó, az erkölcsi kárt követelni csak polgári peres úton lehet. Dr. Olt György ügyvédtől (képünkön) megtudtuk: ha a képek negatívjai is eltűntek, bírósági úton valóban lehet nem vagyoni kártérítést követelni, bár az ezzel járó procedúrát nem sokan vállalják. Amúgy például ebben az esetben több százezer forintos kártérítés is szóba kerülhet. A szóban forgó cég pécsi laborvezetője elismerte, hogy a képek a negatívokkal egyelőre valóban nincsenek meg, de hangsúlyozta, hogy még keresik őket. Egyébként cégük évente összesen több millió filmet dolgoz ki, és az ehhez hasonló esetek nagyon ritkák. Természetesen az anyagi veszteséget minden igénylőnek megtérítik. Tölgyesi Dóra Keresik A Pécsi Rendőrkapitányság eltűnés miatt keresi a fényképen látható 46 éves ifi. Takács Jenő, Pécs, Ungvár utcai lakost. Nevezett október 21-e óta ismeretlen helyen tartózkodik. A kb. 178 cm magas, sovány testalkatú, haja szőkésbarna, ovális arcformájú férfi vékony bajuszt, szakállt visel. Eltűnésekor egy narancssárga színű EJU- 211 frsz.-ú Skoda típusú személygépkocsival távozott. Aki a képen látható személy tartózkodási helyéről bármit tud, kérik, hogy a 107. sz. telefonon jelezze. Behajtják a régi köztartozásokat 133 millió forintos vízdíjhátralék A Baranya Megyei Vízmű Vállalat 1997. április 30-án befejezte működését. A hajdani négy üzemigazgatóság területén, többnyire önkormányzati segítséggel megalakultak azok a vízművek, melyek szolgáltatásukat tiszta lappal kezdték. A volt megyei cég végelszámolója viszont nincs tekintettel a „tabula rasa”-ra, a korábbi köztartozások behajtását megkezdte. BARANYAI KÖRKÉP A Baranya megyei Vízmű még hivatalban lévő gazdasági igazgatóhelyettese, Ferenczyné dr. Vietorisz Laura arról tájékoztatta lapunkat, hogy a felszámolás alatt lévő megyei szolgáltató összes kinnlévősége közel 133 millió forint. Ennek nagy része lakossági vízdíjhátralék. A volt megyei szolgáltató illetékességi területén, azaz Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár térségében a postás a napokban hordta ki az elfeledettnek vélt hátralékok befizetésére felszólító leveleket. A felszámoló Kliens Kft. ügyvezető igazgatója, Búzás Gábor (képünkön) elmondta, hogy a fizetési meghagyásokat éppúgy megkapták a társasházak közös képviselői, mint az egyéni fogyasztók, illetve a hátralékokat felhalmozó vállalkozások is. A tartozások ugyan 1997. május 1. előttiek, de senki ne higgye azt, hogy elfeledett pénzekről van szó. Búzás Gábor szerint a végelszámoló igyekezett az érintett 288 önkormányzattal olyan megállapodásra jutni, hogy a hátralékokat a települések hajtsák be, de ezek a tárgyalások eredménytelenül zárultak. A felszámoló érdekességként néhány jellemző adatról is beszámolt. Ezek szerint a köztartozások zöme 2000- 5000 forint közötti. A legnagyobb adóssággal egy meg nem nevezett vállalkozás tartozik, ennek mértéke közel 19 millió. Az eladósodás 1996-ban érte el csúcspontját, ekkor 66 millió forint kinnlévőséget regisztrált a valamikori szolgáltató. Az ügyvezető leszögezte: a behajtástól eltekinteni nem lehet. Lesznek olyanok, akik szociális helyzetüknél fogva nem tudnak fizetni, itt az önkormányzatok segíthetnek. A többiekkel szemben minden fizetésre kényszerítő eszköz alkalmazható. Elkerülhetetlen lesz például a fizetési meghagyás után a bírósági eljárás, a lakásokra terhelt jelzálog, sok helyen valószínűleg a végrehajtó is megjelenik. Csak ezek után lesz tiszta a lap, amelyre az új vízművek kinnlévőségeit írják. Deák G. g A végelszámolás alatt lévő Baranya Megyei Vízmű Vállalat kintlévőségei 1997. május 1-jéig (forintban) Társasházak és vállalkozások vlzdijtartozása Szigetvár Komló Mohács Siklós a í
