Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-28 / 295. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. október 28., csütörtök Orbán Viktor Kanadában Ötnapos hivatalos látogatásra Kanadába utazott Orbán Vik­tor. A miniszterelnök a gazda­sági és kulturális együttműkö­dés fejlesztéséről, valamint a délkelet-európai stabilitás ügyé­ről tárgyal partnereivel. Szemé­lyében a rendszerváltozás óta először tesz magyar miniszterel­nök hivatalos látogatást az észak-amerikai országban. * Lövöldözés tört ki a jereváni parlamentben. Súlyos mellkasi sérülést szenvedett és meghalt Vazgen Szárkiszján örmény mi­niszterelnök. Ugyancsak életét vesztette a parlament elnöke, al- elnöke és egy miniszter. Magyar-horvát közös katonai alakulat megalakításának lehe­tőségéről nyilatkozott a horvát védelmi miniszter. Pavao Miljavac budapesti látogatásá­ról visszatérve kiemelte, hogy Magyarország kész lenne közös magyar-horvát katonai alakulat megalakítására, majd olyan na­gyobb egység létrehozására, amelyben több ország is részt venne. Fidel Castro kubai elnökkel találkozott George Ryan. Az illi- noisi kormányzó kijelentette: a szigetország elleni amerikai ke­reskedelmi embargó feloldása mind az amerikaiak, mind a ku­baiak előnyére válna. Az 1959- es forradalom óta most első íz­ben látogatott amerikai kor­mányzó a szigetországba. R betűvel jelölték meg nyil­vántartásukban egyes csehor­szági munkaügyi hivatalok azo­kat a személyeket, akiket kinézé­sűk alapján romának minősítet­tek. Ezt az alkotmányellenes gyakorlatot állítólag már évek óta alkalmazzák Prágában, Ceské Budejovicében, valamint Olomoucban. Az NDK utolsó államfőjének, Egon Krenznek és két társának ügyében felülvizsgálati per kez­dődött a lipcsei legfelsőbb bíró­ságon. A három férfit a berlini tartományi bíróság 1997 au­gusztusában felelősnek mondta ki a nyugatra menekülő NDK- polgárokra leadott halálos lövé­sekért. A vádlottak az ítélet fe­lülvizsgálatát kezdeményezték. Nem hívta meg a német tör­vényhozás a britek és franciák képviselőit a berlini fal leomlá­sának tizedik évfordulóján ren­dezendő ünnepségre. A német fővárosban visszautasitották azt a föltételezést, hogy Margaret Thatcher volt brit miniszterel­nök a német újraegyesüléssel szembeni berzenkedése miatt maradt volna ki a meghívottak névsorából. A hit erőt ad. Európának vissza kell térnie a kereszténységhez, mert a hit segít megoldani az emberek mai problémáit - jelentette ki Bukarestben I. Bartholomeosz (balra). A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a Román Ortodox Egyház vezetőjének, Teoctist pátriárkának a meghívására tesz látogatást Romániában. fotó: feb/reuters Moszkva fenyeget, Washington aggódik / Újra indul a fegyverkezési verseny? Nyugtalanságuknak adtak hangot washingtoni illetékesek amiatt, hogy egy orosz katonapolitikus agresszíven nyilatkozott az Egyesült Államoknak a fegyverzetkorlátozásról szóló, úgynevezett ABM-szerződéssel kapcsolatos álláspontjáról. Nyikolaj Mihajlov orosz védel­mi miniszterhelyettes azzal fe­nyegette meg Washingtont, hogy ha az Egyesült Államok megsérti az 1972-ben kötött szerződést a rakétavédelmi ra­kétarendszerek korlátozásáról (ABM), és nemzeti rakétavé­delmi rendszer kifejlesztése mellett dönt, akkor Oroszor­szág saját fegyverzetének fej­lesztésével védi meg magát. „Oroszország a biztonságá­nak szavatolására a békés esz­közöket részesíti előnyben - je­lentette ki Leonyid Ivasov vezér­ezredes. - De a kontinens biz­tonságára súlyos csapást mért a NATO Jugoszlávia elleni agresz- sziója.” Moszkva ezért befa­gyasztotta viszonyát az észak-at­lanti szövetséggel, s csupán a ko­szovói rendezés, illetve néhány humanitárius kérdés tekinteté­ben tart kapcsolatot a NATO- val. Ezenkívül csak korlátozott mértékű az együttműködés azokkal a tagállamokkal, ame­lyek nem folytattak agresszív po­litikát Jugoszláviával szemben. Az orosz tábornok leszögez­te: Moszkva katonai téren is ér­dekelt a Washingtonnal való együttműködésben, de nyugta­lan amiatt, hogy az amerikai fél igyekszik szétzúzni a nemzetkö­zi biztonság kialakult rendsze­rét, jogot formál arra, hogy más államok és országcsoportok he­lyett döntsön, és megpróbálko­zik a hadászati támadófegyver­zet csökkentésében hosszú éve­ken keresztül elért eredmények felszámolásával. Ivasov elvetette az európai biztonság NATO-centrikus modelljét, amely Brüsszelnek szán főszerepet a kontinens biztonsági kérdéseiben. Érve­lése szerint ha Európa való­ban békét akar, akkor e kato­nai szövetség szerepének csökkennie kell. Ellenzékiek tüntetése. Több száz emigráns tiltakozott Párizsban Mohammed Hatami láto­gatása ellen. Az iráni elnök érkezése előtt a francia rendőrség 39 iráni ellenzéki személyiséget őrizetbe vett. fotó: feb/reuters Csecsenföld: nincs értelme a tárgyalásoknak Putyin győzni akar Maszhadov csecsen elnök kije­lentette: a béketárgyalások Moszkvával értelmüket vesztet­ték, és ügyük támogatására szó­lította fel az észak-kaukázusi köztársaságok vezetőit. Jelcin „egyszer s mindenkorra” vé­get kíván vetni a nemzetközi ter­roristaközpont létezésének Csecsenföldön, hogy „nyugodtan és békében éljen ott a nép”. Az orosz államfő szerdán a Kreml­ben egy kitüntetési ünnepségen mondott beszédet, s a hadművele­tek október eleji kezdete óta elő­ször nyilatkozott ilyen keményen a csecsenföldi problémáról. Jelcin külön méltatta a nem­zetközi terrorizmus ellen harco­ló orosz katonák hősiességét, akik „békét hoznak a sokat szenvedett csecsen földre”. Az orosz államfő ezzel megerősítet­te, hogy végigviszik a csecsen­földi „antiterrorista akciót”, s egy szót sem ejtett az esetleges tárgyalásokról. Maszhadov csecsen elnök sem látja értelmét a tárgyalásoknak 'Putyin orosz kormányfővel, „mert őt csak a megtorlás érdek­li”. Putyinnak szerinte győze­lemre van szüksége, hogy ke­ménykezű vezetőnek mutatkoz­hasson az orosz lakosság előtt. A csecsen elnök a következő két napban találkozni kíván a Csecsenfölddel szomszédos köztársaságok vezetőivel. * A Magyar Baptista Szeretetszol­gálat képviselője az elmúlt na­pokban a csecsen-ingus hatá­ron két menekülttábort keresett fel, s tízezer dollár segélyt adott át a csecsen baptista híveknek. Szentczy Sándor, a Magyar Bap­tista Szeretetszolgálat lelkész­igazgatója már visszatért Orosz­országból. Haider a külföldiek ellen Mit érdekli a Holdat, ha a kutya megugatja - mondta az Osztrák Szabadságpárt vezére a szemé­lyét ért bírálatokra utalva. Jörg Haider megismételte azt a követelését, hogy Karintiába egyetlen külföldi se vándoroljon be. A tartomány elöljárója és a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt elnöke idegenel­lenes kijelentései egyre heve­sebb elutasításra találnak. Még New Yorkból is tiltakoztak az ellen, hogy részt vegyen az ame­rikai városban lebonyolítandó, november 7-i maratonin. Az amerikai versenyen egyébként indul Karl Schlögl belügyminisz­ter is, aki tegnap fellépett az utóbbi időben, s főleg a válasz­tások környékén Ausztriában Nyolcszáz év történelmének vé­gére tett pontot a brit parlament felsőházának döntése. Megszavazták Nagy-Britanniá- ban a lordok előjogainak eltör­lését. A törvény megfosztja a főnemeseket, az örökös lordo­kat attól, hogy származásuk ősi jogából eredően a brit par­lament felsőházának tagjai le­gyenek. Az előterjesztés elfogadásá­val megnyílik az út az előtt, hogy Tony Blair munkáspárti kormánya az Egyesült Királyság íratlan alkotmányát „átírva" je­lentősen átalakítsa a törvényho­zás szerkezetét, s ezzel lerakja az új típusú felsőház alapjait a két év múlva esedékes követke­ző parlamenti választások utáni időszakra. jelentkező idegenellenesség el­len. A politikus - ismertetve a jövő évre tervezett bevándorlási kvótákat - rámutatott: jövőre hat százalékkal, 8770 főről 8235 főre csökkentik a keretszá­mokat az ideihez képest. Ez Ausztria lakosságának alig egy ezrelékét teszi ki, s alacsonyabb az EU átlagánál. Schlögl az élénkülő idegen­gyűlölet okai között megemlítet­te, hogy az Ausztriában élő kül­földiek száma tíz év alatt 345 ezerről 750 ezerre emelkedett, s nem sikerült biztosítani a súrló­dásmentes együttélést. Azt is hozzátette, hogy egyes politikai pártok - például Haider Sza­badságpártja - választási plakát­jaikkal nagyban hozzájárultak a feszült hangulat kialakulásához. A törvénytervezet harmadik olvasatának vitáját heves szó­váltások, érzelmi kitörések kí­sérték. Lord Buford, II. Károly király oldalági leszármazottja a vita kezdetén magához ragadta a hatalom egyik jelképét, a gyapjúzsákot, és „szólásra emelkedve” árulással vádolta a brit kormányt. A lordok tavalyi csatározá­saik után mostanra már vala­melyest belenyugodtak előjoga­ik elvesztésébe. Az utolsó pilla­natban azonban számos módo­sítást fűztek a törvényhez, de a felsőház végül többségüket le­szavazta, mivel a konzervatív ellenzék vezérkara a tartózko­dás mellett döntött, hogy bizto­sítsa néhány kiválasztott főne­mes felsőházi tagságának meg­tartását. Fiatalkorú bűnözők Az Egyesült Államokban nem bánnak kesztyűs kézzel a bűn­elkövetőkkel. A lakosság örül annak, hogy csökken a bűnese­tek száma, de mind többen bí­rálják a kiskorúakkal szemben alkalmazott túlzott szigort. Szinte mindennapos gyakorlat, hogy a kihallgatásra váró gyere­ket hosszú hetekre nehézfiúk­kal (köztük gyilkosokkal!) teli ifjúsági börtönbe zárják, és megtiltják a kapcsolattartást a szülőkkel. (Legutóbb egy „vér- fertőzéses eset” kavarta föl a közvéleményt, amikor egy bíró­nő csak a nyilvánosság nyomá­sára engedélyezte, hogy a perbe fogott kisfiú a tárgyalásig hátra­lévő időt kijelölt nevelőszülők­nél töltse.) A sajtó szerint elképesztő a kettőség: a féktelen szabados­ság inkvizíciós szigorúsággal párosul. Nem tiltakoztak az amerikaiak, amiért a minap egy pornókirálynő közönség előtt elégített ki férfiakat Hollywoodban. Ám szexuális zaklatásnak vették, amikor egy nyolcéves fiúcska megsi­mította osztálytársnője buksi­ját. Nem ajánlott, hogy a szülők fürdőző gyerekeikről készült felvételeket fotólabor­ban dolgoztassák ki, mert föl­jelentik őket gyermekpornó birtoklása miatt. Több tucat fiatalkorú ül jelenleg amerikai börtönökben. Évente két és fél millió fiatalkorút vesz őri­zetbe az amerikai rendőrség, százezer közülük bíróság előtt, börtönben, fegyházban végzi. Kínai szektatag halála Életét vesztette a Falunkung kí­nai szekta egyik tagja. Csen Jing akkor szenvedett sérülése­ket, amikor leugrott egy vonat­ról, amelyen rendőri kísérettel a fővárosból hazavitték volna. A 18 éves lány Csiamuszéban, a helyi középiskolában tanult, s azért utazott Pekingbe, hogy csatlakozzon szektatársaihoz, és tiltakozzanak a Falunkung betiltása ellen. A szekta ameri­kai székhelyű szóvivője kijelen­tette, hogy a lány azért ugrott le a vonatról, mert a rendőrök durván bántalmazták. A ható­ságok cáfolták az állítást, sze­rintük a lány mártírhalált akart halni. Annyira önfejű volt, hogy életét áldozva leugrott a vonatról. Egy másik szektata­got a rendőrség sértetlenül ha­zajuttatott. VUSStOM •llC* Megjelent a TV Kéthetes 2. száma Rejtvény Humor Horoszkóp Egy hétre csak 26 forint! Keresse a hírlapárusoknál! ■\ú Eltörlik az előjogokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom