Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-13 / 311. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. november 13., szombat MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ALIZ nevű kedves olvasóinkat IBB A KAPCSOLAT Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Cserdiben teleházat alakí­tottak ki, egyebek között a bükkösdiek útmutatása alap­ján. A teleházban tanács­adással is segítik a vállalko­zókat, ingyenes jogsegély- szolgálat működik. A fiata­lok körében nagy népszerű­ségnek örvendenek a számí­tógépek. (cs) Az István-aknai volt bá­nyász lakótelephez út ké­szült Pécsett az önkormány­zat segítségével. Nem kizárt, hogy idővel a most üresen ál­ló lakásokat felújitják, ami­ket majd kispénzű nyugdíja­soknak kínálnak. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 210 cm, áradó, 9,5 fok, Őrti­los -80 cm, apadó, 9,8 fok, Barcs 17 cm, áradó, 10,0 fok, Drávaszabolcs 120 cm, ára­dó, 10,5 fok. A kistelepülések idősei vannak a legrosszabb helyzetben - Az elit otthonokban több mint 30 ezer a gondozási díj Vegetáló idősgondozás: öreg hiba A minőségi idősgondozásra egyre több helyen van lehetőség megyénk­ben, ám az alapellátó rendszer sürgős átalakításra szorul. A legrosz- szabb helyzetben a kistelepüléseken élő öregek vannak, hiszen ezek­ben a helységekben az önkormányzatnak általában egy fillérje sincs arra, hogy megfelelő módon gondoskodjon róluk. Arra pedig minimá­lis az esélyük, hogy amikor szükséges, otthonba kerüljenek. Gondos kezek vigyázzák az öregeket a helesfai otthonban is. A megyében 360-an várnak valahol elhelyezésre. BARANYAI KÖRKÉP Ha egy idős pécsi ember, akinek 15.500 forint a nyugdíja, mond­juk takarítást vagy bevásárlást „rendel” valamelyik gondozási központban, 180 forintot kell óránként fizetnie a szolgáltatá­sért. Ő azonban még viszonylag szerencsés helyzetben van. A kistelepüléseken élő sorstársai­nak ugyanis - az önkormányza­tok üres kasszája következtében - gyakran még ez a lehetőség sem adatik meg.- Ha a helyi önkormány­zatok megfelelő minőségű idős­gondozási szolgáltatásokat tud­nának nyújtani, sokkal keve­sebb öreg ember kényszerülne otthonba - fejtegette lapunk­nak Pörös Béla, a Baranya Me­gyei Közgyűlés alelnöke a teg­napi szekszárdi Az idősvédelem dilemmái című konferencia előtt. A tanácskozáson arról cseréltek eszmét a résztvevők, hogy vajon melyek azok a szo­ciális szolgáltatások, amelyeket esetleg regionális szinten lehet­ne működtetni. Pörös Béla sze­rint nyugat-európai pályázatok­ról maradhat le, területfejlesz­tési forrásokat veszíthet a Dél- Dunántúl, ha nem jön létre egy több megyés együttműködés ebben a szférában. Bár a minőségi idősgondozás­ra egyre több lehetőség van a megyében (lásd keretes írásun­kat), a szakemberek szerint még mindig kevés az olyan intéz­mény, amely emelt szintű ellá­tást tud nyújtani. Ennél azon­ban jóval nagyobb probléma - véli a megyei közgyűlés alelnö­ke -, hogy az alapvető feltételek nem adottak a túlzsúfolt, több­ségükben nem hatékony szociá­lis otthonok normális működé­séhez. Baranyában jelenleg 360- an várnak arra, hogy bekerülje­nek valamelyik gondoskodást nyújtó intézménybe. Pörös Béla szerint a férőhe­lyek bővítése, az épületek felújí­tása, a helyi idősvédelmi rend­szerek fejlesztése a legsürge­tőbb feladat. Annál is inkább, mivel 10-15 éven belül egy igen népes korosztály (az 50-es évek elején születettek) lépi át a nyugdíjkorhatárt. A házi gondozásra - már ahol van - igen nagy az igény. Pécsett a négy területi Gondo­zási Központban igényelhetők különböző szolgáltatások. Nemcsak az érintett, hanem a családorvos, egy rokon, de akár a szomszéd is megrendelheti a rendszeres mosdatást, takarí­tást, bevásárlást, ételszállítást vagy éppen a betegápolást, ami természetesen nem orvosi segít­ségnyújtást jelent. Szilasi Pálné, a pécsi I. sz. Gondozási Köz­pont vezetője lapunknak el­mondta, télen fordulnak a leg­többen hozzájuk. Az árakat az igénylők anyagi helyzete szabja meg. A nyugdíjminimumnál (15.350 forint) kisebb jövede­lemmel rendelkezőknek a szol­gáltatások ingyenesek, 30.700 forint felett 180 forint a díj órán­ként, a 33.771 forintot megha­ladónál pedig 300. Ez utóbbi határ felett egyébként általában csak krízishelyzetben segítenek. Az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezőket sem küldik el, ha baj van, hanem egyéb házigon­dozással foglalkozó szerveze­tekhez vagy magánszemélyek­hez irányítják őket. Nimmerfroh F. Több mint egymillió a belépés A tehetősebb idősek, vagy akiket hozzátartozóik segítenek anya­gilag, egyre több emelt szintű ellátást biztosító szociális otthon közül választhatnak Baranyában. Egy pécsi egyházi intézmény­ben például másfél millió forint a „belépő”, és havonta 32 ezer a gondozási díj. Szentlőrincen decemberben nyílik egy otthon, ahol 24 órán át teljes ellátást ígérnek napi ötszöri étkezéssel, gyógyszerrel, kezeléssel, orvossal és szakápolókkal. Az otthonba 1,5 millió forint az életvégig szóló megváltás összege, a havi el­látási díj pedig 36 ezer forint. Galambparádé Harkányban - Öt ország 320 kiállítója 1400 galambot és 60 díszbaromfit mutat be a helyi sportcsarnokban tegnap kezdődött háromnapos rendezvényen. A pécsi Mecsek Kisállattenyésztő Egyesület szervezte kiállítás egyik érdekessége a King galambok „szépségversenye”. fotó: laufer László Közterület-felügyelők: erőszak nélkül Január elsejétől bővül a közterület-felügyelők jogköre, így az eddigi­nél is hatékonyabban tudnak fellépni a szabálysértők ellen. Arról azonban nincs szó, hogy - mint egyes pletykákból már hallani lehe­tett - egyfajta erőszakszervezetté válna a felügyelők testületé. PÉCS Gumibotot nem, gázspray-t és kutyát engedélyez a közterület­felügyelőknek a január elsejétől életbe lépő új törvény. Ezeket az eszközöket azonban nem használhatják ok nélkül, és ar­ról sincs szó, hogy pusztán bün­tetés jelleggel a felügyelő lefúj­hatja gázzal a szabálysértőt, vagy ráuszíthatja a szolgálati kutyát.- A felügyelők csak akkor használhatják a jogszabályban engedélyezett eszközöket, ha a saját testi épségük vagy életük veszélyben forog, egyéb esetek­ben nem - fejtette ki Csatlós Fe­renc (képünkön), Pécs Megyei Jogú Város Közterület-felügye­letének vezetője. - Gázspray-t eddig is hordhattak a munkatár­saim, gumibotot pedig a jövő­ben sem lehet alkalmazni. A városban feltehetően a kö­zeli jövőben kutyás járőrrel nem fognak találkozni a polgá­rok, mivel egyelőre nem adottak hozzá a körülmények - bár a törvény lehetővé teszi, hogy a felügyelők pórázon és szájkosár­ral „bevonják őket a munkába”. Pécsett ugyanis egyelőre nincse­nek meg a feltételek: nincs meg­felelő telephely, ráadásul az ebek kiképzéséhez, tartásához több pénzre és személyzetre is szükség volna. A felszerelésben tehát nem várható lényeges változás, a ha­tósági jogkörben viszont annál inkább. A januártól életbe lépő rendelkezés szerint a közterület­felügyelők megállíthatják a vét­kes gépkocsivezetőt, igazoltat­hatják a szabálytalankodót, és adott esetben elő is állíthat­ják. Ha ekkor a felügyelőt tá­madás éri, testi erőt is alkal­mazhat. Azt azon­ban nem árt tudni, hogy nem a helyi közterület-felügye­letre, hanem a rendőrségre ki­sérhetik be a vétkes polgárt, ahol a rendőrök foglalkoznak vele, és a további eljárást már ők folytatják le.- A rendőrséggel nagyon jó a kapcsolatunk, eddig is gyakran járőröztünk, s bármikor kérhet­jük a segítségüket. A közlekedé­si osztállyal napi rendszeresség­gel működünk együtt, ez a jövő­ben sem változik - vázolta Csat­lós Ferenc. - A célunk a na­gyobb jogkörrel is a szabálysér­tések megelőzése vagy szankci­onálása marad, de erőszakot nem kívánunk alkalmazni. Ny. Sz. Megszépül a városközpont SELLYE Bevásárló- és sétálóutca léte­sítését tervezi a helyi önkor­mányzat. A látványterv de­cember végére elkészül. A mintegy kétezer négyzetmé­ternyi területen különböző üzletek kapnak majd helyet. A város központjában - a le­bontott régi iskola helyén - lenne az új bevásárló- és sé­tálóutca. Az önkormányzat az autók elől elzárt utcán kí­vül különböző kereskedelmi és vendéglátóhelyek kialakí­tását tervezi a jelenleg üre­sen álló területen. A látványtervek készítését a héten kezdték a szakem­berek, erre kétszázezer fo­rintot különített el a helyha­tóság. Az elképzelések sze­rint a beruházás tavasszal kezdődik. W. K. Zavaros kárpótlás az egyházi ingatlanokért Többmilliárdos tétel. Mégis csak kevesen tudják, hogy az egyházi ingatlanok kárpótlásáért időről időre kifizetett pénzt többnyire a he­lyi önkormányzatok kapják - az általuk használt és visszaadott in­gatlanok után. S ha nem tudnak a kért háztól, telektől megválni, akkor illeti csak a pénz az egyházmegyét, a hitközséget. Mégis az egyházak kizárólagos feladata az egyezkedés után a pénzek számba vétele és igénylése. BARANYAI KORKÉP Mayer Mihály pécsi katolikus megyéspüspök szerint az egy­házi kárpótlás sok furcsaságot is tartalmaz. Ha az egykori egy­házi ingatlant (többnyire lerob­bant állapotban lévőt) az ön- kormányzat visszaadja az egy­ház tulajdonába, kárpótlásban részesül. De nem a lerobbant ingatlan jelenlegi értékét kapja meg, hanem annyit, amivel egy új épület építhető. Fordított esetben viszont - ha nem tud az önkormányzat a kért ingat­lanról lemondani, mint például Pécsett az egykori Szent Mór kollégium esetében -, az egy­ház az épület jelenlegi, amorti­zálódott értékét kapja meg pénzben. Jelesül: a Szent Mó­rért 500 millió járna. Egyéb­ként a pécsi egyházmegye (Ba­ranya és Tolna) katolikusai még alig kaptak valamit a nagy kárpótlási csomagból. A reformá­tus egyházme­gye esperese, Bóka András (képünkön) hasonlóan jel­lemzi a kárpót­lás értelmezé­sének és kivite­lezésének za­varait. Amikor a sajtóban meg­jelenik a közlemény, hogy mondjuk a történelmi egyhá­zak az idén 4 milliárd forint kárpótlásban részesültek, senki sem teszi hozzá, hogy ennek az összegnek közel a 80 százalé­ka az önkormányzatokhoz ván­dorolt. Az állam az egyik zsebé­ből a másikba tette. A hír vi­szont olykor borzolja a közvéle­ményt. Ezért is szerettek volna nyilvánosságot kérni annak az egyházmegyei értekezletnek, amelyen a napokban a jogosult­ság alapján számba vették a ba­ranyai egyházi és önkormány­zati igényeket, és javaslatot tet­tek a pénzek ütemezésére. A baranyai reformátusság és az önkormányzatok eddig 700- 800 millió forint közötti kár­pótlást kaptak, és a következő tizenkét év alatt (évenkénti üte­mezésben) még 90 millió fo­rintra tartanak igényt. Ebből 46 millió a helyi önkormány­zatoké lesz. Az elmúlt évek kár­pótlása során a reformátusok az elvett épületekből több kis­községben gyülekezeti termet alakítottak ki, volt, ahol új pa­rókiát építettek. A legörömte­libb esemény mégis a pécsi kár­pótlást követte: sikerült megépíteni, és azóta is bővítik a Református Kollégiumot, amely ma már egyházmegyei levéltár is. Bóka András elmondta még, hogy a mostani igénylistát és ütemezési kérelmüket Buda­pestre, a zsinati irodának kül­dik meg, s a majdani országos egyeztetés után derül ki, hogy az elkövetkező 12 év alatt az évenkénti 5-6 millió miképpen és kiknek csordogál majd. Nem nagy összeg, de az érintett ki­sebb falvak önkormányzatai, az egyházmegyéhez hasonlóan, számítanak rá. Kozma Ferenc Még 62 milliárd kellene Az egyházi ingatlanokért járó kárpótlás tudora dr. Gyulay End­re szeged-csanádi megyéspüspök, aki a különböző történelmi egyházaktól és önkormányzatoktól beérkező igényeket szá­mon tartja, és vezeti azt a bizottságot, amelyik a Kincstárral tárgyal. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az elkövetkező 12 évben még 62 milliárd forintnyi kárpótlásra számítanak a tör­ténelmi egyházak az egykor elkobzott ingatlanok után. E tétel több mint 75 százaléka az önkormányzatokat illeti meg, s ugyancsak e tétel 73 százaléka a Magyarországi Katolikus Egy­háztól elvett ingatlanokért cserébe jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom