Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-26 / 293. szám

1999. október 26., kedd Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Nem mindennapi program várta az indiai fesztiválra ellátogatókat a pécsi Bóbita Bábszínházban. Többek között láncbemutató, jóga, pantomim, zene, vegetáriánus ételkóstoló csalogatta a rendezvény­re a nagy számban megjelent közönséget. fotó: Müller andrea Saját emberé lett a ház HIMESHÁZA Az önkormányzat a testület egyik tagjának ítélte oda a mű­velődési ház üzemeltetésének jogát. Az elutasított pályázók nem nyugszanak bele a döntés­be. A művelődési ház magas költ­ségvetése miatt úgy döntött az önkormányzat, hogy azt vál­lalkozóval üzemelteti tovább. A hirdetményre jelentkezők közül az üzemeltetés jogát a véleményező pénzügyi bizott­ság tagja, Poltné Schumann Il­dikó kapta meg, aki a döntés- hozatalban nem vett részt. Bohner Zoltánná, az egyik elutasított pályázó szerint a döntés etikátlan és megalapo­zatlan, mivel a tervek közül a nyertesé rendelkezett a leg­előnytelenebb anyagi kondíci­ókkal. Ezért, mint mondja, a közigazgatási hivatalhoz for­dul, de ha kell, az ombuds- manig is elmegy. Rozmer András polgármes­ter: - Az ajánlatok elbírálásá­nál a pénz nem volt szem­pont, hiszen azzal, hogy kiad­juk az intézményt, eleve job­ban járunk anyagilag. A köz- művelődési feladatok ellátásá­ra kapott normatívát muszáj e célra fordítanunk, így a dön­tést a tervezett rendezvények színvonala, ötletessége alap­ján hoztuk meg. T. D. Púpos parketta a hátukon VÉMÉND A település többfunkciójú komplexumát 1995 szeptembe­rének végén adták át, a sport- csarnok padlójának mindössze másfél évre volt szüksége, hogy tönkremenjen. Jogorvos­latra azóta is hiába várnak. A parketta rekordidő alatt fel- púposodott. A műszaki ellen­őr nem átallotta azt mondani, hogy azért ment tönkre a pad­ló, mert túl nedves ronggyal mostak fel. Hiába tértek át azonban szárazabb tisztítási módszerre, a parketta egyre több helyen vetett hullámo­kat. Amikor néhány helyen felszedték a falapokat, kide­rült, hogy az alattuk húzódó fólia rothadásnak indította a nedves tartógerendákat. A nem megfelelő anyaghaszná­lat miatt a kivitelezőt próbál­ták felelősségre vonni - ám a céget időközben felszámolták. Ebbe beletörődve pályázatot adtak be az Ifjúsági és Sport­minisztériumhoz, az elutasí­tás a napokban érkezett meg. Két éve tűzoltómunka fo­lyik: folyamatosan próbálják javítgatni a szépséghibás és balesetveszélyes padlót. A tel­jes felújítás azonban elkerül­hetetlen, ezt jövőre szeretnék elvégeztetni. Mivel csak ön­erőre támaszkodhatnak, a hat­millió forintos beruházás az önkormányzat költségvetését terheli. Barabás Béla Még kihasználatlanok a gyógyvizeink Hiányoznak a tőkeerős külső befektetők Hazánk gazdaságának fejlődésében elsődleges szerepet az idegenfor­galom, azon belül is a gyógy- és termálturizmus kap a jövőben. Az idei 6 milliárd forinttal szemben a 2000. évi költségvetésben 35 szá­zalékkal nagyobb turisztikai célelőirányzat szerepel. 2001. a gyógy- turizmus éve lesz Magyarországon. SZIGETVÁR A Délnyugat-Magyarországi Re­gionális Idegenforgalmi Bizott­ság gyógy- és termálturizmus munkacsoportja valamint a ré­gió tavaly alakult és tíz gyógy­fürdőt tömörítő egyesülete Szi­getváron tegnap rendezett szak­mai találkozójának végén az ér­dekeltek némileg megnyugod­hattak. Az eddigieknél is több segítségre számíthatnak a pályá­zati kiírások révén. Lasztovicza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke ismertette a kormány vi­déki idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseit. A gyógyfürdők vízforgató berendezések építé­séhez, általános fürdőrekonst­rukcióhoz, szálláskapacitások és kiegészítő szolgáltatások bő­vítéséhez is pályázati pénzek­hez juthatnak. Mivel önerőből egyetlen önkormányzat sem ké­pes a megálmodott fejlesztésre, ezért is kell az adott régiónak összefognia, hogy legalább egy­más ellenében ne tevékenyked­jenek. A gyógy-idegenforgalom szolgáltatásait mind több belföl­di rászoruló veszi igénybe üdü­lési csekkel. A társadalombizto­sítás a gyógyfürdők szolgáltatá­sainak finanszírozásában is igyekszik mind többet vállalni. Király Lajos (képünkön), a szigetvári idegenforgalmi bizott­ság elnöke, a megyei idegenfor­galmi bizottság tagja arról szólt, hogy a városnak mennyire fon­tos a turizmus, hogy a település és környéke még nagyobb ide­genforgalmi vonzerővé váljon és minél több támogatáshoz jut­hasson. A szigetvári strandról Illés László, a városi vagyonke­zelő cég vezetője elmondta, hogy az 1993- ban került visz- sza hozzájuk, azóta 30 millió forintot fordí­tottak rá, de ez az összeg igencsak kevés. A 90-es évek elejétől Mester József helyi vállalkozó kezdemé­nyezésére hiába is készíttettek három tanulmánytervet és ad­tak be megvalósítási pályázatot, nem nyertek pénzt, nem is tud­nak befektetőt csábítani a meg­valósításhoz. Két éve inditották a kórházzal összefogva a német fizető vendégekre alapozott gypgy-idegenforgalmat, de az ér­kező csoportok létszáma mesz- sze elmarad attól, amennyi gyógyulni vágyót fogadhatná­nak. A Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárral tárgyalnak, hogy megkezdhessék a hazai beutal­tak gyógykezelését. Ez is von­zóbbá tehetné Szigetvárt. Bánki Erik országgyűlési kép­viselő, az Idegenforgalmi Bi­zottság gyógy- és termálturiz­mus albizottságának elnöke ki­fejtette, hogy a szigetvári önkor­mányzat bizonytalan helyzete miért nem vonzza a lehetséges befektetőket. Az OIB tavaly 150 millió forint megmaradt támo- * gatási maradványt fordított az idegenforgalmat, a régiókat nép­szerűsítő kiadványokra, az idei, várhatóan 200 millió forintos maradványt gyógyfürdők támo­gatási pályázatainak elkészítésé­re fordítják majd. EU-s munka- csoportot hoznak létre a turiz­mus fejlesztésére, ugyanakkor készül az internetes adatbázis a befektetőkre váró önkormány­zati gyógy- és termálstrandok­ról, valamint a lehetséges befek­tetőkről, hogy mielőbb egymás­ra találhassanak. Szerinte az előrelépés legnagyobb akadálya a pénzhiány, ezért is szükséges kialakítani a három lábon álló (önkormányzat, kormányzat, befektetők) finanszírozási rend­szert. A társadalombiztosítás a gyógyfürdők támogatására idén 2 milliárd forintot tervezett, a jövő évi keret már 2,4 milliárd, de egy módosító indítvány igényként máris 2,8 milliárd fo­rinttal számol. A Phare- és a Sapard-progra- mok által elnyerhető támogatá­sokról adott összegezést dr. Ko­vács Katalin, a Dél-dunántűli Te­rületfejlesztési Ügynökség Kht. vezetője. Legtöbb pályázatot a turizmus fejlesztése témakör­ben kapták. Az idegenforgalom idén 2,6 milliárd dollárt hozott az or­szágnak. B. M. L. Jövőre ugyanott, új tulajdonossal Egy német befektető vásárolta meg a FEMA üzletközpont ingatlane­gyüttesét a Fellbach Rt.-től. A szerződés kapcsán január elsejétől vár­hatóan új korszak nyílik az első pécsi bevásárlócentrum életében. In­formációnk szerint az új tulajdonos már tárgyal a komplexum jelenle­gi és leendő bérlőivel, ugyanis mindenképpen szeretné megtartani a kereskedelmi profilt. PÉCS A szupermarketben jelentősen csökkentett eladótér, foghíjas üzletek a galérián - ez az, ami most egy csapásra szembetűnik a betérő vásárlóknak az üzlet- központban. Pedig nem is olyan régen még a FEMA-napok vi­gasságától volt hangos a kör­nyék, tele parkoló, nagy forga­lom, virágzó bevásárlóturizmus jellemezte a kereskedelmi egysé­get. Átmeneti állapotról van szó - hangsúlyozta a helyzetre vonat­kozó kérdésünkre dr. Kerner Ödön (képünkön) igazgató. - Nem zárt és nem is zár be a be­vásárlóközpont, mindössze any­nyi történik, hogy az eddigi működtető, a Fellbach Rt. néhány hónap múlva kivonul a FEMA-ból. Január l-jétől az új tulajdo­nos veszi át az üzemeltetést. Addig is tovább folytatódik a már megszokott kereskedelmi tevékenység a köz­pontban, sőt terveink között szerepel egy karácsonyi vásár­nak a megszervezése is. Az új német tulajdonos cég vezetője Adam Mülle, akit - mi­után nem sikerült vele kapcsola­tot teremteni - nem tudtunk megkérdezni az üzleti ingatlan­nal kapcsolatos hosszú távú el­képzeléseiről. Amit már bizto­san tudni lehet, hogy Müller úr mindenképpen meg kivánja tar­tani a FEMA kereskedelmi pro­filját, és a jövő sikere érdekében már megkezdte a tárgyalásokat a potenciális bérlőkkel. A jövő év elejétől tehát új fe­jezet indul a FEMA életében. Hogy a tulajdonosváltás hátte­rében konkrétan mi áll, egyelőre csak találgatni lehet. Az biztos, hogy a helyi vásárlóerő mellett a déli vevőkre is számító bevá­sárlóközpontnak a rendszervál­tás után lelassult a fejlődése. Ebben az is közrejátszhatott, hogy nem arra fejlődött a város kereskedelme, a bevásárlóköz­pontot elkerülte a helyi tömeg- közlekedés is. Mindezek mellett jelentősen megnőtt a tőkeerős versenytársak száma. Elég, ha arra utalunk, hogy ma, illetve holnap két újabb multi, a Plaza és a Tesco nyit üzletközpontot Pécsett. Kaszás E. Hírcsatorna A bükkösdi önkormány­zat teljesítette a tisztiorvosi szolgálat előírásait, így elké­szült az új varroda szociális része. Ezt a régi, szigetvári tu­lajdonos nem akarta elvégez­ni. Most új gazdája van a volt könyvtárban kialakított ipari üzemnek. A pécsi vállalkozó tíz asszonynak és lánynak biztosít munkalehetőséget. (cs) A terecsenypusztai Sas­réten erdei parkot létesített a szigetvári erdészet. Találha­tó itt biológiai iskola, játszó­tér, kisvasúti megálló és mes­terséges tó. Az utóbbi úgy ké­szült, hogy az itt eredő Al­más-patak forrását megduz- zasztották. A látványosságot még külföldi, főként német bakancsos turisták is felkere­sik. (cs) Pécsváradon a Felvidéki­ek Klubjának szervezésé­ben a minap a szlovákiai Galánta négy szobrászának munkáiból tárlat nyílott. A kitelepítettek közössége szo­ros kapcsolatot ápol még Nagymácséd pedagógusaival is. (cs) A bicsérdiek és a zókiak kíváncsiak a jövőjfikre. Nem véletlen, hogy az önkor­mányzatok a témában hirdet­tek pályázatot, hogy a bene­vező miképpen képzeli el a mai és a jövendőbeli telepü­lést. Választ lehet adni vers­ben, prózában vagy rajzban. A munkákat figyelembe ve­szik a községkép rendezése­kor. (cs) A győztes méz SÁSD-HEGYHÁT Végh Jenő sásdi és Herédi Ferenc baranyajenői gazda már biomézet állít elő. Az európai vásárlók csak az olyan portékát veszik meg, amely kevés ártalmas kémi­ai anyagot tartalmaz. Az említett személyek, ha nem is használják az osztrák hangyasavat védekezve az atka ellen, így is szép ered­ményt értek el ates füstölés­sel. Nyilatkozónk azt is kö­zölte, felesleges, hogy a hegyhátiak védelmi közös­séget alapítsanak. Komló vállalja érdekeit, csak lépje­nek be. S még több állami támogatáshoz jutnak, ha a fővárosi termékcsaládba is kérik felvételüket. A Hegy­hátról és Komlóról csak­nem negyvenen már „családtagok”. Cs. J. Spanyol grafika PÉCS A spanyol kortárs grafikaművé­szet 33 legjobbjának munkái ke­rülnek mától a közönség elé a Pécsi Kisgalériában. A diktatú­ra és háború közepette is virág­zó műfaj sajátossága, hogy a művek többségét kezdetben gyakran festők készítették, akik így kívánták közelebb hozni a művészetet a hétköznapi ember­hez. Az avantgárd, a szürrealis­ta, az absztrakt kezdeményezé­seket olyan mindenki által hoz­záférhető metszetek követték. Különlegesség, hogy a grafiku­sok jó része csoportokba tömö­rülve fejtette ki munkásságát, ezzel a művészet szociális tar­talmát hangsúlyozva. A Debre­cenből Pécsre érkező válogatás ma 17 órakor nyílik. H. I. Gy. A kortárs grafika híveinek nyújt csemegét a kiállítás fotó: müller andrea Csalódott munkanélküliek KOMLÓ Az érdeklődők nagy száma el­lenére sem született egyetlen megállapodás sem. Az álláskí­nálatok nem azonnal betölthe­tő munkahelyeket jelentettek, csak távlatokban gondolkod­nak a munkáltatók. A képzett fiataloké az elsőbbség. Csalódottság és tanácstalan­ságjellemezte az állásbörzéről hazatérő komlói bányászokat. Érdeklődésben a komlóiak ré­széről nem volt hiány.- Az emberek nem azt vár-. ták, amit tapasztaltak - mond­ta Firkó János munkaügyi elő­adó. - Arra számítottak, hogy itt kézzelfogható ajánlatokkal találkoznak, netán azonnali elhelyezkedési lehetőséget is meg tudnak majd ragadni. Ezzel szemben csak jobbá­ra telefonszámokat és névjegy- kártyákat kaptak a munkahe­lyet keresők, azzal, hogy majd érdeklődjenek. Az állást kíná­lók többnyire középtávon gon­dolkodnak, és munkaerőgond­jaikat ennek megfelelően fo­lyamatosan oldják meg. Na­gyon szűk azoknak a köre, akik egyáltalán szóba jöhet­nek a felvételnél. A fiatalok szinte minden esetben elsőbb­séget élveznek, aki elmúlt har­mincéves, azzal már szóba sem állnak. A szakmai kép­zettség és a fiatalság manap­ság sokkal jobb ajánlólevél, mintha valaki 10 évet lehúzott már a területen, s gyakorlott­nak számít. Németh L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom