Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-04 / 272. szám

1999. október 4., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Nem mind eredeti, ami fénylik MOHÁCS A júliusban bevezetett erede­tiségvizsgálat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket A metódus háttereként szolgáló törvény kissé suta, így egy­előre csak a rendőrök és az autósok bosszantására jó. A városban az eltelt több mint negyed év során hozzávetőleg ötszáz gépkocsi eredetét vizs­gálták, ebből húsz akadt fenn a szűrőn. Legtöbbjük azonban nem orvul hazánkba csempé­szett nyugati autó, hanem volt KGST-technikát képviselő, csikófogait régen elhullajtott jármű. Bűntettet követ el az, aki rendszámtáblát, alváz- vagy motorszámot eltávolít vagy meghamisít. A rendelke­zés csak 1998. már­cius 15. után érvényes: az ez előtt tör­tént jelkorri­gálások elkövetői ellen nem in­dítható eljárás. Bűncselek­ményt a gyanús esetek negye­dénél állapítottak meg. Akinél nem találnak erre utaló jelet, egy AF-jelzéssel a forgalmijá­ban élete végéig használhatja autóját, sőt, el is adhatja. A vizsgálat egy egyliteres motor esetében is eléri az ötezer forintot, a kis műanyag törzsla­pért pedig újabb 3800 forintot kell kifizetnünk. Barabás B. Ólomsúlyú kérdések KOMLÓ A független szakemberek nem félnek a környezeti ha­tásoktól. Olyan mértékű üzemzavar nem keletkez­het, amely veszélyeztetné a környező településeket. A Hulladékakkumulátor Fel­dolgozó (HAF) környezetvé­delmi hatástanulmányának utolsó egyeztető tárgyalása is lezajlott a hatóság és a szak­emberek között. Hamarosan elkezdődik az értékelés, amit lakossági fórumok követnek.-Az ellenérzésekről a saj­tóból értesültem - mondta la­punknak dr. Andó József, a tanulmányt készítő független szakember. - Elmondhatom, hogy környezeti hatásait te­kintve a HAF semmiben sem különbözik egy élelmiszer­feldolgozótól. Például Né­metországban történelmi kör­nyezetben, a Rajna mellett is található hasonló. A szakember véleménye szerint a Bétához közeli tele­pülések lakóinak nincs mitől tartaniuk. Az üzem által kibo­csátott károsanyag mennyi­sége az előírt határértékek alatt van. Baleset esetén sem kell nagy katasztrófára számí­tani. Ha kiborul egy rako­mány, esetleg meghibásodik a reagenseket szállító csőveze­ték, a kis mennyiségek miatt a helyszínen kezelhető lesz a probléma. A napi 2-3 teherau­tónyi szállítmány sem jelent megpróbáltatást a közúti for­galomban. A vízügyi szak­emberek szerint a csapadék­vízben nem halmozódik fel az ólom. Az üzem a bányászati terület mozgásmentes részén épül majd fel. Németh L. Pályázó intézmények PÉCSVÁRAD A képviselő-testület a na­pokban megvizsgálta a tele­pülés intézményeinek félévi gazdálkodását. A szerveze­tek működése megfelelő, sőt van, ahol az év végére meg­takarítás is várható. Az általános iskola az önkor­mányzati hozzájárulásnak ke­vesebb, mint a felét költötte el, így a fenntartási költsé­gekben (fűtés, villany stb.) megtakarítás várható. Több fejlesztés történt ugyanakkor, számítógéppel, fénymásoló­val gyarapodott a tanintézet, főleg pályázati pénzből. Az ovoda is sikeres bead­ványokat írt, hiszen alapítvá­nyi támogatással sikerült új fajátékokat és népviseleti ru­hákat vásárolni a kicsiknek. A zeneiskola is fejlődött az év első felében, új hangszere­ket szereztek be, a művelő­dési házzal közösen az Ifjú­sági Fúvószenekar dobfelsze­relésére is tudtak fordítani, az épületet pedig riasztóval lát­ták el. A Fülep Lajos Művelődési és Sportközpont az eddig le­zajlott fesztiválokat valamint az októberi gesztenyeszüretet jórészt pályázati pénzből fi­nanszírozza, és a ház internet­hozzáféréséhez is sikerült tá­mogatókat találni. Ny. Sz. A föld a legolcsóbb építőanyag A vályogról az emberek többségének a putrik, de legfeljebb a düledező, nád- vagy zsúpfedeles parasztházak jutnak eszébe. Pedig ezzel a technológiával a világ számos részén gyönyörű lakóházak, olykor luxusépületek vagy akár templomok is épülnek. Vályogból Baranyában olcsóbban, gyorsabban le­hetne korszerű lakásokat létrehozni; a program elkészült, csak egy kis kezdőlökésre volna szükség. BARANYAI KÖRKÉP Egy 1996-os megyei területfej­lesztési alapból finanszírozták annak a 150 oldalas program­nak az elkészítését, amely Sza- bópál Bálint építészmérnök (kis képünkön) nevéhez fűződik, s amely a vályogból való építés lehetőségeit vizsgálja. A mun­kában figyelembe vette a fran­cia, amerikai, német és angol vályogépítés tapasztalatait, megvizsgálta az építőanyago­kat, a technológiákat, ismerteti a vályogépítés földrengésbiztos formáját, a favázas, könnyű vá­lyogfalú megoldásokat, s mind­ezeket összeveti a hagyomá­nyos építési módozatokkal. Az építész érdeklődésünkre elmondta, hogy számításai sze­rint 5-10 ezer forintos megtaka­rítást lehet elérni négyzetméte­renként, természetesen a meg­takarítás mértéke függ az ön­erős munka mértékétől, s függ az alapanyag, tehát az agyag szállítási tá­volságától. Magyaror­szágon a nyolcvanas évek közepén merült fel először a vá­lyogtechnika újjáélesztése ak­kor, amikor leálltak a nagy la­kásépítések, s amikor kiderült, hogy a panel riasztóan drága, ugyanakkor átalakíthatatlan és lebonthatatlan. Az elképzelések szerint közösségeknek kellett volna vállalni az építést, de ez nem történt meg. Hozzájárult a kudarchoz az, hogy nem ké­szült egyetlen körüljárható, megtapintható referenciaépület sem, amely bebizonyíthatta volna, hogy nem igénytelen, és rossz minőségű lakhelyről van szó. Hiszen a világ különböző vidékein alkalmazzák ezt az építési módot, Új-Mexikóban Kis vályogtörténelem A vályog keleti szláv eredetű szavunk, első említése 1693-ból való, de régebbtől fogva ismert és használt építőanyag. Nagyobb arányú paraszti, elsősorban mezővárosi alkalmazá­sával a 19. század első felétől találkozhatunk az Alföld középső területein, majd a Dunántúl északnyugati részén. Bár a vályogépítkezés fában szegény, kővel nem rendelkező, vályogvetésre alkalmas, agyagban gazdag alföldi vidékre jel­lemző, hegyvidéken is elterjedt. Csak a II. világháború után szorult háttérbe, és terjedt el helyette a tégla, illetve másfajta építkezés. A vályog készítéséhez legjobb a szikes agyag. A települések szélein sorakozó vályogvetőkben a sárkészítéshez szükséges vizet az őszi, tavaszi esőzésekkor felfogták, de a mélyebb göd­rökben feljött a talajvíz is. A legtöbb vályogot júliusban, au­gusztusban vetették, esetleg szeptember elején. például luxuslakások épülnek vályogból, s mivel ez a tech­nika ott drágának számít, a „kispénzűek” a jóval olcsóbb betonból álvályogházakat ké­szítenek. A vályogépületek alapvetően két típusát különböztethetjük meg. Áz első esetében - amely lehet téglás vagy vert falú is - tömör falakat építenek. Ezek jól terhelhetőek födémmel, de a hőszigetelésük alapvetően rossz, melyet külön hőszigetelő réteggel lehet csak megoldani. A másik, ugyancsak téglás vagy vert falú, de szalmával vagy egyéb hőszigetelő adalék­kal kevert anyagból készül, nem terhelhető, ezért ez vázas szerkezetű kell hogy legyen, a vázszerkezet pedig készülhet fából vagy akár betonból. Élet­tartama igen hosszú lehet, is­mertek négyezer éves vályog­szerkezetek is Egyiptomból. Ugyanakkor egy olyan világ­ban, amelyben az igények akár egy generáción belül is változ­hatnak, a vályogépületek kivá­lóan alkalmasak átalakításra, el­lentétben a vasbetonnal. Nagyon hasznos lenne, mondja az építész, ha valame­lyik önkormányzat ingyentelek biztosításával, vagy elhalasztott fizetéssel fölépíttetne egy épü­letet, amelyet be lehetne mu­tatni azoknak, akik ilyet még nem láttak, mellékelve a költ­ségvetést, összevetve egy tég­laépület áraival. Magyarország földtani térképe alapján az or­szág nyolcvan százalékában van építésre alkalmas agyag. A kitermeléstől a megépítésig pe­dig jó szervezés esetén két hét szükséges mindössze. Az árak természetesen csök­kenthetők nagyobb közösségek - fiatalok, nagycsaládosok - esetében azáltal is, hogy sorhá­zas beépítési módot alkalmaz­nak, amelynek lehetőségeit a program ugyancsak tartal­mazza. Cseri László Patikamúzeum a főtéren A főtéren lévő Salamon Biopatikát megvenné a jelenlegi bérlő és üzemeltető, hogy ott 2000-ben létrehozza az önkormányzat által már négy éve tervezett patikamúzeumot. SZIGETVÁR 1995 őszén az önkormányzat eladta a tulajdonában lévő Oroszlán és Boróka Patikát az üzemeltetőinek, de a főtéren 1808-ban, a Salamon gyógy­szerész család építtette patika tulajdonjogától nem vált meg. Oda a város gyógyszerész di­nasztiájának is tisztelgő pati­kamúzeumot tervezett. A biopatika akkori üzemelte­tője tíz évre kapott bérleti jogot. Négy év elteltével, idén augusz­tusban kezdeményezte Simon Miklósné, hogy szeretné meg­venni a biopatikát, amelyben annak nyitása óta, 15 éve dol­gozik. A testület a szeptember végi ülésén egyelőre úgy dön­tött, elodázza a kérdést. Az eladás feltételeit még ta­nulmányozza az önkormányzat három bizottsága, továbbá Ko- váts Valéria muzeológus is, aki­től a korábbi írásos szakvéle­ményének szóbeli kiegészítését válj a a képviselő-testület. Ä leendő múzeumot meg kell tölteni hajdanvolt eszkö­zökkel. A hátsó folyosón az egyik, két ajtószámnyal lezárt falmélyedés volt a robbanó­kamra, a másik meg a kenőcs­kamra. A hatalmas pince a pa­tika alá nyúlik be. Simonná 35 éve gyógyszer­tári asszisztens. Ezért is köte­lezi őt a Salamon név, hogy a jelenlegi profilt tovább vigye és a millenniumra létrehozza itt a patikamúzeumot. Tervekkel telve reménykedik, hogy meg­valósíthatja álmát. B. M. L. Hírcsatorna A vasasi dalosok Tiszte­let a hősöknek címmel az aradi kivégzésre emlékezve önálló műsorral szerepelnek október 5-én. Ekkor a Berze Nagy János Népdalkor tag­jai Pécs-Somogyban lépnek fel. 6-án Vasas következik, 12-én Meszesen adják elő ünnepi számaikat. (cs) Villányban a vörösbor- fesztivál keretében meg­emlékeztek arról is, hogy félszáz éves a Teleki Zsig- mond Szakképző Iskola. Erre az alkalomra az intéz­mény helytörténeti értékű jubileumi évkönyvet és ki­adványt jelentetett meg. (cs) Magyarmecske és Gil- vánfa belterületén, vala­mint a községbe vezető uta­kon annyira tönkrement a burkolat, hogy harminc, il­letve negyven km/óra se­bességkorlátozást rendeltek el az útfelügyelők. (cs) Szebény önkormányzata újra pályázik, hogy ele­gendő pénzt teremtsen elő a műemléki jellegű templom- torony felújításához. Ä léte­sítmény beázik, a nyílászá­rók pedig rosszak. Ä hívek eddig több mint egymillió forintot gyűjtöttek össze az állagmegóvásra. (cs) Svájcból kis és nagy ha­rangok érkeztek a kozármis- lenyi rendi templomba. Az időjelző fémeszközöket nemrég a helyükre tették a toronyban. (cs) Sellye belterületén utak és járdák felújítását kezdték meg az egészségügyi köz­pont környékén, a Mátyás király utcában, valamint az Édesanyák útján. Megerősí­tenek csaknem hatszáz mé­ter hosszú bitumenfelületet és kétezer négyzetméter gyalogjárót. (cs) Somogyhatvan a német- országi Linda községgel testvértelepülési kapcsolatot hozott létre. Azt tervezik, hogy gyerekek és idősek üdülhetnek külföldön, a gazdák vállalkozói együtt­működést alakítanak ki, a sportkörök közös edzőtábo­rokat szerveznek. (cs) A pellérdi és a csertői halastónál madármegfi­gyelő nap volt október 2-án. A lovászhetényi Pusztakis­faluban vasárnap is fogad­ták az ornitológusok az ér­deklődőket. A szakemberek megmagyarázták a látotta­kat és gyűrűzték a befogott szárnyasokat. (cs) Nyilvános magánlevéltár A Baranyai Református Egyházmegye levéltára a közelmúlt­ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határo­zata értelmében az úgynevezett „nyilvános magánlevéltárak” rangjára emelkedett. Azaz: kötelező kaput nyitnia. PÉCS-ZENGŐVÁRKONY A múltból táplálkozik jelenünk, s e múltra többnyire levéltárak­ban, közgyűjteményekben avagy a könyvtárak mélyén bukkanhat az ember. Pécsett október 19-től egy újabb levél­tár nyit kaput, a Baranyai Re­formátus Égyházmegye levél­tára, mely Zengővárkonyból költözik a megyeszékhelyre. A levéltár anyagában régi anyakönyvek - a XVIII. század második felétől -, presbiteri jegyzőkönyvek, gondnoki nap­lók, körlevelek, számadási nap­lók és sok-sok értékes, forrás erejű doku­mentum ta­lálható a ba­ranyai falvak és parókiák életéből. Mint azt Szabó Gábor (kis képünkön), az egyházmegye gyűjteményi előadója elmon­dotta, óriási öröm és egyben fe­lelősség is a levéltár pécsi megnyitása. Az anyag a Re­formátus Kollégium épület- együttesébe kerül (Engel János utca 15.) és a minisztérium ren­delkezése alapján legalább heti három alkalommal kutatási na­pokat (időpontokat) kell bizto­sítaniuk a kívülről betérők számára. Az anyag óriási, leg­alább százötven folyómétemyi irattömeg, amely több mint há­rom évszázadot ölel át. Az iratok egyharmada már számítógépen rendszerezett, s a levéltár arra törekszik, hogy néhány éven belül a teljes irat­tömeg, témák és tartalomjegy­zék szerint, számítógépen kike­reshető legyen. A témához még annyi kíván­kozik, hogy valaha a baranyai református dokumentumok egy részét - főleg az értékesebbeket - a Ráday-gyűjteményben he­lyezték el. Nos, ezeknek a me­gyébe való visszahozatalát is tervezik. Kozma F. A Siklósi ősz Ünnepe szüreti felvonulással kezdődött és egész napos programokat kí­nált a város lakóinak és az odalátogató vendégeknek egyaránt. fotó: wéber tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom