Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-21 / 289. szám
4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. október 21., csütörtök Hírek Röviden A hetvehelyi öreg és romos kápolnát a káni búcsújáró út mentén a lakók szeretnék megmenteni Kácsor László író, fotós és helytörténelem-kutató útmutatatása alapján. (cs) Helesfán a patak elgátolásával pihenő- és horgásztavat, a parton pedig üdülőövezet létesítését tervezi az önkormányzat. A testület nemrég nyújtotta be a pályázatot. (cs) A pécsi Hősök terén és Hirden kóbor kutyákat gyűjtöttek be az elmúlt pár napban. Csaknem huszonöt állat került ki a Bogádi úti átmeneti szállásra. Amelyik gazda akarja, nyolcezer forintért kiválthatja kedvenc ebét. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 238 cm, apadó, 12,0, Őrtilos -72 cm, apadó, 9,1, Barcs 38 cm, áradó, 10,3, Drávaszabolcs 130 cm, áradó, 12,4 fok. Orvosok elnöke PÉCS, POTE A 2000. január 1-jével megalakuló Pécsi Tudományegyetem (PTE) részeként működik majd a POTE két karából létrejövő Egészségtudományi Centrum, amelynek élére néhány hónapon belül célszerű lenne elnököt választani. A POTE két karának tanácsa a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a Felső- oktatási Törvényben csak lehetőségként megemlített Egészségtudományi Centrumot Pécsett létre kell hozni. Amennyiben az Oktatási Minisztérium a döntésre áldását adja, megkezdődhetnek az elnök megválasztására irányuló előkészületek. Bár a pécsi centrum szervezeti és működési szabályzata már elkészült, a debreceni és a szegedi intézmény vezetőségével még egyeztetni kell. Erre azért van szükség - tudtuk meg dr. Bellyei Árpádtól (képünkön), a POTE rektorától -, mert a centrumok működését részletesen még semmi nem írja le, így célszerű lenne, ha a végrehajtási utasítás megszületése előtt a vidéki bázisok hasonló struktúrát találnának ki. A leendő centrumok szerint meg kellene hirdetni az elnöki pályázatot. Az oktatási tárca álláspontja viszont az, hogy jelölés alapján lenne szerencsés megválasztani az új vezetőt. Egyelőre úgy tűnik, kicsi az esély rá, hogy erre még az idén sor kerül. N. F. Harmincéves korig mindenkit behívnának katonának Már ötven százalék alkalmatlan Az október tizenkettedikén befejeződött Baranya megyei sorozás a korábbiaknál is meglepőbb eredményeket hozott, mert a megjelent fiatalok fele alkalmatlannak bizonyult a szolgálatra a sorozási bizottság előtt. A korábbi időszakokban ez az arány átlagosan alig haladta meg a harminc százalékot. A hadkiegészítő parancsnokság mégsem küszködik létszámhiánnyal. Jöjjenek a szerződéses katonák! Jövő év január elsejétől minden hadkiegészítő parancsnokságon létre kell hozni az úgynevezett toborzó irodákat. A Honvédelmi Minisztérium alá tartozó új szervezetek célja elsődlegesen a szerződéses és a hivatásos állomány utánpótlásának megszervezése, előteremtése lesz. A toborzó irodák megalakítása nyilvánvalóan azt az elképzelést támogatja, amely szerint a jövőben a sorállomány fokozatos háttérbe szorulásával a szerződéses és a hivatásos katonák vennék át a fő szerepet a honvédségnél. Az elképzelést tulajdonképpen minden politikai erő támogatja, de az arányváltás átfutási idejét tekintve nagy különbségek vannak, a sorkötelesség azonnali megszüntetésétől egészen a tizenöt éves lassú átalakulásig. BARANYAI KÖRKÉP A Honvédelmi Minisztériumban lezajlott stratégiai felülvizsgálat eredményeit is figyelembe véve jelenleg több különböző elképzelés is napirenden van még a magyar honvédség előtt álló haderőreformról. A hadsereg, és ezzel párhuzamosan a sorkatonák állományának csökkentéséről már régóta folyik a vita. A legfrissebb információk szerint a honvédelmi tárca jelenleg hatvanegyezres költségvetési létszáma negyvenötezerre csökkenne, és ezen belül nyilvánvalóan nagy részt tenne ki a sorállomány csökkenése. A hadsereg átalakításával kapcsolatban felvetődött a három hónapos sorkatonai szolgálat bevezetése is, amit azonban a felkészületlen, semmire sem jó katonákra hivatkozó szakvélemények támadnak. Biztosnak tűnik, hogy katonából a jövőben kevesebb kell, de a megváltható sorkatonaságról szóló elképzelésről, annak összegéről, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat esetleges megszüntetésének körülményeiről, és a hivatásos állomány bővítéséről nem döntöttek még véglegesen. Konkrét számok csak a haderő- reform mikéntjének meghatározása után születhetnek.- A korábbi gyakorlattól eltérően nem hívjuk be rögtön sorozásra az úgynevezett belépő évfolyamot - mondta Décsei Attila alezredes, a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokhelyettese. - Inkább a tizenkilenc-huszonöt, közülük is főként a húsz-huszonegy éves korosztály kap értesítést. A sorozottak tizenöt százaléka huszonhat éven felüli, többnyire egyetemet, főiskolát végzett sorköteles. Nincs pontos szabályozás arra, hogy a több ezer fiatalból végül is ki legyen az, akit a bizottság elé rendelnek a „hadkieg.”- en. A válogatás egyik szempontja a különböző csapatok által leadott, és a megyébe került igénylista. A döntést természetesen törvény is szabályozza. Amíg lehet, mindenki megkapja a neki járó halasztását, de az utóbbi években nemigen fordult elő, hogy valaki egyszerűen kicsúszott volna a harmincéves korhatárból.- Ma is sok olyan húsz-huszonöt év közötti fiatal van, aki nem kért ugyan halasztást, de ez idáig különböző okok miatt nem tudtuk behívni. Idén összesen ezerkétszáz főt kellett biztosítanunk a honvédség számára. Két éve ez a szám csaknem elérte a kétezret - mondta az alezredes. Baranyában idén a törvény által megszabott határidő előtt két nappal korábban befejeződött a sorozás, mert nem volt értelme a szükségesnél több fiatalembert megvizsgálni. Az őszi adatok lényegesen eltérnek a tavaszi, valamint a korábbi évek eredményeitől.- A megjelentek több mint ötven százaléka - ideiglenesen, avagy véglegesen - alkalmatlanak bizonyult, és ez kiugróan magas arány a korábbi harminchárom százalékhoz képest. Előzetes információim szerint az okok között az elsők a mozgás- szervi megbetegedések és az allergia-asztma jellegű problémák voltak - tudtuk meg a parancsnokhelyettestől. S. G. (£n Kommentár az 1. oldalon) 1999 első félévi sorozásának országos adatai Sorozásra rendslve 78 718 fő Igazoltan nem Hazabatsátva eg jelent meg A sorozási eredmények mutatói (52 597 fő) Korlátozás nélkül alkalmas Korlátozással alkalmas Igazolatlanul n jelent meg Sorozva Befektetőket csábítanak SZIGETVÁR A város vezetői kedden egy hazai befektető céggel tárgyaltak 40 önkormányzati telek eladásáról. Pénteken a városban egy amerikai érdekeltségű, 100 áj munkahelyet létesíteni akaró céggel egyeztetnek. Valamilyen csodatétel ráférne már a városra, hiszen minden ötödik munkaképes lakója hiába is keres magának munkát. A Szent István lakótelepen az önkormányzat nemrég kialakított, eladásra szánt lakótelkeire a vártnál lényegesen gyérebb az érdeklődés. A hazai befektető céggel megszületett a megállapodás: megvásárolják a 40 önkormányzati telket, és az azokra épített lakásokat értékesítik. A megépítendő házakra már akad bőven jelentkező. A cég arra is vállalkozna, hogy vagy maga vágna bele a város gyógyvizének hasznosításába, és azt esetleg a várossal közös beruházásként tenné, vagy netán más tőkeerős céget hozna a város régi terveinek megvalósításához. Hol vannak már azok az olaszok, akik megvették a vásárteret, hogy ott 500 embert foglalkoztató híradástechnikai összeszerelő üzemet létesítsenek?! A legújabb ajánlat egy amerikai érdekeltségű cégé: 100 új munkahely létesítéséhez vennének telket vagy épületet a várostól. A képviselők ismét keresik a kapcsolatot azzal az olasz befektető csoporttal, akikkel korábban már majdnem létrejött a szerződés a gyógyvizes strand, a Kumilla Szálló és a sportpálya értékesítésére. A felkínált 6 hektáros területen gyógyszálló épülhetne. Szigetváron bíznak - rendületlenül... B. M. L. Több fény - kevesebb pénzért A kisebb baranyai települések jelentős részében - az ország más területeihez hasonlóan - nagyon rossz a közvilágítás. A helyhatóságok évente több millió forintot fizetnek az áramszolgáltatónak, és korszerűsítésre nincs pénzük. Tegnap Pécsett a megyei közgyűlés által szervezett fórumon, világítási berendezésekkel foglalkozó szakemberek kedvező ajánlatot tettek a baranyai polgármestereknek. BARANYAI KÖRKÉP- A modem és energiatakarékos áramforrások telepítése hosszú távon jelentős megtakarításokat eredményezne. A közelmúltban rendkívül kedvező ajánlatot kapott a megyei önkormányzat, a cég szakemberei tegnap a baranyai polgármestereknek is elmondták a korszerűsítés előnyeit - közölte dr. Kékes Ferenc (képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. - A beruházások több millió forintba kerülnek, ez azonban - a minimális fogyasztású égőknek köszönhetően - két-három éven belül megtérül. A megyei önkormányzat pályázatok kiírását H fontolgatja, így a települések minimális önrész hozzáadásával megvalósíthatják az energiatakarékos üzemeltetést. Pécsett évente kétszázötvenmillió forintot fordít a város a közvilágításra. A lámpatesteknek csupán az egyharmada energiatakarékos, további fejlesztésekre a költségvetésből egyelőre nem futja. Mohácson'idén harmincmillió forintért vesznek takarékosabb szerkezeteket, a beruházás - ami a számítások szerint három éven belül megtérül - még az idén befejeződik. A korszerűsítés mellett új lámpákat is telepítenek. Szigetváron évente tizenhatmilliót fizet a város a szolgáltatónak. A világitó- testeket a jövő héten felülvizsgálják. Vannak utcák, ahol túl sok a lámpa, a 6-os út bizonyos szakaszain pedig a szántóföldet világítják meg, fölöslegesen. A pazarlás megszüntetése több százezer forinttal csökkentené a számlát. Komlón a város hetvenöt százalékában már az energia- takarékos izzók ontják a fényt. Vannak azonban frissen beépített városrészek, ahol egyáltalán nincs világítás. A lámpák telepítése a közbiztonság javítása miatt is indokolt. A problémát - anyagi okokra hivatkozva - csak jövőre tudják orvosolni. Wald K. Újjáépült a szociális otthon HARKÁNY December végéig érvényes a város szociális otthonának ideiglenes működési engedélye. A véglegesítéshez szükséges fejlesztések mintegy tízmillió forintba kerültek.- Idén a Népjóléti Minisztérium pályázatával elnyert három és fél millió forintból liftet építettünk, teljesen felújítottunk három fürdőszobát és új konyhabútort vásároltunk - mondta Józsi Sándorné, az otthon vezetője. A végleges működési engedély me vérzéséhez szükséges tovü fejlesztéseket az önkormányzat finanszírozta. Mintegy hétmillió forintot fordítottak a tetőjavításra, festésre és mázolásra. W. K. Pusztuló és megmentett parkok Megyénkben csaknem nyolcvan helyi védettségű történeti kert, arborétum, magányos fa és ritka növénycsoport található. Főként azok veszélyeztetettek, amelyek a kastélyprivatizáció során magánkézbe kerültek. BARANYAI KÖRKÉP Ahol szociális otthon vagy várudvar területén cseperednek a ritka fajok, nem fenyeget az ál- lománygyérülés. Ott sem, ahol őrző-védő szolgálat működik, így nincs gond a szigetvári és a siklósi vár kertjében, a megyefai és az üszögpusztai létesítmény udvarán. Nem sajnálja az óvásra az anyagiakat az alsómocso- ládi húsüzem, a szigetvári erdészet Sasréten, a kisvaszari erdészet, a bikali kastélypark üzemeltetője, de Bóly és Sellye önkormányzata sem. A gödreiek lakossági alapítványt hoztak létre, hogy kallódó értékeit megkíméljék. Egykor a megyei tanács ellenőrizte a helyi, védett értékű ritkaságokat, napjainkban ez a feladat a jegyzőségek dolga, ám szinte egyik sem fordít erre kellő figyelmet. Bejelentés sem érkezik hozzájuk arról, hogy fákat döntenek ki, cserjét emelnek el. A problémák megszüntetésére az önkormányzatok sem költenek pénzt, szegénységre hivatkozva. Mint azt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságán megtudtuk, szakembereik nem helyszínelnek, de szaktanáccsal szolgálnak, hogy a kivadult kultúrákat minként kell megmenteni. Minden tehát a helyi faluszé- pítők ügybuzgalmára van bízva. Pénzük persze nekik sincs, de a vállalt közösségi munkák valamiképp segítenek. így mozdult meg nemegyszer Magyartelek lakossága, hogy rendbe tegye az egykori földbirtokos füvészkert- jét. Megyeszerte Szentegátot emlegetik példaként, amelynek növényvilágát a pusztulásból hozta vissza az új gazdája. Itt olyannyira vészes volt a helyzet, hogy a hajdani uraság utódai ex- humáltatták az elhunytak földi maradványait, és a romos kápolnából Mozsgóra vitték át, új nyughelyre. Szomorú látványt nyújt még most is Kishárságy és Kisasz- szonyfa kúriai növényvilága. Kivágás réme fenyegeti a magányos matuzsálemi korú fákat, mivel földterületük magánparcellába került. Ezért dicséretes, hogy Pata határában dr. Kustra József vállalkozó, miként Eger- ágon egy társa, több évszázados tölgyet gondoznak. Jelenleg nincs önkéntes parkgondozó, mint amilyen a most 85 esztendős dr. Tilesch György erdőmérnök volt. Ő két évtized alatt húsz helyen hajtott végre parkrekonstrukciót. Leírásait nemrég levéltárban helyezte el. Csuti J. A nemzeti park szakemberei szívesen szolgálnak tanáccsal a parkok fáinak gondozásában fotó: tóth l.
