Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-14 / 312. szám

1999. november 14. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Ukrán ápolónők magyar kórházban? Orvosok ágytállal Széltében-hosszában beszélik a szek­szárdi kórházban, hogy hamarosan ér­keznek Ukrajnából, Szlovákiából és Ro­mániából a magyar nyelvű ápolónők. s A helyiek nem örülnek ennek a hírnek, « mert van rossz tapasztalatuk. Egyszer már „ jött Romániából négy ápolónő, de nem vol­tak igazán sikeresek. Felemásra sikeredett az az akció is, melynek keretében a 90-es évek elején szekszárdi ápolónők mentek német kórházakba dolgozni és tanulni. Az- tán a többségük maradt is, mert ott több­nek számítottak, fontos munkatársnak. * i Muth Lajos, a kórház főigazgatója cáfolja a hírt, miszerint a magyarok lakta települé- í sekről hoznának be kórházi személyzetet. Jelenleg három orvos van Szekszárdon, akik ápolói beosztásban dolgoznak mindad­dig, míg nem honosítják diplomájukat. En­nek megfelelő fizetést is kapnak. A honosí­tó diplomára várók nem kívántak nyilat- ' kozni, csak annyit üzentek: Magyarorszá- i gon képzelik el a jövőjüket. ' Az egészségügy bajban van. Nincs meg­felelő kiszolgáló személyzet. Szekszárdon f összevonják a két egészségügyi iskolát, mi- : vei nincs megfelelő létszámú jelentkező, g Nem perspektíva manapság egészségügyi ■ dolgozónak lenni, mondja Belánszky Judit, a Balassa Szakiskola igazgatója. Felháborí­tónak tartják azt is, ami a közelmúltban megjelent a magyar tömegkommunikáció­ban. A hír szerint a prostik a büntetést majd ápolónőként dolgozhatják le. Ez nemcsak megalázó, mondják Szekszárdon, hanem ci­nikus döntés is lenne. H. J. Kastélyfelújítási programot indít az országgyűlés idegenforgalmi bizottsága francia kezdeményezésre. Tíz kiválasztott kastélyban 4- 5 csillagos luxusszállót kívánnak létrehozni. A lista élén a fehérvárcsurgói, a dégi, a fóti, a seregélyes), a gödöllői, a keszthe­lyi, a fertőd!, az edelényl, a tiszadobl és a szabadkígyósl szerepel. Dél-Dunántúl tehát a keszthelyi és a dégi révén érintett. A tizek egyike a keszthelyi Feste- tics-kastély, melyben a Helikon Kastélymúzeum működik. Az ország egyik legnagyobb kas­télya a Festetics a gödöllői és az Es­terházy mellett, mondja Czoma László igazgató. Az elmúlt húsz év alatt minden négyzetmétere felújí­tásra került, „megszabadultak” az al­bérlőktől: a városi zeneiskolától és a városi könyvtártól is. Itt működik Közép-Európa egyik legnagyobb, XVIII-XIX. századból való főúri ma­gánkönyvtára, a múzeumi részben megtekinthető a főúri életforma-ki­állítás (enteriőrök, családi arckép- csarnok), 1100 év fegyvereiből mint­egy ötszáz darab, 5 világrész trófeái, és a közelmúltban adták át a gyö­nyörű pálmakertet. A múzeum és a könyvtár a kastély hatvan százalékát teszi ki, negyven százalékában pedig konferenciaköz­pont működik. A konferenciaszámy- ban található a velencei tükörterem, a nagy bálterem, a kis bálterem és egy 18. századi tapétákkal bélelt ebédlő, valamint négy lakosztály és tizenöt szoba. Ez a tizenöt szoba vi­szont jelenleg nem felel meg a kas­tély luxusszálló igényeinek, tájékoz­tat az igazgató, mert ugyan kialakítá­suk nagyon szép, de a berendezésük harmadosztályú. Ugyanis egy kas­télyszállóban különböző koroknak megfelelő szobákat kellene kialakí­tani, nem egyforma stílbútorral, ha­nem barokk, reneszánsz, rokokó vagy empire stílusban, melyek közül a vendég kedvére, ízlése vagy pilla­natnyi hangulata szerint válogathat. Ennek kialakítása viszont a kastély- múzeum erejét meghaladná, a hoza- déka pedig nem lenne annyi, hogy az ehhez szükséges 50-70 milliónyi összeget akár a kiállítások rovására, vagy a kert rovására megérné befek­tetni. Ha hozzá is jutnának pályázaton az ehhez szükséges pénzhez, akkor is lenne buktató: aki a pénzt adja, például egy francia cég, az rendelke­zik a szálláshelyek fölött, és a bevé­telek egy részével is. Az is reális fé­lelmük, hogy tekintettel arra, hogy a kastélyban megrendezett számos konferencia, mesterkurzus résztve­vői a kastélyban laknak, valószínű­leg idegen testként működne ilyen körülmények között egy luxusszál­Edelény Tiszadob Fehéwárcsurgó [eszthely*C Szabadkígyós Tíz Kastélyból lesz luxusszálló Fertőd fM Jfc ff, Tervezett luxusszallok ló, melyet nem lehetne megfelelő módon leválasztani. Kérdésünkre, hogy dönthetnek-e magasabb szinten a luxusszálló lét­rehozásáról a kastélymúzeum bele­egyezése nélkül, Czoma László azt válaszolta, hogy biztosan nem, de a kastély mellett lévő, az ország leg­szebb copf stílusú épülete ilyen cél­ra alkalmasnak tűnik, azt javasolják majd felújításra. Czoma László véleménye szerint a Siófok közelében lévő dégi kastély alkalmas lenne ugyan luxusszálló kialakítására, de sajnálná, ha ez így történne, mert Európa egyik leg­szebb empire múzeumát lehetne ott létrehozni magyarországi múzeu­mok műtárgyaiból, kár lenne tehát az egészet szálláshellyé alakítani. Egy kastély akkor ér sokat igazán, ha nemcsak az ott éjszakára fejüket lehajtó vendégeknek ad otthont, ha­nem azoknak is, akik elmennek oda egy kávéra, megnézik a múzeumot, meghallgatnak egy koncertet. De a kastélyszálló funkció nyilvánvalóan zavarja az egyéb funkciókat, nem­igen egyeztethető össze a szállóven­dég igénye, aki egy szál gatyában szeretne szálláshelyén jönni-menni, és a múzeumlátogató igénye, akinek a múzeumlátogatás voltaképpen sa­játos ünnep. Cseri László Kétszázmillió a kaposvári kolostorra A kaposvári szentjakabl bencés apátság rom­együttesének rekonstruk­ciójára kétszázmilliót költ­hetnek egy sikeres céltá­mogatás következménye­ként. Pedig céltámogatás­hoz jutni, nem is olyan egyszerű. 1061-ben alapították azt a ben­cés apátságot, melyet aztán 1068-ban szentelték föl, tud­hatjuk meg az alapítólevél fennmaradt másolatából. En­nek helyén létesült a Szent Ja­kabnak szentelt kápolna, amely a Vata-féle lázadás so­rán pusztult el. Ettől északra létesült a 13-14. század fordu­lóján egy temető és egy teme­tőkápolna, melyet később góti­kus stílusban alakítottak át. Mindehhez csatlakozott egy kerengős kolostor. Az épületek falai máig fennmaradtak, né­hol 4-5 méter magasságban is, a városközponttól 4,5 kilomé­terre a szentjakabi dombon. Nem csupán a felújítás és ál­lagmegőrzés a cél, hanem olyan funkciók kialakítása, amelynek következtében a lá­togatást a nagyközönségnek biztosítani tudják. Rendbe sze­retnék hozni az ott lévő sza­badtéri színpadot is. A mun­kák a tavasszal indulnának meg a templom apszisának fel­újításával. Remélik, hogy a kormány javaslatát az ország- gyűlés jóváhagyja majd, s a fel­újítás 2002-re befejeződik. Baranya megye a cél- és címzett támogatások tekinteté­ben nem volt különösebben szerencsés. 2000-re kértek tá­mogatást a Baranya Megyei Kórház rekonstrukciójának folytatására, összesen 1,4 mil­liárd forintot, de ebből nem kaptak egy fillért sem, csak egy folyó munka befejezésére 560 milliót. A Harkányi Gyógykór- ház egyik düledező épületének rekonstrukciójára kért 418 mil­liót elutasították, miként a Pap­növelde utcai műemléképület rekonstrukciójára szánt 1,4 milliárdot, és életmentő készü­lékekhez igényelt 21 milliót is. Cseri László Csatatér-csata a pénzért A terv szerint 2000. augusztus 27-én az 1526-os csataév­forduló alkalmából Paskai László bíboros prímás, eszter- gom-budapesti érsek celebrálja Mohácson az emlékmisét. Am a történelmi emlékhely felújításához kell még néhány pénzcsata és szövetséges. A sátorhelyi emlékparkban már újra működőképes a szökőkút, elkészült a vizesblokk, a kopja­fákat téliesítették. Az év során új kopjafa is készült, valamint új kapu. A millenniumi pályá­zaton nyert csekély pénzből megvalósult a faragott kőtábla, amelynek elődjét ellopták a „tu­risták”. Október végén avatták a technikai kivitelében, tartalmá­ban, képanyagában, tematikus szerkezetében vadonatúj tabló­sort az emlékhely aulájában. Ezt az EU-országok nagyköve­tei is megtekintették szerdán, és elnyerte tetszésüket. A millenniumi keretből az emlékhely felújításához eredeti­leg ígért 60 millióból azonban csak 11 millió forint érkezett meg eddig. A Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság innen-on- nan hozzátett ehhez pénzt, de így is hiányzik még 20 millió fo­rint. Az igazgatóság ezért segít­ségért fordult Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszterhez, aki két hete pártfogó átiratot küldött kultuszminiszter kollégájának ebben az ügyben. Azóta még nincs újabb fejlemény. A másik forráslehetőség, hogy a mohácsi vállalkozók nyújtanak anyagi segítséget, legalább annyit, hogy a zöldfelület felújítását végre lehessen hajtani. Mohács polgármestere megígérte: az er­re való felhíváshoz fórumot te­remt a nemzeti park igazgatósá­gának. D. I. *** *** A Csengey Dénes nemzetkö­zi vers- és prózamondó versenyt Nagykanizsán rendezik meg. A döntőre 11 selejtező lebonyolítá­sa után a jövő év áprilisá­ban kerül sor. A magyar- országi versenyzőkön kí­vül Erdélyből, Felvidékről és a Kárpátaljáról is vár­nak indulókat. (d) Somogy megyei polgármeste­rek találkoznak novem­ber 17-19-én Siófokon. A tanácskozás vendége lesz dr. Stumpf István mi­niszter is. A fő téma a kor­mány önkormányzatokat érintő korszerűsítési el­képzelése. (d) A cigány kisebbségi oktatás volt a témája tegnap a pécsi Gandhi Gimnázi­umban megtartott fórum­nak, melyen részt vett Farkas Flórián, az OCÖ elnöke, Pörös Béla, a Ba­ranya Megyei Közgyűlés alelnöke, Varjú Gabriella, a NEKH elnökhelyettese és Raduly István, az Ok­tatási Minisztérium osz­tályvezetője. (d) A tagság felfüggesztése nem jelent kilépést Lapunk november 7-én megjelent „Repülő kisgazdák” című írására reagálva az érintet­tek szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy nem kiléptek az FKgP-ből, annak pécsi városi önkormányzati frakciójából, hanem tagságukat felfüggesztették. A VDN rendel­kezésére bocsátották azt a nyilatkozatot, amelyben a három kisgazda tagsága felfüg­gesztését a közgyűlésben bejelentette. „Pécs M. J. Város Közgyűlése Független Kisgazda Szellemiségű Frakció Helmrich Ferenc képviselő a frakció nevében tett napi­rend előtti bejelentése. Tisztelt Közgyűlés - Tisztelt Választópolgárok! Mint látják, új helyről szólunk, mely magyarázatot kí­ván. Természetesen összefüggésben van az 1989-ben alakult FKgP Pécs Városi (Helyi) Szervezet és szemé­lyünket ért támadással. Kérem hallgassák meg vázlatos kronologikus tájékoztatásunkat. 1999. április 1-jén a jelenlegi formával megegyező mó­don az alábbiak bejelentésére kényszerültünk: „Az FKgP Pécs Városi Frakciójának meghatározó többsége közli, hogy meggyőződésük szerint az FKgP Baranya Megyei Szerveze­tének Elnöksége a Pécs Városi (Helyi) Szervezettel és az e szervezethez tartozó Galbáts András, Helmrich Ferenc és dr. Kádár Géza képviselőkkel szemben a törvényesség és de­mokrácia alapelemeit oly mértékben sértő eljárást, magatar­tást tanúsított, mely e képviselőket az alábbiak bejelentésé­re kényszerűi: Az FKgP Baranya Megyei Elnökségének meghatározó ré­sze olyan helyzetet teremtett, hogy függelmükben képvise­lői munkájukat a jelen keretek között elvárható szinten vé­gezni nem tudják. Kérték és kérik az FKgP Országos Szerve­zetét az ügy érdemi kivizsgálására. A vizsgálat lezártáig kép­viselői munkájuk zavartalan végzése érdekében FKgP tagsá­gukat felfüggesztik, ezzel megszüntetve az FKgP Pécs Váro­si Frakcióját és megalakítva a Független Kisgazda Szellemi­ségű Frakciót, melynek vezetésével továbbra is Galbáts And­rást bízzák meg. A frakció tevékenységét továbbra is konstruktív ellenzék­ként, kisgazda szellemiségben, maradéktalanul az eredeti program és választóik elvárásának megfelelően végzi.” E bejelentést követően 1999. 05. 11-én dr. Ács Imre el­nökletével az FKgP Baranya Megyei Vezetősége megkérde­zésünk nélkül olyan határozatot hoz, hogy tagsági viszo­nyunkat megszűntnek tekinti, és elrendeli tagsági viszo­nyunk törlését. 1999. 06. 04-én dr. Torgyán József elrendeli panaszunk kivizsgálását. A vizsgálat vezetésével Horváth Béla ország- gyűlési képviselőt, az Elnöki Kabinet elnökét bízza meg. 1999. 06. 05-én az elrendelt vizsgálattal nem törődve dr. Ács Imre FKgP megyei elnök levélben értesíti Pécs város pártjait és jelentősebb szervezeteit, hogy FKgP tagsági viszo­nyunk 1999.04.01-jei hatállyal saját elhatározásunk alapján megszűnt. 1999. 06. 17-én Ács elnök értesít bennünket anélkül, hogy előzőleg egy szót is váltott volna velünk, hogy a me­gyei vezetőség a városi közgyűlésen tett bejelentésünket a tagsági viszonyunk saját elhatározásból történő megszünte­téseként értékeli. 1999. 06. 26-án az FKgP Baranya Megyei Vezetőségének írt levélben nyomatékosan tiltakozunk a valótlan állítások és azok terjesztése ellen, és ismételten rögzítjük, hogy tagsági viszonyunkat, az FKgP-frakciót nem szüntettük meg, csak a vizsgálat idejére függesztettük fel. 1999.07.29-én Horváth Béla képviselő úr Elnöki Kabinet vezetői minőségében Galbáts András és Ács Imre előzetes budapesti meghallgatása után Pécsett elvégzi a vizsgálatot. A vizsgálat eredményéről faxon történt sürgetésünk ellené­re a mai napig semmilyen értesítést nem kaptunk, de várat­lanul október 4-én nem a vizsgálatot vezető Horváth Béla El­nöki Kabinet irodavezetőtől, hanem dr. Homoki János jkv. vezető, dr. Bemáth Varga Balázs és Gyimóthy Géza hitelesí­tő aláírással az alábbi 685. számmal ellátott határozatot kéz­besítették: „Az Országos Elnökség tudomásul veszi, hogy a Pécsi Városi Önkormányzat FKgP-frakciójában résztvevő Galbáts András, dr. Kádár Géza és Helmrich Ferenc a frakcióból ki­lépett és önálló frakciót alakított. Egyidejűleg tudomásul veszi az FKgP Baranya Megyei Szervezetének döntését, mely szerint nevezettek a frakció­ból történő kilépésével az FKgP-tagságuk is megszűnt.” Természetesen nem léptünk, nem léphettünk ki az FKgP városi frakciójából, mert tagságunk vizsgálat idejére történő felfüggesztésével a frakció automatikusan megszűnt, tekint­ve, hogy az SZMSZ szerint 3 fő alatt frakció nem létezhet. A Közgyűlésen tett bejelentésünk egyértelműen nyomatéko­san rögzíti, hogy tagsági viszonyunk és a frakció szünetelte tése csak a vizsgálat lezárásáig tart. A vizsgálatot gondoljuk ezért nem engedték lezárni. Annak ellenére, hogy nyomatékosan állítottuk és állítjuk, hogy mi nem lépünk ki a kisgazdapártból, most van egy Or­szágos Elnökségi határozat, mely általunk nem kérten tudo­másul veszi FKgP-tagságunk megszűnését. A velünk szemben eljáró FKgP megyei elnököt és a körü­lötte lévő néhány embert nem kívánjuk minősíteni. A té­nyek éppen eléggé minősítenek. E csoport magát modem, a mindenkori helyzethez alkalmazkodni tudó új kisgazdá­nak vallja, ahol nem hátrány, de kifejezetten előnyös a széles pártskálán szerzett politikai tapasztalat. Dr. Tóbiás János képviselő úr, volt frakciótársunk az FKgP Baranya megyei vezetését uraló jelzett irányzat reprezentatív kép­viselője. Mi nem ilyenek, csak egyszerű konzervatív kis­gazda emberek vagyunk. Nem szeretnénk a választópol­gárokat a régi ülésrend miatt megtéveszteni, ezért függet­len frakciónk új helyen folytatja a városért, a választókért a demokratikus kisgazda szellemiséget továbbra is mara­déktalanul vállaló munkáját. Péc6, 1999. október 14. Galbáts András Pécs városi képviselő, frakcióvezető dr. Kádár Géza Pécs városi képviselő Helmrich Ferenc Pécs városi képviselő” A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom