Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-05 / 273. szám

1999. október 5., kedd Baranyai Tükör Befejezték Pécsett, a Barátúr utca és Böckh János utca kereszteződésének felújítását. Hosszú idő után ismét jár­ható a hangulatos tettyei utca, és a sok problémát okozó esővíz elvezetését is sikeresen megoldották a kivitelezők. Elindulhatnak a falak DUNASZEKCSŐ A település egyes részein 57 méteres vastagságot is elér­nek a hatalmas löszfalak. Gond csak akkor van, ha szerkezetük megváltozik, s elkezdenek mozogni. A ve­szély teljes elhárításához az eddigi 50 millió felett még legalább 100 millió forint kellene. A függőleges falakat évezre­dekkel ezelőtt, a földtörténet pleisztocén korszakában épí­tették a természet őselemei. A fecskék kedvelt fészkelőhe­lyei komoly gondot is okoz­hatnak, ha valamilyen erő vagy nagy mennyiségű csa­padék hatására elmozdulnak.- A Duna mentén van né­hány veszélyeztetett telepü­lés, ilyen Dunaszekcső is - tá­jékoztatott Szeleczki József műszaki ellenőr. - A faluban az a fő gond, hogy a fal tete­jén húzódik az 56-os főközle­kedési út, s ezért szerkezetét erős dinamikus hatások érik. A Belügyminisztérium part- falveszély-elhárítási tárcaközi bizottsága koordinálja az ez­zel kapcsolatos munkákat. Most a Petőfi utcában épül egy támfal, a 17 milliós beru­házás novemberben fejeződik be. Eddig az önkormányzat önrészével közel 50 milliót fordítottak a falak megerősí­tésére. Megítélésem szerint a többi kritikus pont, mint pél­dául a Somogyi és az Ady Endre utcák egyes részeinek megerősítéséhez további 100 millió kellene. Máté B. Beporozzák szomszédaikat SÁSD-GÖDRE Egy évtized szünet után is­mét volt határszemle Sás- don és Gödrén. Kiderült, hogy a mezőgazdasági üze­mek minden talpalatnyi földre vigyáznak, ám né­hány magángazda gyom­tengerben hagyja parcelláit. A szemlét szervező komlói földhivatal csaknem harminc tulajdonost szólított fel, hogy az év végéig tegyék rendbe pihentetett parlagjait. Még a bérlőt is arra kötelezték, hogy évente kétszer kaszálja, gyomlálja és tárcsázza az ugart. Elsősorban szőlődara­bok, gyümölcsösök és erdő­széli részek gazosodtak el. A szomszédokat emiatt kár éri, hisz a gyommagvak, főként a parlagfűpollenek messze sod­ródnak a légáramlatokkal. A parlagfű virágpora például tíz-húsz kilométert tesz meg a szél hátán. A gazdák, ha nem tesznek eleget a felszólítás­nak, akkor kötelesek az aranykorona-érték ezerszere­sét fizetni bírságként, aminek az összege több tízezer fo­rintra is rúghat. Cs. J. Bérpótlék: kinek és mennyit? Úgy tűnik, nincs megoldás az intézményvezetők minőségi bér- kiegészítésével kapcsolatban. Az önkormányzat ugyan leállí­totta a szabálytalan kifizetéseket, az azonban továbbra is két­séges, hogyan jutnak szabályosan keresetkiegészítéshez az érintett vezetők. A szakemberek szerint pillanatnyilag nem tisztázottak az odaítélés kritériumai sem. PÉCS- A szeptember végi Önkor­mányzati Érdekegyeztető Ta­nácson került ismét szóba az in­tézményvezetők minőségi ke­resetkiegészítése. Az önkor­mányzat a központi költségve­tésből leutalt keretből kívánta jutalmazni a folyamatosan jó munkát végző igazgatókat - mondta el a Dunántúli Napló­nak Nagy Erzsébet (képünkön), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vá­rosi ügyvivője. Mint megtud­tuk, az érdekegyeztető tanács előtt a PDSZ ezt azért nehez­ményezte, mivel a közoktatási törvény eleve kizárja, hogy az intézményvezetők számára a fenntartó - vagyis az önkor­mányzat - ke­resetkiegészí­tésről dönt­sön. Erre to­vábbra is - ál­lítják a szak- szervezetek - csak az ön- kormányzati költségvetés terhére lenne mód, lapunk érte­sülései szerint azonban a vá­rosháza e célra továbbra sem különít el pénzt. (Az ügyben egyébként a szakszervezet az Oktatási Minisztériumhoz és a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult, lásd Dunán­túli Napló 1999. február 1.) A központi fejkvóta a jelenlegi szabályozásnak megfelelően differenciálás nélkül kerül az intézményekhez, ám ebből a A törvény a keresetkiegészítésről • Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról kimondja: „az intézményvezető keresetkiegészítéssel ismerheti el a meghatá­rozott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést ki­véve - az átmeneti többletfeladatok ellátását. (...) A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési sza­bályzatban kell rögzíteni.” # Amennyiben jogszerűtlen volt a kifizetés, az így szerzett összeget az érintettekkel akár vissza is fizettethetik. vezetők csak mint nevelők ré­szesedhetnének - mivel az álta­luk vezetett intézményekben eredetileg mint pedagógusok kaptak kinevezést. A minőségi keresetkiegészí­téssel kapcsolatos szabályozás ugyanis változott a közelmúlt­ban: az előzetes elképzelések­kel ellentétben nem szűnt meg a jutalmazási forma, ám a ko­rábbival ellentétben már nem 3300, hanem csupán 1500 fo­rintos pedagógusonkénti havi összeg kerül normatív támoga­tásként az önkormányzatokhoz, amely - az eddigi szabályozás­tól szintén eltérően - intézmé­nyek közötti differenciálás nél­kül, csupán létszámarányosan osztják tovább. Megszűnt to­vábbá a keresetkiegészítés alsó és felső határa, valamint a ki­egészítés azon megkötése is, amely a plusz díjazásból eddig lényegében kizárta az iskolák technikai dolgozóit. Tovább bonyolítja a helyze­tet, hogy keresetkiegészítésről döntés csak az adott intézmé­nyen belül születhet, annak kol­lektív szerződésében vagy szervezeti és működési sza­bályzatában meghatározott módon. Az igazgató azonban saját különdíjazásáról nem dönthet, így a PDSZ szerint az odaítélés módját - például ne­velőtestületi szavazással - sza­bályozni kellene. Ez azonban - mivel a helyzet eddig prece­dens nélküli - gyakorlatilag a legtöbb intézményben tovább várat magára. T. G. Szokásjog helyett rendelet SELLYE A legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen új, a temető karbantartásával kapcso­latos önkormányzati ren­delet született. A helyhatóság a közelmúlt­ban átvette a temetők gon­dozásával és karbantartásá­val kapcsolatos feladatokat az egyháztól. - Eddig a szo­kásjog uralkodott a sírkert használatában. A lakosság a változásból annyit fog érzé­kelni, hogy a temetésekkel kapcsolatos ügyek intézése rendezettebbé válik, mivel a szabályokat pontosan rögzí­tettük - mondta Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye pol­gármestere. Sem a sírhelyhasználati díj, sem a ravatalozó hasz­nálatáért fizetendő összeg nem változott. A temető nyitvatartását és a szemétel­helyezés rendjét a rendelet pontosan szabályozza. Rengeteg az elhanyagolt, rossz állapotú sír a temető­ben. A sírhelyeket huszonöt évre ezer forint ellenében a hozzátartozók megválthat­ják. Az önkormányzat a kö­zeljövőben értesíti az el­hunytak családtagjait a megváltás lehetőségéről. Aki másfél éven belül nem jelentkezik, annak sírhelyét újra felhasználják. W. K. A családorvos az alap PÉCS A Pécsi Orvostudományi Egyetem Családorvosi Inté­zete és North-Eastern Ohio University családorvos-szak­emberei hosszú távú együtt­működés során szeretnék egymás munkáját megis­merni, segíteni. Magyarországon a családorvos­lás új, még egy évtizede sem lé­tező diszciplína, ezért annak oktatása is merőben új felada­tokat jelent. Dr. Nagy Lajos professzor, a pécsi intézet igaz­gatója arról szólt, hogy az ame­rikai segítség harminc év ta­pasztalatát jelenti a hallgatók­nak (hiszen 2000-től a család­orvostan kötelező tárgy a POTE-n) és szakorvos-jelöl­teknek egyaránt. Dr. Valerie Gilchrist pro­fesszor-asszony és kollégái né­hány napja a baranyai egész­ségügyi intézményekkel ismer­kednek, jártak Pécsváradon, Komlón és Harkányban is. Arra hívták fel a figyelmet, hogy egy jól működő egészségügyi rend­szer alapja a magas fokon ki­képzett háziorvos. Elvégre az a cél, hogy az orvos minél több problémával önállóan megbir­kózzon, és ezáltal a kórházi ke­zelésekre sem lenne a jelenlegi arányban szükség - bár sok esetben nálunk még az ellenke­zője a jellemző. Szóba került az orvos társa­dalmi szerepe, ez az amerikaiak szerint szintén a betegekhez való viszonyban rejlik. Ezért fontos a páciens és az orvos kö­zötti hatékony kommunikáció, elvégre az együttműködés so­rán tisztában kell lenni az illető családi állapotával, korával, foglalkozásával és környezeti viszonyaival is. Persze, mindannak, amit az ohiói orvosok ajánlanak, csak egy része lesz a honi viszonyok között is hasznosítható. Ezért a mai családorvosképzők Ma­gyarországon mindenképp út­törő szerepre vannak „ítélve”, miközben bizonyára lesznek olyanok is, akik nem örülnek a várható változásoknak. Méhes K. Hírcsatoprna Felvételizők figyelmébe! A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület októbertől ismét elindítja felvételi előkészítő tanfo­lyamait az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők számára. A júniusig tartó előadássorozatok egyetemi oktatók részvételével a következő tantárgyak kínálatát adják: történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, biológia, szociológia, politológia, szociális munkás, szociálpolitika. Az Értelmiségi Egyesület irodájában alternatív tankönyvek, illetve felvételire felkészítő tesztkönyvek is kaphatók. A tanfolyamokat az Új Dunántúli Napló támogatja. Érdeklődni a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület címén és telefonszámán lehet: Pécs, Várady Antal u. 7/2. Telefon: 72/236-608. Észak-Baranya kisebb településeit Összekötő kerékpárút kialakítását tervezi a Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ). Az út - a tervek szerint - Orfűtől indulna, érinti a hegyháti helységeket, áthalad a Keleti-Mecseken, majd Me- cseknádasdnál ér véget. A mielőbbi megvalósítás érdekében több kistérségi társulás lobbizik. (cs) Szentlászlón a rendkívüli időjárás következtében meg­rongálódott óvoda és napközi otthon felújítása megkezdődött. Ezzel egyidőben a vízelvezető árkokat mélyítik és megtisztítják a hordaléktól. (cs) Gyesen lévő pécsi anyukák és gyermekeik együtt szervez­nek kéthetenként zenés játszóházat az Apáczai Nevelési Köz­pont 1. sz. bölcsődéjében. Az első nyilvános foglalkozást teg­nap tartották nagy sikerrel. A rendezést mindig más és más szü­lőpáros vállalja. (cs) Egy hét az évgyűrűk jegyében Hol egy napot, hol egy hetet, hol egy egesz hónapot szánnak arra idén októberben Baranya települései, hogy az idősek nemzetközi éve keretében programokat szervezzenek a nyug­díjasok számára. Tegnap több helyen is zajlottak megnyitóün­nepségek, Bolyban harmincéves jubileumot ünnepeltek. KOMLÓ-BÓLY­SZEDERKÉNY Tegnap több településen, így Szederkényben is ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a megyeszerte sok kisebb-na- gyobb programot kínáló idősek hete rendezvénysorozat.- Az ilyen események a tár­sadalmi érdeklődés középpont­jába állítják a mostani nyugdí­jasokat, akik - mint a rendszer- váltás legnagyobb vesztesei - igen szorult helyzetben vannak mondta Pörös Béla (képünkön), a Baranya Megyei Önkor­mányzat alelnöke a szederkényi ünnepségen. Bolyban harminc évvel ez­előtt mintegy harminc fővel alakult meg az öregek napközi otthona. Az intézmény profilja később bővült, a szakemberek elkezdtek foglalkozni a házi gondozással, a szociális étkez­tetéssel is.-Az első lakók 1989. no­vember elsején költöztek be az otthonba - mondta Scháffer Jó­zsefivé, a Bólyi Városi Önkor­mányzat Gondozási Központjának vezetője. Tegnap az intézmény harmincéves jubileumi ün­nepsége egy­ben az idősek hónapja rendezvénysorozat megnyitója is volt. Októberben egymást követik majd a fiata­labb korosztályok számára is nyitott programok.- Ma már harminchatan lak­nak az intézményünkben, ahol az országban először indítottuk el az emelt szintű gondozást. Mindenki számára biztosított a külön élettér, és mivel viszony­lag kis otthon vagyunk, a sze­mélyes foglalkozásokra is több idő jut - mutatta be a központot Scháffer Józsefné, aki maga is jubilált a tegnapi nappal, hiszen a megalakulása óta vezeti az in­tézményt. - Az otthont most is bővítjük, ha az új blokk elké­szül, összesen negyvenhét hely várja majd az időseket. . Komlón a nyugdíjas egyesü­let közös mozgalmat indított a városszépítő egyesülettel, és a vöröskereszttel Tegyük széppé környezetünket mottóval. Ök- tóber 22-én tizenöt Tiszta ud­var, rendes ház, valamint ti­zenöt Tiszta, rendes lépcsőház táblát osztanak ki a pályázók között. Az elkövetkező néhány napot zenés vacsoraest, fürdő­kirándulás, színházlátogatás is színesíti. S. G. Állatvédő vagy gyepmester KOMLÓ Tegnap az Állatok világnap­ján az érdeklődők megláto­gathatták a kökönyösi ideig­lenes állatmenhelyet. Az ál­latvédők vállalkoznának a gyepmesteri teendők ellátá­sára is.- Nem olcsó manapság 60 ku­tyát etetni, oltatni, tisztán tar­tani - vázolta a helyzetet Fe­renci Demeterné, a Dél-du­nántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület Komlói Helyi Szervezetének elnöke. - Nem értem, miért a gyepmester kapja a havi 61 ezer forintot a várostól, ami­kor még gyepmesteri telep sincs, ahol elszállásolhatná az állatokat. A díj fejében két közhasznú munkással mi ma­gasabb színvonalon megolda­nánk a feladatot - fűzte hozzá. Mester Ferenc vállalkozó­ként gyepmestere a városnak. - Valóban nincs Komlón gyepmesteri telep - tudtuk meg tőle -, korábban a lakó­helyemen oldottam meg a ku­tyák elhelyezését. Jelenleg a kiskertes övezetben bérelek területet, és az ott lévő épüle­tet használom erre a célra. Tudok arról, hogy Ferenci Demeterné ajánlkozott a vá­rosgondnokságnál a gyepmes­teri feladatok ellátására, de vajon begyűjtené-e az elhul­lott, elgázolt állattetemeket? Ez a kellemetlen feladat is a munkámhoz tartozik, és a be­fogási feladat sem veszélyte­len - fűzte hozzá. Koha Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom