Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-27 / 294. szám

1999. október 27., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Lila bika. A tojásgyümöl­csöt (padlizsán) hosszú ideig inkább különlegességként termesztették a kiskertekben. Pedig az igényes piacok és üzletláncok kínálatában fo­lyamatosan megtalálható. A nemzeti fajtajegyzékben je­lenleg nyolc, államilag elis­mert tojásgyümölcs szerepel. Ennek bővítésére - figyelem­be véve a hazai természeti le­hetőségeket - az egyik hazai cég Lila bika elnevezéssel új, késői fajtát nemesített ki, mely állami elismertsége után alkalmas a kiskerti ter­mesztésre és a kevésbé inten­zív árutermesztésre. (k) Biokertészek ajánlják. Egyes biokertészek három­szor permeteznek annak ér­dekében, hogy megvédjék őszibarackfáikat a tafrinától. Az elsőt tél elején alkalmaz­zák, akkor, amikor a fa le­dobja lombját. Ennek ható­anyaga a bordói lé. A máso­dik permetezés ideje a tél vé­ge, amikor a duzzadásnak in­duló rügyeket enyhe mész- kénlével kezelik. Végül ugyancsak bordói lével mos­sák le a fát a virág pirosbim- bós állapotában. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete minden kedden és csü­törtökön délelőtt szakta­nácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. sz. alatt, az Agrárkamara szék­házában. (k) Könyv a paradicsomról. Dr. Helyes Lajos szerkeszté­sében új szakkönyv jelent meg a paradicsomról. A para­dicsom és termesztése című kötet 75 ábrával és 64 táblá­zattal illusztrálva mutatja be a szabadföldi termesztés, a hajtatás, a támrendszeres ter­mesztés fogásait. (k) • ÖRÖKZÖLDEK • LOMBOS FÁK • RÓZSATÖVEK nagy választékban Pécs, Tiborc u. 46. Sok betegség fenyegeti a lucernát A lucerna értékes takarmánynövényünk, mely nemcsak a nagyüze­mek és a törpebirtokosok tábláin, de a kertekben, gyümölcsösökben is megtalálható, ugyanis beleillik a vetésforgóba, gyökerei által nitro­génben gazdagodik a talaj, nagyobb lehet a zöldségtermés. Ugyanak­kor ebben az őszi időben rendkívül sok betegség fenyegeti. A lucerna átlagosan három­négy évig marad a telepítés he­lyén. Az évek során növényi ká­rosítok egész tömege támadja meg, mennyiségi és minőségi kárt idézve elő. Az idei év rendkívül csapadé­kos, szélsőséges időjárása követ­keztében rendkívüli mértékben megnövekedett a betegségek el­szaporodásának mértéke, veszé­lyeztetve a lucerna minőségi ho­zamát. Vírusok és baktériumok A lucernát tízféle vírus okoz­ta megbetegedés fenyegeti. Tipi­kus tünetei: levélfoltosság, tor­zulás, ráncosodás, a tövek tör- pülése. Ezek a tünetek főként tavasszal nagyon szembetűnők. A betegség fő terjesztői a levél- tetvek. Öt-hat baktériumfaj okoz ko­molyabb kártételt. Közülük a baktériumos hervadás érdemel fokozott figyelmet. 1988-ban észlelték először hazánkban. A fertőzött tövek halványsárga- zöld színűek, törpülnek, a szár vékony, a levelek torzulnak. A kórokozó a sebzéseken át fertőz a talajlakó kártevőkkel, gépi művelés, kaszálás útján. Új, zár­lati karantén károsító. Gombás betegségek Negyvenféle gombabetegség ismert, amely károsítja a lucer­nát. A kórokozók megbeteged­hetik a csíranövényt, a gyökeret, a szárat, a levelet, a virágot és a csigát. A levél megbetegedése folytán teljes levél pusztulás kö­vetkezhet be. Főbb gombás ere­detű megbetegedések: liszthar­mat. A levelek színén-fonákán megjelenő fehér-szürkés bevo­nat jelzi a betegség jelenlétét. Elsősorban a vegetációs idő­szak végén jelenik meg. Az eny­he tél, a meleg, párás, napfényes nyár, a sűrű, buja állomány ked­vez a kórokozó megjelenésének és terjedésének. Penészes, do­hos szaga miatt az állatok nem szívesen fogyasztják. Peronoszpóra. A csapadékos, párás időszakban okozhat jelen­tősebb levélkárosodást. A leve­leken sárga folt, a fonákén kiala­kult a jellegzetes halványlila pe­nészgyep. A levelek görbülnek, csavarodnak. Rozsda. A csapadékos, párás, meleg kedvez a betegség kiala­kulásának. Jellegzetes tünet a levél színén található sárgásbar­na-sötétbarna kiemelkedő sze­mölcsszerű dudorok. Pseudopezizás levélfoltosság, népi nyelvén levélragya. A leve­leken sötétbarna, kerek foltok, sárga szegéllyel, benne egy mm átmérőjű termőtestekkel. A fer­tőzött levelek sárgulnak, bámul­nák, a levélhullás alulról fölfelé indul meg. A hűvös, csapadékos időjárás kedvez a kórokozó megjelenésének és járványszerű terjedésének. Értékes növény Az ismertetett főbb betegsé­gek közül az idei évben a lucer­nában kiemelkedő mértékben a rozsda és a pseudopezizás levél­foltosság jelent meg és a jelen időszakban is nagymértékű fer­tőzést, illetve kártételt okoz. Vé­dekezési lehetőségek a gombás eredetű megbetegedések ellen: Kerüljük a mély fekvésű, vize­nyős talajokat, az erdő közelsé­gét. Ha a fellépő lombbetegsé­gek valamelyike megjelent, a fertőzés mértékének, erősödésé­nek megakadályozására előre­hozott kaszálás ajánlott. Na­gyon erős fertőzés esetében ké­miai növényvédelem, lásd táblá­zat. A lucerna az állatok takarmá­nyozása tekintetében kiemelke­dő növényünk. Ezenkívül felér­tékelődik a szerepe a növényter­mesztés rendszerében, mint a talajt nitrogénben gazdagító; talajszerkezet-javító; megszünte­ti a monokultúra kedvezőtlen hatását; kis költséggel termeszt­hető. Ne kezeljük mostoha nö­vényként, mert kis odafigyelés­sel, szakmai felkészültséggel ter­mesztve a törődést meghálálja. Csörnyei Lászlóné A lucerna növénybetegségei elleni védekezésre felhasználható gombaölő szerek f fotóanyag dózis 1kg/ha-■j... méreg|elzési:’*jpm méhveszélyesség élelmezés-eü. várakozási idő Bentate 50 wp benőm« 1,00 gyakorlatilag nem mérgezd nem veszélyes 14 nap Bravo 500 klórtalonll 5,00 gyenge méreg nem veszélyes 7 nap Buvicld K kaptán 0,80 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 14 nap Chinoln Fundazol 50 wp benomil 0,40 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 14 nap Clortosip 75 WP klórtalonll , 2,00 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 7 nap Clortosíp L klórtalonll 3,00 gyen® méreg nem veszélyes 7 nap. Dacon« W-75 klórtalonll 2,00 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 7 nap Merpan 50 WP kaptán 2,00 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 14 nap | Grafika: Müller Nándori j Me rpan 80 WDC kaptán 0,50-1,25 gyakorlatilag nem mérgezi nem veszélyes 14 nap Orthocld 50 WP kaptan 0,80-2.00 gyakorlatilag nem mérgező nem veszélyes 14 nap Megjegyzés: Valamennyi készítmény a levéltrágya típusú betegségek (levétfodrosságok) elleni célirányos védekezésre engedélyezett. (Célszerű a benomil-kaptán, illetve a benomil.klórtalonil kombinációk alkalmazása) Gazdászgyakomokok Németországban A német mezőgazdasági családi vállalkozások működésével is­merkedhetnek meg azok a fiatal magyar agrárszakemberek, akik jelentkeznek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um legújabb gyakornok prog­ramjára. A gyakornokok a jövő év áprilisától hat hónapot tölte­nek el a német farmergazdálko­dásban. Ez idő alatt fizetést nem, zsebpénzt viszont kapnak. A program idején a kiutazók részt vesznek a gazdaságok ak­tuális feladatainak teljesítésé­ben, miközben betekintést nyer­hetnek a farmok hivatalos, ad­minisztrációs ügyeibe, a létüket meghatározó gazdasági környe­zetbe. A jelentkezés feltétele a 20-30 év közötti életkor, középfokú mezőgazdasági szakmai képesí­tés, érvényes jogosítvány, alap­fokú német nyelvismeret. A programra jelentkezni a mi­nisztérium humánpolitikai fő­osztályán lehet. A témával kap­csolatosan további felvilágosítást ad a tárca oktatási, kutatási és fejlesztési főosztálya (301-4321- es telefon) részéről Mészáros András főtanácsos. Kaszás E. Leander ­az örökzöld babérrózsa A leander a Földközi-tenger mellékén honos, ott fává növő ligeteket alkot. Nálunk inkább bokros formájú. Levelei keskeny lándzsásak, bőrszerűek. Virágai rózsaszí­nűek, a hajtásvégen a álernyő­ben fejlődnek. Kerti változatai között piros, fehér, sárga, csí­kos, félteit és telt virágúak is vannak. Tarka levelű fajtája is ismert. Telt virágú fajtái édes­kés illatúak. A leandert főleg edényes, dézsás növényként tartjuk, de nyárra a szabadba is kiültethe­tő. A védett, napos helyet ked­veli, árnyékban alig virágzik. Tápdús, kötött talajt igényel. Nyáron bőségesen kell öntöz­ni. Ha talaja kiszárad, levelei sárgulnak, lehullanak. Nyáron hajtásdugványról szaporítjuk. A tizenöt-húsz cm-es hajtásvéget vízben vagy homokban gyökereztetjük - napon. Az alsó leveleit szed­jük le. A gyökeres dugványt cserépbe ültetjük. Ősszel, a fa­gyok előtt vigyük telelőhelyre. Alacsony hőmérsékleten, 5-10 Celsius fokon teleltetjük, akár sötét pincében is. Télen igen mérsékelten öntözzük. Ápri­lisban tegyük ismét a szabad­ba. Felnyurgult ágait vissza­vághatjuk az alsó elágazásig, így tőből ágas, dús bokrot ne­velhetünk. Hűvös, esős nyá­ron kevesebbet virágzik. A telt virágúakat védjük az esőtől, mert a virágok megbámulnák. Száraz, meleg helyen telel­tetve megtelepedhetnek a le- véltetvek vagy a pajzstetvek, amik ellen védekezni kell. Dugványvágás, metszés után alaposan mossunk kezet és fő­leg gyermekeinket óvjuk, mert a leander minden része mér­gező! Búzás László Kertünk fűszernövényei A koriander Társnevei: cigánypetrezse­lyem, zergefű, beléndfű, koriandrom. Ősrégi fűszer, már a Biblia is említi, szintén a Földközi­tenger környékéről származik, a francia és a mexikói konyha jellegzetes fűszere, de hazánk­ban is elterjedten használják. A hazai konyha főleg sültek, káposztafélék, szószok, és a különböző húspácok elkészí­tésénél alkalmazza, de uborka és paprika savanyításánál is használjuk A növény egyéves, méternél magasabbra növő, elágazó szárú, levelei szárnyasán ösz- szetettek, ernyős virágzata fe­hér, termése gömb alakú, vilá­gosbarna színű, úgynevezett ikerkaszat, erős illatú. Ker­tünkben márciusban vessük 25-30 centiméteres sortávol­ságra, 4-5 cm mélyre, jól el­munkált talajba. Későbbi veté­sével ne próbálkozzunk, mert a növény kicsi marad és ter­mést nem hoz. Nem túl igé­nyes növény, de a foszfort meghálálja. Augusztusban- szeptemberben takarítható be a termés. Nem szabad meg­várni a teljes érést, mert úgy erősen pereg. Buzássy Lajos Ékszer a zöldségek között Számos nemzeti konyhának, így a magyarnak is egyik fő íze­sítője a hagyma. Ennek a lili­omfélék családjából tartozó növénynek számos változatát ismerjük és használjuk min­dennapi betevőnk elkészítésé­hez, fűszerezéséhez. A hagy­mák rokonsági körébe tartozó ehető fajokat ősidőktől nagy becsben tartja az ember. A hagymafélék gyógyhatá­súkról is ismertek. Az ókori Egyiptomban a piramisok épí­tői, csakúgy, mint a római biro­dalom katonái a nagy menete­léseken mindennap megkap­ták a fokhagyma-fejadagjukat. Nem véletlenül, hiszen megfi­gyelték, hogy a fokhagymától megnövekszik az ember teljesí­tőképessége. Mai tudásunk szerint a fokhagyma cukor-, vas- és vitamindús. Továbbá olyan illóolajokat tartalmaz, melyeknek vértisztító, emész­tést elősegítő, vérnyomást csökkentő (megelőzi az érel­meszesedést), a baktériumok szaporodását gátló hatása van. Társnövényként véd a gomba­betegségektől is. Októberben kezdjük el a pó­réhagyma felszedését. Ez az egyszerűen termeszthető, kitű­nő télálló hagyma sohasem fagy ki. Finom leves, mártás, főzelék készíthető belőle, de nyersen is fogyasztható. Szin­tén fagytűrő a metélőhagyma (snidling). Ha azonban októ­ber végén egy-egy ásónyi hagy­mácskát földlabdával együtt ki­emelünk és átültetjük cserép­be, egész télen friss leveleket szedhetünk róla. A metélő­hagymát enyhe, pikáns íze mi­att salátafűszerként, mártások ízesítéséhez használják. A fagyra érzékenyebb vörös­vagy főzőhagymának is több változata ismeretes. Legeny­hébb ízű a salotta hagyma. Ha kora tavasszal kívánjuk piacra dobni az újhagymát, legkésőbb október végéig dugdossuk 20 centiméter mélyre, 15 centimé­teres tő- és sortávolságra az ezüsthagyma mogyoró nagysá­gú dughagymáját. Király László Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Úgy látszik, a kivi kezd nép­szerűvé válni nemcsak a gyümölcsfogyasztók, hanem a - termelők körében is. Persze a korábban nálunk ismeretlen gyümölcsfaj termesztése szá­mos problémát is felvet. Őri Lászlóné balatongyöröki olva­sónk például levelében azt írja, hogy vásárolt két kivitövet. Az egyikről a faiskolai lerakatban azt mondták, hogy hím, a má­sikról, hogy nőnemű példány. Ez így rendben is volna, mert ahhoz, hogy gyümölcs is terem­jen a kivibokrokon, valóban szükség van mindkét nem kép­viselőjére. De vajon melyik me­lyik? A két nemet a levelei alap­ján lehet megkülönböztetni: a hímpéldány levelei karéjosak, a nőpéldányé pedig oválisak, ép szélűek. A talaj tápanyagokkal való feltöltésének is most van itt az ideje. Az érett istállótrágyát, a komposzttrágyát, a dúsított tő­zeget a talaj felszínére kell szórni és be kell ásni. A műtrá­gyák közül most kell kiszórni a foszfát- és kálitartalmúakat, mert ezek hatóanyaga lassan oldódik, és csak tavaszra jut el a gyökerek által behálózott ta­lajrétegbe. Ezzel szemben a nitrogéntartalmú műtrágyákkal ősszel ajánlatos takarékoskod­ni, mert a nitrogén könnyen és gyorsan oldódik; ha nem hasz­nálódik fel, akkor a tél folya­mán kimosódik a talajból vagy olyan mélyre szivárog le, hogy a növények gyökerei el sem érik. Sok kertészkedő pana­szolja, hogy a mezei egerek - érezvén a zord idő közeledtét - beköltöztek a kerti hajlékba, és mindent megrágnak, megesz­nek, kellemetlen bűzt hagyva maguk után. Nincs más lehető­ség, mint egérfogók felállítása. Ezekbe egy darabka szalonna­bőrt, kolbászt vagy más húsfé­lét ajánlatos elhelyezni. Nem ilyen könnyű a menyé­tek elűzése vagy elpusztítása. Pedig ezek a rágcsálók egyre gyakrabban fordulnak elő a pad­lásokon és a házak egyéb zugai­ban. Kialakult módszer ellenük még nincs, de úgy látszik, hogy a kátrányos textíliák kihelyezése (búvóhelyük közelében) gyors költözködésre serkenti őket. \ * í Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom