Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-06 / 274. szám

1999. október 6., szerda Háttér - Riport A Péter-Pál sírkamra vértanúsága A pécsi ókeresztény sírkamrák helyreállítására 1991-ben alakult alapítvány. Alapító tagok vol­tak: a pécsi püspökség, Pécs Önkormányzata, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH), a Baranya-Steiermark Baráti Egyesület és egy magánszemély. A Péter-Pál sírkamra helyreállítá­sát tűzték ki elsőként célnak. A munka elegendő tőke hiányában lassan haladt, mégis elkészült a kiviteli terv, valamint a kamra alapjainak és a dóm délkeleti tornyának föld alatti alátámasztása és szigetelése. 1998 tavaszára vészhelyzet miatt hirtelen sürgetővé vált a sírkamra védelmének megoldása. Ehhez képest máig, 1999. október elejéig nem kezdődhetett meg a védőmű kivitele­zése. Pedig a Péter-Pál sírkamra a világörökség részének pályáztatott pécsi történelmi belváros talán legjelentősebb műemléke. Pusztulásával a pályázati siker reménye is elveszne. A faliképekkel gazdagon díszí­tett Péter-Pál ókeresztény sír­építményt 1780-ban találták meg a dóm délkeleti tornya kö­zelében. Azóta több kísérlet tör­tént a megóvására. Az 1913- ban megalkotott legutóbbi vé­delmi rendszer nem tudta meg­oldani a kamra párásodásának problémáját.- A sírkamrát ki kell szabadí­tani a földből, és teljesen izo­lálni kell attól. Aztán egy kis túlnyomást kell csinálni a sír­kamrában, hogy a pára kifelé menjen és ne a faliképek felüle­tén csapódjon le. Egy 10-szer 10 méteres és 10 méter mély gödröt kell ásni ahhoz, hogy a sírkamra védőépületbe, egy szigetelt vasbeton dobozba ke­rüljön. Egy akna és egy vágat segítségével először aláfalaztuk a tornyot, utána kiszedtük a sír- kamra padlószintje alatti föld­tömeget és szakaszosan aláfa­laztuk a sírkamra falait, és le­szigeteltük. Ezzel létrehoztunk egy új, a földbe lefelé meg­hosszabbított sírkamra szintet, amely a látogatók tere lehet, ahonnan üvegfalon keresztül feltekinthetnek majd a sírkamra festményeire. Ám felülről is meg kell még oldani az izolá­lást. Egy sátor védelme alatt fel kell bontani a Dóm tér szintjét, és felülről is fel kell tárni a sír­kamrát, hogy teljesen kiépít­hető legyen körülötte a vasbe­ton doboz - mondta az új vé­delmi rendszerről kialakításá­nak második fő szakasza előtt dr. Bachman Zoltán, a püspök­vári feltárás építésze, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Kara tervezési tanszékének vezetője. Az alapítvány 1998-ig mint­egy 17 millió forint támogatást kapott. Ennek zömét az osztrák állam (egymillió schilling), a Headley Trust angol alapítvány (20 ezer angol font), valamint Pécs Önkormányzata (3 millió forint) adta. Ezen túl az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal 5,5 millió forintot fordított e célra. Pécsi cég nincs a jelentős adakozók között! Az alapítvány eleve elhú­zódó munkamenetre számított. 1998 tavaszára azonban a kamra környékének növekvő átnedvesedése miatt a freskókat hirtelen vastag gombatakaró lepte el. A védelem megoldása sürgőssé vált. Májusban Szili Katalin országgyűlési képvi­selő, az akkori Környezetvé­delmi és Területfejlesztetési Minisztérium politikai állam­titkára kezdeményezésére több- szereplős támogatási egyezség született a sírkamra megmenté­sére. Ebből a legnagyobb ösz- szeg a minisztériumra, illetve a Központi Környezetvédelmi Alapra hárult. A kormányvál­tás, a személycserék, és nem utolsósorban a minisztériumi struktúra átalakítása azonban elfeledetté tették a sírkamra ügyét. Szili Katalin és Toller László országgyűlési képvise­lők végül levelet írtak a kul­tusztárca miniszterének, aki a segítséget meg is ígérte. Balázsi István, az OMvH gazdasági igazgatója szerint a pécsi Péter-Pál sírkamra hely­reállításának ügye kész finan­szírozási krimi.- A miniszter ígéretében az volt, hogy az alapítvány az ak­kor még létező Központi Kör­nyezetvédelmi Alaptól kérjen támogatást. Az OMvH az ala­pítvány nevében gyorsan pá­lyázott 58 millió forint támoga­tásért, mert akkor még az volt a kalkuláció, hogy annyi kell. Ehelyett kapott 25 milliót. Pécs Önkormányzata 1998 utolsó negyedévében ehhez adott 5 milliót. Közben kiderült, hogy Bachman Zoltán helyreállítási kiviteli tervének részletes költ­ségvetése 67 millióról szól. Sőt ez év tavaszán, amikor szerző­déskötésre került sor, 73 millió lett belőle. Tehát eleve forrás­hiányos volt a beruházás. Az OMvH elnökének az év végén sikerült elérnie, hogy a Köz­ponti Környezetvédelmi Alap megtoldja a támogatást 9 millióval. Erre hivatalos levél­ben kapott ígéretet. Ám utána megszűnt a Központi Környe­zetvédelmi Alap és az ígéret nem realizálódott. Forrásként rendelkezésre állt összesen 30 millió forint. Sokféleképpen kezdeményeztük a hiányzó pénz megszerzését. A miniszté­rium pályázatra utasított ben­nünket. A műemlék helyreállítására az alapítvány be is adta pályá­zatát, de az első körben kért 30 millió helyett 5 milliót ítéltek meg neki, majd a szigorított második körben ettől is elesett. Ugyanakkor a nagy esőzések miatt a sírkamra beázott, sőt ta­lajsüllyedés is volt a közelében.- Nagyon gyorsan lépnünk kellett. Á műemlékvédelmi ha­tóság mellett Visy Zsolt, a kul­tusztárca helyettes államtitkára is intézkedett. Elrendelte a helyreállítás felülvizsgálatát, ugyanakkor további 20 millió forint előteremtését ígérte. Egyben utasította az OMvH-t, hogy a májusban ígért nyolc­milliós segítséggel álljon ren­delkezésre. Ha mindez össze­jön, akkor lett volna 58 millió forint. Ennyi már a legfonto­sabb feladatokhoz elég. A helyreállítás elvégzésére kiírtak egy pályázatot, amely .alapján a JPTE Műszaki Karát bízták meg a generálkivitele­zéssel.- A kar képviseletében Bachman Zoltán alá is írta a szerződést. Azt hittük, rendben van minden. Egyébként a beru­házást az alapítvány intézi, az kötötte a szerződést is a kivite­lezővel. Az OMvH csak a szakmai segítséget adja.- Később kiderült, a kar szerződéséhez pénzügyi ellen- jegyzés kellett volna. A JPTE viszont nem vállalta a kivitele­zés felelősségét. A szerződés így nem lépett hatályba. Ezután - mivel az alapítványnak nincs hozzá apparátusa - az OMvH szerződésben vállalta a helyre- állítás szakmai lebonyolítását. Augusztus elején egy dán vi­lágcég, a VELUX érdekkörébe tartozó két alapítvány adott húszmilliós támogatást a pécsi alapítványnak. Úgy tűnt, végre sínre került az ügy. Ám a mun­kakezdés jelének emlegetett védősátor csak szeptember vé­gén lett felállítva a Dóm téren.- A kivitelezés elindításához szükséges előkészületek jól folynak. Ezt az alapítvány kura­tóriuma intézi. A kivitelezésre másodszor is kiírták a pályáza­tot. Elbírálása hamarosan meg­történik - mondja Somogyvári Imre, az alapítvány titkára.- A nyáron arról volt szó, két műszakban kell dolgozni, hogy a csapadékos idó' eló'tt elkészül­jön a munka.-A két műszak most még inkább szükséges. Sajnos a pénzek nem jöttek úgy össze, hogy nagyobb munkára elég lett volna, és a kivitelezővel az egész feladatra szerződést lehe­tett volna kötni.-A két dán alapítvány még nem folyósította a támogatást?-Túl optimista voltam au­gusztus derekán. Szeptember elején jött a levél, hogy milyen feltételeik, kívánalmaik van­nak. Például szakaszolni kel­lene a beruházást, és utólag, a kivitelező számláival igazolt munka után folyósítanák a pénzt. A fertődi kastélynál is így csinálták. Október második felében jön Magyarországra az alapítványok ügyvivője. Re­mélhetőleg akkor megállapo­dunk a részletekben.- Mennyi pénz van most a sírkamra megmentésére?- A dánok 20 millióját nem számítva az önkormányzattól és műemlékvédelemtől 30 mil­lió forint. A kincstár ad még 20 milliót, de az is csak utólag. Ám ezzel most már el lehet in­dulni, amint meglesz a kivitele­zővel a szerződés. Nem tehet mást, bizakodik. Ám Péter és Pál a tanúnk, hogy az ígéretek nyomán hányszor beharangoztuk már, megvan a pénz a sírkamra megmentésére. Dunai Imre Arra, hogy belülről is megcsodálhassuk a páratlan pécsi műemléket, még mindig várnunk kell fotó: Müller andrea hetedik oldal Jegyzet En, a hercegecske Vagy királyi házból származom, vagy én is elcsúsztam az olajon. Ez utóbbi miatt erősen hibáztatom a brunei-i herceget. Jeffrinek hív­ják, ami nem egészen a normális arabokra jellemző név. Inkább fedheti a róla kia­lakult összképet, hogy tudniil­lik egy playboyjal állunk szemben. Azért neheztelek Jeffrire, mert lévén olajországocska olajhercege, neki is köze van ahhoz, hogy a fekete arany vi­lágpiaci árának hullámzása nálunk mindig a tarajos ma­gaslatok felé tornyosul. Meg­jegyzem, pénzügyminiszter is volt - amíg bátyja, a szultán le nem váltotta, mert olyan vállalati adósságot produkált az egyik cégénél, hogy azt vi­lágrekordként tartják számon -, mindenképpen ludas tehát az előbb említett árháborgás­ban. Ráadásul a brunei-i szul­táni kasszából is hiányzik 28 milliárd font, s a báty ez miatt is mintha öccsére neheztelne. Jeffri most ez utóbbi nélkül is megszorult. Sikerült neki 10 milliárd fontos adósság­tengert felhalmoznia. Össze is vonta a humu­szát a szultán, s úgy döntött, hogy nem csak a rosszalkodó herceg műkincsgyűjteményét kell elárverezni, de egyéb, szívéhez nőtt csecse­becséket is. A műkincsek ugyanis jó ha 400 millió fon­tot érnek. így hát Jeffrinek meg kell válnia több mint 2000 darab­ból álló gépkocsi-, illetve ha­jókészletétől, és búcsút inthet 17 repülőgépének is. Nem hi­szem ugyan, hogy a herceg most teljesen odavan, akinek 50 millió fontja van egy Re- noir-képre, futja még majd egy kis plébojkodásra. Magyarázatot persze ad a 10 milliárdra. Az olaj világpi­aci árának összeomlására hi­vatkozik. Ezért neheztelek Jeffrire. Azért begyűrűztet- hette volna hozzánk is a kra­chot. Ám épp az ellenkezőjét tapasztaljuk: állandóan emel­kedik a benzin ára. Ezen sze­gényedek el magam is. Hello, Jeffri, nem is vettem észre, hogy én is herceg va­gyok! Mészáros Attila Forró drót Lengyelországban két hete működik az a tele­fonvonal, amelyen a polgárok bejelenthetik, ha korrupciót, illetve törvénybe ütköző visz- szaélést tapasztalnak. A korrupcióellenes telefonvonal a sziléziai vajda, Marek Kepski találmánya, de a kez­deményezést a mazóviai vajda is átvette. Eddig 145-en vették igénybe, elsősorban az állami hivatalok munkájára, az önkormányzatok működé­sére, egyes magánvállalatok hiányosságaira, illetve az egészségügyben tapasztalható fogyatékosságokra panasz­kodtak. Sokan ismerőseiket „mártják be”, a feketén dol­gozókat, azokat, akik valami­lyen engedély nélküli vállal­kozást működtetnek, benzin­kutasokra panaszkodnak, akik vizezik az üzemanyagot. Nyilvánvalóan fontos, hogy egy társadalomban le­gyenek olyan lehetőségei az állampolgároknak, amelyek­kel élve orvoslást várhatnak olyan esetekben, amikor pél­dául egy közhivatalnok köz­pénzeken nyaraltatja a család­ját a Bahamákon, va­laki patkánymérget ke­ver a kenyérlisztbe só helyett, mást pedig há­rom napig vertek a rendőrségen, mert ha­sonlít a whiyskisre. Egy ilyen telefonvonalnak vannak előnyei, kényelmesen, otthon ücsörögve a tévé előtt föl lehet jelenteni bárkit, még csak annyi fáradságot sem kell venni, hogy levélpapír és boríték után kutasson az em­ber, és elkutyagoljon a pos­tára, hogy feladja névtelen le­velét. Természetesen érkez­hetnek telefonon is közérdekű bejelentések, de a szomszéd, a barát följelentése a forró dróton mindennapossá válhat. Kinéz az állampolgár az abla­kon, s látja, hogy a szomszéd dagadt szatyorral jön haza. Egy ugrás a telefonhoz, s mire fölbattyog a lépcsőn, már el is indulnak érte a rendőrök, hogy csempészáru, lopott fél­disznó, feldarabolt főnök után kutakodjanak szatyrában. Persze mindez egyelőre csak Lengyelországban lehetséges. Nálunk elképzelhetetlen. Cseri László Holnap a mai számból kimaradt riportot olvashatják. Amikor az Európa Parlamentben visszadobták a szélsőséges pártokról készült jelentést, a szavazáson részt vett dr. Kurucsai Csaba is. Szerinte Csurka magatartása nem felháborító. Portré Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága mecseki tájegységvezetője nem tud az erdőben kiabálni. Azt mondja, viszonya van a természettel, amely a csenden és a tiszteleten nyugszik. Portré A szőlőhegyek arculata Az építészeti örökség nem azonos a műemlékjegyzékkel. Az előbbi sokkal bővebb, s ezt itt Baranyában hamar érvényesítet­ték a helyi értékek védelmének fontosságában. A szakemberek szeme azonban a „városkapuknál” távolabbra néz. Tervrajzok tömkelegé „tolong” az íróaszatalán.- A főépítész szellemi erő és nem hatósági-műszaki tényező. Van persze, amit nehezebben tud befolyásolni, például tiszte­letben kell tartani a mérnöki al­kotói szabadságot. Ugyanakkor a pályázati kiírások követelmé­nyeivel irányt tud szabni, a meglévő épített környezet meg­tartása érdekében komoly ha­tása lehet. Az lenne az ideális, ha minden településnek lenne főépítésze, s a polgármester ta­nácsadójaként dolgozhatna.- Egy város esetében inkább elképzelhető, hogy a főépítész keze nyoma meglátszik a tele­pülésen, egy megyén már ne­hezebben.- Én sze­retném hinni, hogy ez me­gyei szinten is igaz, de va­lóban nehe­zebb észre­venni. Fel­adatom döntően ugyan a koor­dináció az építészeti és tájképi környezet formálása érdeké­szaki főiskola településmér­nöki szakán.- Településrendezést és épí­tési igazgatást. Összejött ben­nem a jogász és az építész, de lényegében e kettő alapján let­tem megyei főépítész is.- A másik kedvenc: a külte­rületek.-Nekem ez a nániám! Bara- lyában különö­ben, de amikor közreműköd­tem a baranyai értékek felmé­résében, az embereknek arról való meggyőzésében, hogy ezeket meg is kell őrizni, az már látható, mérhető nyom.- Műemléki szakmérnökként nem elfogult?- Kedvenc területem, de Dr. Tihanyi Csaba, Baranya megye főépítésze 1939-ben Budape. ten született. 51 éve él Pécsett, az építőipari technikum után itt végezte el a jogi egyetemet is. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1980-ban védte meg műemléki szakmérnöki diplomáját. Nős, felesége testnevelőtanár, fiuk joghallgató, lányuk középiskolás. részrehajlást nem is tudnék megengedni magamnak.- Hat éve tanít a pécsi mű­sen komoly ha­tással van a táj­képre, az építé­szeti környezetre a szőlőhegyek arculata. Az igazi pincék, hétvégi házak be­lesimulnak a domboldalba, nem lógnak ki, nem hivalkod­nak. Több mint negyedszázada figyelem ezt a különös érté­künkét. Amikor megkaptam 1993-ban a Magyar Műemlék- védelemért Díjat, indoklásában ez is szerepelt: a helyi értékek védelme érdekében végzett munkám alapján.- Van szólője, pincéje?- Nincs. De a jó bort kedve­lem. Mészáros Attila f. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom